HobbyCNC fórum
FTP tárhely: http://cnctar.hobbycnc.hu v0.9.6 Régi HobbyCNC oldal: http://archiv.hobbycnc.hu

Új regisztráció / Átregisztráció a régi fórumról
    
   


Elektronikai ismeretek

Alfcoder tananyaga

 

Időrend:
Oldal 1 / 1   Sorok:

  Fórum főoldal  |  A lap aljára

elektron | 15859    2018-12-19 10:43:53 [17]


dacascos | 3    2012-07-18 21:35:00 [16]

Kedves Fórumtársak!

Nincs meg véletlenül valakinek alfcoder tananyagában szereplő belinkelt csatolmányok? Mert ezek a linkek már nem élnek, már nem tudom letölteni őket.


sanyi84 | 1351    2010-05-19 12:56:00 [15]

Köszönöm, valószínűsítem NPN a fototranzisztor, bontani nem tudom de az emitter kivezetések közösítve voltak, és ami tartozott hozzá panel azon a negatív ágra volt kötve mindkét fototranzisztor emittere. Mindenesetre óriási segítség, köszönöm!

Előzmény: sneci, 2010-05-17 18:21:00 [14]


sneci | 1763    2010-05-17 18:21:00 [14]

Ez egy kicsit ködös nekem ahogy leírod. Ha feltételezzük, hogy NPN fototranzisztorok vannak benne, akkor ezt meg lehetne próbálni:

Előzmény: sanyi84, 2010-05-17 11:40:00 [11]


svejk | 32800    2010-05-17 17:29:00 [13]

"ne felejtsd el a nem használtak bemeneteit GND-re kötni"

Azt miért kell?
Nem CMOS ez...
A 74LS sorozatnak van a bemenetén egy pár kOhmos felhúzóellenállás, tehát csak a fogyasztást növeled.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2010-05-17 16:33:00 [12]

Rabb Ferenc | 4284    2010-05-17 16:33:00 [12]

Egy kutya közönséges Schmitt-triggerrel, pl 74LS14. Ha olyat használsz, amelyik tokban hat darab van, ne felejtsd el a nem használtak bemeneteit GND-re kötni. CSAK A BEMENETEKET!!!

Előzmény: sanyi84, 2010-05-17 11:40:00 [11]


sanyi84 | 1351    2010-05-17 11:40:00 [11]

Nos ha lehet én is kérdeznék, adott egy szervó motorom, ismeretlen encóderrel. Az encoder feliratai a rajta lévő nyákot leszedve (csak csatlakozót tartott, semmi elektronika nem volt rajta) a következők:
+ c e e c -.
Amit ebből megértettem hogy két fototranzisztor és két led van benne. 5 V ról hajtottam a benne lévő led et, a korlátozó ellenállást 180 ohmra választottam, a korlátozó ellenálláshoz bekötöttem az egyik fototranzisztor emitterét, a kollektora és a led negatív tápja között pedig néztem a jelalakot. Tökéletes szinuszt kaptam. Kérdés ebből hogy csinálhatnék legegyszerűbben négyszögjelet?

Legegyszerűbben encoder cserével tudnám megoldani de sajnos cserélhetetlen ezen a motoron, mivel az encoder ház a hátsó csapágyháza is egyben a motornak.


alfcoder | 182    2010-01-06 19:16:00 [10]

kozbeszolni, kerdezni, nem csak hogy lehet, hanem kotelezo is

igen, igen, most, hogy mar tudom hova tenni a fileokat, fogom kulon rakni a program-listakat is:

PWM algoritmus szoveges file

ket diodat hasznalnak (a,b) az a katodja megy a drain -re meg a b dioda anodja a source -ra, majd a b katodja es az a anodja ossze van kotve es ez lesz az uj "source" kivezetes

teljes mertekben igazad van abban, hogy a modern felso meghajto ic-k 600v -ig kepesek mukodni, sajnos a fejemben az altalam hasznalt hip4081 ic motoszkalt es ezert irtam, hogy csak 60v -ig mehet a tapfeszultseg, ezert is nagyon jo, ha tobben is atnezik az itt szereplo anaygokat, mert a legkevesbe szeretnem azt, hogy valakit felrevezessek

igen, ha nagy a frekvencia a transzformalasnal, akkor szep, kismeretu kivitel lehetseges, a vicces az, hogy a tapoknal, ahol ugyan bizonyos esetekben szukseges a h-hid, viszont a kulon-kulon fet vezerlese nem, ott azert szep szamban szoktak hasznalni gate-meghajto transzformatorokat, szoval ez az extra trafo dolog nem teljesen "orult" otlet

ha mar rangatja a trafo tekercset a fet-meghajtas, akkor ott mar nagyon nagy baj van, pontosan ezert kell jominosegu es megfelelo meretu buffer-kondenzatorokat hasznalni

a hid-terhelesben bizonyos korulmenyek kozott, egyeterthetunk, hiszen a ket izolalt tekercs egy-egy pontja ponosan a hid kimenetere kapcsolodik, es mivel ez a ket tekercs, szerencsetlen esetben kozel egymashoz van elhelyezve a troroidon, nos mint kapacitas lep fel, de megfelelo elrendezessel ill. nem extrem nagy frekvencia alkalmazasa eseten evvel nem kell szamolni, gondoljuk meg, maga a kapcsolo elem, a fet is tartalmaz, sok esetben, jelentos merteku kapacitasokat amikkel a frekvencia ill. feszultseg novelesekor mar igenis szamolni kell

azt azert le szeretnem szogezni, hogy ez a megoldas ugyan tokeletesen mukodik, de elsosorban az ismeretek elsajatitasahoz szukseges lepesnek szantam, nyilvan ha van egy valahanyszaz forintos ic ami megcsinal mindent es meg pici is, akkor senki nem lesz olyan bolond, hogy mindenfele 50hz -es plusz tekercseket vezetgessen az aramkoreben, de gondoljuk meg, ebben az izolalt tapos megoldasban egy teljesen optimalis/idealis allapot van, itt nincsen aggodas, hogy a charge-pump most tudja vagy nem a dolgat, most csak parszaz ma-os kimenetem van, esetenkent mint a hip -nel 2a, hanem az van, hogy ha kell 12a ig el tudok menni, nem kell felni, hogyha tul sokaig akarom, hogy egy felso fet-kapcsolo be legyen kapcsolva stb.

de nyilvan a cel az lesz, hogy adjunk valamilyen megbizhato/hasznalhato megoldast a cel-ic -s kapcsolasok eseteben is




svejk | 32800    2010-01-06 09:20:00 [9]

Mi legyen a házirend?
Lehet közbeszólni, kérdezni?

A komplett programokat, subrutinokat jó lenne ha legalább pl. egy txt fájlban is közkincsé tennéd.

Házi feladatra jelentkezés, bár még nem építettem Tesla tekercset, de gondolom egyszerűen sorba kötnek egy gyors diódát a FET drain-jével.

