Igaz nem adok-veszek topik, de ha valaki napelemes rendszerben gondolkodik, van eladó kb 58db napelemem. Helyszínen tesztelhető és kipróbálható, 3 évet voltak tetőn amiből az utóbbi 1 évet lekapcsolt állapotban. Tavaly viharkár következtében több napelem tört össze mint amennyi tartalék napelem van.
Kitűnő akkumulátoros rendszerek töltésére akár szünetmentes áramforrással kombinálva, elektromos autóhoz, hétvégi házhoz, melegvíz előállításhoz vagy közvetlen felhasználásra stb...
3-4db napelemet sorba kötve, majd egy kisebb fogyasztót (TV, Számítógép, nyomtató stb...) rákötve (aminek kapcsolóüzemű tápegysége van), azonnal használható, ha van napsütés.
Keresek napelemes rendszerhez egy pici töltésvezérlőt. Bemeneti oldalon 36-80VDC , kimeneten van egy 12V 7ah akkumlátor. Erre kellene egy kapcsolás vagy valamilyen megoldás. A kínai csodák kb fél évet bírnak.
elektron | 15859
2019-11-23 09:15:37
[3986]
Előzmény: Törölt bejegyzés
remrendes | 4136
2019-07-28 13:02:50
[3984]
Koszonom. Meg futok 1-2 kort, hogy mennyit dobna az arra a hoszivattyu. Meg nem gondoltam at, hogy melyik feluletet futese, esetleg hutese lenne a leg szimpatikusabb. Lehet also felso kellene...
Szia. Nálam a mennyezetben van. A páralecsapódás valóban lehet probléma, de itt nyilván nem annyira hideg a hűtőközeg mint egy klasszikus klímában. Itt 17-18 fok körüli a hűtőközeg. Van olyan lehetőség is, hogy figyelni kell a a csövet, hogy van-e kondenzáció, de egyszerűbb a hőmérsékletet mérni. Persze a puffertartály az Speciális szigetelésű mert ott lehet hidegebb is a közeg csak utána visszakevernek hozzá melegebbet, hogy a felület ne legyen 18 foknál hidegebb.
A falfűtésben is lehet használni, csak számomra az kényelmetlenebb lenne mert nem lehet akárhova akármit rögzíteni a falon. Azért lett mennyezet mert a padlón a bútorok miatt erősen korlátozott lett volna a hasznos felület és persze nem lehet hűtésre használni.
Van olyan kollégám akinek falfűtése van azt használja hűtésre is úgy hogy hűtéskor egy kútból egy hőcserélőn keresztül keringeti a vizet, így meglehetősen takarékos.
Tudom fel eves hozzaszolas, de a felulet futes/hutes az mennyezeti vagy oldalfali? Nekem valamiert a padlofutes szimpatikus, de azzak ugye nincs hutes. Nem csapodik le a para a hutott feluleten? Na meg ugye a regi BMW szlogen: "meleg lab, hideg fej".
Mostanában foglalkozom a LoRaWAN kommunikációval. Lehetőség van pont-pont kapcsolatra, nem kell csak két végpont. Megbízható kapcsolat 2 főfal 3 válaszfal és egy vasbeton födém esetében is. Ja igen 7dBm.
Én porszívóval szoktam a kábeleket behúzni. Volt hogy 150 métert kellett egyben behúzni... Kell hozzá erős de vékony madzag olyan műanyag raffia kötöző féle, rá kell kötni egy nejlonzacskóból letépett kis darabot, és már megy is a csőbe. Elmegy a gégecsőben is akár y elágazásnál is tudja merre kell menni. Régi házi villanyvezék védőcsőben is elmegy.
PSoft | 18581
2019-05-14 22:00:11
[3972]
Egy hullámkarton gyártó cégnél dolgoztunk... Világítás korszerűsítés, a mennyezet alá függesztett új 200-as horganyzott kábeltálcákból épített, 40-60 m hosszú nyomvonalak, a tálcákon függesztve a lámpatestek. Maga a nyomvonal építés is igen macerás volt a szállítópályákkal, gépekkel telepakolt működő csarnokokban.
Jött a kábelezés, de hogyan...hogy egyszerű legyen?
Irány a helyi bazár. Egy pickup szerű távirányítós kisautó, pár száz Ft-ért. Kényelmesen elfért a 200-as csatornákban, lentről irányítva húzta be a csatornába a henk szálakat, egyiket a másik után. Egy kis extrával lett kibővítve a járgány, szigszalaggal fogattunk rá egy nagyobb fényű piros LED-et, hogy lentről is jól lehessen látni merre tart a madzaggal. Onnantól kezdve, mindenki csak kábelt akart húzni.
