De láttad , mint írtam , túlzottan nem merültem el a mérésbe inkább kidobtam a pecsába az egész kísérleti szerkentyűmet mert akkor nekem még csak 3x10A-es kismegszakítók voltak felszerelve a mérőóránál .Az egész szerkezet meg 12 darab MOT-ból volt összeállítva , igaz dupla primer tekercsekkel és 400 V-ra kötve .
Az ilyen gyors mérések nem nagyon korrektek. Egy trafó üresjáratban erősen induktív fogyasztó, a fázistolás közelít a 90 fokhoz. Ami bizonyos abból a 3 A-ból az a rézveszteség, I2 x R. Ez biztosan hővé alakul. Ehhez jön még ugye a vasveszteség.
Az ilyen veszteségi teljesítmények mérésére jó segítség a multikban kapható pár ezer forintos fogyasztásmérő. Tapasztalataim szerint ezek elég jól közelítenek a valósághoz.
Azt én nem mértem meg , hogy üzemelés közben mekkora a kivehető teljesítmény és mennyi a veszteség csak kimondottan az üresjárati áramot mértem ami 2,8-3 A volt . Azaz nem vagyok egyáltalán biztos benne , hogy működtetve-terhelve 3Ax230V azaz kb.600-690 W csak úgy eltűnne veszteségként a trafón - ezt inkább komolyabban valós terhelt körülmények között kellene mérni (mint írtam amit én nem tettem meg ) .
De miért pont egy ekkora böhöm testet tennél bele mikor egy 300W-os halogén "vonal" izzó is elég a lágyindításhoz az eredeti 20W-os ellenállást meg kiforrasztod a panelról .
A mikró lágyindítójával vezérelve áthidaltatni egy mágneskapcsolóval . Valamit kell csinálnom , nem bírja B20 as . A gazdaságos narancssárga hosszabbító még játszhat , de elegánsabb megoldás kéne . 100 A es SSR van még egy kisebb vödörrel ,de nem vagyok benne biztos hogy segít . Tudom ,ki kell próbálni ,hát majd...:)
Előzmény: Szalai György, 2018-08-27 16:18:48 [870]
Sásdi Zoltán | 712
2018-08-27 17:15:36
[872]
A mágneses sönt, áramgenerátorossá teszi a trafót. A régi hegesztő-trafókban mozgatható vassal a hegesztő-áramot lehetett állítani. Kihúzva a vasat=erős áram, és fordítva.
Előzmény: Szalai György, 2018-08-27 16:18:48 [870]
Csikarc | 5045
2018-08-27 16:45:29
[871]
Ilyenről még nem hallottam - már mint hogy a sönt "induktív irányban tolja a trafó fázisszögét ".Szerintem csak bizonyos teljesítményig rövidre zárja a vasmag mágneses körét így kisebb teljesítményt ad le plusz a karakterisztikáját töri meg . Hegesztőgépeknél gyakran használták a söntös megoldást a teljesítmény szabályozására de gondolom te ezt jobban tudod .A MOT elég fura egy szerkezet mert terhelés nélkül is 3 A körüli az áramfelvétele .
Előzmény: Szalai György, 2018-08-27 16:18:48 [870]
Szalai György | 9464
2018-08-27 16:18:48
[870]
„miért teszik ebbe bele” Ezek nem univerzális felhasználásra készült trafók. Egyetlen célra készülnek. MOT-nak, magnetront táplálni, ami kapacityív fogyasztó. Mint egy kondenzátor. A MOT-ban lévő mágneses sönt, induktív irányba tolja a trafó fázisszögét, ezzel kissé kompenzálva a kapacityív terhelés ellenkező irányú fázistolását. Valami ilyesmi.
Ha kiveszed a söntöt akkor laposabb lesz a trafó karakterisztikája (ami ugye jó a ponthegesztéshez ) kicsit növekszik a kivehető teljesítmény is de előnyös még azért is mivel növekszik a vasmag használható ablakmérete is .
