Gondolom akkor, ha túl gyorsan fogytak a porcelán biztik. Egyet félretett az átadásra, az utolsó előttiből pedig "megalkotta" a villanyász "ÖRÖK ÉLET" gombot.
Még mielőtt azt a számítógépes hülyegyerek játékok alkalmazták volna
Van már vagy két éve, hogy nem voltam a zsibin/KGST-n, lengyelpiacon ki hogy ismeri. (nem szeretek kijárni mert az értékes cuccok már úgy is elkelnek hajnalban, no meg az árusok...)
Ma a nejem kicsalt, először gondoltam megvárom az autóban, de olyan jó idő kerekedett, hogy csak elkezdtem én is róni a köröket.
Nohát 3 db-ot is láttam a napokban kitárgyalt mechanikus osztó/szorzó gépből, TRIUMPHATOR márkával. 6500-15000 Ft-ig voltak beárazva...
A nejem csak nem jelentkezett így lassítottam a körökön és bizony jobban szemügyre véve a lomokat de sok mindenről halovány elképzelésem sem volt, hogy mi lehetett, mire használták.
Egy helyen aztán szemlátomást egy rádióamatőr hagyatékot árult egy ember. Volt ott egy CI-94-es szkóp gyári dobozában, tartozékaival, papírjaival szerintem még használva sem volt. '90 áprilisában gyártódott és Moszkvában lett vásárolva. No ennek nem bírtam ellenállni megvettem. Működik tökéletesen de azért már elszoktam ezektől kissé.
zozo | 5519
2018-09-19 21:02:42
[5803]
Én is néha megnézem, nem vertem-e véletlenül le a felső polcról a higanyos bojlerkapcsolót Egy gyűjtő fórumtársunk ígérte, hogy beugrik érte, ha erre jár, de hát 2 éve nem jár erre... Ha véletlenül olvassa, szeretettel várom még mindig
Szép feladat, de azért nem lehetetlen. De ne felejtsük el, hogy amikor ezt tervezték még más világ volt, akkoriban egy 10 mérnököt foglalkoztató tervezőiroda kicsinek számított. Nem ez a rohanás, kapkodásvolt, rászánták az időt, és a fáradtságot.
Egyik, hogy a tervezőknek volt idejük átgondolni mindent, mert nem tegnapra kellett, lehetőleg 0 költség mellett. A másik, hogy a felszerszámozás sem két perc volt, és utána legalább 20 évig gyártottak, változtatás nélkül.
A szerszámtervezés volt az igazán szép feladat ezekhez.
A CAD/CAM programok nem gondolkodnak senki helyett. Gondolkodni pedig szabad, így amit 3D-ben meg lehet oldani, azt papíron se lehetetlen, csak több idő kell hozzá, szerintem ennyi.
Tudja valaki, hogy a higany hosszú távon hogy viselkedik a példa kedvéért egy lezárt acél "tárolóedényben"? Előbb eszi meg a korrózió az acélt kívülről, vagy esetleg...fordítva? A hosszú távon, több évtizedet értek.
Akkor most már ideje hogy mutasson valaki egy második világháborús rejtjelező gépet is ...
RJancsi | 5809
2018-09-18 13:32:15
[5790]
Nekem egy ilyenem van.
Az osztás "fél-automatikusan" történik, a helyiérték váltást automatikusan végzi a kocsi. Itt egy videó róla. Ezen már a 15. sorozat van, nekem még a 9. típus van meg.
Ki lehetett az a lelketlen barbár, aki odaadta kibelezni? A higanykapcsolókra vigyázz, nagyon vékony az üveg és relatív sok higany van bennük. Gondolom nincs sok kénporod otthon, mert "hivatalból" azzal kéne felitatni ha jól emlékszem...
Majd ha lesz kis időm, előkerítem valahonnan. Mikor huszonéve hozzám került, egy kíváncsiskodás erejéig "megszabadítottam" a burkolatától. (no meg kicsit csinosítottam a már akkor is kopott külsőn) Hát...csudás egy szerkezet lapul a formatervezett lemezburkolat alatt.
Boncolás persze...most sem lesz, csak egy "kabát nélküli fotózkodás". Nem vinne rá a lelkiismeret, hogy "széttrancsírozzam".
Most hoztak egy '70-es évekbeli mechanikus pénztárgépet, amit be kéne majd üzemelnem. Hát ezen is elbüsizhettek egy darabig az alkotók, mire minden elfért és még a mozgásukhoz szükséges tér is meglett. Mechanikus szorzógép, szalagtovábbító, nyomtató, és még 4 féle gyűjtője is van
Köszönöm az ajánlást, de nem igazából a működési elvekre vagyok kíváncsi, hanem hogy hogy zajlott le egy adott gyártási folyamat a kezdetektől.
Ma már ugye a CAD/CAM programok világában rövidebb-hosszabb idő alatt megrajzolja a tervező 3D-ben, mozgási és statikai szimulációkat tud elvégezni, aztán a fotelből küldi a "gyárba".
Számomra hihetetlen, hogy valaki az adott esetben több száz oldalas 2D-s rajzokat el tudta készíteni úgy, hogy a végén minden klappolt.
Tudom, tudom egy mérnöknek mindig volt egy kis csapat műszaki rajzolója de talán az még csak fokozta a helyzetet.
Ha meg tudod szerezni, ez a kézikönyv rengeteg, még ma is használható információt tartalmaz a témában. Majdnem 600 oldalon, 1974-ből. Lehet, hogy pdf-ben is elérhető (annak minden előnyével és hátrányával együtt).
Szívesen elolvasnék egy könyvet -mert tuti csak annyiba férne bele- egy ilyen műszer születéséről. Onnantól kezdve, hogy megálmodja a tervező, kezébe veszi a ceruzát, "online" kapcsolatot tart az öntödével, forgácsolókkal, szerelőkkel.
Elképzelhetetlennek tartom, hogy valaki a mostani fiatal mérnök korosztályból le tudjon dokumentálni papíron cerkával egy ilyet.