Igen 4x48V az valóban 192V, de uresjárásban! amint megterheled 23ohmos cekásszal akkor a feszültség leesik mert ~36V-ra mert az 1,5A-t tudja csak áthajtani az ellenálláson mivel áramgenerátorként működik. 56W fog hasznosulni az ellenálláson. Ha 3 ilyet párhuzamosan kötsz akkor ideális esetben 4,6A az eredő áram. Ekkor a feszültség már 107V is lehet, de még mindig nem 192V. 6 darab párhuzamosan és 4 sorbakötve tudja azt az áramot szolgáltatni ami mellett a feszültség 192V lesz a cekászon. Se ez is csak akkor amikor annyira süt a nap, hogy nem lesz szükséged meleg vízre...
Vagyis 24darab 75W-os napelem esetén nyáron tűző napon lesz ~1500W a kinyerhető csúcsteljesítmény. Mindezt 120000 forintért. Télen persze ez hasonlóan csak 380W maximum körül fog működni...
No de egy 75w-os napelem táblára milyen módon kapcsolsz rá egy kW közeli teljesítményű fűtőbetétet? Nem tudom pontosan milyen paraméterekkel bírt a 75W-os. Ha az 48V körüli optimális kapocsfeszültséggel dolgozik akkor az csak 1,56A körüli csúcsáramot képes leadni az egy 23ohmos fűtőbetéten ideális esetben lesz 36W maximum. No ezzel nem sok meleget állíthatsz elő... Itt már nem lesz elegendő 10 panelt sorba kötni ami elvileg 750W lenne, de 480V feletti kapocsfeszültséggel. Vagyis 5-5 sorban a két sort meg párhuzamosan kellene kötni, de ekkor sem tud 3,2 A-nál többet vagyis így már a 75W is kivehető belőle maximum nyáron. 50000+ forint beruházással tudsz nyáron 75W teljesítményt hasznosítani... Azaz 10%-a az elérhető kapacitásnak... Hát ez nem nagyon éri meg még akkor sem ha van elegendő hely a panelek elhelyezésére... Valamilyen mppt vezérlő és inverter vagy DC-DC konverter nélkül nem lesz jó. Az meg már tovább drágítja a rendszert. A napelem áramgenerátoros jelleggörbét mutat a munkapontig, szóval ennek megfelelően kellene terhelni...
Itt a fórumon volt 275W-os 62000 forintért. Azzal felépítve is drága mert ugyan csak 248000 forint a 4 darab, de kell még hozzá tartószerkezet is minimum. Szóval legyen 300000 forint és egy jelentős veszteség van a nem optimális működés miatt... Így a megtérülése sokat romlik...és még melegvíz sem lesz...
Ugye ez az egész dolog onnan indult hogy sz..ért hugyér lehetett venni használt napelemet, és akkor kit izgat hogy nem optimális a munkapont, ha meg lehet spórolni a drága invertert, meg vezérléseket, de mégis spórolni lehet a bojler fűtéssel mint egy minden szempontból igénytelen és egyszerű fogyasztóval.
Úgy természetesen semmi értelme, ha 100ezer a 400W-os tábla, és nem használható semmi másra az áram.
5269 ebben a hozzászólásban van egy videó azt megnéztem már pár napja . Van táblázat benne a napelem karakterisztikájával . A bonyolultságnak pénzben mérhető ára van . Az egyszerűségnek meg a kivehető teljesítményben jelentkezik az ára . Ez a közvetlen egyenáram felhasználás egyszerű , azért tetszik . Az hogy nyáron megtermelem a téli fogyasztásom ,az ma még baromság , haragszom is érte aki ezzel jön . Az sima üzleti befektetés , csak az a ződ ami a termelés pillanatában el is használódik . Na persze lehet hegyeket emelgetni ,meg visszaengedni ,elméletben De érdekel minden újdonság ,és ez is .
