köszönöm a linket!

Előzmény: Szalai György, 2012-12-20 18:48:00 [12141]

Hol ?

Előzmény: Szalai György, 2012-12-20 20:51:00 [12143]

Azt nem tudom ha egy ilyet használnék egy nagy 200 W ot fogyasztó gép helyett, mikor térülne meg áramilag a befektetés ? No persze ami program nekem kéne hogy fusson rajta olyan persze lehet nincs ...

Ajj, csak a sok pipálni való gomb közt nem láttam , nem feltűnő , igazad van.

Előzmény: PSoft, 2012-12-20 20:55:00 [12144]

Konyít már valaki közülünk ehez a
Raspberry PI -hez.
Programozott már valaki valamit rajta.

PLD.:

- Raspberry Pi Model B 512MB RAM (12900 Ft/db)

-KIT (alaplap + áttetsző ház + op. rendszer 4GB-SD kártyán + 1,2A-es táp) (19900 Ft/db)

Előzmény: elektron, 2012-12-20 20:39:00 [12142]

Ha lejjebb mászol az egereddel,ott vannak az árak is.:))

Előzmény: elektron, 2012-12-20 20:39:00 [12142]

9000 körül elérhető mostanában.

Előzmény: elektron, 2012-12-20 20:39:00 [12142]

Ezt a RasberryPi t vajon mennyiért adják ?

Itt a honlapon nem látok semmi árat, csak hogy rendeljed.

Raspberry PI kapható

Itt találtam róluk egy kis összefoglalót, ami segíthet az eszközválasztásban.
http://www.elektro-net.hu/konstruktor/3425-tranziens-tulfeszultseg-elleni-vedelem

Előzmény: Poolip, 2012-12-20 13:43:00 [12133]

Végül is ,konkrétan semmivel.
Csak a #12136 hsz ed adna rá okot,hogy azt tegyem..

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-12-20 16:58:00 [12139]

Mivel sértettelek meg?
Nem írtam én semmi sértőt.

De vannak, akik már mindenen megsértődnek és bevágják a durcát.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-12-20 16:38:00 [12138]

Tisztelt andrás..Kérlek ,ezzel a stílusoddal ne fórumokban írj!!
Vagy talán írtam számodra sértő betüket?
Vagy nálad alapból mindenki más h..e??
Ez tapasztalatvolt,valóság,csak gondoltam megosztom...
Bocsi érte,akkor inkább máskor nem próbálom megosztani..

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-12-20 16:08:00 [12136]

Engem sem, de Kajdy Gergő nek is jeleztem és kelett vegyek tőlle még 2bt-ot mert szétégtek...Nem az ő hibályából !!
Két külön tekercs volt 2x32 volt...de ez van..volt,,,az biztos hogy többet nem csináltatok dupla tekercses toroidot e miatt,,,drága volt a tanulság,..

Előzmény: thotib, 2012-12-20 16:01:00 [12135]

Hát, ha nem tudja normálisan alkalmazni, akkor lehet.
Ha már kettő van, azt össze lehet keverni. Ha három, neadjisten négy, az már maga a káosz.

Előzmény: thotib, 2012-12-20 16:01:00 [12135]

Csak nem hagy nyugodni a dolog. Valaki elmagyarázhatná, hogy a hivatkozott hozzászólásban vázolt probléma a trafó kivezetéseinek darabszámával milyen összefüggésben áll? Mert szerintem semmilyenben.

Az én toroidomat pont most tekertettem 4 kivezetésesre, hogy a ~36VDC-ből ~45VDC-t csináljak. Az egyik szekunder ~26VAC a másik ~5,5VAC, bekapcsolás után is, meg kikapcsoláskor is (kikapcsolás után már nem

Azon nem izgulok, hogy a 4db kivezetés miatt tönkre megy a vezérlőm... Az induktív lökés okán inkább.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-12-20 07:30:00 [12120]

Egy kivezetésű?

Keress még mellé legalább egyet.