Amíg nincs házirend, addig hozzáfűzök.
A mai felső oldali FET meghajtók ma már 600V-ig használhatók, kimenő áramuk több mint 1 A is lehet.
A 4 galvanikusan elválasztott tápegységet gondos szigeteléssel aránylag egyszerű elkészíteni kapcsolóúzemű tápegység estén.
Az hogy 3 hagyományos 50Hz-es kis trafó szekundere lebeg és a 15-20kHz rángatja még élőben nem találkoztam vele, kíváncsi lennék a gyakorlati tapasztalatokra.
Szerintem nem csak az ára miatt nem alkalmazzák hanem nagy szórt kapacitása, induktivitása miatt zavarokat okozhat illetve terheli a hidat.
Akinek van róla gyakorlati tapasztalata az kérem ossza meg velem mert lehet hogy teljesen alaptalan a feltevésem. Egyébként pont van egy készülékem amiben az eredeti kapcsolóüzemű táp javíthatatlan és gondolkodtam már az ilyen barkácsmegoldáson.

Előzmény: alfcoder, 2010-01-06 01:18:00 [8]


alfcoder | 182    2010-01-06 01:18:00 [8]



ujra itt elnezest, de a munkam nem tudta kivarni az ujevet de igerem ahogy az idom engedi azert at fogunk
tudni nezni meg jo sok mindent

multkor ott hagytuk abba, hogy ismertetesre kerult egy nagyon masszive iranyvaltos pwm h-hid algoritmus, azonban
par dolog magyarazatra szorul, szerencsere ezek eleg egyszeru dolgok

a programlista az elozo hozzaszolasban talalhato

a kar nevu valtozo a k_min es a k_max kozott valtozhat tetszoleges modon, szoval az is megengedett, hogy pl.
az egyik pillanatban a motor teljes fordulattal forog az egyik iranyba majd a masik pillanatban arra utasitjuk,
hogy forogjon az ellenkezo iranyba, teljes erovel, nem fog semmifele problema fellepni, a motor szikrazik egy
nagyot es maris a masik iranyba forog, de semmi esetre nem fognak a fetek tonkremenni, vagy a tapegyseg letiltani
(termeszetesen a megfelelo/szukseges aramot azert tudnia kell a tapnak) de a lenyeg az, hogy az algoritmust nem
lehet megbolonditani, szoktuk mondani, hogy a megoldas bolond-biztos , ha a kar valtozo k_koz erteket vesz fel
akkor a motor fekezo uzemmodban all, rovidre van zarva, ezek a k_min, k_koz, k_max elore deffinialt, konstans
ertekek, es ha megfigyeljuk a programot a state 0 eseteben latjuk, hogy az aktualis pwm idoziteskor fontos csak,
hogy mennyi pontosan az ertekuk, itt tortenik meg a konkret pwm ido beallitasa egy tablazat segitsegevel, ennek
csak annyi az ertelme, hogy egy ilyen fikcionalis intervallumot, esetunkben 0-200-400 egy fizikai intervallumma
konvertalunk

jol megfigyelheto, hogy hogyan valtozak az egyes allapotok a state-machine -ban, hogyan megyunk mindig biztonsagosan
vissza a nullas allapotba, ahol egyik fet sincsen bekapcsolva, lathato tovabba, hogy mindig van egy kis varakozas
mikor az egyik fet -et ki vagy be kapcsoljuk, tovabba lathato egy elektronikailag erdekes trukk is, hogy mikor
a pwm munka-utem a nem aktive allapotban van, akkor arra az idore a ket also fet rovidre zarja a motort, ez azert
kell mert igy a felso fet -ek un. parazita diodaira nincsen szukseg, mert a motor aramat a ket also fet vezeti
ebben az esetben un. aktive modon, azt ugye tudjuk, hogy a diodakon az atfolyo aram hatasara un. maradek feszultseg
lep fel, ami osszeszorzodik az atfolyo aram erossegevel es mint hoveszteseg jelenik meg, ha aktive modon csinaljuk
ugyan ezt, akkor a fet maradek ellenallasa szorzodik ossze az aram negyzetevel es igy jutunk a hoveszteseghez
vegyunk egy peldat: 30a atfolyo aram, 0.5v dioda maradek feszultseg es 5 milli-ohm fet maradek ellenallas, tehat
akkor a diodas aramelvezetes eseteben a hoveszteseg: 30x0.5=15w ellenben az aktive fet -es elvezetes eseteben:
0.005x30x30=4.5w

arra azert figyeljunk, hogy mikor az aram erossege mar gigaszi ertekeket olt, sokkal szerencsessebb diodas maradek
feszultseges modszert alkalmazni, pontosan ezert van az, hogy a nagyaramu alkalmazasokban jobb, ha igbt -t hasznalunk
es nem mosfet -et, mert ugye az igbt kimenete tranzisztoros (maradek feszultseges) meg a bemenete fet-gate jellegu

csak, hogy biztosan ertsuk az eljarast, nezzuk meg mi tortenik mikor a motor egy adott pwm ertekkel "elore" forog:

state 0: itt tudatosul, hogy a kar valtozo allasa egy normal, tehat nem teljes elore vagy hatra ertekre vonatkozik
ennek megfeleloen erteket kap a t_on ill. a t_off valtozo, amik pontosan a pwm aktive ill. passzive ido-erteke
es megyunk is a state 4 -be, ahol: a fet bekapcsol majd megvarjuk, hogy bekapcsoljon, majd a d fet is bekapcsol
itt mar forog is a motorunk (itt jegyeznem meg, hogy a felul levo feteket tobbnyire mindig kicsit problemassabb
kezelni ezert van az, hogy pl. mindig az also kettovel zarjuk rovidre a motort vagy pl. itt azert van az, hogy
elott a felso a fetet kapcsoljuk be es csak ezek utan az also d fet -et, mert a felso a fet kicsit lasabban tud
csak bekapcsolodni ezert arra nem lehet bizni olyan fontos munkat, hogy aram alatt kapcsoljon be)
szoval mar forog is a motorunk, majd kivarjuk a megfelelo idot azaz a pwm aktive idejet, majd az a fetet kikapcsoljuk
ezt sajnos ki is kell varni! es bekapcsoljuk az also c fetet, itt hivnam fel a figyelmet arra, hogy a tulsagosan
hosszu varakozas a fet ki ill. bekapcsolasara nem jo, mert ugyan az un. osszekapcsolast elkeruljuk tutira, de
a parazita diodakat igenybe vesszuk, mert ugye mikor a motor tekercsen hirtelen megszunik a feszultseg akkor ott
nincsen varakozas, meg ilyesmi, az ko kemenyen zarodni akar! jajj azt elfelejtettem megemliteni, hogy miert nevezem
ezeket a fetekbe epitett diodakat ilyen visszatetszo neven, nos az, hogy parazita az teljesen helytallo, ugyanis
nem arrol van szo, hogy a gyarto olyan rendes, hogy nekunk pluszba tesz be egy ilyen vedodiodat a fetunkbe, mint
ahogyan ezt teszik nemely jobb tranzisztor eseteben, hanem arrol van szo, hogy ilyen dioda-jelleg nelkul nem tudnak
a fet -et realizalni, szoval ezeket ugy nezzuk, hogy valami szukseges es elkerulendo rossz, most mondom, nagyon sok
esetben mikor valaki azt figyeli meg, hogy a megepitett kapcsolasaban melegednek a fetek, akkor nem is a szegeny
fet melegszik, hanem ezek a sz*r diodak a fet-ben (indukcios kapcsolast feltetelezve persze) nemely elvetemult
tesla tekercs epito kompletten kiveszi egy trukkel ezt a diodat a fetes/igbt -s kapcsolojabol, hazi feladat: hogyan?
szoval a lenyeg, hogy gondosan be kell tudni allitani azt, hogy mennyi idot varunk arra, hogy a fet ki ill. bekapcsoljon

