Szerintem a kondenzvíz nem lenne probléma, azt könnyű elintézni és kivezetni, de inkább az lenne a probléma hogy az anyag megspórolása száz évbe tartana mert az energiahatékonysága nagyon rossz lenne. Igen, virágcserép-gyertya kombó lakásfűtésnek hangzik.
A régi EZERMESTER-ek "Ötletparádé" című olvasói cikkeire hasonlít. A tetőtérben még a szelemen gerendát is összekeveri a szarufával.
Az átadott hő - sok egyéb mellett - erősen függ a két közeget (meleg levegő-hideg víz) elválasztó felület méretétől. Egy nyamvadt pár méteres feltekert csőben áramló víz igen mérsékelt hőenergiát vesz fel az őt körül vevő nyugvó meleg levegőből. Esetleg a kondenzvíz csöpög róla és pár nap alatt átáztatja a plafont
Kb annyira reális a hasznossága mint egy nyolcadik emeleti balkonládában megtermelni az éves zöldségszükségletet. Mert ilyet is gyakran lehet olvasni. Vagy a virágcserép-gyertya kombó lakásfűtés...
Épített valaki ilyet? https://www.vgfszaklap.hu/lapszamok/2002/junius/322-padlas-hoenergia-hasznositas
remrendes | 4150
2022-08-21 07:04:32
[5240]
A garazsban en is valami ilyesmin gondolkodom. Az adok-kapokban 5000Ft-ert voltak 75W-os cellak, 12-t vagy 16-ot felhasznalva evi 8-9 honapig elo tudna allitani elegendo melegvizet. Telen pedig talan annyit, hogy ne fagyjon meg a rendszer.
Egészen biztos hogy nem jobb hatásfokú. DE sokkal egyszerűbb és probléma mentesebb a működése. Én is láttam már pár kollektoros rendszert, és arra elég volt hogy messzire elkerüljem
Köszönöm az eddigieket mindenkinek! Még olvasgatok a témában!
TBS-TEAM | 2802
2022-08-19 10:34:21
[5236]
Nagyon gondold meg melyik rendszer melett teszed le a voksod.
Vezérlés Resol Deltasol E tudja kezelni a két különálló mezőt. Mi ezeket használtuk mikor telepítettünk. Szabadon programozható be- kimenetei is vannak és bármilyen kombinációban lehet+ tartáyokat szelepeket stb.. hozzáadni.
Síkkollektorok: 5bár nyomást kell tartani sok kiegészítő )védelemÖ lim lom kell a biztonságos müködéshez és jól kiszámolt tároló kapacitás. Min:-35C° Glikol viz keverék. Még egy nagy hátrány amikor tél van előszőr azt a sok folyadékot kell felmelegíteni mielőtt termelni kezd.
Vákuumcsöves: Drain back tartályos rendszer a legstabilabb, nem kell foglalkoznod a tultermeléssel, akármilyen puffered is van, mert ha felmelegítetted X C° fokra akkor leáll és a folyadék lefolyik a tartályba. Fent a kollektor folyadék nélkűl üresen nyomás nélkül áll és nem számít, hogy akár 180C° is lehet.
Nem kell biztonsági rendszer, se protokoll, hogy mi legyen a felesleges hővel. 1-3 fok kőzőtti lejtés kell a kollektoroknak, hogy lefolyon a folyadék a tartályba. Min:-10C° Glikol viz keverék. Nagyságrendekkel kevesebb folyadék kell. 50l dain Back tartály elég 150 csőhőz.
Lágy rézcsővel kell szerelni és akkor sok kőnyők helyett nagy íveket lehet használni, ami az folyadékáramlást elősegíti.
Kollektorokhoz a vágógyürüs csatlakozók a megbizhatóak. A roppantóssban lévő O györü egy idő után feladja.
Pár darab napkollektoros történetnél bábáskodtam. 3 alkalommal a tulajok ledobálták a síkollektorokat és vákuumcsöves rendszert tettek fel. A tetőn végzett munkák kivételével szinte mindent csináltam. Az elektromos részeket meg egyedül csináltam végig. Nem hinném , hogy ugyanazon négyzetméterre levetítve a napelem jobb hatásfokú lenn mint a solár. Én ezt kipróbáltam 405W-os panelekkel.