Meglehet azért bonyolultabb ez, ugyanis ezekenek a hülye napelemeknek van egy munkapontjuk ahol a legjobb a hatásfokuk. Ezért aztán ki is találtak hozzájuk jó bonyolult vezérlőt.
Az első IGBT, 2 V körüli szaturációs feszültséggel - ergó hűtőborda.
A második határadata 11 A -eleve kilőve- meg ugye 0,32 Ohm
A harmadik meg nettó 6100 Ft.
Elferdítve valamelyik mondatodat maradjunk annyiban, hogy ki mit talál otthon a fiókban, legyen az akár batár mágneskapcsoló, vagy targoncából kitermelt IGBT.
Alapkapcsolás, minden thirisztoros műben megtalálható.
Ettől függetlenül a részletekben a lényeg, ami ugye ezen az elvi ábrán nem szerepel. A thirisztortechnika közel sem olyan egyszerű mint amilyennek látszik elsőre. Sok kiegészítő elemet igényel a gyújtókörtől kezdve a mindenféle meredekséghatároló eszközökig.
No ezek pont nem olcsók a kívánt tartományban, -legalább is kell biztonsági tartalék esetén- ráadásul hűtőbordázni kell őket. Már-már több a veszteség mint egy rendes kontaktor tekercsénél.
De ha mindenáron kapcsolni szeretnéd ,lehet , csak meg kell várni míg lemegy a nap ,akkor egy sima kézi kapcsolóval is megy De ha bennbe van egy min 500 literes pufferben ami még használatban is van , meg kell várni a nyarat hogy túlfűtse . Ezért is tetszik a dolog . Itt ugye most arról neszélünk hogy annyi napelem van aminek a sorbakötött egyenfeszültsége annyi hogy a legjobb esetben is csak a 230 voltot tudja elérni . Ha több a napelem akkor már más a helyzet . Ha mondjuk két sorbakötött egységre is futja ,akkor két külön kört tennék ,két fűtőbetéttel . De két egyforma sorbakötott fűtőbetét is lehet több sorbakötött napelemmel , de akkor már felmehet 460 voltra a napelemek feszültsége , az már veszélyesebb akkor . De részemről az csak fikció , írt gondolkodás . De az ötlet az egyszerűsége miatt tetszik .
De miért arra igazából alkalmatlan tirisztorokkal kapcsolnánk? Létezik IGBT, FET, Tranzisztor Ezek olcsók is a bojler által igényelt tartományban. Nagyon egyszerű bármelyiket vezérelni. Csak az a kérdés éppen melyik van a fiókban van a Lomex raktárán.
Előzmény: Szalai György, 2022-08-31 17:36:14 [5273]
keri | 14019
2022-09-01 17:29:03
[5278]
Igen elavult. Viszont ha a gyártó ugyan erre a kapcsolóra ráírja hogy DC, ő maga sorba köti, és eladja 10* annyiért akkor már rendben van
Meg létezik rengeteg félvezető ami képes kapcsolni gond nélkül ekkora DC feszültséget és áramot. Én nem értem miért erőlteti mindenki a baromi komplikált és drága DC-re való mechanikus kapcsolóelemeket.
Egyenáramú körben lévő tirisztor kioltására is létezett régen megoldás. Húsz évvel ezelőtt ez nem volt gond. És talán vannak még GTO tirisztorok is. Fiókban, láda mélyén, vagy csak berúgva az asztal alá egy régi panelen. Ma már ami nem processzoros, annak nincs becsülete.
Ha van elég érintkező jó lehet. Persze sokszorózódik az átmeneti ellenállás is. No meg úgy is a leggyengébb láncszem - ami ez esetben a leggyorsabb érintkező- kopik el leggyorsabban.
A hobbyban cifrább dolgok is előfordulnak, csak tűz ne legyen.
Én még úgy tanultam... AC kapcsolókat/mágneskapcsolókat DC megszakításra használva, az ívoltás elősegítésére sorba szokták kötni a három-négy érintkezőt. Vagy, az ma már "elavult/régimódi" megoldás?
