Napból, szélből, atomból, mindegy hogy honnan jön a pénz, csak jöjjön. Az egyik befektetés szükségessé teszi a másikat és mind fial. A körhinta nem áll meg, a nép veszi a villanyt, mint a cukrot. Hiába a ledes villanykörte és a sok A-s hűtőszekrény megtakarítása, majd kompenzáljuk ezerszeresen légkondival.
Gondolod, hogy ez a nagyonsötétződeket meghatja? Oldják meg a hülye mérnökök, az a dolguk, azért kapják a fizetésüket!
Csak úgy dicsekvésként: a frekvenciafüggő szelektív lekapcsolás elvi és gyakorlati részét egykori kedvenc előadónk Dr Bendes Tibor és munkatársai dolgozták ki és vezették be a gyakorlatba. Tették mindezt a nagy 1965-ös amerikai áramszünet tanulsága okán, hogy a hasonló teljes rendszer összeomlást elkerüljük. Magyarország akkori rendszerideje kb 20 másodperc volt. Arra sem elég, hogy a díszpancser felfogja a történéseket, érdemi döntést hozzon és felvegye a telefont...
A levegőporlasztásos fajtát egy volt kollégám forgalmazta rendszerben is , tőle láttam először , komplett több rekeszes ülepítővel a gyári égő összes tartozékával . A volt munkahelyemen pakurával is fűtöttek régen ,de az már nem volt meg mire én odakerültem . Alternatív égők voltak olaj gáz üzemre . Egy másik kórházban még megvoltak az olajégő előmelegített fúvókái , az égőben ,de az már csak gázzal üzemelt . Láttam a fúvóka és nagynyomású szivattyú közti elemelegítőt amit nem tudtak leutánozni ,mert elolvasztotta az beöntött alu a rézcsövet . Jóval később rájöttem hogy spiáterrel lehetett az kiöntve , kisebb hőfokon , és egyébként is alunak túl nehéz volt , elsőre ólomnak gondoltam . Volt gázmotor , olajcsere , de a végén már nagyon kellett papírozni a fáradt olajat . Ez a ruszki dolog inkább a kíváncsiságomat keltette fel , de lehet megpróbálom , egy fél nap munka szerintem egy kisebb fej ,annyit rááldozok .
Nekem a forgó nem jött be , kipróbáltam víszintesen függőlegesen, hidegen -melegen, a kicentrifugált mocsok elszűkítette a lángcsövet, max 1 óra volt. Még a használt étolaj is tartalmaz éghetetlen anyagot. Amire kitalálták a sirokkot, arra meg tök jó.Minden nap fűtöm vele a műhelyt .
Kb. Hat évig dolgoztam a Prométeuszz cégnél mint szervizes!
Sok barkácsolást láttam... Magam is építettem több égőt, volt olyan, hogy tizenöt évig ment hiba nélkül... ( Egyedi, a maga az égőház lent a pincében és az égés 15-méterrel arrébb egy eozinmázas kandallóban, majdnem zaj nélkül, a levegő 100-as gégecsőben ment a pincéből)
Fáradt olajra láttam sok félét... némelyik igen hangos!!!
Egy biztos!
Fűteni kell az olajat a fúvókánál is! Normál fúvóka nem jó!!! Ülepíteni, szűrni fémek ellen is s nem igazán környezetkímélő....
Talán a legjobb megoldás a forgóserleges égő lehet... ráfolyásra, de hőre visszacsapó szelepet feltétlen be kell építeni Könyv amit a volt főnököm írt: Olajtüzelés c. (Bálint István)
Szia ! Rendben . Jó pár évvel ezelőtt elég alaposan körbejártam a témát , de bejött helyette az aprítékadagoló ,az kevésbé macerás . Az orosz videó pedig bökte a csőrömet hogy oldották meg és végre megtaláltam . Érdekelt ez másokat is , de tényleg egy a szabályok határán mozgó téma , pedig nem környezetszennyező , tökéletes az égés . Hagyjuk akkor .