akkor tehat a motorunk fekezodo uzemmodban van most mar csak meg kell varni a pwm utem passzive idejet (w_pwm_off)
utana kikapcsoljuk az also c fet -et es egyben a d-t is mert mar nincsen ra szukseg, termeszetesen a kikapcsolasi
idot kivarjuk, ebben a 4-es allapotban termeszetesen figyeljuk, hogy nem tortent e esetleg valami kar ertek valtozas
ha tortent, megyunk vissza az 5-os tartalek allapoton keresztul a nullasba eligazitasert

most a konkret c program ismertetesetol eltekintenek, mert azt valami kulon kurzusban kene megismerni de ahoz szukseges
volna valami konkret fizikai munkapad mert a legtobbet ugy lehet tanulni, hogy egy gyors ismertetes utan (most, ha
azt mondom, hogy van 20, egyszeru dolog amit ismerni kell, akkor mar sokat mondtam!), mindenki elkezdi modositani a
peldaprogramokat es megfigyeli, hogy mi hogyan mukodik a valosagban, erre lesz majd jo, ha egy kikukazott pc -n
felrakunk egy free-dos -t meg egy editort meg egy c -forditot es a printerporton elkezdunk szorakozni, utana szoba
johet egy avr is, azert nem pic mert azokhoz nagyon draga a c fordito ami amugy is hibaktol hemzseg

de haladjunk tovabb az elektronikaval, szoval most mar van egy alap h hidas kapcsolasunk meg egy stabil algoritmusunk
hozza, a problema csak annyi, hogy evvel az alap kapcsolassal nem nagyon tudunk csak viszonylag keves teljesitmenyt
biztositani, ez azert van, mert egyreszrol a p-fet -ek viszonylag magas maradek ellenallassal rendelkeznek, tovabba
a tapfeszultseggel nem tudunk csak olyan 12v korul lenni, szoval ha veszunk egy 10 ampert es 12v -ot az meg eleg
keves, vagy ha nem is keves de akkor is nagy vesztesegek vannak

szoval a p-feteket ki kell dobni es a helyukre n-eseket tenni, azonban itt felmerul egy kis problema meghozza az, hogy
hogyan tudunk a felso feteknek vezerlest biztositani, az alsokkal semmi baj nincsen, de a felsok eseteben mar nem
egyszeru az eset, hiszen, hogy a fet-kapcsolonk bekapcsoljon egy pozitive feszultseg kell a gate -re de ez a source
labhoz viszonyitva kell megtenni! es mivel a source ebben a felso esetben nem a tapegysegunk foldjere kapcsolodik
hanem a motorunk egyik terminaljahoz, szoval kicsit bajba kerultunk de mi van akkor ha a felso feteknek kulon
izolalt tapegyseget biztositok es amugy is szeretjuk az opto-izolatorokat, szoval azokon keresztul tudjuk is vezerelni
oket, ez egy remek elgondolas, olyannyira remek, hogy majd latni fogunk olyan, ugyan jol mukodo kapcsolasokat, ahol
egy kulon kis cel ic gondoskodik a felso fetek meghajtasarol (az alsokkal egyutt) azonban olyan hatranyok keletkeznek
peldaul, hogy a tapfeszultseg csak olyan 60-70v lehet maximum, viszonylag limitalt a fetek meghajtasara szolgalo
aram stb. de erdekes modon ez a kulon tapegyseges megoldas nem szenved ilyen hatranyoktol! na jo de akkor miert kell
megismerni a sima tapegyseges megoldast is, ha ez a kulon tapegyseges ilyen jo? nos ennek az extra tapos megoldasnak
pontosan az a hatranya, hogy kulon-kulon kis tapegysegeket igenyel es ezt a sorozat-gyartas nem szereti, mert draga
(ha ezek a nagyban jatszo cegek csak egy par centet le tudnak sporolni a termek onkoltsegerol, mar nagyon-nagyon jol
jarnak, errol jut eszembe, hogy en regen mindig ugy mondtam, hogy valami egy draga megoldas, pl. egy energiatakarekos
lampa, de arra kellett rajonnom, hogy az nem ugy draga, hogy erre mentek ra, hanem az a megoldas/termek nem az
olcsositott verzio, tehat mondjuk a tranzisztornal be van kotve a bazishoz egy ellenallas 0.1 cent, be van rakva egy
kis szuro-kondi 0.5 cent stb.) szoval attol eltekintve, hogy nem tul gazdasagos, kicsit tobb helyet foglal el, semmi
mas problema nincsen a kovetkezo kapcsolassal, csak elony:



itt az a kis haromszog amiben a dioda van az egy egybevont szimbolum, ami semmi tobb mint a mar megismert n-fet
meghajto es egy opto egyben, maga a mukodes is mar ismert, eltekintve ettol a hulye harom+a motor taptol

azert azt megjegyeznem, hogy ez a megoldas tovolrol sem olyan szornyu mint amilyennek latszik, tegyuk fel, hogy
van egy erossebb motorunk amihez toroidot gyartatunk le, na most semmi tobbet nem kell tennunk mint azt mondani
a gyartonak, hogy legyen mar szives es tegye ra a t1,t2,t3 tekercset is a toroidra, kivancsi volnek ez mennyi
jarulekos koltseggel jar? vagy ha nem toroidos kornyezetben gondolkodunk hanem elemes vagy kapcsolo uzemu taposban
nos akkor nem szukseges a harom tekercset 50hz -es frekivel uzemeltetni hanem nehanyszor 100khz -es is megteszi,
ebbol fakadoan a meretek marha modon zsugorodnak

ettol fuggetlenul a kovetkezokben megismerkedunk egy specialis cel ic-vel amivel sima tapos kornyezetben tudunk
also/felso feteket meghajtani, kis eloredolgozas: hip4081 a tipus-szama az ic-nek


alfcoder | 182    2010-01-06 01:18:00 [7]




kerem a gyakorlo/profi programozokat, hogy stilszeru legyek, ugorjanak a *** bekezdeshez


sokat tortem a fejemet azon, hogy a most kovetkezo reszbe erdemes e belemenni, de vegulis ugy dontottem,
hogy mivel olyan egyszeru fogalmak fognak szobakerulni, hogy nem erne meg nem megtenni, arrol mar nem is
beszelve, hogy az itt megismerteket ha masra nem is, de egy alap eligazodashoz mindenki fel fogja tudni hasznalni

ha eddig nem lett volna vilagos, a programozasrol lesz szo, ugy fogjuk megkozeliteni a dolog, hogy sorravesszuk,
hogy milyen reszekbol/fogalmakbol all a programozas:

1.utasitas: ez egy elemi egyseg ami megmondja a cpu -nak (processzor/feldolgozo egyseg), hogy mit kell csinaljon
pl: a+b, egy kutyanak is lehet adni utasitast: gyere ide!

