Igen! de miért van az x 38.2-n? Hobbista cnc-s vagyok, eddig úgy tudtam x keresztszán, z hosszán, y az meg a késmagasság, ahol ez állítható. A CAM programok is x0 ba teszik a fúrást.
A fúrórúd ennél a 8.2 kW-os esetben 2 vagy 3 vagy netán még több lapkás kialakítású? Mert ugye az egy lapkára eső P is fontos szempont. Esetleg ha puplikus, majd legközelebb készíthetnél róla egy fotót.
Ez miféle eszterga hogy y0 a fúrás központja, ez egy marógép nem? Az a tapasztalatom hogy ha a lapka forog sokkal többet bír mintha esztergában fixen áll és az anyag forog.
#47462-ben megjegyeztem, hogy jobb szeretem hallani, ahogyan fúrok. Ma megörökítettem a fórumtársak számára, hogy mire is gondoltam. (Géptéri felvétel, mert nagy volt az egyéb környezeti zaj.) Ezen a gépen nincs nagynyomású szivattyú. A kevéske szerszámon átfolyó hűtőfolyadék miatt, nem nagyon akart a furatból távozni a forgács, így programból való trükközéshez is folyamodtam. A technológia elég könnyed, Vc=120m/min, (S=1800/min, hogy a D60-as rúd ne rázza szét a gépet), f=0,08/0,06mm/ford. (vastagabb forgáccsal sajnos eltömődött).
Robsy1 | 294
2024-01-22 17:31:04
[47550]
Ha ennyire fontos a méret és alakhűség már telibefúráskor, azaz a szerszám elhajlást minimalizálni akarod, akkor törekedj a minél merevebb fúrórúd használatra. Különös tekintettel a deformációt okozó köbös, és negyedik hatvány komponensek okos megválasztása legyen a célod. Vagy ha a gépmerevséged már a maximumom van (bár növelni mindig lehet), optimalizáljad a forgácsolásodat, ahol a célfüggvényed a forgácsoló erő minimuma. Tudok ebben majd segíteni, ha érdekel a téma.
A szerszám le/kihajlás (és az egész gép-szerszám-munkadarab rendszer rugalmas deformációja) természetes velejárója a forgácsolásnak. Észszerű mértékben semmi különösebb problémával nem jár, amíg nincs figyelmen kívül hagyva a kitérő torzulás elve.
Leírtam már, hogy ez egy nagyoló szerszám... Alacsony széntartalmú biliacélba az ilyen D30 körülit megszoktuk tolni akár fordulatonként 0.25mm-rel is, (ha bírja a gép) hogy kezelhető állagú forgácsot kapjunk.
Nem akarok kötekedni elhiszem az értékeket ( hisz ez lapka függő ) de nekem nagyon fontos az alakhűség nem lehet a furat kúpos , semelyik irányba se +-0.1 az még belefér 45 mm hosszon mérve. De ugye ezt csak botmikróval lehet leellenőrizni.
Az meg nem opció , hogy utána esztergáljak , akkor inkább a koronás fúró.
Szerintem nincs olyan lapka ami 0.12-0.15 százados előtolást kibírna , a leírt fordulatszámot is figyelembe véve. ( legalább is én még nem találkoztam vele )
De majd mások megmondják.
Ha valakinek mégis lenne írja már le a tipúst engem érdekel.
Kíváncsiságból megkérdeztem a helyi versenyzőket, mert én nem értek hozzá.
Kovácsolt acél, 38-as telibefúró, 1000-es fordulat, 0,08-al bekezd majd 0,15 megy végig 65 mm hosszon. 80-100-at biztosan kibír egy oldal de ha jobb az alapanyag akár 200-at is elmegy.
Egy másik gépen melegen hengerelt C45, szintén 38-as fúró, 1200-as fordulat, 0,12-es előtolás, 82 mm hosszon. átlag 200 darabot itt is kibír egy oldal.
Persze hogy tudom (ugyanis nagyjából 20 éve személyesen is ismerjük egymást), és így Te már a motor teljesítmény igényből mindent ki tudsz számolni, ami érdekel, és azon szakemberek közé tartozol, akik ahogy írtam álmunkból felriasztva is fújják fejből a főbb méretezési képleteket.
Kérlek alásan! Az előtoló motor nyomaték igény a vázolt esetben: 1.29 Nm. Azaz csak a fúrási műveletet tekintve egy kis picike 2 Nm-es Nema23-as léptető motor bőven elég ehhez a "durván nagy" 36 mm-es telibefúráshoz.
Mellesleg a P=M*szögsebesség képletet itt sok Fórumos álmából felriasztva is tudja, így ha már tudom a motor P-t, mindenki azt számol ki, amit akar egy kis egy kis egyenletrendezés után. Aztán persze az is igaz, van akinek az a jó, ha valaki kiszámolja, megmondja neki.
