Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2024-11-07 08:26:57 [52287]
tekes | 128
2024-11-07 11:10:24
[52289]
Egy kerámia égetési ciklus ~3-5 órás. Legtöbbször hibátlanul végigment, de néha-néha leverte az avk-t. Ilyenkor is a visszakapcsolás után hibátlanul végig ment.
Készséggel elhiszem, hogy ez nem üzemszerű, hanem hiba, de hogy lehet az ilyen hiba forrását megkeresni és kijavítani?
Este csinálok fotót a kemence vezérlésről, hátha...
„akkor az a kerülő nulla vezetéken jut vissza a nullához , tehát kikerüli az áramváltó gyűrűjét ( átfolyik rajta de visszafelé már nem )” Tisztelettel megjegyzem ez így pongyola megfogalmazás.
Nincs kerülő nullavezeték, védővezetőt kellett volna írni. „A védendő fogyasztó testét össze kell kötni a nulla vezetővel DE ezt az összeköttetést a relét megkerülve kell elvégezni” Nem megkerülve, hanem előtte kell a nullavezetőt és a védővezetőt közösíteni, utána tílos, működésképtelenséget okoz.
Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2024-11-07 08:26:57 [52287]
ANTAL GÁBOR | 4642
2024-11-07 08:26:57
[52287]
TBS team szépen összefoglalta . A lényeg : van benne egy áramváltó amin átmegy a 3 fázis és a nulla vezető . Normál esetben ami áram befolyik az egyik vezetőn az vissza is folyik egy másikon .Tehát nem alakul ki asszimetria az áramváltó nem érzékel hibát . Természetesen az üzemi (tehát felhasznált) nullát is át kell vezetni a gyűrűn. ( majd az is visszafolyik pl az R fázison ). A védendő fogyasztó testét össze kell kötni a nulla vezetővel DE ezt az összeköttetést a relét megkerülve kell elvégezni . Régebben amikor még nem alkalmaztak nullázást olyankor a gép testét földelték ( Az erőműben lévő generátor csillagpontját is földelték ) Működés : ha szivárgó áram alakul ki a test felé , akkor az a kerülő nulla vezetéken jut vissza a nullához , tehát kikerüli az áramváltó gyűrűjét ( átfolyik rajta de visszafelé már nem ) A szimmetria felborul és lekapcsol a relé . Egy nagyon fontos dolog ( sok ilyen hibával találkoztam annó) Az ármváltó gyűrőjén átvezetett üzemi nullát a gyűrű után földelni NEM SZABAD
Mondjuk egyenként kikötnék fázisokat , így kiderülhet legalább annyi melyik fázisnál van szivárgó áram , föld fele , ha esetleg az a hiba .
Ez akkor működhet ha csillagban vannak bekötve a fűtőszálak , és be van kötve nulla a csillagpontra . De még akkor sem biztos , mert ha a nulla és föld közé ellenállás kerül levált a fi relé. Deltába kötött fűtőszálaknál evvel még próbálkozni is esélytelen .
A 1 és a 3fázisú Fi relé a föld felé szivárgó áramot figyeli, nem számít az, hogy a 3 fázist milyen szinten van terhelve fázisonként. Ha a Fi relé jó (teszt gombra leold) akkor biztos, hogy a kemencéd földzárlatos.
Bevallom cseppet frissítettem az ismereteim A nulla vezető folyamatosságát , kontakthibáját keresném , egészen a nulla és földelő vezető egyesítéséig a fi relé előtti részen . Magyarázatom , kontakt hibás nulla vezető esetén a firelé utáni részen feszülség jelenhet meg a csillagponton , egyenlőtlen terhelés esetén .... De lehet butaságot írtam Én is várom mások hozzászólását . Mondjuk egyenként kikötnék fázisokat , így kiderülhet legalább annyi melyik fázisnál van szivárgó áram , föld fele , ha esetleg az a hiba .
Most olyat írtál amiről még sosem halottam . Arról még nem halottam hogy a fi relé a fázisok közti terhelés eltérésre működne ,de nem biztos hogy lehetetlen . A földelés fele szivárgó áramra működik szerintem . Az nem mindegy hogy hová kötjük a nullát . De most ennek utána nézek ,ha találok infót . Kíváncsi lettem
Van egy (kerámia égető) kemencém. 3 fázisú fűtése van. Rendszeresen leverte a 3 fázisú fi relét. Csináltam neki egy külön kört, amit nem véd avk. Nagyon nem mélyültem el a témában, de többen is úgy magyarázták, hogy a magas hőmérsékletű ellenállás fűtéseknél üzemszerű lehet akkora teljesítmény eltérés-ingadozás a fázisok között, amit az avk már hibának érez.