2.memoria: egysegesen felosztott tarolo hely, pl. egy kockas fuzetlap, nyilvan azt jo tudni, hogy mi hol van
a memoriaban, tehat szuksegesek a memoria cimek is, a postas is igy tudja, hogy hova hozza nekunk a leveleket

3.program-memoria: itt van eltarolva maga a programunk, azaz az utasitasok amiket szeretnenk, hogy a cpu
megcsinaljon, pl. ha lekuldenek valakit vasarolni, akkor a bevasarlo cetlit lehet tekinteni program-memorianak
vagy pl. egy hataridonaplot, hogy az elet ne legyen tul bonyolult, az egyes utasitasokat szepen egymas utan
szoktak elhelyezni a program-memoriaban, tehat amikor az egyik dolgot megcsinaltuk, megyunk a masikra

4.munka-memoria: ez semmi tobb mint a programunknak adott munkaterulet, ahol o tetszolegesen tarolhat, torolhet
modosithat, megnezhet dolgokat

5.valtozo: ez egy nevvel ellatott munka-memoria cim es meret, pl. a kutya nevu valtozo ezek utan a fuzet 3 -dik
oldalan belul az 5 -os sor 12db kockaja lesz, szoval ez arra jo csupan, hogy ne kelljen ilyen hulyen beszelni,
hogy itt meg ott meg hol mennyi helyen, hanem csak azt mondom, hogy irjal 3 x-et a kutyaba, vagy na mi van
a kutyaban?

6.aritmetika: a matematikaban szereplo muveletek, tobbnyire alap muveletek, pl. osszeadas, kivonas, osztas, szorzas
gyokvonas, hatvanyozas

7.feltetel: valami vagy igaz vagy hamis, pl. ha azt mondom, hogy a feltetelem az, hogy "alma es korte", ami nyilvan
csak akkor lesz igaz, ha mind az alma es mind a korte valtozo igaz, minden mas esetben a feltetelem hamis
eleg sok feltetel lehetseges, pl. az un. relaciok is feltetelek, tehat, hogy valami egyenlo valamivel, valami
nem egyenlo valamivel, valami kisebb valaminel, nagyobb, nagyobb es egyenlo stb.
nem art megjegyezni, hogy egyes utasitasok vegrehajtasat lehet kotni feltetelekhez, szoval valamelyik utasitas
csak akkor hajtodik vegre, ha egy feltetel igaz

8.kulvilag-kapcsolat: nyilvanvaloan a programunknak szuksege lesz arra, hogy a kulvilagtol kapjon, ill. a annak
kikuldjon dolgokat, ilyenekre gondolok, hogy merevlemez, file, monitor, billentyuzet, printerport

9.programfutas vezerles: ez egy nagyon egyszeru es nagyon fontos dolog, fentiekben mar volt rola szo, hogy
a program utasitasaink szepen sorban helyezkednek el a program-memoriaban, sajnos egy ilyen merev szerkezettel
nem tul hatekonyan tudnank dolgozni, kepzeljunk el egy peldat: minden nap be kell menni dolgozni, szepen sorban
nap, naputan, igen am, de mi van akkor, ha hetvege van, vagy valamilyen unnep, vagy betegek vagyunk???
nos a merev szerkezet, erre nincsen tekintettel! szoval meg kell engednunk, hogy a programfutas flexibilis legyen
mint ahogyan ezt mindjart lathatjuk, es ami a lenyeg, hogy ezek utan mar keszen is vagyunk

10.direkt ugras: ez egyszeru dolog, a cpu egyszercsak rafut egy olyan utasitasra, hogy ugorjunk a 123 -as sorra
es akkor a kovetkezo utasitast mar onnan veszi szepen sorban, ameg nem tortenik megint egy programfutas vezerles
az milyen jo moka mikor pl. a 42-es sorban levo utasitasnak azt adom meg, hogy ugrojon a 42-es sorra
hazi feladat, hogy egy ilyen szituaciobol hogyan tud kikeveredni a cpu, ugy ertem ha egy ilyen megtortent, hogyan
tudunk megis feladatokat elvegezni

11.felteteles ugras: nos itt az, van, hogy csak abban az esetben ugrunk, hogyha valamilyen feltetel igaz, pl.
fut a programunk es kozben egy valtozo csokken, majd e programresz aljan az van, ha a valtozo nem nulla, akkor
ugorjon a programresz elejere, belathato, hogy igy lehet iranyitani, a valtozo segitsegevel, hogy egy
programreszlet hanyszor fusson le, nem akartam de megis irok ide egy peldat:

221: ....
222: csokkenteni a macska valtozot 1-el
223: kiirni a kepernyore a macska valtozo ketszereset
224: ha a macska nem egyenlo nullaval akkor ugrani a 222 -es sorra
225: ....

(azert nem akartam ilyesmiket irni, mert velemenyem szerint egy ilyen huzas melysegesen megserti az olvaso
onerzetet, mert hulyenek van nezve, mert akarmennyire is az elejen legyen a programozasi ismereteknek azt
egybol kitalalja, hogy a cpu-ban nem ilyen szep-fogalmazasos modon mennek a dolgok)

12.fuggveny hivas: ennek is a matematikabol kolcsonvett alapjai vannak, tipikusan van egy elkulonitett
program reszlet aminek van egy cime nyilvan, namost fut a foprogram, majd mikor szuksegunk van az elkulonitett
reszre, akkor annyit mondunk, hogy eltaroljuk azt a cimet ahol vagyunk (jobban mondva a kovetkezot) es elugrunk
az elkulonitett programreszhez, ott lefutnak szepen egymas utan az utasitasok, majd a vegen az van, hogy ugorj
vissza az eltarolt cimre (most mar lathato, hogy miert a kovetkezo cimet kellett eltarolni
ez ilyen egyszeru, szoktak meg valamilyen adatot/parametert adni az elkulonitett programresznek, ill. az
elkulonitett szokott meg vissza adni erteket, pl. a fuggvenyem az, hogy a bejovo valtozo erteket megszorozza
kettovel es ezt adja vissza, akkor ha a foprogrambol meghivom ezt a fuggvenyt egy 10-es parameterrel, akkor
20-al jon vissza mint visszateresi ertek

13.megszakitas: ennek szerencsere csak a neve furcsa, amugy egy remek jo szolgalatot nyujto cuccos
itt arrol van szo, hogy nem nekem kell hivni egy elore meghatarozott fuggvenyt, hanem az automatikusan meghivodik,
ha egy szinten elore beprogramozott feltetel teljesul (igaz lesz), gondoljuk meg mifele kavarodas volna, ha nem
lehetne igy elore beprogramozni a fuggvenyt vagy a vegrehajtodasi feltetelet

milyen feltetelek lehetnek ezek? pl. egy vonal lehuzodik a foldre, megnyomnak egy gombot, eltelt egy adott ido,
minden egyes millisec -nel meghivodik egy fuggveny, a marha program nullaval akart osztani