Mindig tanul az ember . Nem tudtam hogy van benne , most megint az jönne kérdésként miért teszik ebbe bele . Van már ilyen trafóm is félretéve , de mivel vannak normálisak is , nem bonyolódtam még bele a mikrótrafóba . 2 kva es szünetmentesben vannak még szép trafóim , de csak van , ahhoz baszkuráljam már egy másik életre lesz szükség
Azt hiszem nálad igazából mindegy volt , hogy benne maradt vagy nem mert mint írtad elsőre nagy volt a trafó teljesítménye . Általában mindenki MOT-al készíti az akkucella ponthegesztőt pedig elég rossz minőségű maga a transzformátor csak olcsó meg fizikálisan külön van a két tekercs így könnyű átalakítani . Viszont ha egy igazi jót akar az ember akkor érdemes tervezni egy jobb minőségű transzformátort .
Mágneses sönt ???? Lehet , hogy hülyeséget írtam - talán vasmagos sönt jobb lett volna ?Már én magam sem tudom mi lenne a helyes kifejezés de most nincs kedvem pontosan utána járni a helyes szóhasználatnak .
Megvan az a motiváció A sorrendiséggel vannak problémák , többek közt . Egy közepes méretű autónak már van viszonylag elfogadható fedett hely . De még sok pakolás , vakolás , betonozás elvárható lenne Az elméleti tudás hiányosságai viszont itt a gép előtt is bővíthetőek . Sok minden érdekel ,annak ellenére is ha a gyakorlati alkalmazására már nem fog sor kerülni . Kíváncsi vagyok ,és piszkál ha valamit nem értek . És a rendelkezésre álló fizikai kapacitás sajnos már nem elérhető a nap 20 órájában . Szia , Lajos "bácsi"
Köszi ! Akkor megvan miért ellentétes a valós mérhető áram ,az elvárható elméleti értékkel . Itt már jelentősége van a tekercsként és munkakábelként is használt 16 os munkakábel ,viszonylag kicsi ellenállásának is . Erre voltam kíváncsi .
És ha valaki úgy dönt hogy ő is átalakít mikró trafót, akkor megosztom én hogy csináltam: 1. Dremel multigéppel levágtam a szekunder tekercseket a trafóvassal párhuzamosan mindkét oldalon. 2. A trafóvas alá fát tettem és kalapáccsal és egy vasdarabbal elkezdtem kiütni a bent maradt részt. (Ez a rosszabbik megoldás, nagyon nehezen indul meg és alig-alig halad kifelé a bent maradt szekunder.) 2. helyett: 9 mm-es fúrószárral kifúrtam a bent maradt szekundert több helyen és a maradék már kalapáccsal és fogóval kijött.
Szia. Tegnap este más lusta voltam kimenni méricskélni. A szekunder kábel keresztmetszete: 16 mm2, hossza pedig 2 teljes menet + 2x30 cm Amikor 1 menet volt csak, akkor is ugyanez a hossz volt csak az egyik kivezetés hosszabb volt. Lakatfogóval mértem 1000A AC állásban a mért áramokat. De íme pár kép. Teszem is fel az adok-veszekbe, ha kell valakinek viheti. Nekem elég is volt belőle. (Igazából a kíváncsiság hajtott csak.)
Amennyiben tényleg komolyan vennénk a ponthegesztés technológiát persze , hogy még sok minden más is előkerülne . Például az egy hegesztési időn belüli ciklusok és azok szerepe a hegesztendő anyagok függvényében - mert teljesen máshogyan kell hegeszteni mondjuk az acélt kontra vörösréz ,stb .De mivel csak hobbi-barkács szintről beszélgetünk így sok minden felett el lehet tekinteni .
