750W-os motorra, esztergán használva egyáltalán nem biztos hogy elég. Nekem a 31A-es is elszállt egy idő után a 400W-os motoron. Pedig lágy indítású, ott a gyors visszafutó dióda, néztem szkópon, nincs túlfesz tüske. Hűtőborda csak kézmeleg (<50 fok).
Viszont van nagyon ritkán túláram tüske.
Most nyomozom, hogy ezt mi okozza.

Nem merültem bele Fehér Viktor kapcsolásába, mert azt csak kiindulásnak írta, így nem tudhatom pontosan, hogy miket változtatott rajta.
Ha nem használt visszafutó diódát az egyértelműen baj, ahogy írtad is.
Ha ad konkrét rajzot, akkor van értelme átnézni és észrevételt tenni.

Előzmény: keri, 2009-06-25 21:47:00 [3874]

>500HUF 600V 16A ez csak elég, nem?
inkább ne égjen el

Előzmény: keri, 2009-06-25 21:47:00 [3874]

nem kell párhuzamosan kötni, venni kell megfelelő képességűt. Első darab amit a Lomex oldalán kiszúrtam:
500HUF 600V 16A ez csak elég, nem?

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-06-25 21:31:00 [3872]

Ha felvázolsz nekem konkrét kapcsolási rajzot, akkor elmondom neked miért nem jó, addig is találgatok mert szeretek okoskodni :D

Milyen kapcsolásban használtad a FET-et?
Jön a villany, sorban vele a motor, a motor test felé menő vezetékében sorban a FET? Na ez a kapcsolás tuti lerúgja a FET-et. Mivel amikor lezár akkor még (szakemberek csukják be a fülüket) az elektronok lendületben vannak, és mennének tovább, de nincs hova, ezért nekicsapódnak a FET bezárt kapujának és ha nem elég erős a FET akkor át is szakad.

Ez annyira durván így van, hogy pl. az MZ-m FET-es gyújtásában 12V-ból 300V-ot állít elő a FET gyors zárása, egy tekercs segítségével. Gondold el mit csinál ugyan ez a gyors lezárás 160V-ból.

Ennek kiküszöbölésére a leg egyszerűbb megoldás ha nem zárjuk el az áram útját, hanem hagyjuk kifutni. Hivatalosan szabadonfutó diódának is szokták nevezni ezt a megoldást.
Vagyis a motorra párhuzamosan kell kötni egy diódát, lehetőleg gyors kapcsolásút, úgy hogy visszafelé mutasson az áram folyása rajta.

Ha a FET nyitva akkor a táp felől a motoron és a FET-en keresztül folyik az áram. Ha lezár a FET akkor az áram a diódán keresztűl körforgalomba kerül vissza a motor + felére, de mivel a motornak van ellenállása ezért az áram pontosan számítható idő alatt megáll.

+ A FET-en nem fog nagyobb fesz esni mint a tápfeszültség+dióda 0,6V-ja.
- persze lehetséges hogy a FET gyorsabban zár, mint ahogy nyit a dióda, ilyenkor lehet feszültség tüske, ami agyonvágja a FET-et, erre oda kell figyelni, hogy a dióda elég gyors legyen ahhoz, hogy kellően kicsi feszültség tüske tudjon csak kialakulni.
+ A diódán az áram nem lesz nagyobb mint ami a kikapcsolás előtti pillanatban a motoron és a FET-en keresztül folyt.
+a szabadon futó dióda az alkatrészek kímélése mellet, javítja a rendszer hatásfokát is.

IGBT...amikor én jártam iskolába még nem létezett ilyen alkatrész, és annyira nem érdekelt hogy utána nézzek, így nem tudom hogy működik, de az adatlap letölthető, innentől kezdve pedig ismert paraméterekkel tudok tervezni vele áramkört :D

Amit tudok róla, hogy jóval nagyobb áramokat és feszültségeket kibír mint egy FET, viszont kisebb a csatorna ellenállása mint a tranzisztornak.
Régen tirisztort használtunk erre a célra, de annak van pár kellemetlen tulajdonsága.

