Ez tényleg már a múlt. Úszókapcsolós vezérlés, de ha jól látom nem az igazi szennyezett vizes. Jó kis Flygt 3102-es vagy a 3127-es szivattyú, jó kis gép.
Hűnahát. Korához képest, szépen rendben tartott szekrényke. Se egy pókháló, se egy benőtt tarack. Mindenen felirat, berendezések elhelyezése következetes és kézre álló, vezetékek rendezettek. Sajnálnám szétbontani. Az utódja lehet, hogy modernebb lesz, de hogy jobb is. . .
Az felétek megszokott, hogy az „áll” állapot is világító jelzőlámpával detektált? Nem láttam még ilyet. Sem.
Igazából, már rég "boncolni" kellett volna, de nem lehet...élő szekrény!
Szinte naponta elmegyek mellette, régóta fájt a fogam pár fotóra.:) Ma is arra jártam, épp ott volt az üzembentartója...megengedte, hogy lefotózzam. Nahhh, nem Őt, hanem a végátemelő szekrényét.:) (én, az Ő helyébe...nemet mondtam volna)
elektron | 15859
2019-01-11 17:40:01
[5972]
Ez, ami most benne van, telejsen le van sikálva eredetielg szép sima fényes felület lehetett a szélén látszik, most meg már ahogy a papírt tekeri abban az irányban ki van súrolva az egész felületen. így nem csodálom ha nem tapad, ezt valszeg valami cég dobta ki 2013-ban még ment egyébként, csak gondolom megunták ezt aminőséget, amit már produkált, költeni meg nem akartak volna rá.
Nem olyan háklis az. Amikor a lézer rávilágítja a másolni valót, az sem marad meg örökké, csak amíg ki nem sütik róla a töltést. A céges fénymásolónkban nem henger hanem film volt, az időszakos karbantartásánál a műszerész srác egy IPA-tól tocsogós fehér pamuttal mosta át az összes színt. Utána szinte fotó minőségű színes másolatokat tudott. Egy-két hét alatt aztán elkezdett maszatolni.
Félre ne érts, nem gondoltam komolyan a Semlegesben az OFF-olást. De Te írtad, hogy atomjaira szeded. Ha a kékes-zöldes henger nem tükör fényes, akkor az valóban használhatatlan. Ha csak koszos és le lehet mosni akkor OK, de ha karcos (lekopott a félvezető bevonat) akkor kuka. Nem tudom megéri-e cserélni, általában egy új garanciális gép olcsóbb mit egy régiben a fődarab csere. Esetleg ha találsz egy üzemképtelen klónt, amiben nem ez romlott el...
Annyit látomk én a kék dobján, hogy az telejsen el van már súrolva a hazsnálattól, tehát nem egy tükörfényesm szerintem az a baja ennek vagy még akár másik dob is, de dobcsere talán megoldaná, ha nem egy nagy költség még talán annyit megérne.
Szalai György | 9544
2019-01-10 20:37:34
[5966]
Tán, mintha meg is volna különböztetve, hogy: Terv dokumentáció. Megvalósulási dokumentáció.
Manapság is kapunk érdekes rajzokat. De úgy vagyok vele, hogy rajzoljon amit gondol, aztán a sínhajlítót úgyis én kezelem. A végén majd megint lerajzolja a valóságot a "D" tervbe. Az már legalább jó lesz.
Még a '80-as évek közepén/végén is tonnaszám gyártottam pl. "U" típusú öntöttvas szekrényekből erőátviteli elosztószekrényeket. Gyakorlatilag amíg az EVIG gyártotta őket(talán '82-83?) új tagokból, utána meg a rengeteg bontott, újra hasznosítottból.
Nahhh, azokat se volt rókafing TMK-zni.:( Sokszor, összerakni se volt egyszerű egy 400-630A-ra méretezett, leágazásokkal tele sínrendszert a szűkre szabott belvilágukban.
Különböző szögekben hajtott elköszörült fejű villáskulcsok, hosszított fúrók a sarkokba, sínhajtogató sablonok, meg még mit tudom én már mi nem volt az "arzenálomban" hozzájuk. Hétköznapi rutin volt összeállítani egy, -a sokszor 3-5 m hosszúra sikeredett- U8-as tagokból összerakott sínszekrényre felépülő elosztórendszert. De régen volt...:)
Nagy cég készíthette . Okoska megtervezte , eltérni nem nagyon lehetett ... Gondolom én . A melós csak nem akar kitolni saját magával . Egyébként már a kilencven fokot meghaladó törés önmagában is érdekes .