Én a 20méter hosszú védőcsövekbe úgy húztam be a vezetékeket hogy egy rossz ELKÓ-ra egy vékony, de erős cérnát rögzítettem, majd addig tekertem szigetelőszalagot a palástjára amíg a védőcsőbe kb. 0,5mm-es hézaggal fért be. Majd jött a kompresszor 3-4 bárral. Egy másodperc alatt végigszaladt az ELKÓ a csőben. Visszafelé a cérnával behúztam egy erősebb drótot, azzal pedig az összes vezetéket egyszerre. Nekem van vezetékbehúzó, de csak 10m-es. Így az adott pillanatban ez tűnt jó megoldásnak.
Nemrég a kocsibejárónk mellé telepítettem új taposólámpákat. 9 éve úgy vettük a házat, hogy az előző tulaj leszerelte a sajátjait és simán szig szalaggal betekerte a vezetékek végeit. Biztos ami biztos én az alternatív kapcsolókban is kikötöttem a fázist, nem egészen bízva a szigetelő szalag több éves hóban-esőben való tartósságában. Közel 10 évig rágta az asszony a fülem, hogy jó lenne a világítás, ha este ki kell botorkálni az autóhoz. Amikor nekiálltam szerelni akkor derült ki, hogy ugyan védőcsőben vannak a vezetékek, de a kilógó színes erek a védőcsőben fehér 3x0,75 MTK kábelként élik életüket és kő keményre öregedtek a szigetelésükkel együtt. A réz erek is feketére voltak oxidálódva, és nem volt annyi "tartalék", hogy ép rézig lecsupaszolhattam volna. Maradt a vezetékcsere. A 4-ből 3-nál sikerült is a művelet (az MTK-ra kötöttem az új vezetéket és azzal húztam át, de az egyik félúton leszakadt. Szerencsére a régit is ki tudtam húzni meg az újat is vissza. Ám vezetékbehúzóm nincs így én is a spárga/szivacs megoldást választottam. De levegővel nem tudtam átlőni a szivacsot, mindig elakadt és csak a spárgát fújta be a levegő a lukba. Hozzáértők ne olvassák tovább!!! Igazi Mekk Elek módjára kerestem egy a levegőnél 800-szor sűrűbb közeget ami tutira átviszi a szivacsot. Igen, a kerti slag akadt a kezembe. A vízsugár nemhogy átvitte a szivacslabdát, de a 20 év mocskát is kimosta a védőcsőből. Utána levegővel kifújtam a vizet is. Nem épp szakszerű megoldás de működött. Mottó: ha csak kalapácsod van mindent szögnek nézel.
Van acélszállal, és van damil szerű műanyagszállal is. Tekercsben, ki van kötve a cső szájára. (van, aki nyomtat is belőle) Arra ügyelj, ha kiteríted a csövet, érdekes módon rövid szokott lenni a szál. Szerintem, már tekercsben rögzítve lövik át rajta.
A múltkor 30 m 16-os Gewis-es spirálcsőbe kellett húzni UTP kábelt. Kolléga csak nézett minek nekem vékony spárga és főleg miért kötök a végére egy habszivacs darabot.
Eszem ágában sincs ásni. Még a védőcsövet is csak muszájból. Jó ez a duplafalú cső, csak kicsit drága és ha jól látom 50 m-es tekercsben adják. Nekem max 25 m kell (2 x 12.5 m) Mennyire elítélendő a fekete kpe vízcső? Ha jól tudom a 63 mm-est az ELMŰ is használja védőcsőként. Nekem a kábelhez elég lenne a 3/4"-os (20x2 mm-es) is.
Kb. erre gondolok én is. Első körben arra gondoltam, hogy védőcsőként 50-es tokos lefolyócsövet fogok beásni kb. 30 cm mélyre és abban húzok végig valami masszívabb 3 eres kábelt. A másik megoldás az lehetne, hogy a medence gépházból hőszigetelt csövekben magát a medence vizet vinném a napkollektoros kazánházba (a házba) és ott lenne a hőcserélő, keringető, termosztát egy kupacban. A keringető szivattyút egy egyszerű reed relés áramláskapcsolóval lehetne kapcsolni. Csak jó vastag hőszigetelés kellene a csövekre, mert nem kéne 2 x 10 m hosszban a füvet fűteni.
Pár éve, rengeteg medence gépházat szereltünk kollégámmal, itt a "nagy tó" környékén.
Nem egyszerű esetek ezek a földszint alá süllyesztett vasbeton gépházak. Mindig probléma volt a rádiós kommunikáció, úgy a medencegépészetben, mint a csilivili RGB-s medencevilágításoknál.
