„Akkor most rugó vagy gumi előfeszítésre vagy kíváncsi?”
Valóban, jól emlékszel. Nálam szilikongumi "bakokon" nyugszik az asztal négy sarka. De ezeket a "bakokat" is tudom keményre és egész lágyra is állítani.
Az egész lágy alatt azt értem, amikor egy dinamikusabb asztalmozgásnál már-már(akár) külön életet is élhet maga az asztallap. A négy sarokpont szintezés utáni előfeszítése sem lehet tökéletesen egyforma, nálam sem, másnál sem.
De visszatérve a kérdésedre... Rugó, gumi, más akármi...mindegy. Csak az előfeszítés nagyságára, vagy keménységére lettem volna kíváncsi.
A kérdést szó szerint értettem, de pl. Ender 3-nál az értelmét nem. Mivel normál esetben a fúvóka sohasem ér az asztalhoz, sem home-olásnál sem nyomtatás közben, nincs sok értelme azt firtatni, hogy mekkora rugó előfeszítése van a szintező csavaroknak. Nem hiszem, hogy bárki olyan nehéz tárgyat nyomtatna amitől összenyomódna bármelyik rugó. A példában azt hoztad fel, "ha kézzel lenyomod az asztal sarkát" (nem szó szerint). Erre írtam, hogy én pl. szintezésnél sem nyomom le még véletlenül sem, az extrudert is szoftveresen mozgatom és nem kézzel. Apropó... Korábban mintha azt írtad volna, hogy a szintező rugókat gumi csövekre cserélted mert az jobban bevált. Akkor most rugó vagy gumi előfeszítésre vagy kíváncsi?
Az Ender3-nál a "Z home" az asztalon kívül történik egy mezei mikrokapcsolóval. Amikor szintezem az asztalt, szándékosan lejjebb tekerem mind a 4 csavarral 1-2 mm-el a "megasaccolt" Z=0-hoz képest. Utána szoftveresen küldöm a fúvókát az egyes csavarok fölé (nem kézzel mozgaom az asztalt és az extrudert), és első lépésben csak szemre kb. 0,5 mm-re emelem az asztalt minden csavarnál, majd előkerül az alufólia csík (nekem ez vált be) és azzal ismét végigmegyek mind a 4 csavarnál. Berakom az alufóliát a fúvóka alá és miközben kb. 1 centit mozgatom az alufóliát előre-hátra óvatosan emelem az asztalt a csavarral. Amikor tolásnál először felpúposodik a fólia (megfogja a fúvóka) egy negyed fordulattal visszaforgatom a csavart. Nekem ez vált be. Szóval hacsak valami durva fizikai behatás nem érte az asztalt a fúvóka nem ér hozzá így a rugónak sem kell összenyomódnia "Z home"-nál.
Ha már a rugókon nyugvó asztallap, és annak a beállítása a téma...
Ki, milyen "erősre" állítja a rugókat? Mekkora erőbehatásra mozdul meg az asztallap, esetleg mérte valaki ezt az értéket? Van erre valami "gyári ajánlás"? Mert a "Z" hom-hoz hozzáállítom, esetleg megnyomom egyik sarkát...no, pont fasza lesz.(mondom én) De, a "Z" hom-ot is lehet egy bizonyos "asztalkeménységhez" állítani, és ahhoz "finomítani/pontosítani". Egy lágyabb, vagy keményebb asztalbeállítás, hogyan befolyásolhatja a nyomat "minőségét"?
TZ | 5
2021-06-07 00:51:49
[29505]
Szerintem nem azért van szükség a szenzorra, mert ne lehetne beállítani a csavarokkal a vízszintet. Hanem azért, mert görbék a tálcák. Ezt a görbeséget csak szenzorral lehet lekövetni.
A Voron Zero 12cm méretű, de 6mm vastag öntött alu tálcájához például tényleg felesleges szenzort használni, mert ilyen kis távolságon egy ilyen masszív cucc nem lesz érzékelhetően görbe. De egy nagyobb, vékonyabb lemez viszont igen.
Amúgy a kínai klón pinda is század milliméter pontos, ennyire pontosan nem tudjuk kézzel tekergetni a csavarokat. Viszont a szenzor offset értékét sem tudjuk tökéletesre belőni. És még a hőmérséklet változás is bekavar. Ez a pontosság igazából több helyen el tud romolni attól függetlenül, hogy ezek a szenzorok azért elég jók arra, amire használni akarjuk őket.
Készítéttem egy kis összefoglalót az induktív szenzorokról. Nem igazán a működésről és a pontosságról, hanem arról, hogy melyik betű a nevében mit is jelent az installálás szempontjából:
Oké én sem mikrométerrel mérem. Az üvegasztal közötti optikai rést figyelem állításnál és tapasztalatom alapján ez olyan 10-20mikron körüli hézagot jelent, és ez már látszik a 0.1mm kezdő rétegemen ha eltér. Pl az üveg görbülete is simán látszik.