Előzmény: Poolip, 2012-12-20 13:43:00 [12133]

Köszönöm a sok hasznos hozzászólást! Most ezeket sorra átgondolom, átnézek adatlapokat hogy mélységében megértsem és aztán minden védelmet ráteszek amit lehet, ha kell rá ha nem kell rá.

Torroidom szerencsére egy kivezetésű, így az a hibalehetőség nem állhat fent.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-12-20 10:04:00 [12129]

Az eon az állam az államban.

Előzmény: Szám Attila, 2012-12-20 11:48:00 [12131]

Nálunk csak úgy lehet kérni a 32A kismegszakítót a jelenlegi 16A helyett, ha a mérőhelyet is korszerűsítjük előtte. Tehát komplett villanyóra szekrény cserével ( Az e-on dolgozója mondta amikor megnézte). Olcsóbb volt kérnem a melléképületre egy új bekötést 3 fázissal, mint a régit felújítani!

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-12-19 16:09:00 [12100]

A főkapcsoló után használj egy főáramköri mágneskapcsolót, annak indítására be a leállításra egy ki gombot (vészgombot).
A mágneskapcsoló NC (alaphelyzetben zárt) érintkezőjét egy megfelelően méretezett ellenálláson keresztül használd a DC táp kisütésére. A vezérlők DC táp maximumának közelében használt DC táp esetében menetközben is érdemes használni automatikus dump áramkört ami a lassulások alkalmával keletkező többlet energiát disszipálja el, megvédve ezzel a vezérlők kapcsoló elemeit az induktív lökésektől.

Előzmény: Poolip, 2012-12-19 20:14:00 [12106]

A vezérlő ic egy alkatrész!
Nem egy komplett szerkezet.
Viszont, a vezérlő gyártók leszarják ezt a problémát.
Az esetek többségében jól működik, minden hókuszpók nélkül.
Ha tönkremegy, ezt a részt senki sem firtatja.
Senki meg nem nézi az adatlapját, csak cseréli az ic-t és ha megint tönkremegy és rikácsol, hogy hamis az új ic, mert bírt két napot.

Előzmény: Szalai György, 2012-12-20 09:24:00 [12124]

Drága barátom itt az ACS306 BLDC szervo vezérlöröl van most szo !
Te csak belekeverted a 6560-at , ahhol külön van a motor és a logikai táp .

De itt ?

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-12-20 09:49:00 [12127]

Akkor drága barátom, olvasd el a TB6560AHQ adatlapját és megvilágosodsz!
A legtöbb vezérlő nem ilyen kényes, de ő az!
Az ő nagyobb áramú váltotatának az adatlapján külön kiemelik, hogy ő már nem kényes erre!

Előzmény: Kulcsar Zoltan, 2012-12-20 09:33:00 [12125]

Előzmény: Szalai György, 2012-12-20 09:24:00 [12124]

Szia András

Egyetlen egy 30 voltos táp kel a vezérlöhöz !
Minden egyéb azon belül történik .Igy a puffernek sincs köze szerintem ehhez a hibához ( a sok puffernek ) .
Logikai táp csak az LPT kártyán van de az meg optocsatoloval le van választva a vezérlötöl .

Máshol van a hiba .

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-12-20 08:55:00 [12122]

Milyen megnyugtató volna, ha ezeket a dolgokat a gyártó nem bízná a felhasználóra.
Sem a tranziens védelmeket, sem a kapcsolási sorrendet, meg még ki tudja mit, amitől megbízhatatlanná válik egy készülék, és megtörténik a gyártó iránti bizalomvesztés.
Persze, eleve rövid létre számító gyártónak ehhez nem kötődik érdeke. Majd gyárt egy másik néven, vagy akár név nélkül.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-12-20 07:30:00 [12120]

Jó ötlet. 5v 1F kondik gombelem méretben kaphatóak

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-12-20 08:55:00 [12122]

Én nem használok ilyen vezérlőt.

Egyébként egy ötlet. Az 5V ágba tenni egy akkora puffert, hogy tovább tudja tartani a villanyt, mint a nagyáramú rész.

Előzmény: Poolip, 2012-12-20 01:59:00 [12117]

Na ez a TB6560 adatlapjáp pontosan így van leírva.

