Hello,

Én motorriasztót csináltam régebben először LIS302DL-el, aztán ADSL345-el. Az ADXL sokkal stabilabb volt, de ezek egyiksem műszer kategória. Mondjuk kérdés milyen pontosság kell. Az adatokat lekérdezni nem nagy valami. PIC18-ra tudok adni C programot erre, ha kell. Most nekem egy bicikli hátsólámpában (aktiválás automata és fékezésre gyors villogásra vált) van ADXL362 van, mert annak még kisebb a fogyasztása.

Forrasztani sajnos nem egyszerű, mert LGA tokos mind. Sikerült feltenni, de elvittem röntgenezni, hogy sikerült-e, mert nem működött. Kiderült más miatt, de azért a lényeg, a tokozás problémás.

Áramkörileg a stabilitáshoz nagyon fontos a jól szűrt, külön analóg táp. Ez fokozottan érvényes, ha a tudása határán akarod használni a tokot.

ÜDV JG

Előzmény: svejk, 2016-07-26 09:55:00 [17946]

Segitségeteket kérem egy kapcsoló beszerzésben,szóval olyan kapcsolót keresek egy 1100w os Imi motorhoz (1~) ami 3 állású,0-1-2 és most jön a lényeg hogy a 2 es ről vissza álló legyen.Ezzel akarom kiváltani az inditó relét ami ugye az inditó kondit nyomja rácez bizonyos áramfelvételig (még fel nem pörög).

Én a következőképp okoskodnék:
A zavarjelet kell leosztani, hogy ne jusson ki a hálózatra, tehát adott frekvencián minél nagyobb fesz. osztást kell elérni.
A linkelt szűrőn ez mindenképp egy tekercs-kondi-tekercs útvonalon történik, csak egyik esetben 68n a kondi, a másik esetben pedig 1.1n.
Mivel adott frekin a nagyobb kondin esik kisebb feszültség, ezért a nagyobb kondinak kell a hálózat felé nézni.
Igaz ugyan, hogy a load oldalon lévő kondi egyből söntöl, és ha ide tennénk a 68n-t, akkor kapásból kisöntölne mindent, de nem ismert a zajfeszültség forrásimpedanciája, ezért lehet, hogy a söntölés mégsem jó ötlet. Marad tehát a fesz osztás, mert ott ismert a "forrásimpedancia", ami maga az induktivitás.
Ha megfordítanánk, valószínűleg ugyanúgy működne, csak nagyobb frekin, de itt már a lengések is számítanak.
De ez mind csak elmélet...

Előzmény: svejk, 2016-07-29 12:11:00 [17971]

Egy toroidos tápegység nem lehet megoldás? Az lényegesen kevesebb zajt termel, mint a kapcsolóüzemű, igaz?

Ez attól függ mi a cél.

Ha a berendezés zavarérzékeny, de egyben maga zavarforrás is, akkor akár kettőt szembefordítva használnak.

Előzmény: Franczy, 2016-07-29 10:39:00 [17962]

A kályha a kiinduló pont nem az ellenállás.

Az ellenállás csak azért van, hogy ki tudjon sülni a kondi, ha megszakad valamiért a betáp és fogyasztás..
Pl. kimegy a készülékben a biztosíték és kihúzod a konnektorból is a készüléket. ellenállás nélkül a kihúzott dugvilla megcsípne.
(egyébként jellemző probléma, kommersz alkatréászekből felépített szűrőknél szeret megszakadni az a párszáz kOhmos ellenállás)

Zavarszűrés szempontjából a két, (vagyis három) kondi helyezte a meghatározó.

persze biztosan az sem mindegy hogy hogy közös vagy azonosmódusú a zavar, de pont ezekre a dolgokra szerettem volna érthető magyarázatot kapni.

Előzmény: Franczy, 2016-07-29 12:03:00 [17969]

Ez a kép is nagyon jó, pont a kérdésemet fogalmazza meg. Köszi!

Előzmény: designr, 2016-07-29 11:46:00 [17964]

designr és hostya zavarszűrőjen az ellenállás a kiindulópont!

Úgy van!

Már épp le akartam rajzolni, de kisegítettél, köszi.
Legalább van aki érti a kérdést.

Előzmény: Messer, 2016-07-29 11:18:00 [17963]

1= IN
2= OUT (oldalát kössed össze a TÁPEGYSÉG bemenetével)

Előzmény: hostya, 2016-07-29 11:48:00 [17965]

Bal oldal = IN
Jobb oldal = OUT

Előzmény: designr, 2016-07-29 11:46:00 [17964]

Akkor még egyszer...