Léteznek DC SSR-ek. Álltalában kis feszültséget képesek kapcsolni nagy áramok melett. 10A-es ~60V-ot. (Fotek SSR-10DD) Ami meg nagy feszt. (200V felett tud az meg kis áramokat mA-reket. (persze biztos van kivétel, és az meg méregdrága). Jó oda egy mágneskapcsoló nem kell bonyolitani, meg egy hőfokkorlátozó kapcsoló.
remrendes | 4136
2022-08-31 13:30:00
[5267]
En ugy gondolnam, hogy a kapcsolast egy DC-s SSR vegzi a cekasszal sorbakotve.
Tehát az SSR mindenképp kell hozzá. OK. És a teljesítményt mi szabályozza, vezérli? Vagy az annyi, amennyi a napból begyűjtve alakul? Működőképes lehet egy ilyen rendszer?
„DC240V/2400W teljesítményt elméletben. Ezt rákapcsolom az SSR relével a cekászra, annak elvileg mindegy hogy AC vagy DC feszültség működteti.”
HÁT NEM! Az SSR-ben egy triak a kapcsoló elem, ami az AC feszültség minden nullátmeneténél kikapcsol és ha továbbra is meg van a DC vezérlés akkor az elektronika újra begyújtja. DC villanynál nincs nullátmenet, nincs kikapcsolás! És a bojler vagy bármi egyéb hőfejlesztő berendezés kapcsolója is nagyon zokon veszi az egyenáramú táplálást. Gyakorlatilag az első kikapcsoláskor szét ég.
Köszi tudom ,de mivel semmi sincs még , nem releváns . Tetszenek az egyedi napelemes közvilágítási lámpák . Hálózati már volt kidobott abból vannak ledek , de a napelemest már szerintem nem érem meg míg cserélik
Cekász ... Némi villamos tapasztalatom azért lenne ... Azt gondolom hogy ha nagyon süt a nap akkor teljesen mechanikusan rá lehet párhuzamosan kapcsolni még egy fűtőbetétet az áram növelése céljából , a jobb kihasználtság érdekében . Persze ez is automatizálható . Most jött egy ötlet még , hogy kicsi inverteres táppal még esetleg akkut tölteni , vannak amik igen széles bemenő feszültség tartománnyal üzemelnek . Ezek alapból egyenirányítják a bemenő hálózatot . Ingyen térvilágításra gondolok .
Nem vagyok villanyszerelő, alap szinten elboldogulok az elektromossággal, kötésekkel. Remélhetőleg a jelen lévő elektromos szakik majd hozzátesznek valamit a szürkeállományukból. Tulajdonképpen itt a cekász méretezése a kérdés, hogy kissé alul, vagy inkább túl... a tartályban lévő termosztát túlfűtés esetén lekapcsolna, de ez szerintem kizárható ekkora teljesítménynél.
Van fa , megyek majd lomizni is .... Nem kell evvel kapkodni annyira , lesz ez még veszélyes hulladék is (Mint a hullámpala) De azért köszi az infót ! Láttam tegnap valahol egy másik videót a közvetlen egyenáram felhasználásról , picit megérintett ez a dolog . 2-3 millás beruházás , áramszolgáltató engedélyetetés , hálózatbővítés , kiszolgáltatottság a mindenkori áramszolgáltató által meghatározott eladási feltételeknek ,az nem az én világom . Valahol jól is esik ha belebuknak akik üzleti megfontolásból telepítik ezeket , nagy ződ álarccal .