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2012-12-20 06:06:00 [12118]

Nekem volt egy olyan jelenségem toroiddal ami 4 vezt ütött ki egyszerre,,,
Mégpedig az hogy 2*30v-os volt a toroid,de kikapcsoláskor valamiért az egyik kimeneten 60v felett volt a fesz ,mig a másik 3v volt...
Azóta csak 1 kimenetes toroidot veszek.

Előzmény: Poolip, 2012-12-20 01:50:00 [12116]

olvastam ( itt ) egyszer egy bejegyzést egy under voltage lockout áramkör nélküli driverre hogy a neten az kering róla fogy fet gyilkos ( Fet killer ) Nos aki fölrakta annak biztosan sok tönkrement fetje volt de ha egy kicsit utánanézett volna ....

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2012-12-20 06:06:00 [12118]

András beírásához egy kis tudományosság : A fetek és az IGBT a teljesítmény elektronikában általában kapcsolóüzemben dolgoznak . Ehhez a gatere a threshold ( küszöb ) feszültségnél nagyobb vezérlőjel kell Ha a fesz kisebb akkor a fet Igbt nem nyit ki teljesen, nagy DS ( CE ) feszültség marad az eszközön ami a folyó árammal szorozva helyi disszipációt okoz a rétegen belül és tönkremegy az eszköz. Vagyis elöbb vezérlés aztán főkör és fordítva . A fet és Igbt driverek sok estben tartalmaznak egy under voltage lockout áramkört ami nem engedi a kivezérlést a küszöb fesz alatt Ezzel védik az eszközt. Akit jobban érdekel keressen egy fet adatlapot és nézze meg hogy mi történik a threshold fesz alatti tartományú kivezérlésnél (mekkora áram tud folyni és mekkora lesz a maradék fesz a feten )

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-12-20 01:30:00 [12115]

A TB6560 vezérlőre milyen megoldást alkalmaztatok végül?

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-12-20 01:30:00 [12115]

Egyébként nekem is az eszembe jutott, hogy lehet, hogy az egyenirányított feszültségre a kondenzátorok után kéne tenni még egy kapcsolót. Ezek szerint nem is volt alaptalan a gondolatom. Most megtudtam a fizikai magyarázatát is.

Bár ezzel van egy kis gubanc azért, mert ha épp áramszünet van, akkor azt nem tudom előre így nem tudom előtte leválasztani.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-12-20 01:30:00 [12115]

Valószínű, hogy kikapcsoláskor a vezérlőről hamarabb eltünik a vezérlő fesz, mint a motor táp. A TB6560 szeret így tönkremenni.
Az adatlapja szerint van ki és bekapcsolási sorrendje, amit illik betartani.
És kikapcsoláskor hal meg.
Sok a puffer és nem tud hamarabb kisülni.
Vagy kikapcsolás előtt leválasztani a motortápot a vezérlőről, vagy csökkenteni a puffert, de az még hoztat halott vezérlőt.

Igen, pont a pufferkondira tettem én is

Előzmény: Poolip, 2012-12-20 00:06:00 [12113]

Köszi a tanácsot! Mindent beépítek ami ésszerű, hogy ne maradjon semmi hibalehetőség.

Ezzel kapcsolatban még elfelejtettem, hogy 4 db 10.000 uF-os elektrolit kondenzátorom is van párhuzamosan bekötve az egyenirányító után. Bár most már csak 2 db, mert György mondta, hogy lehet ez a 4 sok.

Ha ezt a hibát végül sikerül teljesen kiküszöbölni, akkor igazán boldog leszek.

Előzmény: Zozi, 2012-12-19 23:53:00 [12112]

Kikapcsoláskor is elvérezhet a dolog, találkoztam már olyan esettel, mikor sorban feküdtek ki az elektronikák, a hiba az volt, hogy kikapcsoláskor megmaradt a feszültség de a kontroller üresbe tette magát. Ezt egy kisütő ellenállás megoldotta. Ez egy 24 órában dolgozó gép volt, de emiatt a sajátomba is belekerült a kisütés. (3-4K a pufferre)

Előzmény: Poolip, 2012-12-19 23:38:00 [12111]

Nagyon köszönöm a válaszokat! Igen, akkor ennek a be ill. kikapcsolási jelenségeknek mélyebben utána kell néznem.