A macerát a pici fuvóka eldugulására írtam. Próbáld ki a levegőst egy kb 150 w-os hütő kompresszor, vagy ekkora teljesítményű grafitlapátos vákum szivattyú( 3 köbm/h) nyomóoldala elég hozzá.
Nyomás porlasztással ,a szivattyú után fűtve tökéletes az égés azt próbáltam . Levegő porlasztású fúvókát is rendelem ,de a levegő miatt azt kihagytam . Az olaj előmelegítése itt is megoldható , egy próbát teszek vele . Ha füstöl akkor sem nagy munkát buktam ,éppen evvel ez égőfejjel .
Ezen, ezeken a rendszerűeken sosem fogd az ideális keverési arányt belőni. nyilván a tajgán nem érdekes a füst. De nálunk igenis számít , tehát marad az állítható keverési arányú.Igaz , neki állítható a luft is , olaj is neki, de van egy harmadik dolog ami fontossabb ; az olaj höfok! Marad a nyomás porlasztásos , ami macera, vagy a légporlasztás!
Picit más mint a topik címe , de talán ide illik .Régóta próbálkoztam nehézolaj égetéssel is ,sikerült is kisebb trükkökkel hagyományos olajégővel is , de macerás több okból . Láttam már régebben a ruszkiknak ezt a fajta "adagolóját" csak pont a lényeget nem mutatták konkrétan . Na ebben a videóban 7,00 tól látszik , ezt meg is csinálom ,egyszerű . Pillanatnyilag fűrész porral fűtök ,de elfogy , és kiapadt a forrásom is .
Viszont Volt olyan megoldásom is korábban amikor külön tartószerkezetre raktam fel, ilyenkor nem tetőfedés volt a cél. Itt 3 hosszanti zártszelvényből készítettem egyszerű tartószerkezetet. Erről csatoltam is képet de ha érdekel, készítek képet a tetőfedési céllal kivitelezett megoldásról is.
Végigfuttatott E tömítőprofilt használtam alumínium laposprofilon. Ezt az aluprofilt csavaroztam le és ez szorította le a napelemeket is, az E tömítéssel. Tökéletesen zár! Hosszanti irányban 3mm rést hagytam, amit neutrális szilikonnal töltöttem ki. Hőtágulásra a rögzítő csavaroknál 8x3-as gumicső darabokat tettem a csavarszárakra és ez tartja távol egymástól a napelemeket, illetve a csavartól is. Olcsó és szerintem tökéletes megoldás! Csak sajnos nyárfa sor van a ház mellett, széloldalról és ez ellen nem véd...
Nálam is így multifunkciósan van, volt megoldva tetőfedőként. Én ezért választottam vékonyréteg napelemeket! És valóban észrevehető hogy borús, felhős időben is korrekt teljesítményt hoz a jobb hatásfokú kristályosokkal szemben! Mellette ügye ha fedésre is szolgál, nagy előny hogy nagyobb felület kell neki. Nálam 70m2 féltetős felállással volt kiépítve, kellemest a hasznossal kombinálva, kizárólag ez volt a tetőfedő anyagom is! Egy csepp víz sem volt alatta a viharkárig!
Volt időm kísérletezgetni a napelemekkel, hogy miként lehet legolcsóbban felhasználni az energiát. A legegyszerűbb az, ha kapcsolóüzemű tápegységgel ellátott műszakicikkre egyszerűen a dugvillára rákötök pár cellát sorba kötve. Az új EU szabvány már előírja, hogy az új műszaki cikkeknek mindenféle átalakítás nélkül alkalmazhatónak kell lenni mindegyik tagállamban található villamoshálózatnál, így cc 110-250V között +-15% alkalmas a használatra. A kapcsolóüzemű tápok pedig lényegében egyenárammal működnek.
Nekem kis 17Ah-s akkuból 10db összekötve nagyon bejött, egy napot vígan kiszolgált töltötten ha nem sütött a nap és amíg nyáron süt a nap, addig a napelemről megy, kis felhősödésnél jött képbe az akku illetve este.
Persze próbáltam inverterrel is és szünetmentes tápegységekkel is. Ezeket tavaly év vége felé vitték el itt a fórumon (powerware i6000-resek voltak).