Szia ! Nekem is tetszik ez a közvetlen egyenáram felhasználás dolog . Kapcsolni szerintem csak akkor kell ha túlfűtene , az abban a felhasználásban amit írtál ,nem igen valószínű . Valahogy úgy tűnik ,nekem legalábbis hogy talán a picit nagyobb ellenállás fele mennék , a kisebb napenergiás idő szakban . Jön az áram négyzetével , de az UxI is ugyan azt az eredményt adja . A feszültség max az adott azt nem kell korlátozni . De ez csak az első ránézésre alkotott véleményem ,nulla tapasztalattal a témában . Ha hozzájutnék napelemhez , elérhető áron ,biztosan megpróbálnám . Tetszik hogy nincs áramszolgáltató , inverter ,kutyafüle . Ez a felállás egyszerűbb a napkollektornál is ! Van 50 négyzetméter délre néző hullámpala tetőm , csak anyagi okai vannak hogy nem állok neki ennek azonnal . Ha télen csak 5 fok fölé emeli a műhely hőmérsékletét már az is eredmény . Ha húsz fok van ,ott is alszom
Válaszom a kérdésedre: fogalmam sincs. Engem a napelemes téma különösebben nem mozgatott meg eddig. Ez a pár mondat Keri-től azért keltette fel az érdeklődésem, mert én főként fával fűtök. Este puffer felfűt, 90%-ban 24 órát tudok úgy kifűteni, hogy a radiátorokat 40C fokos vízzel fűtve, termosztáttal szabályozva 19-21 Cfok van a házban gyakorlatilag folyamatosan. Mivel eleve 40fok az előremenő vizem, 20C mire visszatér a pufferbe. Hogyha én ezen a 20c-os vizen tudok napközben emelni 20 c fokot (tehát lenne 40), akkor este már a 40fokos vizet kell újrafűtenem 90-re, nem a 20-ast. Ha csak 10Cfokot emel rajta, akkor már az is jó. Ezzel már nekem jelentős tüzelő idő/anyag megtakarítás lenne lehetséges. -emögött nincsenek tudományos számítások, én nem kilojoulozok, erre időm nincs, aki másképp gondolja tartsa magában) Tény és való, hogy volt tavaly december/ január időszakban olyan 3 hét, hogy napot nem láttunk. De ilyenkor a napkollektor sem ér semmit. Arról nem beszélve, hogy horror árak vannak minden téren, van helye a pénznek máshol is, nem feltétlen akarok milliós összeget beruházni nagy kapkodva ilyen dolgokba. Ha viszont kedvező áron, egyszerűen rá tudok segíteni a rendszerre, akkor megteszem.
En meg pane nem, de hasonloban gondolkodom a muhely zuhanyzojaban. Egy 50-80 literes bojler kerulne fel, meg kb 1000W-nyi napelem. A havi atlagokat (bejovo vizhomerseklet es napsugarzas) alapul veve csinaltam egy tablazatot. Az egyszeruseg kedveert most atirtam 1000W-ra es 100 literre.
A közvetlen napelem- SSR kapcsolással felkeltetted az érdeklődésem, a fűtési puffer hőmérséklet emelésére ezt nagyon jól lehetne használni. Azt tudom, hogy te évek óta foglalkozol a napelem témával, én pedig egyszerű user-ként szeretném csökkenteni a fűtésre szánt energiámat. Tulajdonképpen itt az lenne a lényeg, hogy amennyiben adott egy AC 230V cekász 2000W teljesítménnyel, akkor ez egy sorbakötött napelemrendszer esetén a feszültség elérje a 230-240V -ot, a leadható max teljesítmény meg lehetőleg elérje, vagy túlhaladja a szükséges 2000W-ot? Tehát egy (az egyszerűség kedvéért) 30V/ 300W táblából sorba kötök 8-at, akkor ad DC240V/2400W teljesítményt elméletben. Ezt rákapcsolom az SSR relével a cekászra, annak elvileg mindegy hogy AC vagy DC feszültség működteti. Ennyire egyszerű lenne az egész? Persze a cekásznak az nem jó, ha túl van terhelve, tehát gondolom azt túl kell méretezni inkább? Ez most azért ütött szeget a fejembe, mert lehet hozzájuthatnék egy leszerelt 3KW -os rendszer 10 éves napelem tábláihoz, és ha valóban ennyire egyszerűen megoldható, tényleg sokat jelenthetne, ha akár 20-30C fokkal meg tudnám emelni a pufferben lévő 20 fokos visszatérő víz hőmérsékletét.