A brutális napkitörést tud okozni még ezt azt, bár szerencsére mostanában nem volt még hozzá szerencsénk.

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2017-01-04 19:47:31 [18330]

Eddig csak egy dolgom bánja : Egy komolyabb multiméter . Telefont távol teszek . A Pc hez sem megyek közel

Előzmény: Szalai György, 2017-01-04 19:04:00 [18328]

Pár napja pont egy haverrel egy Nátrium csövet akartunk volna kipróbálni jó e, rádugtuk a 230-ra és nem csinált semmit, na akkor kuka ... de aztán csak megnéztük, hogy kell valami fojtó is hozzá, talált is haver, de azzal se ment, de mondom én valami még rémlik, hogy lehet kell még ott valami, hát a nagyfesz, hogy begyújtson, azt meg ma találtam meg én is, úgyhogy a végén lehet jó lesz az a cső, valami mezőgazdasági növényeknek való 250 W-os Sylvania márkájú E40-es foglalattal.

Előzmény: svejk, 2017-01-04 12:35:57 [18321]

Fénycső? Az semmi ! De mit csinálnak a HobbyCNC masinériák?
Vinnyogva rángatódznak, majd csendesen kimúlnak.

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2017-01-04 18:10:38 [18327]

Nem " Tesláztál"sosem ? No majd legközelebb viszek egy félvezetős Teslát a talira . Ha bekapcsolom akkor a tőle 2 méterre lévő fénycső világít ...

Előzmény: svejk, 2017-01-04 12:26:55 [18319]

Külön kondit még egyikben sem láttam, csak ami a sokszorozóban van, da a freki valószínű közelíti 100 KHz-et így nem kell nagy.

Előzmény: Csuhás, 2017-01-04 12:55:15 [18325]

Lehet hogy dc van a csövön de az alig lehet megszűrve.. a kínaiak biztosan kispórolták a nagyfesz kondit. Ez esetben viszont valóban kapacitívan terhelhet a vezető hűtővíz.

Előzmény: svejk, 2017-01-04 12:48:02 [18324]

Lehet...
Elvileg a csőre kapcsolt nagyfeszültség ugyan egyen, de ki tudaj mi játszódik le odabent pontosan.

Biztos emlékeztek rá, pár hete írta egy fórumtársunk, hogy a fagyállós régi víz lecserélése után megtáltosodott a csöve.
Azóta nem fért a fejembe a gondolat...

Előzmény: Rabb Ferenc, 2017-01-04 12:44:01 [18323]

Csak agymenés...

A külső (vezetőképes) vízköpeny kapacitív csatolással lehet, hogy lenyúlja az energia (nagyfesz) egy részét

Előzmény: svejk, 2017-01-04 12:38:16 [18322]

Jój van no, akkor jól rémlett amikor ide jöttem a témával.

De akkor ezt vezessük vissza a lézercső körüli hűtőfolyadékhoz.
Lehet köze a folyadék elektromos vezőképességének a csövön belüli gáskisülésre?

Előzmény: Rabb Ferenc, 2017-01-04 12:33:09 [18320]

Jó a link, köszi!

Tetszenek az ilyen leírások:
"Gerjesztéskor az atomtörzshöz kötött elektronok magasabb energianívóra kerülnek, ezáltal az egész atom energiát vesz fel. Amint a leszakított elektronok visszatérnek az atomtörzshöz, illetve a gerjesztett elektronok visszaesnek alapállapotukba,"

No de ki látta ezt?

Belegondolva épp ésszel még így szakmaközelinek is nehéz pl. azt elképzelni, hogy a bermancsövön belül a falban fénysebességgel rohangálnak az elektronok, ráadásul fel alá.

Ezekat csak úgy elfogadjuk mint principiumok, mint a 2x2=4.

Na jó nem bosszantalak benneteket.

Előzmény: Csuhás, 2017-01-04 12:22:51 [18316]

Ugyan mi mástól... Csuhás linkjében a tudományosabb magyarázat

Előzmény: svejk, 2017-01-04 12:26:55 [18319]

No jó ezt tudjuk de az ionizáció mitől alakul ki?
Csak a bazi nagy térerősségtől ugye?

Előzmény: Rabb Ferenc, 2017-01-04 12:25:12 [18317]

A külső elektródára egy nagyfesz impulzust jutttunk begyújtáskor, ami általában nagyobb mint a cső kapocsfeszültsége.

Előzmény: Csuhás, 2017-01-04 12:17:39 [18315]

Nanemá! Vizsgáztatsz?