De számtalan lehetőség van a hasznosításra, akár frekvenciaváltó stb...
Ahogy zuhan az értéke ezeknek a régebbi paneloknak, szerintem érdemes építőanyagként tekinteni rájuk.
Pl féltetőköz, kocsibeálló fedéshez ez már-már olcsóbb, mint a polikarbonát. Egy megfelelően választott fűtőbetétre rákötve megtermelheti a napi meleg vizet...
Én beszéltem nemrég valakivel, aki a központi fűtés radiátorát használja klíma helyett, 23C fokos (a páralecsapódás elkerülése miatt) vizet keringet benne nyáron amikor az idő úgy kívánja, és tökéletesen ellátja a feladatát.
Igaz nem adok-veszek topik, de ha valaki napelemes rendszerben gondolkodik, van eladó kb 58db napelemem. Helyszínen tesztelhető és kipróbálható, 3 évet voltak tetőn amiből az utóbbi 1 évet lekapcsolt állapotban. Tavaly viharkár következtében több napelem tört össze mint amennyi tartalék napelem van.
Kitűnő akkumulátoros rendszerek töltésére akár szünetmentes áramforrással kombinálva, elektromos autóhoz, hétvégi házhoz, melegvíz előállításhoz vagy közvetlen felhasználásra stb...
3-4db napelemet sorba kötve, majd egy kisebb fogyasztót (TV, Számítógép, nyomtató stb...) rákötve (aminek kapcsolóüzemű tápegysége van), azonnal használható, ha van napsütés.
Keresek napelemes rendszerhez egy pici töltésvezérlőt. Bemeneti oldalon 36-80VDC , kimeneten van egy 12V 7ah akkumlátor. Erre kellene egy kapcsolás vagy valamilyen megoldás. A kínai csodák kb fél évet bírnak.
elektron | 15859
2019-11-23 09:15:37
[3986]
Előzmény: Törölt bejegyzés
remrendes | 4254
2019-07-28 13:02:50
[3984]
Koszonom. Meg futok 1-2 kort, hogy mennyit dobna az arra a hoszivattyu. Meg nem gondoltam at, hogy melyik feluletet futese, esetleg hutese lenne a leg szimpatikusabb. Lehet also felso kellene...
Szia. Nálam a mennyezetben van. A páralecsapódás valóban lehet probléma, de itt nyilván nem annyira hideg a hűtőközeg mint egy klasszikus klímában. Itt 17-18 fok körüli a hűtőközeg. Van olyan lehetőség is, hogy figyelni kell a a csövet, hogy van-e kondenzáció, de egyszerűbb a hőmérsékletet mérni. Persze a puffertartály az Speciális szigetelésű mert ott lehet hidegebb is a közeg csak utána visszakevernek hozzá melegebbet, hogy a felület ne legyen 18 foknál hidegebb.
A falfűtésben is lehet használni, csak számomra az kényelmetlenebb lenne mert nem lehet akárhova akármit rögzíteni a falon. Azért lett mennyezet mert a padlón a bútorok miatt erősen korlátozott lett volna a hasznos felület és persze nem lehet hűtésre használni.
Van olyan kollégám akinek falfűtése van azt használja hűtésre is úgy hogy hűtéskor egy kútból egy hőcserélőn keresztül keringeti a vizet, így meglehetősen takarékos.
Tudom fel eves hozzaszolas, de a felulet futes/hutes az mennyezeti vagy oldalfali? Nekem valamiert a padlofutes szimpatikus, de azzak ugye nincs hutes. Nem csapodik le a para a hutott feluleten? Na meg ugye a regi BMW szlogen: "meleg lab, hideg fej".
Mostanában foglalkozom a LoRaWAN kommunikációval. Lehetőség van pont-pont kapcsolatra, nem kell csak két végpont. Megbízható kapcsolat 2 főfal 3 válaszfal és egy vasbeton födém esetében is. Ja igen 7dBm.