Már nem emlékszem a gyártójára, de volt egy rádiós/távirányítós, -és viszonylag olcsó- dugaljba/dugalj típus, de annál is csak úgy volt stabil a kommunikáció, ha a lehető legközelebb volt a gépház lebújó nyílásához telepítve. Ebből szoktunk kettőt telepíteni, egyet az RGB-s medencelámpáknak, egy másikat meg...igény szerint.
Persze ennek is megvolt a hátulütője, az IP védettsége, nem igazán a medencegépházak szinte mindig párás, nyirkos levegőjére volt specifikálva.
Erre nem is gondoltam, pedig szereltem már rádiós szobatermosztátot. Ami kétséges, hogy a medence gépház egy vasbeton "szoba" a terepszint alatt, és a medence háztól távolabbi oldalán van. Így a gépházban levő vevő és a kazánházban levő adó között két tégla főfal, kb. 10 m levegő, 6 m víz és 15 cm vasbeton fal (a víz és a vb fal a terepszint alatt) van. Ezen kéne a rádióhullámnak átverekednie magát. Nem tudom képes lenne-e rá egy szokásos rádiós termosztát?
Sziasztok! Elsősorban "villanyászok" segítségét kérem. Rá szeretném kötni a napkollektor rendszeremet a kerti medencénkre. A csőcsonkok kialakítva, a keringető szivattyú, hőcserélő is meg van. A hőcserélő keringető szivattyújának vezérlésével van gondom. Úgy képzeltem a bekötését, hogy párhuzamosan lenne kötve a medence szűrő/vízforgató szivattyújával. Mindkettő egyfázisú. Ebben az a ráció, hogy a fűtés keringető a medence vízforgatóval együtt kapcsoljon be és ki, így a hőcserélő mindkét oldalán egyszerre megy vagy nem a víz. Emellett a fűtés keringető vezetékébe bekötnék egy kazántermosztátot is, hogy csak akkor menjen, ha a napkollektor puffer tartálya legalább 60°C, így nem fordul elő, hogy a medence fűtése miatt nem marad használati melegvíz. A kérdéseim. 1. Hová tegyem a fűtés keringető szivattyút? A medence gépházba vagy a napkollektor kazánházába? A kettő között kb. 10 m van. 2. Bárhová teszem a szivattyút, úgy tűnik a medence gépház és a kazánház között el kell vezetnem a 230 V-ot. Ha a medencénél van a szivattyú, akkor a kazántermosztáthoz, ha a kazánházban van akkor a medence vízforgatójától a szivattyúig. Milyen vezetékkel tegyem ezt? Milyen védőcsőbe húzzam és milyen mélyen? Füves kertről van szó, nem fogom felszántani így nem gondolom túl mélyre. Vagy jobb megoldás lenne valami relés (tekercses vagy SSR) de gyengeáramú vezérlő vezetékkel megoldani? A hevenyészett rajzomon a zöld szaggatott vezetékről van szó.
Valaki magyarázza már el, hogy mit csinál az inverter valójában akkor amikor a munkapont feszültségét beállítja a legnagyobb teljesítmény kinyerése céljából. Egy összekötött napelem csoportban a hőmérséklet és a besugárzás függvényében létrejön valamilyen feszültség és ennek hatására az áram. Ez adott a jelleggörbének megfelelően. Akkor az inverter milyen feszültség változtatással szabályozza a munkapontot? Itt az oldal közepén van egy leírás. Mindent értek, csak épp a lényeget nem. Munkapont
Szolnoki Ferenc | 410
2019-02-24 23:36:38
[3942]
A kocsi felett van egy lindab tető gondolva a nyári melegekre. Ez volt az első telem,1 kW-al fűtöttem. Lehetne gazdaságosabb is.
Hordozható kivitel nehéz az ilyen rendszerbe ami jó is teljesít vagyis az ami tárolná a lakókocsis megoldásodnál az energiát nagy helyet foglal még akku formába is! Ilyen megoldás létezik alapként amit ki lehet használni a lakó kocsi felület ezt film alapú nap elemel borítják mert rugalmas könnyű fel vinni egyenetlen felületre is kis fénynél is jól műkszik de csak kis áramokra képes de akku bank töltésre megfelel de ez nem olcsó sajnos! Amit sanyi is irt a legfontosabb még a hőszigetelés (fűtésnél szitle a leg) elsődleges...
Előzmény: Szolnoki Ferenc, 2019-02-18 20:23:42 [3938]
2020-04-27 09:19:24
Még a védőcsövet is csak muszájból. 
Jó ez a duplafalú cső, csak kicsit drága és ha jól látom 50 m-es tekercsben adják. Nekem max 25 m kell (2 x 12.5 m) Mennyire elítélendő a fekete kpe vízcső? Ha jól tudom a 63 mm-est az ELMŰ is használja védőcsőként. Nekem a kábelhez elég lenne a 3/4"-os (20x2 mm-es) is.
környékén.