A kemence esetében lemondtam a védelemről, de most egy szaunakályhát szeretnék bekötni, amit viszont nem akarok avk nélkül hagyni. A 3 fázisú szaunakályha nem sokban különbözik a kemence fűtésétől, attól tartok az is szórakozni fog a fi relével.
Annak idején láttam, hogy 3 fázisú fí reléből sokféle megoldás létezik, és talán lehet fázisonként egyfázisú reléket is alkalmazni?
Szívesen venném hozzáértő kollégák javaslatát a témában.
jani300 | 12257
2024-11-04 22:29:47
[52280]
Izé , excenteren gondolom van lendtömeg . Az azért energia tárolóként működik , de persze az a tárolt energia is véges .
A 10 tonnás excenter présemen 750W motor van. És van olyan szerszám aminek a rugó ellenállása nincs messze a 10 tonnától. Minden csak viszonyítás kérdése. Ha nem alakosa vágás, csak lapos darabok kellenek, akkor szalagfűrész.
Ha kiadja a matek akkor igen. Erre az applikációra totál felesleges lenne valami komolyabb hidraulikus vágót kitalálni. Csak mivel "minélolcsóbbancsináldmeg" helyzetben vagyok, nem opció, hogy rádurrantok egy 4,5kw villanymotort meg egy szabadonálló hajtóművet hanem most kb az a kérdés, hogy 1,5 kw-al megoldható-e a mutatvány... És végig akarom számolni, hogy igen vagy nem...
Nem kívánom feltalálni a spanyol viaszt, csak nincs előttem ilyen táblázat... Azért lényeges, mert kaptam egy megbízást egy ilyen anyagot daraboló gép elkészítésére, kaptam mintaanyagot, de nem tudom, hogy pontosan milyen anyag. A netes kutatások alapján CuZn10, de a valóság meg lehet más... Igazából egy körkéses vágás lesz, csak szerettem volna megtudni, mekkora tengelyt és csapágyazást válasszak. (Illetve, hogy amit kitaláltam, mekkora biztonsági tényezővel tudja a feladatot ellátni.) Egyébként a vágórés, ha sikerül mindent jól legyártani 0,1 alatt lesz, remélhetőleg inkább 0,05.
Kedves tagok! Valaki látott már vagy esetleg csinált már olyan molnárkocsit ami lépcsőt járó és valamilyen segédhajtással a kerekeket meghajtották? Létezhet ilyen vagy építhető? Minden építő vélemény fontos. Köszönöm.
tekes | 128
2024-11-03 12:04:54
[52270]
Rákötöttem egy normál PC tápot ("új", de 14 éves), azzal semmit nem csinál, csak az alaplapi aux pwr led világít a táp bekapcsolásakor.
Ezekben az ipari Dell gépekben a tápnak nem csak a formája speciális, más titka is van? Vagy esetleg ez a tápom is kuka?
Utoljára januárban használt (Dell, vezérlő) pc nem egészen indul el. A bekapcsoláskor szokásos csippanást négyszer megismétli, maj még kétszer. Ledek világítanak, video jelet nem ad. Alaplapi gombelem jó, mértem, januárban volt cserélve. Az alaplapon egy AUX PWR feliratú, kívülről nem látható sárga led világít. A ház ventillátor pörög, de a táp ventillátora csak próbál, de nem tud felpörögni, kicsit "mocorog"
Jól sejtem, hogy táp csere? Esetleg érdemes a tápba is belenézni? Lehet még ilyet kapni?
Elég érdekes leírása van, pedig a németek egyértelmüen szoktak fogalmazni. Azt írja, hogy programozni kell. Be lehet állítani 0-20mA 4-20mA és forditott 20-0mA 20-4mmA. Adtak hozzá egy 500Ohm-os ellenállást. Ezzel le lehet tesztelni a kimenetet, hogy működik-e a senzor. A szenzornak saját táp kell: pl: +24V. (+Piros vezeték. 0V kék vezeték).