Szerintem sem kell bonyolítani. Párhuzamos kötésnél a gravitációs áramlás megoldja azt, hogy a melegebb táblában nagyobb legyen az áramlás. Maximum kell egy hidraulikus váltó a felső napelem magasságába, aztán mehet le a csőpár keringető szivattyúval a bojler hőcserélőbe. A szivattyú vezérlést lehet hőfok függővé tenni, na meg szeleppel zárni, amikor nem működik, hogy a bojlerban lévő meleg víz ne a tetőt fűtse télen, mint a melóhelyemen az állami támogatásból kiépített kollektor, amit mellékesen egy torony árnyékába telepítettek
Ennél komplikáltabb rendszert szerintem nem érdemes építeni, azt is csak akkor, ha jórészt magadnak csinálod, mert nagyon el tudnak szállni a költségei.
Bár nem most, mert elszabadultak az árak, de békeidőben fillérekért lehetett venni napelemet. Abból kell felrakni minél többet, aztán akár DC SSR-el kapcsolgatva mehet közvetlen a bojler fűtőtestre. Ez a legegyszerűbb egy jó kollektoros rendszernél nem drágább és ez mindig termel ha süt a nap.
Miért síkkollektor? Távoli ismerősömnél 4-4 panel van sorba kötve és utána páthuzamba. Szelepes kiválasztás minden további nélkül. Jó a préselős, ha solárhoz való idomokkal van.
Sziasztok Napkollektorokkal kapcsolatban valaki képben van?
Ami felmerült kérdésem, érdemes e szakaszolni őket, ahova raknám L alakú tetőrész, ezért vannak napszakok amikor egyik fele teljes árnyékban van, és van amikor a másik... Arra gondoltam hogy valamilyen szelepes rendszerrel, persze némi elektronikával megbolondítva attól függően állítanám, hogy melyeken lehet mérni melegebbet mint a tartály.
A préselős réz idomos szerelés megfelelő ezekhez?
Sorosan vagy párhuzamosan jobb kötni, gondolok itt arra hogy ha egyre melegebb víz kerül a következő napelembe azt tovább tudja melegíteni ...
Amiért még aggódom, hogy mennyire tud felmenni a hőmérséklet bennük, sima síkkollektorban gondolkodom, nem vákuumcsövesben. Mekkora nyomást kell tartani, mert ügye azzal a víz vagy glikol ( vagy nem tudom mi kell bele) ne forrjon fel idő előtt.
Esetleg egy jó leírást tudtok e ilyesmiről, vagy akinek van a házikón ilyen mi a tapasztalat? Előre is kösz! R.
PSoft | 18591
2022-08-06 21:08:48
[5231]
Én marha... Gondolhattam volna hogy az uborkás üveg mögött van! Mer ugye a lekváros üveg mögött nem lehet, ott az...oroszok vannak!
Nagyon tudományos! De én tennék a fólia alá - ízlés szerint - egy kis fűszerpaprikát és egy kevés őrölt fekete borsot. Sokat javítana a hatásfokán. Ja és csak a Szegedi Csemege paprika a jó, a Kalocsait utálom mert ott voltam katona.
Ha pedig a próba előtt bedobunk két fél szilvát, lesz az 40W is.
Azt mondja, 12V és ~30W lesz a 15 db."hulladék" DVD-ből.
gtibi | 215
2022-07-25 16:22:17
[5224]
Szia, itt: MAVIR pecrenként frissítve láthatod az aktuális állapotot, valamint 2008 tól havi statisztikákat is, ezeket már január óta nem készítik, így kicsit nehezebb a valós adatok megismerése, de nem lehetetlen: Mavir_2
A "rossz nyelvek" leginkább a baromságot hiszik el a legkönnyebben. Ehhez nem kell tudásra szert tenniük, a hülyeség pedig velük született. 20 éve működnek közel 100% rendelkezésre állással. Az éves tervezett karbantartáson kívül alig volt meghibásodásból eredő leállásuk. 1-2 éven belül lejár a mandátumuk, majd az MVM dönt a hosszabításról vagy a további sorsukról.
Már régebben is meg akartam kérdezni a hozzáértőktől..