*** igen, igen, ide ugrottak a profi programozok, na most, ha az un. state-machine is a mindennapi programozas
resze, akkor arra kernem meg oket, hogy megy egyszer, de mostmar utoljara legyenek szivesek ugrani a ****
reszhez, ahol a tenyleges iranyvaltos pwm algoritmus kerul ismertetesre


szoval akkor mi is ez a state-machine, nos ez egy programozasi trukk, amivel idot es energiat takarithatunk meg
magunknak, az algoritmusok igen nagy resze pontosan azert van kitalalva, hogy ne kelljen sokat dolgozni, vagy
tul sok mindenre figyelni, tul sok minden fejben tartani, a masik reszukkel a vegrehajtas hatekonysagat tudjuk
novelni (a harmadik tipusnal szellemi perverzioinkat eljuk ki

a state-machine eseteben kulonallo programreszek vannak, amik kozul mindig csak az egyikben vagyunk, ott futnak
a programsorok, ezekre a kulonallo programreszekre igaz egy allapot (state) azaz azert vagyok az egyikben mert
egy jol definialt allapot van ervenyben, hetkoznapi pelda: "lefekveses allapot" "reggelizo allapot" "tv nezo allapot"
"bevasarlos allapot" "dolgozo allapot" tehat ha a tv nezo allapotban vagyok akkor nyilvan nem vasrolok be, nem
dolgozok, hanem ulok a fotelban es nezem a musort, erre a tevekenysegre pontosan ez jellemzo, a masik fontos dolog,
hogy tudjak mozogni az egyes allapotok kozott, most kepzeljuk el, ha orokre beragadna valaki a bevasarlos allapotba
:) nos pontosan ugy mint a hetkoznapi eletunkben ezekhez az allapot-valtasokhoz (mozgasokhoz) egy nagyon jol
meghatarozott feltetel tartozik: ha mar keso este van es faradt vagyok, akkor a tv nezos allapotbol atmegyek a
lefekveses allapotba, de nyilvan olyat nem lehet csinalni (vagy nem erdemes) hogy a bevasarlos allapotbol atmegyek
csak ugy hirtelen ott a boltban a lefekvesesbe de olyan azert van, hogy a bevasarlosnal ha mar bevasaroltam
vagy tul sokan voltak a boltban es feladtam, akkor atmegyek a hazamenos allapotba, majd ha mar otthon vagyok akkor
ha faradt vagyok akkor atmegyek a lefekvesesbe, vagy a tv nezosbe ha meg nem vagyok faradt

szoval a lenyeg, hogy jol meghatarozott helyek vannak, jol meghatarozott atmenesi feltetelekkel a jol meghatarozott
atlepesi helyekre

maga az implementalasa a state-machine -nak ugy tortenik, hogy van egy valtozonk a state_num, ez mutatja, hogy melyik
allapotban vagyunk es egy fociklusbol allandoan megnezzuk, hogy milyen allapothoz, milyen programreszek szuksegesek,
tulajdonkeppen azt biztositjuk, hogy ha a state_num egyenlo 3-al akkor a 3-as programreszlet fusson le, de a tobbi
ne, termeszetesen az atmenetekre figyelni kell, tehat, ha a 3-asban vagyunk akkor kell figyelni, hogy nem e teljesult
egy atmenesi feltetel ami mondjuk atvisz minket az 5-os programreszbe, valahogy igy:


program itt indul:
.....
.....
state_num legyen egyenlo 2-vel
.....
.....

fociklus:


ha state_num egyenlo 1 -el akkor ezeket csinald:
.....
.....
ha ez akkor state_num legyen egyenlo 2-vel
.....
ha az akkor state_num legyen egyenlo 3-al
.....
ugorj a kozos-sorra


ha state_num egyenlo 2 -vel akkor ezeket csinald:
.....
.....
ha akarmi akkor state_num legyen egyenlo 3-al
.....
ugorj a kozos-sorra


ha state_num egyenlo 3 -al akkor ezeket csinald:
.....
.....
ha ez meg az, akkor state_num legyen egyenlo 1-el
.....
.....
.....
ugorj a kozos-sorra


kozos-sor:
.....
.....
.....
akar tv-t nezek akar alszok, lelegeznem azert kell!!!
.....
.....
ugorj a fociklus-sorra




**** iranyvaltos pwm algoritmus itt kezdodik:





magyarazo abra a konfiguraciorol:







a magyarazat a kovetkezo reszben fog szerepelni, de addig is, akik meg csak most ismerkednek a programozassal
nezzek meg, hogy milyen sok mindent mar siman meg tudnak erteni a programbol!!! (termeszetesen minden egyes
betu/jel el lesz magyarazva, szoval nem kell felni

akiket pedig a konkret pwm vezerles erdekli elsosorban, azok magat a kapcsolok kapcsolgatasat tanulmanyozzak
a kovetkezokben errol is lesz szo reszletesen

minden esetre az mar lathato, hogy egy ilyen masszive vezerlo azert nem olyan tul egyszeru dolog, na ugy ertem,
hogy oda kell figyelni, ha korrekt vagy egy megoldashoz, akkor a megoldas is korrekt lesz hozzad

a kovetkezokben, ha nem huzodik el nagyon az ismertetes, gozerovel elkezdjuk novelni a teljesitmenyt
ez abban fog megnyilvanulni, hogy egyreszrol kidobaljuk a p-feteket, masreszrol a tapfeszultseggel felmegyunk
ameddig csak tudunk



alfcoder | 182    2010-01-06 01:18:00 [6]


mielott raternenk a kovetkezo reszre, meg szeretnem koszonni a biztatast, szoktak mondani, ha mar egy valakinek
a hasznara volt/lesz ez a kis ismeretterjesztes mar megerte arrol pedig mar ne is beszeljunk, hogy ebben
a kozossegben micsoda kincsesbanya van, emberileg, szaktudasban, stb. szoval jo ide tartozni

most mar azert eleg messzire jutottunk, azonban meg eleg sok minden hatravan, azert azt latni kell, hogy az
elozoekben attekintett kapcsolasokkal mar igen szep megoldasok keszithetoek a teljesitmeny elektronikaban,
viszont szamos olyan eset lehetseges, ahol a mar megismert aramkorok nem adnak megoldast, egy ilyen problemakor
a dc motorok iranyvaltos pwm -es vezerlese, tekintsuk meg a kovetkezo aramkort:





kerem senki ne ijedjen meg! semmifele bonyodalom vagy fejfajas nem lesz, ez egy nagyon egyszeru aramkor
es a segitsegevel sokat tudunk tanulni

lathato, hogy itt is optocsatolok, fetmeghajtok es fetek talalhatoak egy kicsit mas elrendezesben, talan az
egyeduli kulonbseg, hogy ebben a kapcsolasban nem csak n-csatornas fetek vannak hanem p-csatornasok is

mindenfele magyarazat nelkul nekunk csak annyit kell megjegyeznunk ezekrol a p-fet kapcsolokrol, hogy a source
labukat fel kell kotni a pozitive tapfeszultsegre, bekapcsolt allapotban a feszultseg a drain labukon jelenik meg
es ugy tudjuk oket bekapcsolni, hogy a gate labukat lehuzzuk a foldre, kikapcsolas eseteben a gate -et a tapra
kell kapcsolni, szoval ilyen egyszeru az egesz azonban van par dolog amire figyelni kell, az egyik ilyen dolog
hogy a tapfeszultseg nem lepheti at a gate-source atutesi feszultseget, szoval maradnunk kell a megszokott 12vnal
a masik dolog amire figyelnunk kell, hogy a p-feteket nem gyartjak olyan profi kivitelben mint a n-es tarsaikat,
ez elsosorban abban nyilvanul meg, hogy az un. maradek ellenallasuk nagysagrendekkel nagyobb mint az n-feteknel,
tehat jobban fognak melegedni adott atfolyo aram mellett, persze ez meg nem fog minket tavoltartani attol,
hogy adott helyeken ne alkalmaznank oket

akkor kezdjuk is el az aramkor megismereset:

a hcpl2630 -as optocsatolo egy viszonylag gyors dual kivitel, helyette lehet hasznalni 6n137 -et is, ami csak egy
optot tartalmaz, a tapja 5v -os (ami nekunk itt most csak annyi bosszusagot okoz, hogy be kell raknunk egy 7805
-os feszultsegszabalyzot) a bemenetunk az opto miatt egy un. aramhurkos izolalt bemenet lesz, ami egy igen-igen
elonyos dolog, sajnos az ilyen erosaramu/motoros kornyezetben a elektromos zajok nem kuszobolhetoek ki es akar
a teljes project bukasat is jelenthetik, ezert kell nagyon erosen vedekeznunk a zajok ellen es pontosan ezert
kell a probakapcsolasainkkal nagyon durvan banni teszteleskor, hogy a gyonge pontok kideruljenek

maga az aramhurkos vezerles ugy kuzd a zajok ellen, hogy azt mondja: nekem, hogy aktive legyen a bemenetem, kell
10-20ma -er, ha ez nincsen meg, akkor nem aktive a bemenet, most a zaj hiaba indukal feszulteget akar tobb voltot
is a vezerlo hosszu vezetekein, a szukseges aram nem fog tudni kialakulni, pontosan ilyen megfontolasok alapjan
lathato a gondosan megtervezett keszulekek bemenetein egy un. esd vedo soros ellenallas, hogyan ved egy ilyen?
nos, mikor a felhasznalo, jol feltoltve megerinti a bemenetet (neha muszaj neki, tekintve mondjuk, hogy egy
kapcsolorol beszelunk akkor a tobb ezer voltos feszultseg hatasara a kis ttl aramkorunk meghalna, azonban mivel
ez a sztatikus toltes igen nagy feszultseget kepvisel de ehez egy viszonylag nagy impedancia tartozik a soros
esd ellenallas fogja elemeszteni ezt a kartekony energiat es nem az ic torekeny kis sziliciuma

vissza az optokhoz: maga a kimenet az egy un. open-collectoros kimenet, ez semmi mas mint egy npn tranzisztor
aminek a kollektora van kivezetve, mikor a bazison befolyik az aram a tranzisztorba az emitteren keresztul, akkor
lehetoseg nyillik arra, hogy a kollektor aram tudjon kialakulni, azaz a kollektor "lefoldelodik"

aramkorunkben az elozoektol eltero modon kettos fetmeghajto ic -t hasznalunk, megpedig egy olyan specialis tipust
aminel az egyik meghajto inverteres uzemu, meg a masik hagyomanyos, tehat ha az inverteres bemenetre logikai 1
kerul, akkor az ehez tartozo kimeneten alacsony szint jelenik meg: gnd, ha logikai 0 (gnd) kerul a bemenetere,
akkor a kimeneten +12v (vcc) jelenik meg, hasonloan, de forditva viselkedik a hagyomanyos meghajto resz

most egy fonos resz kovetkezik: tegyuk fel, hogy ez az aramkor egy panelon van rajta, amire rakotottuk a 12v -ot
es a motort is, de a bemeneti interface csatlakozo, ami a pic/avr -tol jon nincsen bedugva es bekapcsoljuk
az aramkorunket, nezzuk meg, hogy milyen feszultseg szintek alakulnak ki a fetek gate -jein: gate_a=12v
gate_b=12v gate_c=0v gate_d=0v tehat fet_a kapcsolo nincsen bekapcsolva, fet_b kapcsolo szinten nincsen
bekapcsolva, fet_c be van kapcsolva es fet_d is be van kapcsolva

ennek pontosan igy kell lennie, kulonben igen erdekes bekapcsolasi jelenseggel talalnank magunkat szembe
tipikusan, gondoljuk el, hogyha a fet_a bekapcsol es a fet_c is, nyilvanvaloan ez a kombinacio rovidre zarna
a tapunkat! persze onmagaban a kapcsolas nem vedi ki a rovidzar lehetoseget hibas program eseteben

ilyen extra vedelem termeszetesen kiepitheto, viszonylag egyszeru modon: a feladat az, hogy az illegalis,
fustolos kombinaciokat ki kell szurni(jobban mondva egy legalis kombinaciohoz rendelni oket, itt a legalis
azt jelenti, hogy nincs rovidzar de nem is forog a motor), ilyenek illegalis kombinaciok azok ahol a fet_a
es fet_c egyszerre van bekapcsolva vagy a fet_b es a fet_d van egyszerre bekapcsolva
(ez hazi feladatnak nem is rossz)

most, hogy a fustolos kombinaciokat megneztuk, nezzunk meg par hasznos kombinaciot is:

fet_a=0 fet_b=0 fet_c=0 fet_d=0 => a motor szabadon forog
fet_a=1 fet_b=0 fet_c=0 fet_d=1 => a motor az egyik iranyba forog
fet_a=0 fet_b=1 fet_c=1 fet_d=0 => a motor a masik iranyba forog
fet_a=0 fet_b=0 fet_c=1 fet_d=1 => a motor rovidre van zarva, fekezodik
fet_a=1 fet_b=1 fet_c=0 fet_d=0 => ez is egy fekezos uzem

sajnos elkerulhetetlen, hogy foglalkozzunk meg egy fontos dologgal, megpedig, hogy pontosan mi tortenik akkor,
ha mondjuk a fet_a es a fet_d be van kapcsolva, majd azt szeretnenk, hogy a motorunk fekezodjon, ekkor nyilvan
a fet_a -t kikapcsolom es a fet_c -t bekapcsolom, es itt is van a problema:

ezeknek a fet -es kapcsoloknak van egy nagy hatranyuk, tipikusan, hogy csak veges idon belul lehet oket ki ill.
bekapcsolni, szoval mikor a fenti esetben a fet_a -t kikapcsolom akkor ott varnom kell egy kicsit mielott
a fet_c -t bekapcsolnam, kulonben lesz egy kis ido (pontosan annyi amennyit kiszerettem volna sporolni) mikor
a fet_a es a fet_c rovidrezarja a tapot, ez nem sok ido, de biztosithatok mindenkit, hogy ez egy nagyon csunya
dolog

szoval a programunkban figyelni kell, hogy minden ki es bekapcsolas elott legyen egy kis varakozas, ennek a
merteke az alkalmazott fet -tol ill. a meghajtastol fugg

szerintem ebben a reszben ennyi boven eleg, a kovetkezo resznel kerul majd ismertetesre egy eleg korrekt
motorvezerlo algoritmus, ill. a teljesitmenyt elkezdjuk emelni

ezuton szeretnek mindenkit arra biztatni, hogy epitse meg az aramkort es egy rovidzarvedett tapegyseggel
(atalakitott pc-tap) vegezzen batran kiserleteket, ha esetleg van arra igeny akkor atnezhetunk egy ilyen hulladek
pc -vel kialakitott programozhato vezerlo dolgot is, ahol c nyelven tudnank vezerelni a printer portot,
input/output, billentyuzertol allithatnank idoziteseket, a kepernyon kiirnank ertekeket stb. alapvetoen egy
freedos kene meg egy editor ill. egy szinten ingyenes c fordito, kisebb grafikus alkalmazas is szobajohetne
mondjuk, hogy valamilyen ertek az idoben hogyan valtozik


alfcoder | 182    2010-01-06 01:17:00 [5]




