Hali,

lehet hogy már elhangzott töbször is itt a fórumon de nem találok most semmit erröl,
Azt szertném kérdezni hogy kinek milyen tapasztalata van a gólyós orsók kenésével?
Mitt használtok, milyen eredményel?
Jó e neki a csapágyzsír?

Hali,

Miközben a hid már egy T72-es tankot is elbir, azon kezdtem aggódni hogy az egész 3000N erőt 4 darab M4 es csavar veszi át, ráadásul aluminiumba. De talaltam egy jó kis online kalkulátort és megnyugodtam hogy egy M4-es csavar 10mm hoszban 6082-es aluminiumba kibír 19000N-t, maga a csavar 7000N-t, ezt 4-el szorozva nincs gond.
Ha valakit erdekel a kalkulator:

Csavar kalkulátor

Egy hasonló asztalom van . Csináltam alá kereken guruló vázat 50 es zártszelvényből. Nagyon szeretem , azon csinálom az örvényáramú szeparátorokat . ( fölötte kis daru a levevéshez ) Mindenre jó: egy mozdulat és spanájzlival már rá is fogom a lemezt amibe menetet szeretnék fúrni

Előzmény: Szalai György, 2013-11-08 21:21:00 [264]

Köszi, de inkább nem.
Nekem is volt nagyvasgyűjtő korszakom.
http://cnctar.hobbycnc.hu/Szalai_Gyorgy/Nagygepasztal1.jpg
Kérdeztem itt is tavaj, hogy kell-e valakinek, de nem volt jelentkező.
Megmentettem magamnak, mert otthagyni sajnáltam.

Előzmény: jani300, 2013-11-08 19:54:00 [263]

De van még méh re ítélve nálam ,egy EU 500 alapszán öntvény(200-250 kg ), ha esetleg ...

Előzmény: Szalai György, 2013-11-08 18:44:00 [259]

Előzmény: designr, 2013-11-08 19:26:00 [260]

Hát , nem is igen merem elmondani nekem volt kicsit nagyobb , de lettek jobb gépek ,a hely is fogyott , és így elboltoltam .
De tőlem pár száz méterre talán még megvan egy régi híres Gépiparista tanár hosszgyalugépe .

Előzmény: Szalai György, 2013-11-08 18:44:00 [259]

Egy hasonlót te egyszerűen megcsinálsz..Veszel egy olcsó PL..E1N esztergaágyat..a féltve őrzőtt tusírlécet kettévágva ráaplikálni..kész is a nagyja..

Előzmény: Szalai György, 2013-11-08 18:44:00 [259]

Ezt meg most találtam!
Ha koppintani lehetne, ez is egy cukorfalat Hobby CNC vázszerkezete volna.
Sírni tudnék egy ilyenért örömömben.
http://s870.photobucket.com/user/BENJAMINCAMPBELL5/media/WILKINSON%20IRON%20PLANER/WILKINSONWHOLEVIEW.jpg.html?sort=3&o=0

Előzmény: jani300, 2013-11-06 19:44:00 [248]

elküldtem.

Előzmény: Szalai György, 2013-11-06 18:43:00 [244]

Off.

Hű mennyi kívánatos anyag van ezen a képen...

Előzmény: Szalai György, 2013-11-06 18:41:00 [243]

"Ha a 200mm-es rúd végére tesszel egy órát akkor mást fogsz mérni visszintes meg függőleges irányban, mert függőleges iranyban a merő óra rugó ereje és a rúd sulya azonos iranyban hat. "
==========

Én a rúd végére a mérőóra tapintóját teszem...
De még mindig nem tudom hogy nálad mi tartotta a mérőórát, egyik,ill. másik esetben.
Mi volt a BÁZIS?

De tényleg ne folytassuk...
Jó éjszakát.

Előzmény: istvan58, 2013-11-06 21:03:00 [255]

Közben eszembe jutott hogy jöttem rá erre,
Ha a 200mm-es rúd végére tesszel egy órát akkor mást fogsz mérni visszintes meg függőleges irányban, mert függőleges iranyban a merő óra rugó ereje és a rúd sulya azonos iranyban hat.

