Régebben vettem egy Einhell MTB 3000 asztali fémesztergát, azzal próbálkoztam, műanyagokkal jól ment minden, de alumíniumnál, réznél valahogy azonnal rezonálni kezdett az egész. Amikor egy profi esztergályost kérdeztem, csak legyintett, és azt mondta, ezek a mini-esztergák (pláne a kínaiak) semmire nem jók, inkább csak játékok. Talán igaza volt. Nem elég masszív a szán meg az egész, egy kisebb erőhatástól is beremeg minden alkatrésze. Az esztergát később eladtam, mert most nincs műhelyem, lakásban meg nem volt az igazi, de gondolkodom rajta, hogy szerzek egy garázst, ahol lehetne ilyesmikkel foglalkozni, és oda beférne egy kicsit komolyabb típus is.
Maga az esztergálás talán nem olyan nehezen tanulható, de pl. annak meghatározása, milyen anyaghoz milyen helyzetben mekkora fogásmélység kell, és a kések megfelelő kialakítása köszörűn elég bonyolultnak tűnik. Láttam műhelyben dolgozni valakit, aki számomra teljesen érthetetlen, egzotikus esztergakéseket gyártott, mindegyikről tudta, miért van rajta ez vagy az az él-rész, ezzel a tudással a szememben már inkább szobrász volt, mint esztergályos. Persze talán el lehet boldogulni pár alapkéssel is, nem tudom.
Esztergálni gyorsba meg lehet tanulni magadtól is.
Egy nap alatt belejössz, a többit meg a gép elvégzi.
Tokmányba befog, kést betesz és tekergeted a tengelyeket ide oda, a tokményban a kulcsot nem hagyni benne, a rögzítő csavarokat meghúzni rendesen, a munkadarabbal nem állunk pont szembe amerre forog, védőszemüveg, elsőnek valami puha anyagot befogsz, azzal lehet játszani, majd mikor megy az irány rájöttél mi merre mozog ha tekered, akkor mehet élesbe.
Ha a műveletkor csúnya hangok vannak, akkor valami nem jó, fogd visszább magad, nem kell olyan gyorsan tekerni a szánokat.
paradipiro | 113
2021-02-21 10:07:36
[46071]
Ne is mondd.. Többek között azért is mentem át a Bánikra, mert ott legalább ennyi gyakorlat volt a képzésben.
Az elvi alapismeretek elsajátításához vannak könyvek ,azokat el kell olvasni . Ez után érdemes a gyakorlati részezel ismerkedni . Az autóvezetésnél is előbb kreszvizsga és utána lehet rémísztgetni a közlekedőket ,oktatóval . A videókat szerintem nyugodtan nézheted , kezdőként sok információhoz juthatsz .
Azért azt tegyük hozzá, hogy a Bánkin legalább látnak a leendő kollegák forgácsológépeket, műhelyt, és használják is őket vezetett gyakorlaton. (a Bánki az Alma mater-em)
Ezzel szemben a BME-n egy egész épület van gépműhely gyanánt, ott a diákság az esetek 90%-ban csak nézi ahogy a tanár forgácsol.
A videóban a 43:42 környékén elhangzik az előadó részéről: a "magyar gépmesék" YT-csatorna ajánlása..
Nem olyan rosszak ezek a videók, egy olyan hobbista számára, aki vásárolt egy eszterga, és/vagy marógépet, és mindjárt használni is szeretné.. (megfelelő forgácsolási tapasztalat nélkül..) Egy kezdő hobbista sokat tanulhat ezekből.. -hobbi szinten- De ezt egy EGYETEMI oktató videó(sorozatnak)nak szánták.. annak pedig.., hogy is mondjam, izé.. Nem a legszerencsésebb.
Be kell látni hogy a mai egyetemi oktatás mennyire elhanyagolja a gyakorlati képzést.