na most mar csinaljunk valamit fet -el is





ez egy ugynezvezett also meghajtasu kapcsolas, nevet onnan kapta, hogy a kapcsolo fet -unk
alul helyezkedik el es a foldelest kapcsoljuk neki (hasonloan van felso meghajtasu is, ott
felul helyezkedik el a kapcsolo elem es a terheles van alul, lefoldelve)

itt a pwm frequencia mar jo-nehanyszor 10khz is lehet

a kapcsolas lelket egy ugynevezett fet-meghajto cel-ic kepezi, ez kepes impulzus jelleggel
akar 12a kiadni a kimeneten ill. folyamatos uzemben 2a -ert

itt jegyeznem meg, hogy pusztan egy ilyen ic-vel vidaman meg lehet hajtani egy 3 teljesitmeny led-bol
allo fuzert, es ha mar ezek a modern ledek szobakerultek, elmondhatjuk, hogy a mai kereskedelmi
forgalomban kaphato ledek hatasfoka eleri a 100lumen/watt -ot, figyelem! nagyon-nagyon sok
olyan teljesitmeny led van forgalomban amik ennek a hatasfoknak joha a felet tudjak, mit jelent
ez?, nos egyszeru: vagy fele fenyt kapok adott melegedes mellett vagy pedig ketszeres melegedest
adott fenyero mellett amit en tudok ajanlani az elsosorban a cree cegnek a led-diodai, amire
meg figyelni kell, hogy az aramfelvetel es a fenyero karakterisztika nem linearis, szoval ha egy
led tudja 350ma -nel a 100lumen/watt -ot akkor 700ma -nel ez nem lesz igaz, szoval jobb inkabb
2db led -et alkalmazni mintsem 1-et "tulhajtani"

elnezest a kiteroert!

szoval ez az eros cel-ic -s meghajtas azert szukseges, mert a fet-kapcsolo a vezerlo bemenete felol
ugy viselkedik mintha egy kapacitas volna, amirol tudjuk, hogy egy hirtelen, lepesszeruen fellepo
feszultseg hatasara rovidzarkent viselkedik (testvere az induktivitas pont forditva, szakadaskent
reagalja le a dolgot)

itt jegyeznem meg, hogy olyan esetekben mikor a kapcsolasi frequency nagyon-nagyon alacsony, pl.
egy izzot kell neha bekapcsolni, teljesen korrekt megoldas lehet, ha egy sima soros ellenallason keresztul
vezereljuk a fet-kapcsolot kozvetlenul a pic/avr kimeneterol, de vigyazzunk, ilyen esetben ugynevezett
logic-level fet -eket kell alkalmazni, amiknek a vezerlo gate feszultsege ttl szintu

tehat ez az ic kepes a fet szamara a szukseges igen nagy aramot igen rovid ido alatt kiadnia magabol,
hovatovabb kepes a fet-kapcsolo bemeneten bekapcsolaskor felgyulemlett toltest kiuriteni a kikapcsolasi
fazisban (gyakorlat/meres: meghajto ic nelkul a fet gate -jet 12v -ra kapcsolni majd elvenni a 12v -ot,
kerdes: miert marad bekapcsolva a fet?)

ennek a gyors es nagy aramnak azonban ara is van, es akkor talan nezzuk meg a jarulekos alkatreszek szerepet
a kapcsolasban: lathato, hogy viszonylag nagy es tobb darab es fajta kondenzatorra van szuksegunk, ez azert
van, mert a gyorsan valtozo nagy aramokat nem tudjuk messzirol szallitani, mert a vezetekeknek induktivitasuk
van, ezert helyben kell beraktarozni a kondenzatorokban, sajnos azonban ez meg igy nem is eleg, hiszen a sima
kis elko kondiknak viszonylag nagy soros ellenallasuk van, ezt trukkokkel tudjuk kompenzalni: tobbet kapcsolunk
parhuzamosan, evvel az eredo belso ellenallas redukalodik (ugy is mondhatjuk, hogy a sok pici kondik elosztjak
maguk kozott a munkat) masreszrol keramia kondenzatorokat hivunk segitsegul, amiknek joval kisebb a belso
ellenallasuk

lathato tovabba az ic bemeneten es a kimeneten 1-1 1k -s ellenallas, ezeknek az a szerepe, hogy megvedjek
az ic-t sajat magatol hiszen mikor a nagy aramok gyorsan valtoznak akkor ugynevezett tuskek jelennek meg
(ez is a k*va induktivitastol van es ha nem lennenek ezek a csillapito ellenallasok, akkor szelsoseges
esetben az ic elkezdene oscillalni: a kimeneten ugrasszeruen megjeleno aram hatasara egy tuske bejuthatna
a bemenetre (nekem volt egy olyan esetem, hogy kisporoltam egy proba jelleggel osszerakott aramkorbol ezeket
a csillapito ellenallasokat es ezt az ic egy hangos durranassal "halalta" meg

szoval a lenyeg, hogy meg kiserleti jelleggel is rakjuk jo szorosan az ic -hez a kiegeszito elemeket!

most elerkeztunk egy eleg fontos problemahoz, megpedig, hogy az egyik reszrol nagyon akarjuk, hogy a kapcsolas
gyors legyen, masreszrol viszont utaljuk a zavaro tuskeket

na de miert jo a gyors kapcsolas:

egyreszrol a segitsegevel nagy pwm frequenciat tudunk elerni, amitol a motorunk ugy kezd viselkedni mintha szep
sima dc feszultsegrol uzemeltetnenk, nem sipol, viszonylag kis fordulatot is el tudunk erni stb.
masreszrol a fet disszipacioja is csokken a gyors fel/le futasu pwm jelek hatasara

mit okoznak meg a tuskek:

nos ezek a kis piszok alakok kepesek szinte barhova bejutni, hatasukra a pic/avr lefagyhat, megzavarjak az
encoderek mukodeset, sot, akar a pc -nek is tudnak kellemetlen pillanatokat okozni (most a szomszed tv/radiojarol
ne is beszeljunk)


na de akkor megis mi lehet a megoldas?

nos itt is, mint sok mas helyen a kompromisszum lathato a kapcsolasban az rg gate ellenallas, ennek a finom
hangolasaval tudjuk megkeresni az optimalis kapcsolasi fel/lefutast (itt jegyeznem meg, hogy ket diodaval es
ket ellenallassal kulon-kulon is beallithato a le es a felfutasi ido ha szukseges)

szoval elso lepesben meghatarozzuk a pwm frequenciajat, itt figyelembe kell venni, hogy a motor mekkora
induktivitast kepvisel (nagy induktivitas eseteben lassu, kiscsinel gyors pwm kell) tovabba, hogy mennyi sipolast
engedunk meg, ill. hogy a kivalasztott frekivel milyen jol tudjuk vezerelni a motor fordulatszamat

ha ez megvan, utana johet az rg beallitasa, sajnos ehez szkop szukseges, meghozza rendes analog! tehat nezzuk meg,
hogy mifele tuskek jelennek meg az aramkorben es addig lassitsuk az rg novelesevel a fel/lefutast megnem el nem
tunnek a tuskek

sajnos ahogy ezt csinaljuk ugy fog novekedni a fet disszipacioja is


a kapcsolasban van meg ket darab egymassal szembeforditott zener dioda is, amik megvedik a fet-kapcsolonk bemenetet
az atutesi feszultsegtol, ill. a szikrazo motoron van egy un. bidirectional transient voltage supressor dioda, ami
egy adott feszultsegen tul lenyakazza a tuskeket ill. egy sima induktive terheleseknel mar megszokott vedo
dioda, aminek az a szerepe, hogy mikor a pwm kikapcsol a motor tekercsebol ezen keresztul zarodik az aramkor

hazi feladat: itt is felvenni a pwm -> motor rpm parokat!!!