Előzmény: hostya, 2013-11-06 20:33:00 [251]

Igazad van...
Nem csak a 12-es, de a 120-as acélrúd sem..

Előzmény: istvan58, 2013-11-06 20:40:00 [252]

Meg annyi hogy egy esterga pad főtengely párhuzamoságának a beállítására nem kell csak egy merő óra es egy olyan köszörült rúd aminek állandó az átmérője, mem szamit ha görbe vagy üt a tokmány, bármennyire is hihetetlen. A csatolt linkben ezt jól elmagyarázák.

Előzmény: hostya, 2013-11-06 20:33:00 [251]

Na szerintem ne folytassuk,
Én csak ki akartam hangsúlyozni hogy egy 12 es acél rúd sem merev.

Előzmény: hostya, 2013-11-06 20:33:00 [251]

És az ismert volt hogy mennyit ütött a tokmány,és mennyire volt EGYENES az a köszörült rúd..???
A méréskor hogy helyezted át a mérőórát a vízszintesből a függőleges pozícióba?
Mi volt bázis..?
Vagy csak egyszerűen elfordítottad a tokmányt a befogott rúddal 90°-ot?

Tudom, sok a kérdés, meg kötekedésnek tűnik a hozzászólásom, de a hobbisták nagyon "harapnak" az olyan megállapításra hogy:
"a 12mm-es köszörült rúd a tokmányba fogva 200mm hoszban saját súlya alatt mérhető elhajlást produkál!"

Az, hogy mennyit hajlik egy átm.12mm acél rúd 200mm hosszon a saját súlya alatt, biztosan számítható, -és mérhető is- bizonyos körülmények között.

Közben beleolvastam a fórumon a hozzászólásokba...

Nem az elhajlás tényét vitatom, hanem a MÉRÉS körülményeire vagyok kíváncsi..!!

Előzmény: istvan58, 2013-11-06 19:34:00 [246]

na most számoltam utána #247 ben lévő linkben található képlettel, ha nem hibáztam akkor a 200mm hosszban 12mm átmérőjü acél rúd kb 0,009mm-ert, vagyis majd 1 századot görbül saját súlya allat, és azért 1 századot lehet mérni hobby körülmények között is.

Előzmény: hostya, 2013-11-06 19:18:00 [245]

"2, olyan technikát választok mint az asztalosok, tehát csapolok"

Gábor!

Tudnál képet küldeni, akár magánban, akár az épül a gépem - ET topicban a megoldásodról, hogy ne más topikját offoljuk szét?
Előre is köszönöm.

Tibor

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2013-11-04 22:10:00 [205]

Igen ! Néhány függőleges összekötés , és már egész jó ,súlyra is . Nekem csak egy egész kicsi van , kb 30 cm . Persze szerkezeti acélból ,a tusírléc az úgy jó ahogy van Felfedted a titkot , sorba fognak állni érte a gép felújítók

Előzmény: Szalai György, 2013-11-06 18:41:00 [243]

itt is olvashatsz erröl:

link

Előzmény: hostya, 2013-11-06 19:18:00 [245]

pontosan nem emlékszem már hogy mennyi de látható volt a külömbség amikor a szabadon lógó rúd végén mérőórával mértem fügöleges vagy visszintes irányban.
Viszintes irányban csak a mérőóra rugója nyomta fügőlegesen bejöt még a rúd súlya is.

Előzmény: hostya, 2013-11-06 19:18:00 [245]

" Én akkor csodálkoztam ell amikor az esztergapadom beálításánál a 12mm-es köszörült rúd a tokmányba fogva 200mm hoszban saját sulya allat mérhető elhajlást produkál! "

Én is elcsodálkoztam amikor olvastam...
Áruld már el hogy tudtad megmérni az elhajlás mértékét, -és mivel mérted- hobbi körülmények között??
Labor körülmények között is komoly kihívás lenne ezt a mérést (reprodukálhatóan) elvégezni..