Előzmény: Szalai György, 2018-08-26 08:22:24 [851]
Csikarc | 5045
2018-08-26 08:22:45
[852]
Janinak már meg van a trafó a spotteréhez már csak a motiváció hiányzik neki - keresi ,kutatja ,nem találja .(No nem megharagudni "Jani bácsi"!)A kondenzátor is komoly pénzbe kerülne + hozzá az időzítő elektronika +táp és egy és egy nagyon nagy áramú tirisztor .A HE-án külön fórum van e témára is és rajzok is találhatók de nem hiszem , hogy a fórumtársunk nekiállna nyomtatott áramkörnek meg beültetni az alkatrészeket és éleszteni az áramkört . Neki elég lenne ha ténylegesen nekiállna és összedobná pár óra alatt azt a spottert mert máskülönben így luca széke hamarabb elkészül . Időzítőnek a kísérletezéshez elég lenne egy egyszerű időrelé ami egy mágneskepcsolót kapcsolgatna . A teljesítmény szabályozásra is össze lehetne dobni egy egyszerű eszközt (mondjuk a test kábelt két -három menettel feltekerni egy komolyabb vasdarabkára és másodpercek alatt tudna különböző teljesítményeket elérni a menetszám változtatással ). De mint írtam ehhez akarat is kell nem elég csak beszélni róla . Mi is a "tett halála" ????
A videó láttán először rengeteg sértő megjegyzés jutott eszembe. Azután ettem egy kis tegnapi lecsót, amitől boldog megelégedés tölt el és leírhatóra szelídülnek a gondolataim. Mert valljuk be, azért ez a videón látható megoldás, legalábbis erősen kétséges eredményt ad. Finoman szólva. A ponthegesztés minősége még egy hosszú sor egyéb körülménytől is függ, azon kívül, amit ő a kezében tart.
Biztos nem írok vele újat, hogy a ponthegesztés egyik lába a munkadarabot kellően és kellő idő alatt felmelegítő Joule hő, ami az áramon és az ellenálláson kívül az időtől is meghatározóan függ.
De a másik lába meg a felületi nyomás, ami a majdnem olvadt munkadarabokat a pont kellő nyomóerő hatására egybe folyasztja. Majd az áram kikapcsolása után még meg is préseli, a repedésmentes egybe kristályosodás idejére.
Lehet ezeket figyelmen kívül hagyni, csak az eredmény nem lesz ponthegesztés.
"Hát ha én azt tudnám ,spotter sem kéne " .. most akkor akarsz spottert vagy nem ? Van erről szakirodalom is . Vagy 35 éve vettem egy ponthegesztéssel foglalkozó szakkönyvet és tudom , hogy meg van valahol de nem találom pedig már többször is kerestem mostanában . Emlékszem ott is taglalták a lehetőségeket de sok variáció nem volt . Vagy transzformátoros vagy túlméretezett trafó és vasmagban halmozódott fel az energia és még a kondenzátoros energia tárolást említették . Amiben különbözik a spotter a többitől , hogy a hegesztő "kinyúló kar" azaz a test és a munkakábel hosszabb így az induktív ellenállás nagyobb ezért már nem jó az 0,5-1,5 V-os hegesztő feszültség tartomány . Ezért ajánlott a nagyobb feszültség (5-9 V).
Hát ha én azt tudnám ,spotter sem kéne Nem ártana néhány komolyabb gyári megoldás rajza . De a kondi magyarázat lenne néhány furcsaságra a felvett és a leadott teljesítmény között , gyári gépeknél .
Spotternél nagyobb feszültség kell mint a normál ponthegesztő technológiánál . Amennyiben meg van a trafód akkor miért nem veszel hozzá kész időzítős teljesítményszabályozó elektronikát . Én az Ebay-en vettem 100A-est 3000 Ft-tól valamivel drágábban .
Mivel az áramot a feszültség határozza meg adott ellenállás mellett (most szándékosan nem figyelek a transzformátorra !) . Nagyobb ponthegesztőgépeknél még a kar ill. a vezeték miatti feszültségesést is figyelembe veszik . Persze itt ebben a helyzetben nem kell sokat számolgatni .A hegesztéshez itt szerintem elég az 1,5 V .