"Magyarországon nincs annyi erőmű ami a szükséges mennyiségű villamos energiát meg tudná termelni. Kb. 30% az amennyit külföldről kell betáplálni a rendszerbe." ========== Hogyan mérik az országok közötti, "adok-kapok" villamos energia mennyiséget(MWh), hogy az korrekt módon elszámolható legyen pénzügyileg? A technikai/műszaki megoldásokra vagyok kíváncsi.
Még inkább érdekel, hogy hogyan működik ez a mérés a földgáz esetében..
Mikor a Litéri erőmű épült, épp ABB-s zászló volt kitűzve a hajómra. A próbaüzem időszakában -ugyan apróságok miatt, de- többször megfordultam az erőműben. Az egyik amire emlékszem... Valahol a gázturbina közelében egy viszonylag nagy, -talán 90kW-os- függőleges elrendezésű tápszivattyú motor csapágyai álltak be pár üzemóra után. Ott a helyszínen szedtük szét, csapágyaztuk újra egy kollégámmal a szivattyú motorját. Gondolom okkal, azt is "előírták" hogy melyik gyártó, milyen osztályú csapágya kerüljön a motorba. Amit, nem is volt egyszerű a kommersz, Román, Szlovák, stb. csapágyakhoz szokott "világban" beszerezni.
Rossz nyelvek azt beszélték akkoriban hogy... "majd jön a többi ilyen jellegű probléma is szépen sorjában, mert..." Az egész berendezés Nyugat-Európai raktárakban pihent/porosodott sok sok évig.
A sokváltozós áramszolgáltatás igényli a folyamatos táv adatgyűjtésen alapuló beavatkozó rendszereket. Minden szinten. A helyben termelt villany jó villany, csak tudni kéne kezelni. Majd kialakul. Az okos fogyasztók is szaporodnak.
Egyáltalán nem vagyok megújuló ellenes. Viszont több rálátásom van arra, hogy rendszerszinten mennyi gondot okoz a szó szerint percenként változó termelés kezelése. A Veoliában is mondta az elektrikus, hogy állandóan kell a trafó szabályzójával játszaniuk, mert egyik pillanatról a másikra beeseik akár több száz MW-ot is a betáplált energia. Ilyenkor persze változik a hálózati feszültség is, amit kompenzálni kell. A másik kedvencem amikor az otthoni napelem tulajdonosok azt nehezményezik, hogy drágábban adják el nekik az áramot mint amennyiért megveszik tőlük. A tipikus esete a legcsekélyebb át nem gondolt eseteknek. Csak annyit szoktam kérdezni tőlük ilyenkor, hogy az autód kilóméterköltsége mindössze a benzin árából keletkezik, vagy esetleg hozzáadódik a javítás, elhasználódás, vizsgáztatás költsége is. Ráadásul a piszkos, összeesküvő szolgáltató nem is mindig veszi át tőle amit termel, pedig megígérte. Nem is régen linkelt ide be valaki egy ilyen "felháborító" Youtubeos videót. Az okos állampolgár csak azt nem vette észre, hogy ilyet csak a napelemet telepítő cég hitet el vele. A szolgáltató nem ígéri sohasem, ugyanis tudja, hogy ez lehetetlen. Ismeri a hálózat fenntarthatóságának a feltételeit. A megnövekedett villamosenergia fogyasztás miatt rövid időn belül bővíteni kell az alaphálózat áteresztő képességét. Eddig 643mm2-es távvezetékeken ment az áram ezt kell majd cserélni 720mm2-es sodronyra. Több ezer kilométer távvezeték cseréjéről van szó. Plusz a hozzá tartozó sok száz, egyenkén több millió forintba kerülő készülékekről (áramvéltó, feszváltó, esetenként szakaszoló), és a tartószerkezetekről. Ennek a költségét nem kell beleépíteni az áram árába? Egy példa;Tiszavíz kft, Kiskörei vízerőmű. Lovász Sanyinak, mint az villamos rész vezetőjének, napi feladata, hogy előre megmondja mennyit fognak a hálózatra termelni a következő 24 órában. Teszi ezt úgy, hogy Vízügy megmondja neki mekkora ők vízállást fognak tartani a Tisza-tavon, megnézi az időjárás jelentést, meg a tököm tudja miket vesz még figyelembe. Ez alapján lead egy számot az Országos Teherelosztónak. Ettől az értéktől néhány százalékot térhet csak el óránkénti lebontásban, különben pénzbüntetést kap az erőmű. Ha a meteorológus tévedett és mégis befordult a Tisza fölé egy hatalmas eső, ennek következtében akár termelhetne az erőmű többet is akkor sem teheti. És tudják, hogy ez nem kibaszásból van, hanem azért mert a teherelosztónak is előre kell lekötnie a megvenni kívánt energia mennyiséget. Ha eltérnek tőle, azt az áramot már jelentősen drágábban szolgáltatják nekik.