Előzmény: istvan58, 2013-11-06 10:41:00 [238]

Köszönöm.

Előzmény: istvan58, 2013-11-06 18:17:00 [241]

Ez itt az asztalon egy 1500mm hosszú tusirléc.
Ha ebből kettőt képzelek vízszintesen egymás alá és a talpukra az Y vezetékeket, az már egy elég ideális hídgerenda volna.
Azt már koppinthatnád is. Szeintem.
http://cnctar.hobbycnc.hu/Szalai_Gyorgy/tusirlec1.jpg

Előzmény: jani300, 2013-11-06 08:46:00 [233]

bocsi,
Györgynek szólt.

Előzmény: istvan58, 2013-11-06 18:17:00 [241]

ok, egy kicsit értelmesebre szerkeztem mert nagyon primitiv, csak a zártszelvény meg a laposvas van benne egyenlőre, és mivel abszolút nem vagyok excel guru pl a valami a köbön ugy van beirva hogy AxAxA...de célnak megfelel.
Holnap kicsit kommentelem és elküldöm

Előzmény: sanyi84, 2013-11-06 18:13:00 [240]

Tudod egy könyv sokszor élvezetesebb a filmnél, kicsit kevesebb helyet foglal legalább is a virtuális világban...

Igazad van hobbi gépeknél, aki századra dolgozik az profi, sőt... Elméleti felbontás meg egy dolog, gyakorlati produktum a lényeg. Sok helyre ez a tized/kinézet kell, oda megfelel, minden másra ott vannak az ipari gépek amik többé kevésbé kielégítik a pontosságot/hatékonyságot .

Előzmény: Törölt felhasználó, 2013-11-06 09:57:00 [237]

Kéne az az Excel. Megkaphatom?
Nem jelszóval levédve, hanem variálhatósan.

Előzmény: istvan58, 2013-11-06 10:41:00 [238]

Én akkor csodálkoztam ell amikor az esztergapadom beálításánál a 12mm-es köszörült rúd a tokmányba fogva 200mm hoszban saját sulya allat mérhető elhajlást produkál!
Amugy egyszerü terhelés számításra én ezt használom :

elhajlás

betettem a képleteket egy excel-be , csak beírom a méreteket és már láttom is az elhajlást.
Egyszerü saccolásra megfellel.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2013-11-06 09:57:00 [237]

Teljesen egyenszilárdságúra nem lehet, ugyanis a marásból eredő erők nem csak legyszerűsítve középen, és egyirányból, és egyforma nagyságú erőkkel támadhatják a mechanikát. Innentől kezdve pedig elszabadul a méretezési "káosz", ha pedig még a dinamikus modellezési szempontokat (rezonancia frekvencia, mechanikai lengőrendszerek, ...) is létrehozzuk, könnyű belátni, ezek nem piskóta dolgok, ha valóban valami valósághoz közeli eredményre akarunk jutni.
A vége úgyis elszomorító általában Hobby gépeknél, csakúgy lazán a hüvelyk ujjával mindenki nyomkodja meg egy maró helyére befogott pl.6-os átmérőjű csap végét előtte nullára kiórázva, aztán majd lesz nagy csodálkozás, ahogyan a mutató szaladni fog a századok mentén..... Sajnos vágyálmainknak az eredő "merevség istene" gyorsan véget vet, és ugyan a vezérlő monitoron szaladgálnak a csodálatos szerszámpálya adatok ezred, meg tízezred mm kijelzéssel, de amikor a maró anyagban van megmunkáláskor ezekből gyorsan lefaraghatunk pár tizedesjegyet, na azok már közelebb lesznek a valósághoz.
Így aztán a csicsavilág csak látszólag kápráztat el minket, ezért élünk egy "szörnyű" korban, a virtualitás, a net, a letöltöm a gigabájtos marhaságokat annyira hatásos, hogy a felületes ember még boldog is tőle, holott a fentiek tükrében is a műszaki valóság, tények, ettől sokkal kiábrándítóbbak, szerényebbek. Na ezen a téren kellene az emberek fejében "egyenszilárdságot" teremteni, ne higgyünk el mindent, ami ránk ömlik a cyber térből, de ez már manapság sokszor reménytelen dolog, tisztelet a kivételnek.