Ez pont határesetnek tűnik A FET és az IGBT között. Próbáld akkor az IGBT-t szerintem is. 1az1 be beteheted. De nem minden IGBT-t lehet párhuzamosan kötni! Próbálj 1db HGTG12N60C3D. Azért némi hűtés ugye van rajta?

Előzmény: Fehér Viktor, 2009-06-25 19:19:00 [3871]

Erről ha bővebben írnál megköszönném. Mire kell még odafigyelni. És hogyan tegyem azt.
Az IGBT-ket
már én is néztem.

Előzmény: keri, 2009-06-25 19:12:00 [3870]

meg mondjuk figyelembe kéne venni a motor induktív terhelés voltát és akkor nem rugná le a FET-et.

ilyen feszre IGBT praktikusabb lenne. Az bírja a nagy áramot és feszültséget is.
Inverteres hegesztőkben is ilyet használnak.

Előzmény: Fehér Viktor, 2009-06-24 21:06:00 [3860]

Egyelőre nem tudom, mert nekem még a 31A-es is kipurcant a 400W-os motorral. Most nyomozom a pontos okát. Igaz nekem nem olyan egyszerű PWM szabályzom van mint neked.

Előzmény: Fehér Viktor, 2009-06-25 18:34:00 [3867]

Mit javasolsz milyen fet kellene?

Előzmény: Szigma, 2009-06-25 17:42:00 [3866]

750W-os motorhoz elég karcsú ez a FET, még akkor is ha 3db van párhuzamosan.
Ha nem volt megfelelő hűtőbordán, akkor meg pláne.
Gondolom te nem akkuról tápláltad, így nagyon lényeges lehet még az erősáramú rész kapcsolása is.

A kis 300W-os hobby gépemben is ez a FET van de 2db párhuzamosan.
Nekem nagyon sokáig bírta, de most átm. 70mm-es anyagnál megadta magát. Az edigi méréseim alapján még nem világos, hogy mitől megy tönkre. Most kínlódok a megoldással.

Előzmény: Fehér Viktor, 2009-06-25 17:32:00 [3865]

IRFP450LC, csak addig jutottam véle, hogy kint összekötözgetve kipróbáltam, felpörgettem leállítottam. Ez nagyon rövid üzem volt.

Előzmény: Szigma, 2009-06-25 17:22:00 [3864]

Milyen FET-et használtál?
Nagyon rövid működés után pukkant el vagy azért bírta egy darabig?

Előzmény: Fehér Viktor, 2009-06-25 17:03:00 [3863]

Ez egy kicsivel nagyobb gép, 700-as a nevét nem tudom, osztrák gyártmány, kínai vezérléssel. A motor 220V 750W.
Amúgy az általam épített vezérlőben a meghajtó és a fet pukkan ki. Az alkatrészekből a fetet kicseréltem nagyobb teljesítményre, és a PWM-et előállító részt csak 555-el oldottam meg, kevesebb alkatrész kell hozzá. az eredeti rajz amiből kiindultam

Előzmény: Szigma, 2009-06-25 14:48:00 [3861]

Sajna nekem sincs rajzom, de ha sikerül beszerezned, légyszi tedd közkinccsé!

Előzmény: Fehér Viktor, 2009-06-24 21:06:00 [3860]

Milyen esztergáról van szó, kis 3000-as hobby gépről?
Mi pukkant el benne?
Amit kipróbáltál annak a kapcsolási rajzát hol lehet megnézni? Hátha lehet rajta javítani, hogy ne csak 170V-ig legyen jó.

Előzmény: Fehér Viktor, 2009-06-24 21:06:00 [3860]

Üdv a csapatatnak.

A minap elpukkant az eszterga vezérlőm, szeretnék építeni hozzá másikat. De a motor 220V-dc vel megy. Valakinek lenne kapcsolási rajza vagy ötlete merre keressek, vagy mit érdemes építeni hozzá. Eddig amit kipróbáltam az egy PWM speed vezérlő, a fet meghjtó ic nagyon érzékeny és ha ez bukik viszi a többit.
170 V -ig stabilan üzemelt.

Szívesen!

OK. Köszönöm.