Kimenetre kötve (+zöld-sárga)az ellenállást multiméterrel feszültséget mérhetsz 0-10V-ig. 0-20mA kell programozni hozzá a szenzort. Ha minden jó akkor a Robsy1 általi bekötés kell alkalmazni.
Nem kell feltalálni a spanyol viaszt. Ezek az adatok táblázatban össze vannak foglalva. A 300 az felső értéknek van megadva, a 0.1%C tartalmú acélnak max 320MPa. A vágáshoz szükséges erő mértékét sok minden befolyásolja, kivágás-e, vagy csak darabolás/ levágás. Mekkora a vágórés, stb. Csak kérdezem, miért lényeges hogy 180, vagy 350MPa a nyírószilárdsága?
Köszi! Alapvetően idáig meg is voltam, én inkább 400-nak saccoltam, a valóság meg valószínűleg kevesebb, de valami elvégezhető mérést próbálok kitalálni, amivel legalább közelítőleg megtudom, hogy most 350 vagy 180 amivel dolgozni kellene. Ami eszembe jutott: csinálok egy 1mm vastag 10mm hosszú próbatestet belőle és megnézem, hogy van-e itthon levegős munkahengerem amivel meg lehetne nyomatni, annak a nyomását meg hozzávetőlegeen tudom mérni egy levegőelőkészítővel. Csak a megvezetést kell jól kidolgozni, meg a robbantási hézagot belőni.
Talán azt kellett volna írni, hogy legalább egy 3 tonnás prés kell a nyíráshoz.
Ebbe is bele lehet kötni de a gyakorlati műszaki életben rengeteg olyan dolog van ami nem felel meg egzaktul a tudományoknak, így a présekre is tonnát írnak.
No persze a kérdés nem ez volt, hanem egy ismeretlen anyag Tau-jának a meghatározása prés nélkül.
Hat tüske van , a két szélső 25 mm van egymástól. Van ebből a csatiból 2-3-4-5 stb pin-es is nakam nya kellene. Amit rendeltem tévesen annak a keskenyebb oldala nem megy be és az illesztő vál a szélén van ennek meg kb a szélső tüskéknél. Amit rendltem az NSG 25 .
Előzmény: Rabb Ferenc, 2024-10-29 12:47:25 [52241]
Kopirnyák | 2646
2024-10-30 11:19:26
[52252]
F= 30000N Köszönjük ó Robsy, hogy hajlandó vagy nekünk hülyéknek lámpást gyújtani ebben a sötétségben! Pont.
"Leírhattam volna hogy =30000N~ 3000kg. Láthattad, hogy nem a képletbe helyettesítve vittem végig,..." 1. Nem írhattad volna le. 2. Ha nem a képleted alapján számoltál, mégis hogy jött ki a végeredmény?
Felőlem, egyébként azt írkál itt mindenki, amit akar. Naponta látni itt hatalmas sületlenségeket, mint általában is a neten. Aki pedig tanult valamit az irományomból, ezután helyes mértékegységet fog használni, és ez a lényeg, ezért írtam. Ennyi csak ez a történet, ha már műszaki fórumon vagyunk. Felőlem lezárva a téma.
Leírhattam volna hogy =30000N~ 3000kg. Láthattad, hogy nem a képletbe helyettesítve vittem végig, így kevésbé érzem terhelőnek a mondataidat. Inkább úgy gondoltam többet segítek azzal, ha ha nem csak Robsy módon egy végeredményt írok le, hanem megmutatom hogy kell ilyet kiszámolni. -mert akár leírhattam volna a réz nyírószilárdsági értékét is, de amit kiolvastam a soraiból ő többre volt kíváncsi, és szerintem azzal még nem ment volna semmire.
Egy szondát szeretnék összekötni egy kijelzővel. A szonda 4-20mA ad ki az analóg kimeneten. A kijelzőn hova kössem a vezetékeket?
Köszönöm
Robsy1 | 294
2024-10-30 08:21:29
[52248]
Az erő mértékegysége nem lehet kg, ez a tömegé. A képletedből sem jöhet ki kg. Javasolnám, máskor N-t írjál, vagy ha valaki a régi mértékegységet jobban érzi kp is lehet.