Előzmény: jani300, 2013-11-06 08:46:00 [233]

Aha, sejtettem hogy ilyen turpisság lehet benne.

Előzmény: keri, 2013-11-06 07:10:00 [227]

Ebbe benne van a nagy igazság
ezek a szimulációk csak szép csicsa világ de nem a valóság

Előzmény: NG, 2013-11-06 07:49:00 [232]

Hali,
A végleges változat a Keri második szimulációjában szereplő model lesz, 10-es előlap, kivágásokal, merevítés meg 8x80-as húzott laposvas. Szerintem bőven jó lesz.
Ha majd eljutok odáig akkor egy mérő órával lemérem a csavarodást.

Nézegetem hogy számolgatjátok a híd merevségét .
Ha kialakul egy jó forma , még a végén lekoppintom Nem igazán értek hozzá ,csak kérdezem ,ennyi tervezéssel nem kellene a hídnak az egyenszilárdságú tartóhoz hasonlítania ?
Az utolsó elképzelésben a lyukacsos laposvasak erre haladnak .Csak gyakorlati tapasztalat alapján ,szerintem is elég merev már . A leggyengébb pontnak én már a híd kapcsolódását tartom az alapkerethez , ezért is tartom merevebbnek a fix hidas megoldást .
Nem javaslat csak az én véleményem , ha esetleg hibás és valaki kijavít köszönettel neszem .

Ezt a modellt úgy lehet megcsinálni, hogy a gyártói katalógusból elő kell keresni a kocsik rugómerevségét, ez minden irányban külön meg van adva. A szimulációban pedig rugalmas kényszereket kell megadni a katalógusadatok alapján, a kocsik egyes helyzeteinek megfelelő pontokon elhelyezve.
Azt sejtem, hogy az eddigi szimulációkon a gerenda végei meg vannak fogva, vagy max. egy irányba mozdulhat az egyik vég, ez tényleg valótlan eredményt ad. Mindenesetre egy ilyen modell megalkotása kielégítő pontossággal minden további nélkül lehetséges, már akár 20 éves programokkal is. Hogy a maiak már miket tudnak... Azt senki sem tudja Bocsánatot kérek, hogy csak okoskodom, merthogy én nem fogom megcsinálni, jóllehet kedvem lenne hozzá, de időm nem, segítséget szerettem volna nyújtani valakinek, akinek van rá energiája.

Továbbá szerintem érdemes lenne változó keresztmetszetű gerendát csinálni, ha már úgyis vágatni kell, és kiönteni, mint a Varga féle gépen (ezért a változó km hogy kicsit könyebb legyen, és ott merev ahol kell). Az hatalmasat lendít a merevségen és a sajátfrekvenciát is eltolja, nehogy mestergerenda helyett hegedű legyen belőle (ha azt is el nem b..od).

Amiért hobby nem lenne szerencsés ha több havi munka a MÉH telepre kerülne egy baki miatt

Előzmény: keri, 2013-11-06 07:28:00 [229]

Előzmény: keri, 2013-11-06 07:21:00 [228]

...vagy le is futtathatsz egy szimulációt
Elemi anyagok és statikai elemek viselkedését számolni még nem nagy dolog papíron sem. Még én is képes vagyok rá

A gond akkor van amikor ezek egymásra hatnak elképesztő komplex módon, mivel minden mindent befolyásol. Az már a számítógépet is megizzasztja.

Előzmény: elektron, 2013-11-05 21:24:00 [226]

Lehetne, ha a te idődet tölteném vele
És ugyan ezt az eredményt adja -> "tapasztalat"

Pontosabb eredményt az adna, ha a teljes szerkezetet szimulálná le az ember, mivel meglehetősen komplex rendszer egy ilyen.

Ez csak arra jó, hogy megnyugodjon István lelke, hogy akkor sem károsodik a híd, ha egy harckocsi gázol át rajta.