A Litéri erőmű építésében semmi részünk nem volt. Viszont mellette az alállomás bővítést, a készülékek cseréjét, a légmagos söntfolytók telepítését, mindet mi csináltuk.
De hát ZŐDENERGIA, ez a kulcsszó, meg a villyanyótó. Az orákulumok teszik a hülyét, szerintem egy 5. osztályos tanuló is hamar ráébred, hogy ha van nap, meleg van/ van termelés, ha nincs nap hűvös van/nincs termelés. Csak hát a gazdasági növekedés, meg a GDP növekedés az naggggyon kell, mindenáron. Ha napelemet, invertert, meg jó drága villanyótót adnak el sokat, akkor abból.
Magyarországon nincs annyi erőmű ami a szükséges mennyiségű villamos energiát meg tudná termelni. Kb. 30% az amennyit külföldről kell betáplálni a rendszerbe. Ráadásul a megújulóban sem vagyunk igazán szerencsések. Mifelénk jellemzően ez a szél és a nap. Nem vagyunk tengerhez közel, hogy szinte mindig legyen valamilyen szél és a nap sem egyenletes, nagy a sugárzásban a szórás. 25 éve a drót azon felén dolgozom, ahol megtermelik az áramot. Sok erőműbe járok a nagyfesz berendezéseket karbantartani, illetve telepíteni. Látom a másik oldalt is. Sajnos nap-mint nap tapasztalom, hogy az emberek a legkisebb rálátás nélkül az energiatermelésre, a Facebukon okosodva vakon megmondják a tuttit, hogyan kellene azt jobban csinálni. Csak az elmúlt három hétből példálózva: Sajószöged GT. Gázturbinás erőműnek hívják, bár a tüzelőanyag csökkentett kéntartalmú fűtőolaj. Gyorsindítású erőmű, 10 percen belül a hálózatra tud termelni. A termeléskiesések gyors pótlására lett kitalálva, vagy 20 évvel ezelőtt épült. Jellemzően évi 4-5 indulásra volt eddig szükség. A naperőművek miatt tavaly májustól már 60 indulásra volt szükség, mert hirtelen beesett a feszültség. Ötszörös áron termel mint Paks. Óránként 20000 liter olajat használ 125 MW csúcstermelés mellett. Még kettő ilyen van magyarországon. Az ő rendszerbekapcsolásuk is hasonlóan alakult. Debrecen Veolia GT. Három éve indították újra 10 év szünet után, szintén a megújulók miatt. Ez is gyorsindítású szükségerőmű. Óránként 20000 m3 gázt fogyaszt, 95 MW termelés mellett.
Szakoly Bioerőmű. Itt jellemzően fával tüzelnek, mellette kb.20 százalék mezőgazdasági hulladék. Havonta eltüzelnek egy kisebb erdőt. Napi fogyasztásuk 500 tonna fa, 16,5 MW-os erőmű.
Lehet hogy egyszer itt is átírják és nem mindent vesznek meg, de jelenleg energia hiány van Európában, ezért mindent el lehet adni. Szerintem a következő tíz évben nem lesz változás, pont fordítva, mert az elektromos autók növekedésével növekszik az áram igény is, télen is és nyáron is. Magyarország nem tudja eladni nyugatra ha sok van néha?
Egyik eset: Beeső fényenergia ( látható infra egyben ) = kisugárzott infra + hőáramlás ( mindkettő hőmérséklet függő )
Másik eset: Beeső fényenergia ( látható infra egyben ) = kisugárzott infra + hőáramlás ( ez most több mert melegebb a napelem ) + elvezetett elektromos teljesítmény + az ohmikus vesztesség.