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-06-13 09:53:00 [3857]

Is-is! Amelyik jobban tetszik! Ha építésnél maradsz és érdekel, hogy mi is az, akkor:

Lágy indító

Nem írom le, hogy mi az, mert a linken elégjól ki van fejtve.

A lágy indító mit is takar magában! Lehet csinálni vagy venni kell?

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-06-13 09:27:00 [3855]

Nem feltétlenül hiba az! Meg kéne próbálnod lágy indítóval! 500VA felett szokták ajánlani! Hozzáteszem nekem 1000VA sem veri le.

Előzmény: Fehér Viktor, 2009-06-13 09:01:00 [3854]

Üdv a csapatnak.
A héten megérkezett a toroid trafóm, 56V 800VA.
A következőket tapasztaltam, leveri a biztosítékot, ha rákapcsolom a villanyt. Nincs rajta terhelés. Kimértem a tekercseket ezek rendben. Amúgy zsír új, ha sorba kötök a Primer oldallal egy izzót akkor minden rendben, de az izzó felvillan. Terhelt állapotban ki sem mertem próbálni. Ez szerintem nem oké így. Van valakinek javaslata?

Folytatás az adok-veszekből:
Szóval igazándiból ez a foglalat (PLCC-20) sem arra van valójában amire nekem kell. De egyszerűen most nem tudok jobbat. Meg akarom próbálni.
Jött egy gyorsulásmérő a héten de QFN-16-os tokozással.
Olyan kis méretű a csatlakozási felület (az alján), hogy hiába szerkesztettem ki az adatlap szerint neki megfelelő csatlakozó méretekkel egy kis nyák alaplapot (mint oldalt István Allegró moduljai), a nyomtatóval nem tudtam megfelelő minőségben kinyomtatni. Így esett az, hogy utána megpróbáljam levasalni és lemaratni. Ez után még további problémám lett volna a forrasztással is.

Megnéztem ezt a PLCC-20-as folgalatot (még régről rémlett hogy van ilyen).
Elgondolkodtam azon, hogy ha minden második, a belseje felé mutató érintkezőt lehajlítom az IC helyének az aljára, akkor ezek csatlakozhatnának a QFN-16 szerint a behelyezett IC-hez, a nem lehajtott érintkezők pedig még meg is tartanák benn pozícióban.

Nos ennek a kipróbálására keresem ezt az alkatrészt.
De ahogy mondtam. Ha nincs hát nincs. Akkor lerendelem valahonnan.

Most zárult a hobbielektronika.hu-n egy videópályázat, hátha valakit érdekel: videók

keresnék PLCC 20-as tokot. Nem SMD-t!
Nagyon nagy segítség lenne!

Előzmény: elektron, 2009-06-08 06:44:00 [3848]

Az egyik gépbe megy a billentyű, az adja a másik gépnek a midi jeleket, ritmusilag kijavítva pl.

Előzmény: Svertel Istvan, 2009-06-08 06:42:00 [3847]

A honlapom belépő oldalán a jobboldali listában a "Jazz 9" témában ilyesmi midi dobok szerepelnek, a többi, meg gitár, meg szinti. Mindegyik hangszert én kezelem benne.

Előzmény: elektron, 2009-06-08 06:37:00 [3846]

Láttam régebben egy olyan billentyűt amibe egy flopy-t dugott az ürge , utána minden féle fajta hangot tudott kicsalni belőle (helikopter zaj , víz csobogás , ... ) ! Nagyon király volt !

Előzmény: elektron, 2009-06-08 06:37:00 [3846]

hát néha , mostanában nem nagyon

Zenélsz ?

Előzmény: elektron, 2009-06-08 06:28:00 [3844]

Nekem van egy dinamikus billentyűs megoldásom PC-re közvetlenül dugva, meg programmal, ami tud extrákat is, profi zenegyár. Persze ez neked nem jó, mert még Britney Spirctől jobb számokat fogsz csinálni.

Előzmény: Svertel Istvan, 2009-06-08 06:18:00 [3843]

Nézzél be a csevegőbe , Tamás linkelte a tuti megoldást !!!!

Előzmény: KisKZ, 2009-06-07 01:59:00 [3839]

Keresés: Arduino Midi Drum. Örülni fogsz, ha megvan !