Ahogy a jani300 is írta a karbantartás miatt. Még a 90-es években találtam róla egy belső utasítást a módosításról, hogy a 1968-as augusztusi leálláskor a terveknek megfelelően módosítani kell.
Azok a fordítva visszahajtott sínek tetszenek Lehet fázisonként csoportosítanám az nki-kat , de akkor meg az anyázik kicsit aki beköti ... Ez még békebeli hegesztett sarus madzagolt kábel ? 60 as éveknél nem igen lehet fiatalabb .
A napokban megválaszolom .. ( megint rá kell hangolódnom ) . Én bitszinten változtattam a dolgokat mert a beszerzett programmal nem ment minden ( egyszerűen nem reagált ) Te azt akarod hogy pl 50Hz en 160 V legyen a kimeneti feszültség ? ( mert olyan a motorod? ) Ha 230V hoz 72 Hz et rendelsz és csak 50 Hz re futtatod fel akkor az megoldás lenne .Majd kipróbálom
Vettem pár 3.5kW os Parker frekiváltót ( Sherif töl ) Nos 3*200 V os ak , igencsak gyenge kondi háttérrel. ( fejből 6 db 180u van benne ) No azt nem merem kiterhelni még 2.2Kw ra sem ( és az egyenirányítót is gyengének érzem ) Tettem eléjük egy előtöltőt egy bika graetz-el és egy 4700 mikrós kondit ( WV = 450V ) ( a Dc busz szerencsére ki van vezetve ) Szépen teszik a dolgukat ( Minthogy az amerikaiak még az előtöltőt is kispórolták , korábban többször leverték a kismegszakítót , mostanában egyszer sem volt ilyen gondom bárhol működtetem őket)
Az utolsó bekezdésem a hibás. Mert ha 3*220V akkor az vonali vagyis ugyanakkora a csúcsa mint a hazánkban (régebben volt) 220 fázis feszültségnek . Tehát a két kondi is párhuzamosan lehet kötve . DC busz kb 310V Azon morfondírozom hogy Japánban milyen a hálózat ? 3*127 fázis aminek a vonalija 220 vagy nincs is csillagpont és az erőművet delta kimenetűnek kell tekinteni? Régen az oroszoknál 3*127 kontra 220 V volt
Én kb 20éve kötöm be a frekiváltókat 1 fázisra. Minden olyan készüléket ami nem figyeli a fázisok meglétét. 3*230V direktbe. A 3*400V-os pedig autótrafóval. Ilyen esetből soha semmilyen problémám nem volt. Biztos vannak ipari hulladékok amik nem bírják/tudják.
Utána néztem. Mindenben igazad van. Összekavartam.A kondik is úgy vannak kötve ahogy említed.
Előzmény: Törölt bejegyzés
ANTAL GÁBOR | 4685
2019-01-04 19:43:44
[5939]
Kérem TÖRÖLNi !egy kicsit van csak igazam de az indoklás ROSSZ
Előzmény: Törölt bejegyzés
Frédi | 1667
2019-01-04 19:06:51
[5937]
Yaskawa VS mini J7 frekvenciaváltók 3 ill. 1 fázisú összehasonlító boncolása! (mielőtt valaki könnyeket hullatna az áldozatokért, mindkettő IGBT halott volt) Én csak pár kondenzátorbeli különbséget fedeztem föl. Pl. az 1~ bemenetűnél 1kondit megspóroltak a 120uF 400V-ből. A 3~ bemenetűnél itt 3db 180uF 400V-os van. Szerintem egyébként egyformák a panelok és az IGBT-k is. Ezek tudatában a jövőben én nem félek, a 3 fázisú, 1 fázissal való megtáplálásától.De kíváncsi vagyok a véleményekre.
Pld. kétéve ilyenkor Gödön, a g.ci Samsungnál...lematricázta a a tel. objektívjét is. Na persze csak az egyikét, a cégesét. A másik meg, ott lapult a másik zsebemben. Mondjuk, nem kellet volna a matrica, volt engedélyem a munkával kapcsolatban fotózni, de gondoltam...had örüljön a .