Nem tudnátok ajánlani valami oktatást, ahol el lehetne sajátítani a fémesztergálást, forgácsolást, hegesztést legalább alapszinten? Tudom, vannak a felnőttképzések, de a legolcsóbb is 350-400e Ft, én pedig ezt csak hobbiként űzném, nem szakmaként. Van rengeteg youtube videó, de azért szerintem elég merész dolog nekiállni ennek úgy, hogy beruházok egy esztergára/marógépre, és lenézem videókból, hogy is kell őket szakszerűen kezelni. Szóval a két út között nincs valami köztes lehetőség? Vagy nem olyan vészes, hogy ne lehetne autodidakta módon elkezdeni?
Épp azokat a bánkis oktatóvideókat kezdtem nézni pár napja, amiket itt páran lefikáztak, azt hittem, azok jók, de eszerint mégsem.
Most már értek mindent! ezek a f.szok oktatják a jövő mérnökeit a forgácsolás rejtelmeire, állami pénzen, csak közben meg le akarnak húzni valamit YT-ról, állami köztanműhely háttérrel. Elgondolkoztam azon hogy...lehet folytatni kéne YT csatornámat.
Szerintem is! Ez valami tanműhely, és az oktató? Van egy másik fickó is, amint látom, igazi gépműhelyben még nem jártak sokat, az tuti! A gépen nincs hűtés, nekem meg van, itt a senki földjén. A virág locsolója is elég béna... Nem tudja hogyan kell fúrót köszörülni de bemutatja! Kezdem érteni hogy az ifjú szakemberek miért tájolnak mint a postagalamb, a műhelyben!
Magam is szörnyülködtem már rajta egy párszor. Amiket mutat azok között vannak olyan részletek amik egy kócerájban elmennek, de egy oktató videóban nem illene. Azért ezek az ötvenes években készült filmek sokkal igényesebbek.
Minden híreszteléssel ellentétben a POM rosszul ragasztható, akárcsak a PE, PP, PTFE és a szilikonok.
Csak akkor alakul ki CA ragasztóval megfelelő kötés, ha előtte pl Loctite 770 primerrel kezeled. Egyébként van többféle primer is. Ez aktiválja a felületet maximum egy-két órára. Felhordás után meg kell várni a száradását (oldószeres) és akár az általad említett 401-el is jól ragasztható. Ha mindkét darab POM akkor mindkettőt kezelni kell a 770-el. Így előkezelve a kötés max 30 másodpercen belül kialakul.
A PVC akár FERROBOND-al is nagyon erősen ragasztható, mint általában a többi műanyag is - kivéve a fentebb felsoroltakat.
Évekkel ezelőtt a munkahelyemen próbálkoztunk POM-C ragasztással, többféle hozzá ajánlott termékkel is. Műszaki szempontból használható, megbízható kötést nem sikerült létrehoznunk. (A helyszíni próbák során volt, hogy a ragasztót gyártó cég mérnökének sem, pedig bevetett mindenféle csodaszert...) A móka vége betétanyás, csavaros rögzítés lett.
Nekem sem sikerült még POM-ot megfelelően ragasztani, a gondos felület előkészítés ellenére sem.. Próbáltam a POM-ot.. PA-val, PE-vel,PVC-vel, fémmel ragasztani különböző ragasztókkal.. -Pillanatragasztó(Loctite) -Két komponensű (Loctite,UHU,BISON,UVERAPID,PATTEX) -PALMATEX Mindegyikkel megragadt, de rövid használat után mindig a POM-tól vált el a ragasztó..
A POM-ot festeni sem lehet, a festékek egyszerűen nem maradnak meg rajta. A munkahelyemen festékekkel foglalkozunk, de a még a speciális festékek ,bármilyen előkezeléssel, de még edzővel sem maradtak meg rajta.
A papír mindent elbír. A fiam pár éve használt egy Loctite tömítő pasztát egy robogó karburátrához, amiről fennen hirdette a cég, hogy mennyire benzin-álló. Aztán félnapig takarította a csoda paszta bemosódott maradékát a fúvókákból, meg mindenhonnan. Utána nézett utólag motoros fórumokon, ugyanerről számoltak be mások is. Én Loctite menetrögzítő pasztával jártam úgy, hogy rendszeresen eldugult a tubus, mert folyamatosan csomósodott a benne lévő folyadék. Pedig arról is csupa szépet és jót írtak. Azóta olcsó kínait használok, ami nem csomósodik....