A csőben kis nyomású xenon gáz van. Az anód-katód között egy nagy kapacitású (foto)elkó tart fenn 3-500V egyenvillanyt.

Amikor a cső külsejére tekert pár meneten megjelenik a katódhoz képest több kV-os impulzus, ez ionizálja a xenont. Így az vezetővé válik és egy plazmaív alakul ki ami kisüti az elkót. (E=1/2*C*U2) A plazma színe a xenon miatt 5-6000K. Kb napfény szín

Előzmény: svejk, 2017-01-04 12:13:41 [18314]

Olvasnivaló

Előzmény: svejk, 2017-01-04 12:13:41 [18314]

Nekem semmi sem rémlik ez ügyben, de ha az egyik elektróda egy külső dróttal a másik közelébe van vezetve akkor ott tényleg jóval nagyobb lesz a térerő ami eléri az elektronok kilépéséhez szükséges értéket és akkor beindulhat a csövön belül a fő kisülés.

Előzmény: svejk, 2017-01-04 12:13:41 [18314]

Nem akarom a lézeres topicot rombolni, szóval hogy is működik a villancső begyújtása a külső elektródával, rátekert pár menettel?

Valami elektromos térerő dolog rémlik nekem.

Nem resolver ! Egyszerű PM szinkrongenerátor de nem diódák "egyenirányítanak "hanem fetek kapcsolnak .Jobb mint a kommutátor mert az kopik, és jobb mint a 3F graetz mert ott meg 2 dióda nyitófeszültsége vonódik le a kimenőjelből

Előzmény: bankimajki, 2017-01-03 20:23:58 [18312]

Az nem egy resolver amiről írtál? Abban is egy tekercset forgatnak, bár ott a forgó elektromágnest gerjesztik szinuszosan.

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2017-01-02 22:27:51 [18308]

Hasonló következtetésre jutottam magam is ( még az este) Fetet alkalmaznak ami bekapcsolva egy kisértékű ellenállással helyettesíthető.( elmarad a dióda nyitófeszültség .Ha a terhelés elég nagy impedanciás akkor szinte semmi nem vész el jelből
A kapcsolójelet a hallok adnák ? ( mert optó az nincs benne ) Az is lehet hogy középmegcsapolásos 3F a tekercselés és a középpontok adják a csillagpontot .
Nekem tetszik....

Előzmény: Csuhás, 2017-01-02 22:42:39 [18310]

Szinte biztos hogy a multiplexer mintavételezi a tekercsek feszültségét. A szinkron kapcsolójelet pedig az opto adja.
Ezzel kiesik a dióda nyitófeszültsége, és annak hőmérsékletfüggése.

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2017-01-02 22:27:51 [18308]

Pontosítok : nincs klasszikus ( diódás ) egyenirányítás . Ez valami szinkron demodulátor lenne ?

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2017-01-02 22:27:51 [18308]

Szétszedtem egy Ac szervó végén lévő jeladót Direkt használom ezt az általános megfogalmazást : találtam egy klasszikus mágneses ( hallos ) rotorpozíció jeladót és egy érdekes "tachót".. Tehát valami "sebességszervó "lehetett annó a motor
A "tacho": 6 fázisú csillagba kötött állórészben forog a mágneses rotor. Nincs egyenirányítás de a tekercsvégek egy DG508 as analóg multiplexerre mennek . Az valami trükkös szinkron demodulátor lenne ???

Találkozott valaki ilyennel ?

Igen.
Nem is volt cél, hogy ne legyen köztük különbség, csak hogy milyen gyorsan lehet feldolgozni az encoder jelét.
Anno Tibor45-tel volt a témában egy diskurzusunk, és annak kapcsán csináltam ezt a kísérletet.

Előzmény: svejk, 2017-01-02 19:24:26 [18306]

Ügyes!

De miért nőtt vagy csökkent a különbség?
Eltérés volt az encoder osztása és a léptetőmotor lépésüzemmódja közt?

Előzmény: pbalazs, 2017-01-02 19:18:47 [18305]

Pár éve csináltam egy olyan próbát, hogy egy léptető motor teker egy encodert, és a szoftver számolja a motort léptető impulzusok és az encoder állapotának különbségét: youtube link
Egy 16 bites dspic30f2010 volt benne encoder perifériával, de így is necces volt az 1MHz. A proci 10MHz-en ment 8x PLL-lel. Ha jól emlékszem, az encoder-periféria volt a a szűk keresztmetszet, de a 32 bites matematikát is assembly-ben kellett írni, hogy elég gyors legyen.
Egy szó, mint száz: tisztán szoftverből meg sem próbálnám, inkább egy 32 bites mikrokontroller encoder perifériával.

