Azért ez nem ennyire egyszerű. Neked a szállított légmennyiség a lényeg, mivel port akarsz elszívni. Ha kitakarod a fele keresztmetszetet, megnő a beszívott levegő sebessége, a szállított légmenyiség alig változik.
Köszi, én is így gondoltam. Az előbb működés közben letakartam a szívócsonk felét egy lappal, nagyot csökkent a szívóhatás. Mindenképp 100-as csövet nézek.
Előzmény: Rabb Ferenc, 2019-11-07 18:49:08 [42868]
Nemrég sikerült hozzájutnom egy faipari cnc marógéphez. Vettem hozzá egy elszívót, aminek D100mm szívócsonkja van. Kellene még kb. 6m flexibilis cső hozzá. Uni-max oldalán láttam PVC és PU tömlőt is. Gyakorlati szempontból sokkal jobb a PU cső? Rugalmasabb? Tapasztalatok? Érdemes leszűkítenem idommal D60-ra (nagyot csökken a szívóhatás?), vagy mindenképp D100 csövet ajánlott használni (elszívófejet úgyis gyártanom kell)? Hol érdemes ilyen csövet beszerezni?
patkolttojas | 5
2019-11-06 21:39:39
[42865]
Szia! Szerintem ugyan olyan szerkezet, mint a mosógép motorok tengelyén van. Egy tekercs van beöntve a kupakba és annak a belsejében forog a mágnes. Ha forog a motor, akkor a sebesség függvényében váltófeszültséget indukál, aminek a frekvenciájával a fordulatszámot is lehet persze mérni.
Vagy, akár... Tintaköpködők lapos szalagvezetéke is. Található, szinte minden háztartás felesleges dolgokat elnyelő és rejtő sufnijában, PC bontó-zúzó telepeken és erdőszélre kihordott háztartási hulladékok között.:)
Előzmény: Szalai György, 2019-11-06 19:26:15 [42860]
nagysam | 165
2019-11-06 20:56:38
[42862]
http://csavarnagyker.hu/ Én tőlük szoktam. Még eddig szinte mindent megkaptam tőlük. Telefonon de. rendel, másnapra itt van. Akár darabra is
Keresem a képen látható csatlakozó beszerzési forrását. 20-30 db kellene. Köszi..
laacika | 3145
2019-11-06 10:37:33
[42857]
Ha valaki tudja hogy az országban hol vagy melyik az a cég aki a legjobb áron árul kötőelemeket csavarokat az kérem jelezze. Olyanra gondolok aki nagyon kedvező áron 100db/dobozos-os tételt és db os tételt is ki tud szolgálni és futárral is tudja küldeni. Köszönöm.
PSoft | 18591
2019-11-04 19:04:31
[42856]
Én használtam Robotron pajzsokat végcsapágy háznak.:) De...biztos nem voltam egyedüli.
Én a 5 egész 1/4-es floppy meghajtók csapágyházait preferáltam, abban már eleve volt két csapágy.
Előzmény: Szalai György, 2019-11-04 18:05:44 [42854]
Szalai György | 9490
2019-11-04 18:05:44
[42854]
Hiánygazdaság szülte sok jó régi ötlet. Emlékszem egy null kottyanásúra állítható menetorsó végcsapágy egységre, amit levitézlett (talán Robotron) léptetőmotor kifordított pajzsaiból rögtönöztek. Rémlik, hogy Svejk volt az elkövető. Az idő megszépíti az emlékeket.
Ki csinál ma már mérőszalagból, egy kis táskafül bőrrel, vagy tűzoltótömlő vászonnal megspékelve...energialáncot??? Vagy például...ilyet.
Előzmény: Szalai György, 2019-11-04 17:42:30 [42852]
Szalai György | 9490
2019-11-04 17:42:30
[42852]
Hóóógyne. Ahogy a szabványosított előírás rengeteg kiöli a régiszakis mindentmegbuherálunk mentalitás, úgy tűnik el a világból az ilyen jó ötlet is. Sajnos.
Előzmény: Szalai György, 2019-11-04 16:59:46 [42849]
Szalai György | 9490
2019-11-04 17:27:10
[42850]
Volt még egy nagyon jó, ide kapcsolódó ötlet a neten, de nem találom. Hátha valaki emlékszik rá, és megtalálja. A lényege az volt, hogy a szilikon laposkábel két szélére, a szilikon anyagból, alkalmas méretű és formájú vállat extrudálnak. Amitől (energialánc szerűen) meghatározott átmérőn tud csak fordulni.
Előzmény: Szalai György, 2019-11-04 16:59:46 [42849]
Szuperflexi hangszórókábelből, házilag összeszilikonozott, egyedi méretre készített laposkábel struktúrát. Energialánc nélkül. Hiszen a megengedhető legkisebb hajlítási sugár, minden körülmények között, az átmérő függvénye.