Miért ne működne? Ha pl. egy tizeddel lejjebb vagy feljebb van egy esztergakés a központhoz képest átmérő esztergáláskor, az alig számít. Persze ahogy közeledünk a nulla átmérő felé, ott már nem mindegy, mert marad egy kis csap, és ha ez elér egy kritikus mértéket, abba tényleg beletörhet egy gyengébb szerszám, mivel a központ környezetében ilyenkor alapvetően megváltoznak a szerszám élszögek, és már nem beszélhetünk forgácsolásról, adott esetben ez él kicsorbuláshoz, töréshez vezehet.
A forgácsolás pedig amiatt is működik, mert szerencsére a szerszám befogók károsodás nélküli rugalmas elhajlási, deformációs képessége normális és szakszerű technológia adatok esetén többszöröse a maradó alakváltozási terhelésnek, vagy törésnek.
Csak most látod a lényegre tapintottál, ez a magyar szó, hogy "működik" mindent elfed, a kezdő esztergályostól a profiig mindenkinél működik valahogy a forgácsolás. Vagy egy villanymotor is forog ránézésre mindig, azaz rá mondjuk hogy működik. A szakmai elemzések, a részletek kielemzése viszont rámutat, micsoda minőségi különbség lehet két "működés" közt. No meg ugye az se mindegy, mik a méret és tűrésmező szélesség elvárások a legyártott munkadarabra, mert ugye +-0.1 mm-en belül pár óra alatt megtanul a kezdő is esztergálgatni, de +- egy század alatti esztergálási tűrésmezőhöz sokat kell tapasztalni, gyakorolni, tanulni. És bizony a gépmerevségnek a fentiek alapján ebben döntő szerepe van, jó azt tudni egy szakinak, hogy mennyi az annyi.:)
A Fórumnak egyébként pont az lenne a célja, hogy tanuljunk egymástól, és ki-ki képessége, tapasztalata, érdeklődése alapján minél jobban ássa bele magát a CNC forgácsolás optimális "működési" folyamatába.
Vagy azt is ki lehetne számolni mekkora főorsó teljesítmény kell egy ilyen fúráshoz pl: nekem a kicsi gépen 6.5 kw-os dc motor van 1:1-be hajt , nem tudom mekkora a legnagyobb fúró amit kényelmesen elbírna. Azt viszon tudom , hogy 24 ampernél letilt a T-Drive (Budapest Gyömrői út) állította be. Biztos másnak is hasznos infó lenne.
Sokkal hasznosabb, kézzelfoghatóbb adat lenne az egyszerű gépépítőknek, gépátalakítóknak ha az előtolás teljesítményigénye helyett, azt írnád le hogy mekkora az előtolás nyomatékigénye ennél a fúrásnál.
Pl. Kola példájánál maradva. (Z-ben 5-ös emelkedés 1:2 lassítóáttétellel.)
Ha 6 mm-el megnöveljük a lapkatartó fúrórúd modellünk befogási hosszát (136 mm), akkor 0.1 mm lesz az elhajlás. Érdemes egy hajlítási rugómerevséggel jellemezni a gépünk szerszámbefogóit, jelen példánkban ez K=10 N/mikron lett.
Ezt bárki könnyen le is ellenőrizheti, kimérheti, hiszen elég 1 kg tömeget elhelyezni az adott szerszám befogási ponton, és egy mikronos mérőórával megnézni, mekkora a deformáció.
Egyébként ez a K érték nem olyan rossz a gyakorlatban egy szerszámbefogóra, hiszen ahogy már említettem egy felére csökkentett, azaz 15 mm-es szerszámtartó átmérőre 16-szor rosszabb lesz a merevség, azaz 0.625N/mikron. Ez pedig már nagyon durva, hiszen ~63 gramm súly terhelésre is már 1 mikron lesz a lehajlás.
A smilet megint figyelmen kívül tetszett hagyni! Nem elég hogy másik képlet, még számolni sem tud. Félreértés nem lehetett, mert ezt Ő írta: "L a tartó hossza (feltételezzük, hogy a terhelés a tartó végén van)," Nekem is kilenc század körül jött ki - egészen hihető eredmény.
Rossz képlettel plusz rossz számolással kaptad ezt az eredményt.
Mondjuk az eredmény láttán mielőtt ide beteszed gyanút foghattál volna, és a műszaki érzékednek jeleznie kellett volna, hogy itt valami nagyon nem stimmel. Hiszen az "eredményed" ~0.2 nanométer (1 nanométer az a mikron ezred része) túl szép ahhoz, hogy semmi realitása se legyen.
Régebben tettem lakatfogót az egyik bejövő fázisra 25 A körül mozog fúrás közben. Egyenáramú főorsó motor 15Kw, 1:2 lassító áttétellel hajtja a főorsót, lágyindítás van pogramozva az induláshoz és leálláshoz is, van egy százalékos terhelésmérő műszer a vezérlőn 20% ot mutat fúráskor.