Előzmény: kmajer, 2017-01-02 18:15:57 [18302]

https://petoknm.wordpress.com/2015/01/05/rotary-encoder-and-stm32/

Előzmény: kmajer, 2017-01-02 18:15:57 [18302]

Egy gyorsabb 32 bites procival, vagy olyannal, amiben van encoder jel fogadás be lehetne írni. Talán XMega, STM32 sorozat pl. AtSAM ...

Előzmény: kmajer, 2017-01-02 18:15:57 [18302]

Kedves hozzáértők!
Nem értek az elektronikához, de
kettő darab lineáris encoder A A- B B- TTL jelét kellene
összeadni-kivonni, majd A A- B B- jelet kiadni.
Egyik mozog X-et másik Y-t én pedig a relatív elmozdulásra vagyok kiváncsi...
Valakinek ötlete esetleg?
Cél IC, vagy esetleg programozott IC-vel?
1 MHz tartományban.

Én írtam:
"Korlátozott tartományban kellően erős visszacsatolás érhető el vele."

Te lehet még fiatal vagy hozzá de a kazettás magnók 99,9 százalékának a hangtengely meghajtását ilyen IxR szabályzású DC motorok hajtják.

Egy komoly motor onnan ismerhető fel, hogy az adatlapján rajta van a V/rpm ás a Nm/A érték, és hogy akár egy ceruzaelemről is szép lassan egyenletesen forog.
A szakirodalom sokszor ezeket a motorokat nevezi szervomotornak.

Az ne tévesszen meg, hogy Te a pár voltról hajtott motort le tudod kézzel fogni könnyedén.

Előzmény: bankimajki, 2016-12-31 12:55:00 [18298]

Köszönöm a segítséget szuperül müködik,lehet valami érintkezési hiba volt a tekerentyük alatt,mert most már rendesen müködik.
(És most elöbányászok egy másikat.)

A komoly minőségű motorok és szabályzók tudják.

Előzmény: bankimajki, 2016-12-31 12:49:00 [18297]

Sajnos azt nem írták le az adatlapban hogy ezt a 4%-os differenciát milyen paraméterekkel mérték. (Mekkora volt a motor teljesítménye és mennyit adott le, amikor elérte a 4%-os hibát.) Mivel ha belegonolok hogy 1 db 1kW-os motornál is megállapítható ezzel az elvvel akár 0,1%-os hiba is, amennyiben a tengelyt csak hasraütés szerűen 10W-tal terhelem.
De mi történik névleges teljesítményű terhelésnél?

Előzmény: bankimajki, 2016-12-31 12:49:00 [18297]

Ha jól sejtem, akkor ez csak egy adott feszültségtartományban érvényes. (Méghozzá a névleges motorfeszültség körül.)
Gyorsan ki is próbáltam egy 50V-os permanens mágneses 100W-os DC motorral. 10V-nál nagyon könnyedén lehet befolyásolni terheléssel a tengely fordulatszámát. 30V körül is hasonló volt a helyzet. (50V-nál pedig nem is próbáltam, de nekem gyanúsan kicsi a 4% differencia, mivel az 3000RPM-nél is csak 120RPM.) Bár amennyiben a motor teljesítménye arányos a terhelésekkel, akkor már valószínűleg érvényesülhet ez az elv, miszerint a kimeneti fordulatszám arányos az armatúrafeszültséggel.
Na az ilyen teszteknél jön elő az hogy építeni kellene egy ilyen tesztállomást, amivel lehet mérni a leadott teljesítményt és mérni a motor paramétereit.

Előzmény: svejk, 2016-12-31 12:30:22 [18296]

Ezen motorok fordulatszáma majdnem lineáris az armatúrafeszültséggel és ezt lehet még javítani az IxR visszacsatolással.

A manuál szerint is tisztán IxR-el elérhető a 4%-os fordulatszámstabilitás.

Előzmény: bankimajki, 2016-12-31 12:26:11 [18293]

Ezt nem tudtam, köszönöm hogy kijavítottál.

Előzmény: svejk, 2016-12-31 12:24:06 [18292]

No és a Tau és Tab sem értelmetlen az nem más mint a motor gyorsulása, lassítása (felfutás, lefutás)az alapjelhez képest.