Tudok nyomtatni 300mikron kezdőréteggel is, akkor tökmindegy neki, de az nem is olyan szép.
Résoptós tapintó a legpontosabb erre van a neten számtalan őtlet 3d thoch is hall szenzoros amugy... induktiv, kapacitiv érzékelöknél nincs hökonzácios megoldás ami hazavágja a pontoságot!
Igen, a papírlap olyan, mint fához készült 1500 mm hosszú marótól 0.01 mm-t elvárni. Egyelőre az Ender3 pihen, most egy Creality CR6V dolgozik, ami tudja az automatikus szintezést. A magasságot 0,25 mm-re állítottam be, szebb a "0" réteg, mint 0,2 mm-nél.
Mondjuk a papírlap nem túl precíz megoldás, én beruháztam egy rendes hézagmérőbe ami 0,05 lépésekben használható 0,05 és 1mm között. Ezzel elég jól be lehet lőni a megfelelő távolságot ami a nyomtatóm esetében 0,2mm a szintezéskor. Ezt a firmware-ben lehet állítani... Mondjuk lehetne nagyobbra venni mert akkor a szintezési hiba arányaiban kisebb lehet...
Ha kellően merev az asztal és nem kotyog a mechanika, csak egyszer kell (jól) beszintezni és hetekig (hónapokig) nem kell állítani rajta. Az Ender3 nekem kb. 2 éve van meg (talán 3 is), de 10 alkalomnál többször nem kellett hozzányúlnom. Ebből kettő egyértelműen szükséges volt, az elsőnél kódolási hiba miatt a home-olás után "leküldte" a fúvókát az asztal síkja alá (rendes mélyszántást csinált a gyári műanyag asztalon), majd amikor az új gyári asztalborítás felhólyagosodott és kicseréltem üveglapra. A többi eset általános karbantartás volt pl. fúvóka tisztítás után, vagy ha lusta voltam levenni az asztalborítást amikor lefeszegettem róla a kész tárgyat és megnéztem nem erőltettem-e meg a felfüggesztést.
Régebben nagy divatja volt. Ott ahol vékony a fedőréteg az alumínium asztalon, talán jó tud lenni, de 3mm üvegen már nem annyira megbízható. Ezért találták ki a BLTouch szenzort, ami mechanikusan tapintja meg a felületet, majd ha végzett visszahúzza magát. Viszont ebből is csak a méregdrága eredeti a jó, mert a kínai másolatok pontatlanok.
Szevasztok! Érdeklődöm, hogy a szintezésre lehet-e használni induktív érzékelőt? Néha tömegesen jelenik meg az Adok-veszekben.
PSoft | 18687
2021-06-03 18:45:47
[29484]
Azért írtam hogy...hát, nem tudom. No mindegy, egy próbát megért. A réznél ugye festés után van egy grafitos "utókezelés", majd visszatörlés/kiemelés. Ennél azt nem csináltam meg, lehet...itt is javítana az összképen.
Ma használtam a CASATI króm effekt festékét. Aztán... Kíváncsiságból, kipróbáltam egy régebbi PLA nyomaton is. Hát, nem tudom... Az biztos hogy tükörsima felületen, tükrös lesz a kifújt festék is.
Ha 3D nyomtatózni akarsz, érdemes megtanulni valamilyen 3D tervező szoftvert, illetve magát a 3D tervezést, mert nem is a szoftverek használata a kihívás, hanem a tervezés szemléletét, hogy az jó is legyen a nyomtatáshoz. Szerencsére szintem minden mozzanatról minden szoftverről csinált már valaki YT-os útmutatót.
Meg fogom nézni a programot mert érdekel a téma. Tuti lesz amit szívesen nyomtatnék otthon 1xű dolgokat és ha egyszerű a program akkor szívesen játszok vele. Ettől függetlenül lemérem pontosan és jelentkezem. Előre is köszönöm szépen a segítséget.
Persze. Esetleg javaslom a SketchUp program letöltését. Az otthoni (nem pénzkereső) verziója ingyenes. Könnyen lehet vele 3D testeket létrehozni és "természetesen" 3D feliratokat is lehet vele készíteni. De ha nem akarsz a későbbiekben ilyennel szöszmötölni tényleg kár letölteni. Ha megméred mekkorába kell és megadod a karakterkészletek nevét akkor megcsinálom az STL-t. Persze betűnként, mert egyszerre nem tudod kinyomtatni.
Igen, szerintem elég csak a STL fájl. A mélysége 1,5cm-es lenne, becsatolom a fájlt. Egy kerítés oldalára menne ez a felirat. A "K" kezdő betű kb 10-12cm magas lenne a többi nyílván arányosítva (de ezt pontosan kimérem még otthon). A "K" szár és a 'láb' és 'kar' közötti csatlakozás a jobb tartás érdekében vastagabb is lehet. Szerinted kivitelezhető?