Korában ( amikor bejött ) én többsz9r tettem fel kérdéseket a mesterséges intelligenciának : Csak negatívan értékelhető válaszokat kaptam ha természettudományos volt a kérdés . Neked egy középen terhelt kéttámaszú tartó lehajlását küldte el
Ehhez a telibefúráshoz 1374.1W hasznos forgácsolási teljesítmény tartozik. Az előtoló motorodnak pedig CSAK 1.46W hasznos teljesítményt kell leadni fúrás közben! Lehet csodálkozni, meglepődni.
Nyugodtan lefojthatod a szivattyúnak bírnia kell (de kell egy visszavezető cső ami a tartályba visszaengedi a vizet) kb: Úgy mint a tokmánybehúzó hengernél van a felesleges résolaj visszafolyik az olajtartályba.
Nekem pl: Van egy golyoscsap is rajta.
Centrifugálnál működés közben nem lehet teljesen elzárni a vizet különben hamar tönkremegy.
A hagyományos lapátos szerszámgép kenőlé szivattyú viszont bírja (ott kicsi a nyomás)
Az én jó öreg 35 éves saját fejlesztésű kis lehajlás deformáció méretező programom 210 GPa acél rugalmassági modulussal számolva 88 mikront ad meg. Valószínűleg te kerekített pi-vel számoltál vagy más E-vel, ezért van a pici eltérés.
A lényeg a lényeg: kerekítve majnem ~0.1 mm elhajlik még egy 30 mm-es tömör acél szerszámtartó rúd is a példánkat tekintve. Abba pedig rossz belegondolni, hogy ha a rúdátmérő kisebb, pl. a fele, akkor a negyedik hatvány hatás miatt 16-szor lesz nagyobb a deformáció, azaz jelen példánkban egy 15-ös rúd már 1.403 mm-t fog "lekonyulni".
Ezért mondtam már régebben is Nektek, a CNC forgácsológépek első számú Istene és minőség meghatározója az eredő gépmerevség. Ennek tudatában nagyon nem mindegy, milyen technológia adatokkal küldjük be forgácsolni azt a szerencsétlen szerszámot.
Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2024-01-21 11:50:00 [47513]
Vetesi75 | 1627
2024-01-21 11:59:00
[47516]
Fojtani még nem próbáltam, de már többször barkácsoltam ilyen vakdugó helyére kivezetést, mert a szerszámtest takarta a normál fúvóka helyet. Ötletnek nem rossz.
Közben megnéztem közelebbről a VDI30-s befogókat, mivel a hűtést akarom szerszámonként optimalizálni. Lehet feltaláltam a spnyolviaszt! Van mindegyikben egy technológiai keresz befúrás a hűtővíz csatornák összekötésére ami egy M8 as hernyócsavarral van lezárva, ez tökéletesen alkalmas arra hogy állitható folytószelepet készítsek bele.
Annyiban azért pontosítanálak, hogy a tény, és a vélemény az két különböző fogalom. A mai világban pont az a főbaj, hogy sokan csak hiszik vagy rosszul tudják a szakmai dolgokat, és a tény, a valóság nem is érdekli őket a CNC technikában.
Te kivétel vagy, és örülök Neked.
Előzmény: Szalai György, 2024-01-21 10:45:16 [47508]
Vetesi75 | 1627
2024-01-21 11:25:24
[47511]
Megkérdeztem AI-t, feldobott egy (F*L^3)/(48*E*I) képletet hozzá. Jó ez így? A 48 helyett nekem csak valami 3 rémlik.
Attól függően, hogy hány lapkás a telibefúró rudat, hogy helyezkednek el benne a lapkák és hány lapkás, egy bonyolúlt forgácsolási erőrendszer eredőjeként biztosan van a szerszám szárat terhelő hajlítási igénybevétel forgácsoláskor. A Te fúrási technológiai adataidnál ez lehet 1000 N körüli hajlító erő is. Abban igazad van, hogy a két lapka erőpárban hat, de sajnos nem tudják egymást nullára semlegesíteni, hiszen más átmérőkön dolgoznak. Így csak az van, amit írtál segítnek egymáson, de sajnos marad ott bőven hajlítő erő komponens is.
Este megmondom az eredményt, hátha addig jönnek adatok másoktól.
Mondjuk már csak szakmai kiváncsiságból is én a Te helyedben gyorsan kimennék a műhelybe, kióráznám egy százados mérőórával nullára a revolverfejbe befogott telibefúró lapka élét. A lapkánál átvetnék a fúrórúdon pl. egy erősebb vászonhevedert, és teljes erőből húzni kezdeném szabadkézzel a mérőórával ellentétes irányban. Tuti hogy látni fogod az elhajlás mértékét.
Aztán azt is megcsinálhatod, ami az erdeti kérdésem volt. Azaz egy 30-as tömör acél rudat (pl. C45, de majdnem hogy mindegy is milyen acél Rm=800 N/mm2 körül) fogsz be a revolverfejbe, órázol ki 130 mm-nél, és azt rángatod meg egy picit.
Harmadik módszerként pedig a jó meleg szobában 1 perc alatt kiszámolhatod.
2024-01-22 20:41:06
túl szép ahhoz, hogy semmi realitása se legyen.
Pont ezt akartam írni!