Előzmény: bankimajki, 2016-12-31 12:18:02 [18290]

Ezen ne csodálkozz, mivel az is a tahós visszacsatolásra hagyatkozik. Szóval honnan tudná hogy mennyi a max fordulat, a max fordulatot fizikailag a motor paraméterei határozzák meg, mivel visszacsatolás nélkül terhelés függvényében változik a motor tengelyének fordulatszáma. Ahogy elnézem ez sima 1Q (1 negyedes vagyis csak irányban mködő) hajtás akar lenni.
Amúgy miért nem teszel rá egy tahót. Sokkal jobban működne. :D
Megyek én is AC szervó hajtásokat javítgatni és tesztelni.
Régen volt már ilyen jó karácsonyom.

Előzmény: svager, 2016-12-31 12:21:59 [18291]

"Az IxR pedig a tahó alapjelét arányosan változtatja (belső osztó)..."

NEM!
Mivel nincs tacho ez a szabályzó visszacsatolása, az armatúraáram alapján érzékeli a terhelést.
Korlátozott tartományban kellően erős visszacsatolás érhető el vele.

Előzmény: bankimajki, 2016-12-31 12:18:02 [18290]

Köszönöm,a max fordulatot nem tudom,de néha a maximális fordulaton néha még jobban felpörög.

Előzmény: bankimajki, 2016-12-31 12:18:02 [18290]

Mielőtt bármit eltekersz érdemes lefotózni.
Nmin és Nmax egyértelmű (minimum és maximum fordulatszámot határolja, ha eddig jó volt, akkor ezeket ne bántsd)
Imax a motoráramot határozza meg. (Azt sem bántanám, ha eddig jó volt.)
PI határozza meg a szabályozás minőségét, de mivel nincs visszacsatolása szerencsétlennek, emiatt nem is beszélhetünk szabályozásról. (Én kitekerném valamelyik végállásba)
Az IxR pedig a tahó alapjelét arányosan változtatja (belső osztó), ezt is valamelyik végértékre kellene tekerni, abba az irányba ahol a legnagyobb az osztás, mivel a tahó bemeneten zaj lehet.
A Tau és Tab pedig a belső szabályzó integráló tagját módosítja, de mivel nincs tahós visszacsatolás, így ez is értelmetlen ebben a formában. Valamelyik végértékre tekerném.
jó játszadozást. :D

Előzmény: svager, 2016-12-31 12:05:41 [18285]

Ráraktam másik két motorra is,ugyanez ez a jelenség,tehát biztos a vezérlő.

Előzmény: svager, 2016-12-31 12:11:37 [18288]

Megnéztem, tökéletes.

Előzmény: svejk, 2016-12-31 12:10:09 [18286]

Pár napig használtam, osztótaggal, 5V-ot levéve róla a lézerdiódának. Mi a gondod vele?

Előzmény: guliver83, 2016-11-26 15:50:32 [18277]

No és még egy alapdolog, elkopott a szénkefe.
Hol hozzáér a kommutátorhoz hol meg csak ívet húz.

Előzmény: svejk, 2016-12-31 11:49:07 [18282]

Ez ebben a formában üzemelt,fedél az nincs,tahó sem volt.
Az lett volna a kérdésem,állíthatók rajta,és melyiket kellene.

Előzmény: bankimajki, 2016-12-31 11:59:42 [18284]

Én tennék pár javaslatot.
1. Tedd vissza a vezérlőre a fedelet. (Zavarvédelem)
2. Tahót kösd be vagy ha nincs, akkor a bemenetre tegyél mondjuk 1 db 1kohm-os ellenállást és a bekötésnél tegyél egy legalább 100nF-os kondit a bemenethez (ha van tahogenerátor akkor is és ha ellenállást használsz akkor is, persze megfelelő feszültségűt.)
3. Az alapjel állító poti az 10k vagy kisebb értékű legyen. (Nem árt, ha hosszú vezetéknél árnyékolt vezetékben van elvezetve.)
4. a vezérlőn lévő potik helyesen vannak beállítva? Ha nem akkor adatlap alapján beállítani.

Előzmény: svager, 2016-12-31 11:40:16 [18281]

Elöbb utóbb azért mindig elviszik
A vezetékeket néztem,már kopogtattam is..

Előzmény: svejk, 2016-12-31 11:49:07 [18282]

Ha valaki ennyiből megmondja mi a baj, feltétlen vegyen egy lottót.

- Úgy látom tacho nincs, ez kilőve
- az összes kötés ellenőrzése
- alapjel ellenőrzése
- panel kopogtatása a csavarhúzó nyelével

Előzmény: svager, 2016-12-31 11:40:16 [18281]