Javítottam ilyen lézer hűtőjét. Festéket, rozsdát, különböző bevonatokat szednek le vele fémről. Védőszemüvegben használják. Megmutatták működés közben, de nem volt sok idő szórakozni vele, mert siettünk haza. Nem raktam volna a kezem alá. A lényeg, hogy létezik itthon is és használják.
Látott valaki ilyen eszközt működés közben? Magam nem tudok megszabadulni a videó trükk érzettől. Ezzel a videóval azért bizonyítottnak is gondolom. Eddig se láttam sehol a videókon védő szemüveget, de itt ahogy rámegy a nyalábbal az ujjára és még csak fel sem szisszen.. no ez már túlzás.
ha feliratozás a cél , akkor igen, ha tényleges fekete rész eltávolítása, akkor megfelelő energiával szintén nyerő lehet.
van ilyen készülék ami pont erre hivatott
Előzmény: Szalai György, 2017-12-06 13:22:01 [13525]
Szalai György | 9490
2017-12-06 13:22:01
[13525]
Volt már tárgyalva, hogy a feketére eloxált alu felületet letisztítja-e fémtisztára a CO lézer? (Az Esztergálás topicban, géptábla felújítás/rekonstrukció témához kapcsolódva.)
Kevés optikai rálátással belátható... (huhh):) A kb. 4-6 mm átmérőjű vetített nyaláb, csak a lencse középpontjára,és arra merőlegesen "célozva" hoz jó eredményt.
Hali! Igen, amíg nem állítottam be én is a lencse közepére a nyalábot, addig ferdén vágott. Most a 10-es plexit igaz egy kicsit homorúra vágja, de merőlegesnek mondható.
"Én, ha elállítom a fókuszpontot 50 ről 70 mm re. jó széleset és jó ferdét vág pl. 5 mm -es plexibe."
Gondolom, ha 5 mm-es plexit emlegetsz, akkor CO2 lézerről beszélsz.
Egyszerű a magyarázat a vázolt jelenségre... A fejtükörrel lefordított nyaláb, nem középen, hanem valahol a szélén halad át a fókuszlencsén. A "jó széleset" az ok. De a "jó ferdét", az csak akkor lehet. Egy példa: Négyzet vágás, bal felső sarokról indulva... "X"+ merőleges, "Y"+ merőleges, "X"- merőleges, "Y"- ferde.
Ha ferdén vág, akkor inkább a fej beállítása lehet rossz (még ha jónak is tűnik), mert nem merőleges a sugár a felületre. Ha a fókusz pont rossz (nem a munkafelületen van), attól még nem lenne ferde a vágás, csak vagy széles nyomot égetne vagy csak pörkölne de nem vágna.
Ha így lenne, feltaláltad volna az örökmozgót! Bernoulli bácsi törvénye szerint, ha a tömegáram (vízhozam) azonos (nem szökik el a víz valamerre), akkor az energia megmaradás törvénye szerint a nagyobb sebességhez kisebb nyomás társul és fordítva.
Valami hasonló ahogy a kertislag leszükitve csak a viz sebesége változik nem a nyomás ahogy többen ezt hiszik hogy messzebre hordja a vizet....
Előzmény: Szalai György, 2017-12-04 09:26:55 [13510]
csalikk | 10
2017-12-04 10:52:34
[13511]
Üdv! Azt mitől lehet hogy ferdén vág a lézer? Fókusz pont jónak tűnik, fej jól áll , gép is be van szintezve ...
Szalai György | 9490
2017-12-04 09:26:55
[13510]
Megint lenyűgöz az eltökéltséged, hogy még dörzsárat is készítettél hozzá. A minél nagyobb légáram érdekében nyilván fontos neked a jó kialakítás. Muszáj voltam ráolvasni a fúvóka témára, mert a tiéd agyalásra késztetett. Felületes olvasgatásból a következőt tudtam meg.