© svejk kérdése, de most már pontosabban. (#17951)
Én sem tudom eldönteni soha...

Van nekem egy ilyen kapcs.üzemű tápegységem:


Meg van egy ilyen zavarszűrőm:


Azt szeretném elérni, hogy a kapcs.táp által keltett zavarok, NE JUSSANAK KI A HÁLÓZATRA.

Kérdés:
A lenti képen látható zavarszűrő melyik oldalát kössem össze a TÁPEGYSÉG bemenetével. 1. vagy 2. ??


Még egyszer mondom,nem a TÁPEGYSÉGET szeretném védeni a külső zavaroktól, hanem a HÁLÓZATOT(a tápegység környezetét) a tápegység által keltett zavaroktól..

felirat nem számít..had kavarjam meg én is picit..Ezzel akkor mi a helyzet?

Cseréld ki a képet erre.

Előzmény: svejk, 2016-07-29 09:43:00 [17959]

Miért is? Az Y kondenzátorok felől van a betáp (230V)... az x2-es kondi végére (LINE) pedig a fogyasztót!

Előzmény: kalaci, 2016-07-29 03:30:00 [17957]

Mármint innét zárja egyből rövidre a nagyobb frekiket ?

Előzmény: jani300, 2016-07-29 09:47:00 [17960]

Az az oldal ahol direktbe megy a kisebb értékű kondikra ?

Előzmény: svejk, 2016-07-29 09:43:00 [17959]

Gondoltam, hogy ez lesz, hiába volt a külön kérés, hogy vonatkoztassatok el a feliratoktól.

No de hát mindig a kérdezőben van a hiba.

Line:230V L,N Bemenet; Load: ide kell kötni a terhelést,fogyasztót,L,N kimenet,védőföld.
A védőföldet mindenféleképp be kell kötni, mivel a két soros kondenzátor fél hálózati feszültséget állít elő ,tehát ott kb 115v lesz és érintésre rázni fog az érintkező és az egész fém külseje!Ebből a pontból érdemes a fém készülék dobozát tovább földelni.
A zavarszűrő működése: terheléstől jövő zavart szűri, magas frekvenciákat a soros induktivitás és párhuzamos kapacitás alkotó /alul áteresztő szűrő/ csillapítja .

Előzmény: svejk, 2016-07-28 21:30:00 [17952]

Épp fordítva.

Előzmény: Franczy, 2016-07-29 00:17:00 [17955]

Skori weboldala, nagyon jó, van pár mondat a bemeneti szűrőkről.

Előzmény: svejk, 2016-07-28 21:33:00 [17953]

IN = LOAD
OUT = LINE

Előzmény: svejk, 2016-07-28 21:29:00 [17951]

Amennyire én tudom, a kapcsolóüzemi tápok által keltett "zajt" szűri, így kevésbé hat vissza a hálózatra.
Azaz nem a tápnak van erre szüksége, hanem a hálózatra kapcsolt különböző eszközöknek, többek közt a fogyasztásmérőnek.

Előzmény: svejk, 2016-07-28 21:29:00 [17951]

Sajnos az adatlapjától sem vagyok okosabb.

Előzmény: svejk, 2016-07-28 21:29:00 [17951]

Basszus a kép lemaradt.

Előzmény: svejk, 2016-07-28 21:29:00 [17951]

Van nekem egy mindig visszatérő problémám, melyet sosem tudok megjegyezni.

Adva vagyon egy a képen látható zavarszűrő egység.

Kérdésem az, hogy a nagyfrekis zavarjelek szűrése melyik irányból merre hatásosabb.

Azt vegyétek figyelmen kívül, hogy rá van írva hogy Line és Load, hiszen nem tudjuk a készüléket védi a hálózati zavaroktól vagy a zvarokat nem engedi ki a hálózatra.

Szóval én ebbe mindig belezavarodok...

Ha kapok elméleti okfejtést akkor leírom a konkrét gyakorlati tapasztalatot vele.

Hali,
Ha nagyon sűrű a gyantád, és félsz, hogy a vákuum után nem nyomódik be eléggé az anyag, akkor inkább csináld közbekenéssel, nem lehet sok sor talán 3?
a csévét vékonyan megkened a cuccal, feltekersz egy sor menetet, majd megint megkened, ha ügyesen csinálod még a kezed sem lesz olyan.
(feltéve ha nem akarod az egészet kiönteni egy tömbbe.)
Üdv

Előzmény: svejk, 2016-07-25 14:28:00 [17937]

Hú.. basszus, ezek alapján meg sem merem szólítani.

Előzmény: vjanos, 2016-07-26 10:07:00 [17947]

Mikromechanikai szenzorok

Ma már alig olvashatóak ilyen részletes olvasmányok.