Előzmény: KisKZ, 2009-06-07 01:21:00 [3838]

Válasz: Semleges Csevegő #693-ban.

Előzmény: KisKZ, 2009-06-07 01:21:00 [3838]

Ez a nyomáskapcsoló nem elég érzékeny szerintem, pofával is nehéz lenne bekapcsolni. Vezető dob, fém dobütő esetleg, bár elég primitív megoldás.

Előzmény: KisKZ, 2009-06-07 01:59:00 [3839]

Közben mégis találtam valamit:
MIniatűr nyomáskapcsoló.

Ez talán megoldás lesz.
Csak kicsit drága.
Remélem a gyerek nem akar nagyon nagy készletet!

Egy kicsit offtopic, de valahogy én bebbetek bíok és ezért merem itt feltenni a kérdést.
Egy elektromos dobszettet szeretnék a gyereknek csinálni.
Egy MIDI billentyűzet kapcsolóit vezettem ki.
Sima hangkártyás csatlakozás és a gépen a szoftvereben fogom majd beállítani a megfelelő billetyűknek a megfelelő dob hangszínt, vagy cinnt, vagy basszust. Ez csupán szoftveres dolog. Ezen nem vagyok fennakadva.
A gondom az, hogy hogyan is oldjam meg a dobok kapcsolóként való funkcionálását.
Mindenképpen valami kisebb de mégis henger alakú eszközöket akarok készíteni. Ha ezeket a gyerek bárhol a felületén megüti akkor kellene megtörténnie a kapcsolásnak.
Godolkodtam valami fémmel átszőtt szöveten (nem tudom lehet-e ilyet egyáltalán kapni) amiből kettőt egészen köszel feszítek ki egymáshoz, de ez problémás lehet a dobok szélein.
Esetleg légzáróan bezárni a dobokat és az alsó végükbe valami kis távolságon kis erőhatásra zásó kapcsolót tenni egy piciny membrán alá.
De gondolkodám, hogy valami nyomáskapcsolóval meg lehetne-e oldani a dolgot.
Sajnos nem tudom, létezik-e olyan kisméretű nyomáskapcsoló (nem jeladó mert nem akarok ezért felesleges plusz elektronikával bíbelődni) amit használhatnék?
Minden segítséget megköszönnék ha lenne!

Működésre bírni tudod (persze nem a Mach3-al), csak kérdés, hogy milyen célból. Ha CNC gépet akarsz csinálni, akkor felejtsd el. Ahogy Magi is írta, a Mach más módot használ. Részben azért, mert ehhez a módhoz nincs elég port bit, részben azért, mert Windows alól nem lehet ilyen módon megfelelően vezérelni a motort. Még a step/dir módot sem egyszerű megoldani win alól, de ezt a módot meg gyakorlatilag lehetetlen. Nem véletlenül használunk ennél sokkal komolyabb motor vezérlőket.

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-06-02 15:51:00 [3834]

Egymotoros géphez akár jó is lehet és elfogyott a parallel port

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-06-02 15:51:00 [3834]

Hát nem (nem ilyen egyszerű az élat azért).
Ez egy rendkívül primitív, u.n. fázisvezérelt sima meghajtó. A Mach és a legtöbb CNC vezérlő Step/Dir rendszerű (ez a "vezérlő" nem az). Egyedül a TurboCNC (DOS) tudja ezt a módot, de csodát ne várjál tőle (lassú és gyenge lesz, valamint a motorok szabályzását sem látja el, így ha a motor névlegesétől többel hajtod, leéghet)!

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-06-02 15:51:00 [3834]

Szaisztok!

Elképzelehető hogy ígyen egyszerű vezérlővel működésre tudom bírni a motorokat?

http://www.instructables.com/id/SKIQ5CUFROAAGT7/

Mach3 szoftverrel vajon tudom használni???

Köszönöm a választ!
Igen! Pontosan igy gondoltam a dolgot.
Attól még hogy nem változik a szervó pozíció értéke, én minden egyes esetben kiküldöm neki az utasítást arra, hogy álljon be oda.
Igy tudom csak megoldani azt, hogy időben állandó legyen egy egy ciklus.
Sajnos encoderrel felszerelve most csupán egy motorom van. Fizukor veszek még egyet kettőt.
A többit évekkel ezelőtt balga módon megszabadítottam e hasznos funkciótól. Azokat maximum fordulatszámszabályozott motorként tudom most használni. Ez van.
De ahogy nézemn a dolgokat arra is szükségesm lesz majd.