A két egyenlőség csak akkor lehet igaz ha van egy másik tényező amit eddig nem vettünk figyelembe. Hiszen a beeső fény azonos.
Előzmény: Szalai György, 2022-07-22 17:55:27 [5209]
Szalai György | 9490
2022-07-22 17:55:27
[5209]
Nem olyan bonyolult ez. A manapság elterjedt – kristályos szilíciumból készült – napelemek csak durván a felét használják ki a napfény látható spektrumának. A napfény energiájának majdnem fele látható fény és nagyjából ugyanennyi nem látható hősugárzás. Az elterjedt napelemek a látható fény tartománynak is csak egy részét képesek elektromos árammá alakítani. A nap hősugarai melegítik az elektromosan terheletlen napelemet. Az elektromosan terhelt napelemen áram folyik, az áram egy része még plusz hővé alakul a napelem belsőjének elektromos ellenállásán. A plusz hő tehát a látható fénysugárzás napelemben hasznosított részéből származik, mint megtermelt elektromos energia, ami hőveszteséggé alakult, mint minden áram által átjárt vezetőben.
Csuhás | 6722
2022-07-22 17:13:40
[5208]
Tudnál egy ilyen mérést végezni a napelemek napos oldalán is? Elsőre ki se kellene kapcsolni, csak megnézni van-e érdemi hőmérséklet különbség a két oldal között.
Azért ez érdekes probléma. Ha nem termel a napelem akkor a beeső fény energia egy részét visszaveri, másik része felmelegíti magát a napelemet, így az hőt ad le leginkább konvekciós áramlással, illetve infravörös sugárzással. Idővel így beáll egy egyensúlyi állapot. Ha több a napfény, melegebb lesz az elem. Ha terhelni kezded akkor mi változik? Kiveszel belőle valamennyi energiát, aminek egy része belső ellenálláson magát az elemet is fűti. A többi tényező változatlan. Viszont a mérés szerint ilyenkor magasabb egyensúlyi hőmérséklet alakul ki. Hirtelenjében nem látok más lehetőségen mint hogy működés közben talán nem ver vissza annyi fényt az elem mint kikapcsolt állapotban? Az is lehet, hogy a mérés a napelem hátoldalán történt, lehet hogy van pár fok hőmérséklet különbség a front oldal és a hátoldal között, és a front oldalra esetleg igaz lehet a lehűlés? Akárhogy is nézzük az energia megmaradásnak azért erre a rendszerre is igaznak kellene lennie.
TBS-TEAM | 2802
2022-07-22 16:29:29
[5206]
Visszaindítás után 10 percel már megint melegebb a fenébe .
Nem forgattam ki sooha seniki szavait, nem jellemző rám.
Olvasd el amit írtál: 5184
"Ha a napelem nincs bekötve , csak egy fekete felület, akkor az összes rá jutó energia hővé alakul, mert mássá nem tud. Viszont ha bekötöm a napelemet, és elvonom belőle az energia egy részét (nyilván valamilyen hatásfokkal működik, wiki: A szilícium napelemek hatásfoka 11-18%. Max sugárzásnál kb. 10 mW/cm2.) -tehát ennyi energiával kevesebb tud a napelem felületén hővé alakulni: következés képp: ha működik a napelem, hűvösebb kell legyen a felülete 11-18%-al."
Egy percig sem állítottam, hogy "lehűl a napelem" kérlek ne forgasd ki a szavaim.
annyit állitottam csupán hogy nem melegebb lesz ha épp energiát termel, hanem - mivel energiát veszel ki a táblából - néhány fokkal (fogalmam sincs mennyivel) hidegebb kell legyen a tábla, mintha nem termelne (ugyanolyan feltételek mellett).
Ezt a mérést így nem tudod elvégezni, csak ha leállítod a termelést egy időre, megméred a tábla hőmérsékletet, majd beindítod, ismét megméred. És ezt megismétled jópárszor, több nap, mivel jelentősen befolyásolja a mérést a környezet (nap állása főként) aztán lehet elemezgetni.. szóval engedd el.
2022-08-24 13:55:59
. Imádtam olvsani gyerekként.
6:23- tól látható néhányszor. Hátha valaki felismeri a helyet.