Előzmény: svejk, 2016-07-26 09:55:00 [17946]

Úgy rémlik bankimajki fórumtárs ezeknek a tudora.

Előzmény: svejk, 2016-07-26 09:55:00 [17946]

Nohát!

Hihetetlen mennyiségű és olcsó gyorsulásmérő szenzor van a piacon alkatrész szinten.

Van köztük még analóg kimenetű is, de java részük SPI vagy I2C buszos.

Játszott már valaki ilyenekkel?
Mekkora művészet lehet ezekkel stabil vízszintmérőt építeni?

Oké, köszi a tanácsokat mindkettőtöknek!

Előzmény: Rabb Ferenc, 2016-07-25 14:57:00 [17944]

Mindig az a jó ami azonnal kéznél van. De ez valóban ragasztó. Elég sűrű, inkább kenhető mint önthető. Nem hiszem, hogy annyira folyékonnyá tehető mint egy átlagos öntőgyanta.

Viszont a fazékideje több mit két és fél óra, vagyi lehet vele játszadozni egy kicsit. Próbáld meg felmelegíteni kb 60 fokra és akkor már látod, hogy használható-e. Ne nyílt láng felett melegítsd hanem pl villanyrezsón. És közben ne szaglászd, inkább szellőztess!

Előzmény: svejk, 2016-07-25 14:38:00 [17942]

Csak úgy óvatosan, kézzel magad felé legyezgetve szippantsd meg. A poliészterben a sztirol szaga eltéveszthetetlen. Edző és gyorsító csak néhány százalék (0,2-4%) kell hozzá.

Az epoxinál a "B" komponens (a kisebb mennyiségű, kb 20-80%) a büdösebb

Előzmény: svejk, 2016-07-25 14:34:00 [17940]

Rabb Uram!

Mondd már hogy az IPOX MR3006 + MH3125 is jó lehet, mert ebből épp találtam 2+1 kilónyit.

Igaz ezt valamilyen ragasztáshoz vettük anno és emlékeim szerint talán mézsűrűségű.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2016-07-25 14:09:00 [17934]

Na a fellegek fölé még nem szeretnék kerülni, csak majd a legvégén. Egy ideje már repülővel sem olyan biztonságos ott lenni (

Előzmény: svejk, 2016-07-25 14:32:00 [17939]

No meg van is valamilyen gyantám 1 kg, csak gyanús, hogy épp polészter, meg az edzője miatt akkor sem lehet jó.
Holnap elővarázsolom.

Előzmény: svejk, 2016-07-25 14:32:00 [17939]

Hova akarsz még a fellegeknél feljebb kerülni?

Ne kapkodj, általában minden meg szokott oldódni itt helyben, csak kéérdezni sokkal könnyebb itt a fórumon.

A múltkor keresett yaxlie kapcsolók is itt állnak garmadával a helyi szocreálos alkatrészboltban bagóért.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2016-07-25 14:29:00 [17938]

Ha csak tényleg ilyen kevés kell talán van valahol FM4 és T16 maradék gyantám. Remélem még műxik. Ha megtalálom, összelöttyintek belőle 80/20 %-ot és megvárom mi lesz belőle.

Ha műxik - és javít a rólam kialakított véleményeden - elküldöm további megőrzésre

Előzmény: svejk, 2016-07-25 12:39:00 [17931]

Ha most több ezerért kell vennem ilyen műgyantát akkor ez az ügy megint kutba esik.

Egyébként E34-es ferriten 0,5 mm-es légréssel van 65 menet átm. 0,7 mm-es huzalból, éppen 1 mH az induktivitása.
Jut eszembe csak a tekrecset vákumozhatom vagy mehet bele össszeszerelve a ferritmaggal?
A sípolás miatt jobb lenne a második verzió.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2016-07-25 14:09:00 [17934]

O-óóó...no erre a felforrásra nem gondoltam.
Tekercselő ismerőstól tudok kunyerálni olyan lakkot amivel az átlagos motorok tekercseit lakkozzák. Az vajon jó lehet?

Hú de ritkás lett a mondandóm

Előzmény: Rabb Ferenc, 2016-07-25 14:09:00 [17934]

Ez egy sok ismeretlenes művelet.

Lakkal - ami oldószert is tartalmaz nem igazán jó ötlet mert az oldószer a csökkenő nyomás

hatására felforr. Általában két komponensű rugalmas epoxi gyantával szokták végezni. Vékony huzal és kis méretek esetén hígabb változat kell mint a vastag huzalos nagy méretűeknél. A sűrű gyanta viszkozitása 50-60 fokra történő melegítéssel erősen lecsökken. De ezzel együtt a fazékidő is rövidül!