Előzmény: SquirrelTech, 2009-05-25 01:22:00 [3832]

Időzítőfüggvények, lehetnek hardweres PWM-ek paraméterezve, de lehet sima szoftveres delay válotgatva is. Teljesen mindegy, lényeg, hogy 20 ms-onként legyen egy 0.5-2 ms hosszú tűimpulzus. Utóbbi szerint áll be pozícióba.
A belső elektronika mindenről gondoskodik, gyorsításról fékezésről is. Ezt kívülről nem tudod befolyásolni sehogy és nem is kell.

Közbe gondolatban összeraktam... Végülis ha potik állapota szerint vezérled őket, akkor feltételezem egy ciklusban folyamatosan fogod olvasni mindegyik poti állapotát, és küldeni a jeleket a szervókhoz. Vagyis ebben a kialakításban "tartva" lesznek folyamatosan.

Előzmény: KisKZ, 2009-05-24 19:35:00 [3830]

Jajj még egy: 3 tengelyes kellene!

Köszönöm az infókat!
Igen, próbáltam utólag pontosítani/helyesbíteni, hogy az Arduinonak 6 bemenete van. De én szeretnék későb ennél jóval többet kezelni. Ezért is jöt fel ez a téma.
A tartásról:
Nem tudom, hogy hoigyan van megírva belülről a szervó kezelése az ARDUINO-nál.
Mintha ugy emlékeznék, hogy valaki nekem azt mondta, hogy ugy szokták megoldani (durván), hogy rövidre zárják a motorokat. Ez megoldás lenne a tartásra?
Egyelőre annyira nem lesz súl rajtuk, hogy a nagy áttételnek köszönhetően nem hiszem, hogy elmozdulnának ha nincsenek éppen vezérelve. De ez ugyis elő fog jönni később.

Még egy kérdés:
Sok érdekes kis kapcsolást találtam és szeretném kipróbálni őket. Az egyikhez az alábbi kellene:
Magyarországi szállítónál keresnék +/-1g-től induló gyorsulásmérő IC-t, mondjuk +/-6g-ig. Segítenétek? Nektek több kapcsolatotok, ismerettségetek van. Én a RET-nél csak +/-1,5g től találtam. A gugli annyi találatot dobott fel, hogy hosszú idő után feladtama keresést.

Előzmény: SquirrelTech, 2009-05-23 20:28:00 [3829]

Akárhány szervót hajthatsz. A szervó a tűimpulzus hossza szerint áll be az adott pozicióba, ha odaért akkor a jel akár meg is szüntethető. Annyi gond lehet vele, hogy ha nincs jel, akkor kimozdulhat onnan külső erő hatására. Míg ha folyamatos a jel, akkor az "tartja".

ööö, valamit lehet félreértettem, de az arduinonak hat analog bemenete van.

Libus segítségét kiegészítve egy mondattal: TTL kapuk esetén is belefuthatsz ebbe, hogy lebeg(nek) az adott bemenet(ek), CMOS esetén ez pláne esélyes.

Előzmény: KisKZ, 2009-05-22 20:45:00 [3820]

Valszeg a multiplexer bemenetek is képviselnek valamekkora ellenállást akár a föld akár a táp felé, ez mint egy parazita fesz osztót alkot és szerintem ezt méred. Ha a kimenetre vagy a bemenetre teszel valamilyen terhelô ellenállást, akkor szerintem be kell állnia a kimenetnek is 0-ra.

Tahát ugyan az a tanulság : szabadon hagyott nagyimpendanciás bemenet akármit is csinálhat, akár még a Kossuth rádiót is be tudod vele fogni rosszabb esetben Szóval soha ne hagyd szabadon, ez nem egy mechanikus kapcsoló....

Előzmény: KisKZ, 2009-05-22 23:18:00 [3826]

Köszönöm Libus!
Most már megy!:)