Előzmény: Szalai György, 2021-02-19 16:22:24 [46051]
koferi | 166
2021-02-19 17:17:20
[46052]
Az én anyagom POM-C ami nem tudom miben különbözik a sima POM-tól. Utánanézek.
Előzmény: Szalai György, 2021-02-19 16:22:24 [46051]
Keresek műszaki műanyagot ami ragasztható. Poliamiddal és POM -al dolgozom, de azok nem ragaszthatóak. Valami hasonlóra lenne szükségem, ragaszthatóban. Talán a PVC? Fehér színű kellene. Van ötletetek milyen anyagot és mivel lehetne jól ragasztani?
Virbo | 1138
2021-02-19 14:08:40
[46046]
Talán a nagyobb átmérőn történő nagyobb forgácsolási sebesség lehet előny, esetleg merevebb késsel oda lehetne férni. Biztos hogy lehet kapni hengeres külsővel is kúpot, utána fogok járni ezeknek.
Mint ötlet mindenesetre jó amit írtál, ha megjön az anyagom átgondolom mit tudok megvalósítania gépen.
Illetve ha esetleg valakinek megvan milyen hosszú gyárilag az E2N hüvelye, meg tudná mondani. Az enyém már rövidebb mint volt, szerintem előttem is dörzsárazhatták.
Az jutott még eszembe, hogy vajon el lehetne-e gondolkozni hogy hosszabb hüvelyt használjon az ember (az orsó anya párosom is cserés....). Kellene még egy 30mm hogy az útmérőt könnyebben fel lehessen szerelni... Ez okozhat gondot vajon támasztásnál?
Nekem a kéziszánom be lett hántolva. Talán a lötyögés részét ki lehet védeni fúrógép + villás tekerentyű használatával.
A nagyobb gondot a késgeometria jelenti számomra, a kapott felület minőségével kapcsolatban. De ez egy beragasztott hüvelynél még nem is feltétlenül baj.
Igaz sok szegnyereg hüvelyben ott a lapolás, de minek ?Kaptam egy nagy vödör morse kúpos fúrót, használt leselejtezett, de még bőven élezhető. Kb. minden harmadiknak meg van tekeredve a lapolása.Tehát ha életlen , akkor az sem fogja meg...Tőbb helyen simán kiütőlaposnak nevezik csak.
Milyen előnyt adna a hengeres illesztés a kúp helyett? Sokkal nehezebb elkészíteni. Egy edzett hüvelyt körülményes esztergálni. Illetve kár elrontani a gyári köszörülést egy pontatlanabb esztergálással.
Eddig arról volt szó, hogy a kopott szegnyeregbe van esztergálva egy 3-as kúp, és abba ragasztva a kúpcsökkentő. Amit felvetettem, az a szegnyereg hüvely átmérős esztergálása a pontos kúppal szemben, és az átmérősre leesztergált kúpcsökkentő szoros illesztéssel történő rögzítése.
Egy gondolat a szegnyereg felújításhoz. Mi lenne akkor, ha a morse 3/2 vagy 4/2 csökkentő hüvely lenne megesztergálva - kellő pontossággal -, és szorosan illesztve a szegnyeregbe, majd illesztő szeggel rögzítve elfordulás ellen, esetleg beragasztva? Előnye, hogy átmérőt könnyebb esztergálni, mint pontos morse kúpot. Hátránya, hogy a kúpcsökentőt kellő pontossággal kell felfogni, megmunkálni, illetve kell hozzá megfelelő lapka, vagy köszörű.
A youtube videókon azt láttam hogy az amerikai esztergákon a szegnyereghüvelyben ott van a lapolt elfordulás gátló rész! TOS SN 63 abban biztosan ott van !