Helyezd a tekerencet egy kis edénybe és öntsd nyakon az impregnáló anyaggal. Így együtt kb

fél magasságig legyen csak mert vákuumozás közben a légbuborékok növekedésekor megemelkedik

a szintje. Ha elérted az alsó nyomáshatárt (1-3 perc alatt) elég egy percig ott tartani.

Ennyi idő alatt kipattannak az utolsó buborékok is. Ezután lassan engedd vissza a nyomást

(kb 1 perc), hogy legyen ideje az impregnáló anyagnak behatolni a menetek közé is. Ha

kivetted a vákuum kamrából tedd csepegtetőre és várd meg amíg teljesen átkeményszik a

gyanta.

Poliészter gyantát ne használj mert egyrészt 40% sztirolt tartalmaz, ami vákuum alatt

kiforr belőle, másrészt közel 8-10% a zsugorja. Emiatt idővel eltépi a vékony vezetékeket

ugyanúgy mint az oldószeres lakk fél év múlva (lásd szovjet elektromos órák tekercsei).

Használható pl IPOX MR 3012 + IPOX MR 3122. P+M Polimer Kémiás lánykori nevükön Eporezit AH12 és Eporezit T58. Ha a harterből (T58) 40%-ot használsz kemény, ha csak 25%-ot akkor rugalmas lesz a végtermék

Előzmény: svejk, 2016-07-25 12:39:00 [17931]

Ha nincs ablak, bízzál meg a 3x-i eljárásban, nem lesz vele baj.

Előzmény: svejk, 2016-07-25 12:39:00 [17931]

Kb. 40 évvel ezelőtt csináltam ilyet, az előző munkahelyemen. Közönséges faipari lakkot használtunk, nem nitrót, de nem emlékszem, mi volt a neve. A szaga nem volt lakkbenzines, hanem inkább lenolajos. A konzisztenciája közepes, nem híg, de nem is méz.
1. Egy tálba annyi lakkot kell önteni, ami a munkadarabot biztonsággal elfedi, majd még annyit, ami a tekercs köbtartalma, ráhagyással, mondjuk 20%.
2. A vákuumnak nem kell nagyon nagynak lennie, 0,1 atm már jó. Amikor már nem csökken a nyomás, beengeded a nyomást, mindegy, hogy milyen gyorsan, ha nincs annak veszélye, hogy levegőt szív be a tekercs.
3. Megismétled, még 2x. Akkor jó, ha nem bugyborékol szívás közben.
4. Hagyod lecsöpögni egy keresztlécen. A tekercs belsejéből a felületi feszültség nem engedi kifolyni a lakkot.
Amivel én dolgoztam, az lassan száradt, órákig, és másnapra lett csak kemény.

Vákuumimpreglálni kellene két darab pici, 20x20x25 mm-es fojtótekercset, hogy ne fütyöljön.
Harminc pár év alatt már nagyon sokszor kellett volna egy ilyen kütyü, de most nincs mese, meg kell csinálni.
Vákuumot elő tudom állítani, valami kis tégelyt is szerzek hozzá, de nem tudom milyen sűrűségű lakkal és mennyi ideig kell vákuum alatt tartani.
A végén a vákuumot hirtelen meg szabad szüntetni?


Betekintő ablakos tartályt most hirtelen nem tudok elővarázsolni, hogy látnék is benne valamit.

Ha ezt valaki kijavítja, akkor az tud, tényleg tud.

Előzmény: Frédi, 2016-07-24 17:21:00 [17929]

Valószínű a pontos diagnózist örökre homály fedi.
Gyula ajánlatát megfogadva a képen látható műtétet követtem el, és működik.Majd kiöntöm még műgyantával. Így 3V-ot ugrik,de saját használatra még adok neki egy lehetőséget,nem ítélem halálra.

A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu" border="0" style="max-width:970px">

Ha megoldható akkor csipd ki a forrasztásból a rövidrezárt meneteket csak a folytonosság maradjon bent.

Előzmény: Frédi, 2016-07-24 11:58:00 [17926]

Szvsz a forrasztás előtt nem is működött, a több menetet áthidaló masszív rövidzár viszont hamar megöli a trafót. A gyári leszedő kerék pont azért készül nagy fajlagos ellenállású anyagból hogy ne tudjon nagy áram kialakulni a kerék által rövidrezárt menetben. Javítani csak a menetek egyedi javítgatásával lehetne ami elég babra munka.

Előzmény: Frédi, 2016-07-24 11:58:00 [17926]