Eddig 3 vezérlőt evett meg a rendszer. Az első vezérlő a mechanika összerakása után egy vagy két hétig működött minden probléma nélkül, nap végén kikapcsoltuk majd másnap bekapcsoláskor már egyáltalán nem indult, egyszerűen meghalt. Ekkor csak egy vezérlő ment tönkre a 3-ból. Ez ki lett cserélve, de rá egy hétre ugyanez a hiba megismétlődött a másik vezérlővel, ami egy másik tengelyen volt a cnc gépen. Most a harmadik nem halt meg teljesen, ez azt csinálta, hogy a Z tengely más távolságokat mozdult mint a mach3 amit mutatott. De teljesen véletlenszerűen, tehát volt hogy 50mm helyett 43 at mozdult el, volt, hogy 38 és volt hogy 48-at. Végül egyik irányban egyáltalán nem ment. Nem sokkal később hibát jelez a vezérlő, hogy túláram. És ugye előtte pár napig szintén minden tökéletesen papírforma szerint működött.

Az összes hibánál átcseréltük a kábelokat, a motort és az LPT bekötést is külön külön és ez azt mutatta, hogy minden jó a vezérlőn kívül.

A vezérlők és a motorok Klavióból valók. BLDC motorokat (130W) hajtanak, ACS306-os vezérlők. Tibor György az elsőt meg is javítatta és mondta, hogy a 32V helyett (az először tönkrement vezérlő) 60V feletti feszültség tüskét kapott. Azt is mondta, hogy ebből a vezérlőből már sok van kint és csak nekem mennek tönkre. A második vezérlő is így ment tönkre, tehát szinte biztos hogy ugyan amiatt halt meg.

Kívülről és messziről jövő feszültségtüske feltételezésnél nem azonnal kéne megadnia magát a vezérlőnek? Mert itt a másnapi bekapcsolásnál adták meg magukat, nem pedig menet közben. Legalábbis az első kettő tönkremenetelnél.

Az áram és a motorjel kábelokon csatlakozók vannak amik stabilan össze vannak kötve, tehát itt kontakt hibát nagyjából ki lehet zárni. Megnéztem a forrasztásokat is, de látszólag minden rendben.

Előzmény: Szalai György, 2012-12-19 21:59:00 [12110]

Az a SEMP (Switching Electromagnetic Pulse) vagyis kapcsolási lökőhullám. A villamos hálózaton terjedő kisfrekvenciás vezetett zavar, rövid lefolyású túlfeszültség pulzus. A hálózati periódus 50Hz-20ms) töredék idejéig tart csak.
Kritikus helyre készült kistranszformátorok primer és szekunder tekercse közé ezért készítenek egy földelt árnyékoló réteget, ami megakadályozza a primer tekercs túlfeszültségének átjutását a szekunder tekercsbe.
Védekezni illik ellene, erre van kitalálva a MOV, ami a Metal Oxide Varistor, és a TVS (Transient Voltage Suppression) dióda.
(Persze a Hobbyisták nem teszik, de tisztelet a kivételnek.)
Ismerkedj meg a kapcsolástechnikájukkal és a feszültségszinthez illeszkedő kiválasztásukkal a neten.

Előzmény: Poolip, 2012-12-19 20:14:00 [12106]

Viszont, ha leírtad volna, hogy MILYEN a laptop és a tápegység, hidd el, hogy sokkal egyszerűbben lehetett volna rá válaszolni!

A másik: Még fogyasztó attól tönkre nem ment, hogy a tápegység adta neki a villanyt.
A látszat az, de a hiba mindíg a fogyasztóban keletkezik, (amennyiben a táp egészséges) és a táp villanya csak segít neki meghalni.
Nincs olyan, hogy kicsit tönkremegy és a táp miatt nagyon, mert az adagolja neki a villanyt.