Hacsak nem valami egyedi karakterkészletet szeretnél (megfelel valamelyik "szabvány" Windows-os), akkor nem nagy ügy. Mit szeretnél? Elég csak egy pl. STL file a "testekkel", vagy a szeletelt g-code? Utóbbihoz elég sok paramétert meg kell adni.
Sziasztok! Van a cégünknél egy 3D nyomtató (Ultimaker 3D extended) amin kiszeretnék nyomtatni 15 db betűt. (Kb 16cm nagyok és 15mm vastagok) Minden méretet megadnék tudna nekem vki segíteni abban h leszerkezti azaz kihúzza h tudjam nyomtatni vele? köszönöm ha segít vki, Tibor
VighLajos | 2358
2021-05-30 20:50:21
[29473]
heptadecan-9-yl 8-((2-hydroxyethyl) (6-oxo-6-(undecyloxy) hexyl) amino) octanoate Nem bírtam követni...
Repülőgép modell motorokban használták előszeretettel az én időmben a tiszta metilént a teljesítménye miatt. De szerintem már ott is más idők járnak, én legalább is villanymotort használok azzal nincs ennyi probléma.
Annyi korrekcióra szükség van, hogy a den-szesz soha sem volt tiszta metil... Magas volt a metilalkohol-tartalma, a gyártása miatt. Nem cukorból erjesztették... Valamint hozzákevertek büdösítő, de nem kifejezetten mérgező anyagokat, gondolván a csont-alkeszokra... Aztán vagy javult a technológia, vagy kivonták belőle a metilt, nem tudom, de a büdösítés megmaradt az adóügyek miatt. Amúgy metilalkoholt csak ott szabad felhasználni, ahol mással nem lehet az eljárást megvalósítani. Oldószer, vegyipari alapanyag, segédanyag, közbenső termék, stb. Megjegyzem, hogy a szabadegyházi szeszgyár előtt pár évvel ezelőtt még működött a resti. Legalábbis az autóból úgy nézett ki. Nem volt elhanyagolva a környezete.
Szevasztok! Merész húzás, kíváncsi vagyok az eredményre... A nyomtatandó tárgy nem fért be a nyomtatótérbe, állítva is kilógott felül 2 centinyire. Lesüllyesztettem a nyomtatótár alá fél-magasságnyira, szeletelés, megfordítottam, szeletelés_2. Most nyomódik...
keri | 14086
2021-05-25 08:46:36
[29463]
Az is mérgezéses tünet
Amúgy keveredés van itt egy picit.
Régebben valóban metil alkohol volt a denaturált szesz, más néven "fa szesz" viszont a metilén az súlyosan mérgező, bőrön át is felszívódik és súlyos idegkárosodást, halált okoz. Tehát a kézzel és gőzeivel való érintkezést is erősen javallott elkerülni. Mivel a denszesz elterjedt, általános háztartási oldószerként volt és van használva, ezért az elővigyázatlan laikusoknál gyakori voltak a súlyos balesetek, így kivonták a forgalomból. Már jó ideje sima etil alkoholból van a denszesz is, csak büdösítik és színezik hogy ne tudja meginni a legelvetemültebb alkoholista sem. Úgy hallottam, hogy a benne lévő szagosító anyag hánytatószerként is működik, szóval ha lenne is ilyen elvetemült azzal sem menne sokra. Szóval manapság tényleg csak berúgni lehet a denszesztől, de nem vakulsz meg, és nem halsz meg.
"A denaturált szesz olyan etil-alkohol, melyhez olyan – gyakran mérgező – adalékokat kevernek, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlanná váljon, de eredeti céljára felhasználható maradjon. Az eljárás oka, hogy a tiszta etanolt a legtöbb országban súlyosan megadóztatják, mint alkoholos italt. Időnként befestik, hogy a tiszta etanollal ne lehessen összetéveszteni. "
Az isopropil alkohol is mérgező és bőrön át is felszívódik, mérgezőbb mint az etanol, de koránt sem olyan veszélyes, mint a metanol, tehát ezt megfelelő körültekintéssel (ne pancsolj benne kesztyű nélkül és ne szipúzd a gőzeit)nyugodtan lehet használni műszaki célokra, különösen ott ahol nagy tisztaságú (és nem büdös) anyagra van szükség.
A gyanta mosásra azonban tényleg RJani által ajánlott festék oldószer a legjobb, mert fele annyiba kerül, és bár nem nagy tisztaságú az anyag, de mosogatásra bőségesen jó, és ez a legkevésbé mérgező, mivel lényegében etanolról van szó pár adalékkal.