Ez egy kb 800x1000mm-es gép, a Z tengely láncát kivéve megvan. Csak kiváncsiság mit ajánlanál pl. az említett 200x200-as gépre?
Előzmény: Szalai György, 2019-11-04 15:39:05 [42847]
Szalai György | 9490
2019-11-04 15:39:05
[42847]
„Gondolok itt a hajlékonyságra leginkább”
Igen, a LiYCY is megfelelhet energialáncba. A 4x1 mm2 árnyékoltra minimálisan előirt 7,5 x d vagyis 7,5 x 7,2 = 54 mm hajlítási sugár sokszorosában az is sokszor hajtogatható. Egy szép nagy energialánc 150 mm-es hajlási sugarán (300 mm félkör átmérő) már biztos eltart egy nyúlfarknyi vagy Hobbyistányi élethosszig. A kis, 200 x 200 mm munkaterű gépre biztos nem ez a jó választás.
Sziasztok. Kérdésem az lenne a tapasztaltabb kollégákhoz, hogy LiYCY (4x1 árnyékolt) megfelel energialáncba két léptető és a 3pH maromotorhoz? Gondolok itt a hajlékonyságra leginkább, illetve hogy a léptecsekhez is szükséges arnyakolt kábel vagy a maróhoz elég?
TBS-TEAM | 2802
2019-11-03 20:18:36
[42842]
A távolságokról és a méretekről. A fénynek mennyi időre van szüksége a távolságok leküzdésére.
https://youtu.be/GoW8Tf7hTGA
elektron | 15859
2019-11-03 07:18:33
[42841]
Akkor érné meg legfeljebb, ha egy tiszta aranyrögből álló meteoritot fognának meg és a csillagközi piacon árulnák jó pénzért alieneknek.
A költségek nem fognak csökkenni. Az űrrepülőgép 20 000 dollárért tudott egyetlen kilogramm hasznos tömeget Föld közeli pályára állítani. És ez csak ott kering ahol kirakták. Tehát azt a kitermelt ércet amit vissza akarnak hozni be kell rakni valami hővédős cuccba, meg kell rá egy rakéta ami megfelelően lefékezi, hogy jó szögben tudjon visszatérni ne égjen el. Ezt a cuccot felviszik 20000 dollár/Kg áron. A Marsra embert szállító-visszahozó rakétának a mérete kb. a négyszerese kellene hogy legyen a Saturn V rakétának, ami a Holdra szállókat vitte. Az volt eddig a legnagyobb rakéta amit építettünk. Ez tudott valami 40-50 tonna tömeget a Hold körüli pályára állítani. Egy néhány kilométer átmérőjű 40.000 Km/óra sebességgel száguldó tömeget mekkora rakétával lehetne eltéríteni? A Földön is csak kutató fúrásokkal tudják megállapítani, hogy hol érdemes bányászni. Ha a kiszemelt célon nincs az amit akarnánk, akkor odébb repül a rakéta egy következőre? A filmeken működik, a valóságban nem. Ha "véletlenül" mégis sikerülne ideterelni egyet, mivel dolgoznánk át azt a több ezer tonnányi meddőt. A Földön is sok száz tonnás gépek végzik a dolgukat napi szinten sok ember felügyelete és karbantartása mellett. Vajon melyik bányagép működne az abszolut nulla fok közelében? Ez csak pár felvetés a több ezernyi megoldásra váró feladathoz képest. Jelenleg 70 Dollár/kg a Neodímium kilója. Szerinted az űrbányászat valóban lehet bármikor is megfizethető?
Pont a minap láttam ezt a videót. Hanula Barna egyetemi docens az előadó. Ő ugye autós mérnökember így az autózásról, villanytaózásról szól leginkább, de ehhez kapcsolódóan mélyen érinti a CO és egyéb légszennyezés témát. Érdekes és tanulságos ha van szabad 75 perce az embernek.
Én olvasgattam ezekről. Az én értelmezésemben nem arról van szó, hogy onnan (kisbolygó-öv) elszállítják ide, hanem abból a több tízezer vagy százezer regisztrált aszteroidából ami érintőlegesen a közelünkben halad, kiválasztják, ami szerintük megéri, és némi tolóerő segítségével úgy módosítják a röppályáját, hogy föld körüli pályára állítsák. Ez most még baromi sok pénzbe kerülne, de ha elfogy a bányászható mennyiség a földön, akkor lesz az a pénz, amiért már megéri. (pláne, ha nem lesz más)
Na ezért a "szennyezésért" senkit nem fognak börtönbe zárni. Fogyasztói társadalom!! Ez a kulcsszó! Mikor a legtöbb háztartásban akár 4-5 TV van felszerelve a falra, mit számít az egyéb. CO2 kvóták vannak, adják veszik???!!! Ha valami kis ország nem akar foglalkozni ezzel mit tesznek, jön az óriás és eltapossa? Érthetetlen: USA, Kína amúgy is tojik ezekre a kvótákra is. Mindenütt a világon a nyugati és amerikai jóléti társadalmi életet szeretnék megélni. Ez pedig iszonyat mértékű fogyasztással, termeléssel, szennyezéssel jár. És fokozni kell, mert olyan nincs, hogy 2 egymást követő évben ne nőjön a bevétel, akkor már recesszió van, meg világvége.