Ahogy Tibor megmondta a frankót. Kár ezen ennyit aggódni hobby szinten, már így is túl lett számolva a téma

Előzmény: sanyi, 2013-11-05 20:38:00 [222]

Mert az LT az a light (alkoholmentes) változat.
Pro-ban benne van.

Előzmény: svejk, 2013-11-05 19:14:00 [219]

Valószínűleg egyszerűbb fogni két különböző vastagságú anyagot és megpróbálni melyik mennyit hajlik, mint elkezdeni gondolkodni a számolással, főleg ha van az embernél kéznél ilyen próbálni való. Tiszteletben tartva persze az elméleti számítások megfelelő helyen való kötelező alkalmazandóságát.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2013-11-05 21:19:00 [225]

Ne izgulj, ennyi acél lemezt itt kevesen építettek még be Hobby CNC-be.:) Jó lesz ez ez így, én a helyedben a marómotor tengelye, golyósorsó, egyéb felgüggeszések maradó alakváltozásáért inkább aggódnék. Csináljad, az a lényeg.
Az elméletettel nem érdemes foglalkoznunk túl sokat itt, nem Hobby téma, különben is alig érdekel ez itt valakit. Valamint a mechanikai szilárdságtan a világ egyik legbonyolultabb tudományterülte, kellő műszaki alázattal szabad csak közelíteni felé. Tele van tenzor, mátrix, differenciálegyenlet matekkal is. Nekem is le kellene porolni jó néhány idevonatkozó jegyzetemet, ha a valósághoz közel álló modellt kellene ide felállítani. Az alapképleteket persze nem árt tudni, kifejezetten a különböző igénybevételi síkokhoz tartotó másodrendű nyomatékok után nézelődj a neten, melyik profilnál a jobb azonos súly esetén, itt lehet sokat nyerni még Hobby CNC tervezéskor is. Tudod a vonalzó esete: a*b*b/12 vagy b*a*a/12.
Ezért van az, hogy élére sokkal nehezebb hajlítani, mint lapjára.

Előzmény: istvan58, 2013-11-05 20:17:00 [221]

Üdv , mester.
Néha benézek , hogy alakul a géped .
Úthenger alatt, hamarabb formálódik az egyenes
Nemsokára lehet vinni a megrendeléseket

Előzmény: istvan58, 2013-11-05 20:46:00 [223]

Ez jó ötlet

Előzmény: sanyi, 2013-11-05 20:38:00 [222]

Nem lehetne egy alkatrésszel kiegészíteni a hidat - mintha egy leengedett Z tengely lenne 200mm-re leengedve és azon adni a terhelést? Ha be lehet állítani a modellben akkor egy merev testként modellezve ezt az elemet? Az a modell közelebb állna a valósághoz.

Előzmény: keri, 2013-11-05 19:01:00 [217]

Sziasztok,
Akkor most hogy legyen??

Jó a kérdésed ....
Te és keri is sajnos rosszul gondolkodtok, így a szimuláció is csak a szokásos mai csicsa virtualitás, a valósághoz kevés köze van, mivel hasraütéssel dolgozott, és rossz igénybevételi modellt alkotott.
A korrekt megközelítése a dolognak az, hogy ebben az esetben a vázolt terhelés hatására összetett igénybevélre azaz, hajlításra, és csavarásra kell méretezni a hidat, hiszen mindkét igénybevétel jelen van. Nem lehet ezt csak játékosan, egyszerűen hajlításnak felfgoni, ez durva leegyszerűsítés.

Előzmény: Szalai György, 2013-11-05 18:44:00 [216]

Csak azért kérdezem, mert találtam itthon egy Autodesk Invertor LT 2012-est, de nem találtam benne a szimulációs részt, illetve erre a 2011-esre sem hasonlít egyáltalán.

Előzmény: keri, 2013-11-04 23:12:00 [208]

Ugye a kiindulás a #167 hozzászólásban van.

Előzmény: Szalai György, 2013-11-05 18:44:00 [216]