A fúvóka a legnagyobb áramlási területű részén kezdődik (ahol a kamraátmérő elkezd csökkenni) és egészen a legkisebb áramlási területű „torok”-ig tart. Az áramlási terület csökkenése eredményezi (és jellemzi) a gázáram gyorsulását. A kilépő gázáram kúpszögét és légáramát többek között a fúvóka geometriája határozza meg. Ez nem volt újdonság, csakhogy a torokon túli rész is, ami nálad nincs, de lehetne.
Természetesen úgy van, ahogy írod, én csak a betáp cső helyzetére utaltam, hogy mindenütt egyforma lesz belül a nyomás, függetlenül a levegő betáplálás helyétől.
Korábban én is játszadoztam különféle fúvókákkal, volt ami szívott és nem fújt
Lépcsősen szoktam fúrni a fúvóka belsejét, különböző mélységekig. Utána, beletolok egy saját készítésű, csak erre a célra készült kúpos "dörzsárat" amivel kiszedem a lépcsőket.
De...úgy van ahogy írod.:) "Egy idő után beáll az egyensúlyi állapot és állandó nyomáson és léghozammal jön ki a fúvókából."
Folyadékban igen, a gázokban kicsit(?) más a helyzet. De itt nem különösebben számít. Egy idő után beáll az egyensúlyi állapot és állandó nyomáson és léghozammal jön ki a fúvókából.
4-6 mm-es pneucsövön megy a levegő a fejhez. A fej oldalán lép be, majd a fúvóka alján távozik a sugárral együtt, a kb. 2 mm-es furaton. 2-4 mm távolságot szoktam hagyni a fúvóka vége,és a fókuszpont között.
Mindenki szeretne legalább olyan szépen/jól vágni is, mint gravírozni.
Két lényeges dolog van/lehet ezeknél a pár W-os kékeknél. Az egyik amit írsz, vágáskor az irányított, a sugárral egytengelyű, a fókuszpontba irányuló intenzív levegőfúvás. A másik ami legalább ennyire fontos... Az optimális fókuszpont megkeresése/megtalálása. Ezeknek a diódáknak a sugarát megfelelően beállított optikával, 0,1 mm-re is össze lehet húzni. Ami már levegővel is fújva, "gyönyörű-szép" korom,és lerakódásmentes, hajszálvékony vágási vonalat eredményez, még a 3 mm-es rétegelt lemezben is.
Amiket eddig "gyártottam" fórumtársaknak, mind egyedi igények szerint, előzetes egyeztetés/megbeszélés alapján készült. Ha más nem is, de a fúvóka hossza változik, az adott beállítás, vagy optika fókuszpontja szerint. Eddig még, nem nagyon volt két egyforma.:) A teljesség igénye nélkül, pár db. az eddig készültekből:
Köszi! Már nem emlékeztem rá (korral jár), pedig már fórumoztam akkor. Ha jól tévedek 2W-os lézered volt, ugye? Nekem a 2 mm-es rétegelt lemezt 1 menetben 100 mm/min sebességgel kipottyanóra vágja. Időben nem sok különbség van, ha 200 mm/min-nel kétszer megyek végig rajta.
Elől csigamenetben sem lett égettebb, ellenben a hátoldal igen. Mondhatnám, hogy antikolt .Gondolom azért, mert ott nem érvényesül a levegő füstelfújó szerepe. A másik amit észrevettem a csigamenetnél, hogy bár kb. 5 mm van a rétegelt lemez és az asztal (alufólia) között, utóbbin sárga ragacsos gyanta csapódik ki. Nem tudom a fából vagy a rétegelt lemez ragasztójából, de a kivágott és lepotyogott apró elemeket alig lehet leszedni róla.
2017-12-08 22:11:07
egyébként így vág ferdén /___ / és co2 lézer 100w-os oldalanként egy 2-3 tizedet belerak...
Bernoulli bácsi törvénye szerint, ha a tömegáram (vízhozam) azonos (nem szökik el a víz valamerre), akkor az energia megmaradás törvénye szerint a nagyobb sebességhez kisebb nyomás társul és fordítva.