Egyébként itt a Fórumon mások is gyakran és rosszul a kg-ot írkálják erőhöz (tisztelet a kivételnek), jó lenne erről leszokni, ha szakszerűság egy picit is fontos még ezen a fórumon.
Ki kell számolni. F=l*s*tau l vágott hossz s anyagvastagság tau nyírószilárdság MPa a kemény réz nyírószilárdsága: 300Mpa (C45 acélnak 450-550MPa) Ezek alapján egy 20mm hosszú, Lv5 lemez, kb 3000kg nyíróerőt igényel.
Sziasztok! Otthoni körülmények között, tudtok értelmes tanácsot adni egy anyag (nyíró)szilárdságának meghatározására? Ismeretlen összetételű sárgaréz ötvözetet kellene darabolni, és ehhez szeretnék valamilyen módszert kialakítani. Mivel nincs itthon hidraulikus présem mérőórával, így valami barkács megoldáson töröm a fejem, ami közelítőleg jó megoldást tud adni. Nem túl széles a mérőeszköz ellátottság: max 180 Nm-es nyomatékkulcs meg 50 kilós rugós erőmérővel tudok gazdálkodni. Nyílván nem fog totál pontos eredményt adni, de ha néhány tíz MPa-os tartományba sikerülne belőni már előrébb lennék. A darabok kb 20mm-esek és 3-5mm vastagságúak, ha ez bármi támpontot ad.
Arany János | 1382
2024-10-29 20:20:56
[52245]
A lángvágó gépen amin dolgozom 24V kapcsolgatja a reléket amik a tengelykapcsolókat és a 230V-os szelepeket működtetik. Én barkácsoltam a doboz tartalmát. Lassan tíz éve működik, napi 8-10 órában. Egyszerübb volt megcsinálni. 230V= vasorrú bába a mágneses viharban. Legalább is nekem!
Na ez egy jó kis videó volt , ennek még én is értettem a nagy részét. Nekem nincs elektromos végzettségem , de érdekel a téma. Viszont van több szerszámgépem is, főleg régi gépek ezeket mindig lehet javítgatni , modernizálni , fejlesztgetni , így kénytelen voltam megtanulni az elektronikát is. A volt melóhelyemen is rengeteget tanultam , voltak ott villanyszerelők , elektroműszerészek , programozók. Így volt kivel konzultálnom. A PLC-és pályafutásom is onnan indult , igaz csak kizárólag a saját gépeimet csinálom most már teljes mértékben, így számomra átláthatóbb az egész gép.
Master-slave kapcsolatot majd nekem is csinálnom kell két PLC közzé , nem tűnik olyan bonyolultnak a neten rengeteg oktató videó van fent , de azért a doksikat is igencsak át kell tanulmányozni.
Kár, hogy reléid nem DC 24V-os tekercselésűek. Akkor ezt a "relé temetőt" lényegesen le lehetne egyszerűsíteni egy mini félvezetős logikával. Így az egész cuccod állna egy hálózati főkapcsolóból, egy 24V-os 1A tápegységből, kettő motor forgásirányt kijelölő nyomógommból, 2 reléből.
Előzmény: Arany János, 2024-10-28 21:51:40 [52234]
PSoft | 18591
2024-10-29 15:21:01
[52242]
„Legyen jó bonyolult,...”
Évekkel ezelőtt, sorozatban csináltunk/építettünk (villamosan) öt-hat szennyvíztelepet a Tápióságban. Különös házasság volt villamosan is maga a berendezés/rendszer. Szinte minden Schneider, a nyomógomboktól a kapcsolókon, a frekiváltókon át PLC-ig, kivétel az egyik terepi végberendezés. Ha jól emlékszem dekantálónak hívták. Na az valami Osztrák fejlesztésű berendezés volt, talán Siemens cuccokkal szerelve. A lényeg, hogy a két PLC nem tudott beszélgetni egymással. Vagy akinek a dolga lett volna, nem tudta megoldani a beszélgetést. Mi lett a megoldás?... Szó szerint, méterszám építettük be a Schneider jelfogókat a két PLC közé. Kollégákkal úgy voltunk hogy nyitogattuk a szekrényeket... Na itt...van még negyven centi üres hely a sínen, itt még elfér húsz relé! Meg odébb is fél méter, ott is elfér huszonöt!
Kicsit más, de a lehet(ne) ezt másképp is-re egy jó példa ez a videó:
2024-11-07 12:42:17