(aki megcsinalja, nagyon sokat fog tanulni, igerem)


ps. az aramkor termeszetesen kiegeszitheto optos levalasztassal is, pl. egy 6n137 tokeletes ide, persze ekkor
az open-collectors kimenetet a fetmeghajtonal fel kell huzni a 12v -ra

ha valaki megkeresi az adatlapot a meghajtonak akkor latni fogja, hogy a ket tipus-szam azert van mert az egyik
inverteres uzemu (ez kell az optos eseteben) meg a masik sima


alfcoder | 182    2010-01-06 01:17:00 [4]


nezzunk meg elsonek egy egyszeru, de eleg masszive tranzisztoros, egyiranyu motor pwm kimenetet:





a frekivel erdemes 10khz alatt maradni

tapfeszultseg akar 24v is lehet (maga az opto 35 ig birja, a tranyok pedig 120v ig)

az r -et a tapfeszultseg fuggvenyeben kell meghatarozni:

talan a legegyszerubb modszer, hogy egy 5-10k potival addig megyunk meg a tranzisztor szepen
ki nem nyit, ezt onnan lehet latni, hogy mar nem csokken a kollektor-emitter feszultseg tovabb
(termeszetesen az opto led -et be kell kapcsolni es a felso npn tranzisztoron kell merni, ugy, hogy
a motor rajta van a kimeneten)
vigyazzunk, hogy az opto max 1.5a -ert tud adni es a tranyok bazis arama 2a -ert birnak, de!
olyan 700-as beta feltetelezheto (400 50a -ernel es 1000 25a -ernel) szoval egy 15a -os kimenethez
15ma tartozik!!! amihez mondjuk 12v -on 800ohm az r eseteben kb.

szerencses modon a tranzisztorokba be van epitve vedodioda, de ha nem bizunk ebben lehet rakni
pluszba a kimenetre 2 diodat


hazi feladat:

a pwm ertekekhez (%) megmerni a motor fordulatszamat terheletlenul


alfcoder | 182    2010-01-06 01:17:00 [3]




teljesitmeny fet -es megoldasok:

elso lepesben azt kell megtudni, hogy hogyan tudunk celjainknak megfelelo fet -eket kivalasztani
nezzuk meg a kovetkezo tablazatot:


FET SELECTOR


ezek az irf ceg alltal keszitett n-csatornas fet -ek, nezzuk meg az oszlopokat:

1. part: ez a fet tipus-szama

2. package: milyen tokozast hasznal

3. package2: tokozas kiterjesztese (ha van)

4. vds: mekkora feszultseg lephet fel maximum a drain es a source kozott (ez maga a kapcsolo kimenet es ennel
nagyobb feszultseg nem lehet a kapcsolo ket pontja kozott)

5. vgs: mekkora feszultseg lehet a gate es source kozott (ez a vezerlo bemenet)

6. ron: ez a kapcsolo maradek ellenallasat adja meg milli-ohm -ban (1/1000 ohm) mikor a kapcsolo vezet

7. id: drain aram, a kapcsolon atfolyo maximalis aram

8. qg: gate toltes nano-coulomb -ban, ez korubelul azt mutatja, hogy a kapcsolo vezerlese mennyire nehez
minnel kisebb szam van itt, annal egyszerubb vezerelni a kapcsolonkat, ket szelsoseges eset:
nagyon pici - akar egy kis ttl kimenet is tudja a kapcsolot vezerelni
nagyon nagy - komoly meghajto aramkor szukseges a kapcsolo vezerlesehez
(figyelem! hogy mi nehez es mi egyszeru az a kapcsolasi frequenciatol is fugg)

9. pd: watt -ban, hogy a kapcsolo mennyi teljesitmenyt tud maximalisan elfuteni

10. ron*qg: szarmaztatott ertek, a kapcsolo josagat mutatja, minnel kisebb ez a szam annal jobb nekunk



a fet kivalasztasanak a menete:


1. meg kell hatarozni, hogy milyen tokozasban gondolkodunk, ez eleg sok mindentol fugg:
rendelkezesre allo hely, hutesi lehetoseg, teljesitmeny regio, konnyu szereles/cserelhetoseg stb.

2. meg kell hatarozni, hogy milyen feszultseg tartomanyban fogunk dolgozni, figyelem induktive/motoros
kornyezetben nem art 2x -es tartalekot biztositani, ebbol megtudjuk a vds korubeluli erteket

3. meghatarozni a kapcsolasi/folyamatos aramot, itt is erdemes a tartalekra jatszani

4. megkeresni a tablazatban azt a fet -et amelyik megfelel tokozasban, feszultsegben, es aramban nekunk
es a legkisebb ronxqg ertekkel rendelkezik, figyelem, ez csak egy kiindulasi alap, a fet adatlapjat
ezutan at kell tanulmanyozni es egyeztetni kell az igenyeinkez, ill. lehetosegeinkez


vegyunk egy konkret peldat:

varsanyi peter a300 -as vezerloje: to-247 tok, 200v(tartalekkal egyutt), 50a(tartalekkal egyutt)

az elso "talalat" : irfp4668

vds: 200v
ron: 9.7mohm
id: 130a
qg: 161nc
pd: 520w
ron*qg: 1562

az adatlap attanulmanyozasa utan, meg lehetunk elegedve, egy igen jo fet -et sikerult kivalasztani

csak osszehasonlitaskeppen nezzuk meg, hogy peter milyen fet -et nezet ki maganak:

irfp260n:
vds: 200v
ron: 40mohm
id: 50a
qg: 156nc
pd: 300w
ron*qg: 6240


az aramtartalekoktol es a disszipacios dolgoktol most tekintsunk el, azonban ami egybol szembetunik, hogy
a qg ertek kozel azonos, de a kapcsolo josaga majdnem 4x -er rosszab az eseteben!

mit jelent ez:

tegyuk fel, hogy 10a szeretnenk kapcsolni, meg peter eseteben ekkor 4w disszipacio keletkezik, amit azert
mar erdemes nem semmibe venni (lehet, hogy a fet kibirja hutoborda nelkul, csak a forrasztas enged el
a mi esetunkben csak 1w, amit talan meg el is lehet sikamikalni



a kovetkezo reszekben mar be is fogjuk kotni a fet -eket kulonfele aramkorokbe

alfcoder | 182    2010-01-06 01:16:00 [2]

koszonom, remelem valami hasznos jon itt majd ossze inditom is masolast...

Előzmény: svejk, 2010-01-06 01:13:00 [1]


svejk | 32800    2010-01-06 01:13:00 [1]

A már beírt anyagba csak a moderátorok tudnak javítani, ezért fordulj hozzájuk bizalommal akár magánban is, mindenben segíteni fognak. Szöveg javítása, kéretlen hozzászólások kimoderálása stb.
Sok sikert!


  Fórum főoldal  |  A lap tetejére

Időrend:
Oldal 1 / 1   Sorok:


 ◊