Előzmény: szbjoe, 2012-12-19 20:42:00 [12107]

Ki és bekapcsolási tranziens mindíg van, csak a nagysága nem egyforma és a hatása sem.
Milyen a vezérlőd és mikor megy tönkre?
Megy normálisan és a következő bekapcsolásnál hal meg, minden előjel nélkül? kontakthiba esetleg a motorkörben, mert azt se nagyon kultiválják a vezérlők.

Előzmény: Poolip, 2012-12-19 20:14:00 [12106]

Köszönöm a megnyugtató választ, ... három érintkezős a gép.
....
"@ Karasz András:Ez nem hurkatöltő!": ez eléggé kioktató volt, ... sponygyát rá.
...Azért van úgy, hogy egy fogyasztó aminek egy "áram"forrás "beöntést" végez, attól tönkremegy.

Előzmény: Dakota25, 2012-12-19 19:46:00 [12105]

Sziasztok! Megint egy kérdésben szeretném a véleményeteket kérni. A cnc gépemben folyamatosan mennek tönkre a vezérlők. Állítólag a hálózatban lévő feszültség tüskék miatt. A kérdésem az, hogy ilyen feszültség tüske bekapcsoláskor és kikapcsoláskor nem keletkezik a torroidon?

Elektronika nem az erősségem éppen ezért kérdezem tőletek. A rendszerben van egy hálózati kapcsoló, utána egy lágyindító (50 Ohm, 2 sec), utána jön a torroid ami 720 VA-os, majd innét az egyenirányítóra ami után a 32V egyenáram csillag bekötésben a vezérlőkhöz megy. Bekapcsoláskor és kikapcsoláskor nem keletkezik feszültség tüske a torroidon? Ezt arra alapozom, hogy ilyenkor nagyon gyorsan alakul ki a mágneses tér vagy éppen omlik össze a primér oldalon. Vagy ennek semmi köze az indukálódó feszültséghez?

Ha háromérintkezős csati van rajta - mint a Dellnél gyakori megoldás - a gép "felismeri a tápot. (a sajátját)
Ennek ellenére nem okoz gondot a kajakabb tápegységről való üzemeltetés, max induláskor tovább kell lökni a figyelmeztetésen.
A melegedés alighanem az "új" tápegység sajátossága, nem feltétlenül hiba.
A Li akksik fura karakterisztika mentén töltődnek, az akkublokkon belül cellánkénti elektronika óvja őket, alig van közük a tápegység milyenségéhez.

A gép biosza meg nem valószínű, hogy a táp miatt visít, ha az ténylegesen jó és nem hibás.
Ha leadja a 19,5V-ot és a terhelést is bírja, akkor annak meg nem szabad szólalnia.
Más ott a baj.

Előzmény: szbjoe, 2012-12-19 19:20:00 [12102]

Ez nem hurkatöltő!
Attól, hogy nagyobb amper van írva a tápra, az csak annyit jelent, hogy a TÁPOT annyival lehet terhelni!
Nem azt, hogy annyit nyom az aksiba!

Előzmény: szbjoe, 2012-12-19 19:20:00 [12102]

Notebook tápja ügyében kérem a segítségeteket(Dell Vostro 1015):
Tönkrement a notebookkal kapott "gyári" 19.5 V, 3.34 A, 65 w-os táp.
Helyette egy 19,5 V, 4,62 A, 90w-ost kaptam kölcsön, amelyet a net-es webáruházak is kompatibilisnek mondanak.
A gép BIOS-a jelzi, hogy nem az igazi, de továbblépve úgy tűnik, hogy minden rendben: tölt.
Nem ismerem az aksik "lelkivilágát" (Li-ion) és a töltő "viselkedését" sem (feszültség? vagy áramgenerátoros?...), ezért kérdezem, hogy árthat-e a nagyobb teljesítményű töltő az aksinak?
(az eredeti nem melegedett, ha az aksi töltve volt, ez most igen!!!)

A másik, ha meglátja, hogy régi BS kismegszakító van föltéve, kap egy jókora pofont és már meg is van a hiba oka.

Előzmény: PSoft, 2012-12-19 13:04:00 [12097]