Elég rövidebb elmozdulás is, amennyi az MK2 kúp hossza kb. 65-67 mm. Elegendő egy ekkora darabot betenni a szegnyereg hüvelybe. Ha a kéziszán túl laza, akkor a kézi tekerés közben mozdulhat id-oda. Reméljük nem annyira kopott hogy 70mm-en "görbét" vigyen.
A morse kúpok elvileg önzáróak lennének ha megfelelően használjuk őket, nem mindíg elég hogy kézzel belököm a szegnyeregkúpba, kell oda egy határozott erő amit úgy is el lehet érni hogy kézzel belököm, és utána a szegnyereggel együtt lekoccolom az anyag végét álló főorsó helyzetben, vagyis kézzel tolva nekiütközök az anyag végnek, nem számít hogy van központfurat úgyis kifúrjuk, és nem is megy félre utána! Erre a módszerre akkor van szükség ha, vagy többlépcsős a morse, vagy ha egy lépcsőben vagyunk de, a fúró átmérője nagyobb mint a morse kúpunk átmérője, ekkor már be kell ütni rendesen a szegnyereggel! Nekem egy ilyen problémám volt, az elmúlt 40 évbe, az E400-on, a 4-es kúpba 50-es fúrót már nem mindíg tudtam kontrollálni, megfordult a szegnyeregben.
Úgy éreztem annó néhány éve, hogy tökön lettem rúgva! A youtube videókon azt láttam hogy az amerikai esztergákon a szegnyereghüvelyben ott van a lapolt elfordulás gátló rész! Itt Magyarországon (EU), csak főleg oszlopos fúrógépeken lett ez így megoldva! Basszus! széllel szemben megyünk!
Kopirnyák | 2687
2021-02-18 18:55:55
[46028]
Ehhez tulajdonképpen csak egy 100% közeli kéziszánra van szükség ami azt a kb 100-120mm-t elmozdulja.
Van kb. 2 készlet (3-15mm) MK1 szárú csigafúróm, esztergán használom őket iparszerű igénybevétellel. Saját készítésű (és gyári megmentett) kúpokba HSSCo/HSS-E (M35) hengeres szárú csigafúrók eporapiddal ragasztva. 15 év alatt még egyetlen darab sem engedett el a ragasztásnál - fúrótörésig bírja. (Cserével nem kínlódok, amely gyakran használt méreteknél szóba kerülhetne, ott manapság már megveszem a gyári kivitelt, ill. már telik MK/ER befogóra is.)
Jó ötlet ez a 3/2-es hüvely beragasztás. Kapsz egy edzett, köszörült, pontos M2-es kúpot a szegnyeregben, sokkal olcsóbban mint ha köszörültetnéd. És lehet hogy pontosabbat is, hallottunk már elrontott főorsókról, kúpokról, trehány köszörűsökről. A másik előny hogy neked nem 2-es hanem 3-as kúpot kell esztergálnod, ami könnyebb mert nagyobb az átmérője, vastagabb furatkést használhatsz, kevésbé remeg be a hosszú kinyúlás miatt. És a 3-as kúpnak se kell annyira jó felületet készítened. Cserélhető is lesz a betét ha netán megsérül. Arra viszont figyelni kell hogy a kúpszöget eltaláld, ne legyen az hogy vagy elől lötyög vagy hátul. Lehet érdemes egy próba anyagba elkészíteni ellenőrzés miatt a kúpot, és azután a szegnyereg hüvelybe.
Szegnyereg témához: Értem én, de ehhez is meg kell alkotni a kúpfelületet a következő lépcsőnek. Igaz ott a felületi egyenetlenség még előny is lehet a ragasztás szempontjából.
Na most már csak kíváncsiságból ki lehetne számolni (én nem vagyok rá képes... :D) hogy egy adott ragasztóval beragasztva a hüvelyt, az mekkora forgácsolási erőnek képes ellenállni. Avagy a kevésbé gyakorlottak számára képes-e kibírni a legnagyobb Morze2-es fúró okozta terhelést (jó-jó, tudom hogy ez is ezer dologtól függ... )?