Én porszívóval szoktam a kábeleket behúzni. Volt hogy 150 métert kellett egyben behúzni... Kell hozzá erős de vékony madzag olyan műanyag raffia kötöző féle, rá kell kötni egy nejlonzacskóból letépett kis darabot, és már megy is a csőbe. Elmegy a gégecsőben is akár y elágazásnál is tudja merre kell menni. Régi házi villanyvezék védőcsőben is elmegy.
PSoft | 18689
2019-05-14 22:00:11
[3972]
Egy hullámkarton gyártó cégnél dolgoztunk... Világítás korszerűsítés, a mennyezet alá függesztett új 200-as horganyzott kábeltálcákból épített, 40-60 m hosszú nyomvonalak, a tálcákon függesztve a lámpatestek. Maga a nyomvonal építés is igen macerás volt a szállítópályákkal, gépekkel telepakolt működő csarnokokban.
Jött a kábelezés, de hogyan...hogy egyszerű legyen?
Irány a helyi bazár. Egy pickup szerű távirányítós kisautó, pár száz Ft-ért. Kényelmesen elfért a 200-as csatornákban, lentről irányítva húzta be a csatornába a henk szálakat, egyiket a másik után. Egy kis extrával lett kibővítve a járgány, szigszalaggal fogattunk rá egy nagyobb fényű piros LED-et, hogy lentről is jól lehessen látni merre tart a madzaggal. Onnantól kezdve, mindenki csak kábelt akart húzni.
Én a 20méter hosszú védőcsövekbe úgy húztam be a vezetékeket hogy egy rossz ELKÓ-ra egy vékony, de erős cérnát rögzítettem, majd addig tekertem szigetelőszalagot a palástjára amíg a védőcsőbe kb. 0,5mm-es hézaggal fért be. Majd jött a kompresszor 3-4 bárral. Egy másodperc alatt végigszaladt az ELKÓ a csőben. Visszafelé a cérnával behúztam egy erősebb drótot, azzal pedig az összes vezetéket egyszerre. Nekem van vezetékbehúzó, de csak 10m-es. Így az adott pillanatban ez tűnt jó megoldásnak.
Nemrég a kocsibejárónk mellé telepítettem új taposólámpákat. 9 éve úgy vettük a házat, hogy az előző tulaj leszerelte a sajátjait és simán szig szalaggal betekerte a vezetékek végeit. Biztos ami biztos én az alternatív kapcsolókban is kikötöttem a fázist, nem egészen bízva a szigetelő szalag több éves hóban-esőben való tartósságában. Közel 10 évig rágta az asszony a fülem, hogy jó lenne a világítás, ha este ki kell botorkálni az autóhoz. Amikor nekiálltam szerelni akkor derült ki, hogy ugyan védőcsőben vannak a vezetékek, de a kilógó színes erek a védőcsőben fehér 3x0,75 MTK kábelként élik életüket és kő keményre öregedtek a szigetelésükkel együtt. A réz erek is feketére voltak oxidálódva, és nem volt annyi "tartalék", hogy ép rézig lecsupaszolhattam volna. Maradt a vezetékcsere. A 4-ből 3-nál sikerült is a művelet (az MTK-ra kötöttem az új vezetéket és azzal húztam át, de az egyik félúton leszakadt. Szerencsére a régit is ki tudtam húzni meg az újat is vissza. Ám vezetékbehúzóm nincs így én is a spárga/szivacs megoldást választottam. De levegővel nem tudtam átlőni a szivacsot, mindig elakadt és csak a spárgát fújta be a levegő a lukba. Hozzáértők ne olvassák tovább!!! Igazi Mekk Elek módjára kerestem egy a levegőnél 800-szor sűrűbb közeget ami tutira átviszi a szivacsot. Igen, a kerti slag akadt a kezembe. A vízsugár nemhogy átvitte a szivacslabdát, de a 20 év mocskát is kimosta a védőcsőből. Utána levegővel kifújtam a vizet is. Nem épp szakszerű megoldás de működött. Mottó: ha csak kalapácsod van mindent szögnek nézel.
2021-01-16 15:56:36
"mérnök megoldotta, mert ez a dolga" 