Jó nagy marhaság ezek még a Holdra se tudnak leszállni annyi pénzük sincs ... ha olyan egyszerű vagy olcsó lenne akkor nem sajnálnák az oda röpködést sem, mármint a Holdra igaz ott több üzemanyag kell, mert leszállni meg fel is a Holdról igaz 1/6 a gravitációa felszínen de azért sok üzemanyag kell ahhoz is.
Iszonyatosan messze vannak. A kisbolygó öv a Mars és a Jupiter pályája között van. Kíváncsi lennék egy számításra, hogy mennyibe kerülne az a rakéta ami ide tudna terelni egy kisbolygót és Föld körüli pályára állítaná. Az USA is letérdelne ha ki kellene fizetnie. És a bolygó tömegének csak töredéke lehet a hasznos anyag amire szükségünk lenne. Ismered ezt az alkalmazást? Egy csillagász készítette a kislányának, hogy valamennyire érthetővé tegye számára a világűrben lévő távolságokat. Egy pixel a képernyőn a Hold mérete. A jobb alsó sarokban van egy kis napocska. Ha arra kattintasz akkor elindul egy utazás fénysebességgel. Lehet gyorsítani kb. a tízszeresére ha a nyílbillentyűt nyomva tartod. Érdemes a böngészővel magyarítani a feliratokat. És ez csak a Naprendszer. A legközelebbi csillag is 4,3 fényév távolságra van. A jelenlegi rakétáinkkal kb. 120 000 év lenne az utazás.Naprendszer
Ezekért a hatalmas mértékű környezetszennyezésekért érdemes lenne elgondolkodni a nyilvános akasztás újbóli bevezetéséről . Tudom durván hangzik , de a cselekmény súlya sem semmi . Pont tegnap néztem a 60 as évekből filmeket a vasút üzemeltetésről . Párat érdemes lenne levetíteni az egyetemeken .
Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2019-11-02 07:04:51 [42822]
Csuhás | 6722
2019-11-02 08:16:39
[42826]
Egy bolygó felszínéről felemelni valamit az piszok drága. Így a holdról még a helyszínen előállított üzemanyaggal is túl drága volna. Ezzel szemben a kisbolygók aszteroidák stb már fent vannak, így az emelés költsége elmarad. Ha bőven van idő akkor egészen kis pályamódosítás is a földközelbe hozhatja őket, és a föld holdjává válhatnak. Onnan a kitermelés már gazdaságos lehet.
Mosógép , nem a fürdőszobában tartva ,kevesebb fogyna !
vadember | 1886
2019-11-02 08:01:51
[42824]
Az a probléma, hogy a mai kémiai rakétákkal még a Hold felszínéről sem érné meg elhozni aranyat. Pedig az közel van. És akkor hol van még a kutatás, bányászat, feldolgozás költsége? A Mars is 1 év távolságban van és az van a legközelebb hozzánk.
Előzmény: Szalai György, 2019-11-02 07:18:22 [42823]
Szalai György | 9490
2019-11-02 07:18:22
[42823]
Segítség! Béna vagyok! Elhasználtam a föld neodímium készletét. Na, nem baj, majd beszerzem valamelyik közeli kisbolygóról. A költségeket természetesen a fogyasztók fizetik majd. Még marad is egy tisztességes? Hasznom. Hiszen csak a profit számit.
Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2019-11-02 07:04:51 [42822]
ANTAL GÁBOR | 4642
2019-11-02 07:04:51
[42822]
Nem ismerem az Elektroluxot de ha a panelra ráfolyhat a víz akkor az valószínűleg lent helyezkedik el a gépben . Tipikus tervezett elavulás . Egyszer a Bosch tartott egy bemutatót az egyetemen . Odamentem egy fiatal fejlesztőmérnökhöz oszt kérdem tudja e hogy működik a bemutatott autógenerátor? Hát nem . Elmeséltem az összegyűlteknek hogy mi is az a körmöspólusos szinkrongenerátor . Aztán kérdem a fejlesztőt hogy neki mi a fejlesztési feladata ? A válasz : még 15 gramm alut ki kell spórolnia a bordákból úgy, hogy a generátor kibírjon 3 év használatot azután meg törjön el . Tegnap jártam egy Méh telepen . Kb 10ezer db elektromos bicikli motor forgórészt találtam ott , és a telepvezető mondta hogy rendszeresen érkeznek a selejtek a gyárból ( mindegyikben jó adag Neodímyum mágnes , melynek az alapanyaga vészesen fogy a Földön ) No COMMENT
2019-11-07 22:06:22
