csináltam egy vákuumasztal leszorítását ellenőrző képletet, hátha érdekel mást is a téma. (Excel-be könnyen átírható) A vákuumkompresszor teljesítménye megadható Bar-ban, illetve a leszorítandó felület nagysága négyzetcentiméter-ben, így a leszorító erőt kg-ban kapjuk.
A tökéletes/elméleti vákuum ugye a 0Bar.
ui: kérlek a HobbyCNC-re való tekintettel nézzétek el a nem tankönyvi levezetést
Van egy trapézmenetes orsóm D=20mm/2mm menetemelkedéssel. A tengely vége hengeres D=12mm. Ezen van egy 4mm-es tengelyirányú bevágás, amibe 4x4mm-es retesz van. Hossza kb. 5-8mm. Megmértem a tengelyen 1 ... 3Nm erőhatást fejtek ki attól függően, hogy hogy van meghúzva a fecskefarok csavarja.
A kérdésem az lenne, hogy van-e valakinek ötlete, hogy egy retesz a fenti paraméterekkel milyen nyomatékot képes átvinni anélkül, hogy elnyírná vagy a tengelyt vagy ha tengely erősebb, akkor magát.
Én az alu kézikereket kicseréltem alu bordás kerékre, és azt vettem észre, hogy egy idő után mintha jobban kotyogna, mert az alu ezen a kis felületen nem bírja a nyírást.
Mielőtt belemélyednénk, a dologba, először a hengeres tengellyel és retesszel kapcsolatos számítások érdekelnének. Hátha valaki tud adni képletet vagy szakirodalmat.
Szalai György | 9489
2018-02-26 07:16:55
[99]
A minimális becsavarási hossz attól függ, hogy az anyamenetet milyen anyagba kell elkészíteni. Acél esetén 0,8d, öntöttvasnál 1,25d, alumíniumnál 2d, műanyagnál 4d. Az anyamenet hasznos menethosszát úgy kell megválasztani, hogy figyelembe kell venni a tényleges becsavarási hosszat, és ehhez biztonság céljából 0,3d-t hozzá kell adni. ( „d” a csavar átmérője)
(Nem tettem idézőjelbe, mert kissé átformáztam, így már nem pontos idézet. Lehet valami iránymutató, de szilárdságban az anyagcsoportokon belül is nagy eltérés van.)
Van egy táblázatom, hogy mekkorák a meghúzónyomatékok különböző átmérőjű metrikus csavarokhoz, azon belül pedig a különböző minőségű csavarokhoz (8.8 10.9 12.9). A kérdésem az lenne, hogy hogyan módosulnak ezek a meghúzási nyomatékok, amennyiben nem acél hanem aluminium furatba kerülnek becsavarozásra?
remrendes | 4150
2016-05-08 23:58:00
[91]
A play aruhazban belefutottam a Sandviktol forgacsolo ero szamolo programba. Marora es esztergara is. (Hatha valakinek ujat mondtam)
Az emlékeid jó irányba mutatnak, a pontos geometriai magméret ugyanis d=D-1.08254*P képlettel számolható. Ha csak a P-t vonod ki, kicsit már "lögyögősebb" lesz a csavarkötés, és kisebb méretű csavaroknál (M1.5,..., M4) minden század számíthat, amikor meghúzod, és netán nagy bosszúságunkra megszakad a menet.
(a képlet az elméleti minimumot határozza meg, de egyes anyagoknál nem fogja tolerálni a menetfúró (modi))
Sziasztok! A menetfúrási átmérőhöz kéne valami képlet. Azt mondják a 0.8-as szorzó nem mindig jó. Emlékeim szerint van egy 1.08254 x P , ahol a P a menetemelkedés mértéke milliméterben. De mintha hiányos lenne ez a képlet. Valaki emlékszik erre?
Tiborc | 175
2015-02-12 10:21:00
[83]
Optimális k
Szalai György | 9489
2015-02-07 19:12:00
[82]
Ha még beírhatnám a képletekbe az állandókat és kiszámolná az eredményt, az volna a frankó. Ne kelljen már szegény tudatlanoknak mindég túráztatni az Automath Photo Calculator-t.
Szia. Tippelnék: Ha van dvm akkor kiméred ellenállásra a tekercseket. 6 kivezetéses az ugyanúgy 4 tekercses, de a burkolaton belül 2-2 tekercs sorba van kötve, és a közös pont van kivezetve. Tehát 123 és 456 kivezetések vannak. 1-3 kivezetés között mérsz x ohm ellenállást, ekkor 1-2 és 2-3 kivezetés között egyenlő x/2 ohmot kell mérned. Ha ezt megtalálod, akkor megvan az első tekercspárod, és ugyanígy lesz a 456 kivezetésekkel is. A sivatagi verziót hasonlóan kell végigjátszani, mint ahogy Sz.József írta, annyi különbséggel ha 1-2 tekercskivezetést zárod rövidre, akkor nehezebb forgatni, ha az 1-3 tekercsvéget, akkor mégnehezebb forgatni.
Igaz, se egy képlet, se egy számítás de kérésre ide rakom...
Egy ismeretlen típusú 8 kivezetéses léptető motor bekötése bipoláris párhuzamos üzemre. A módszer azért lehet hasznos, mert nem igényel semmilyen műszerezettséget és semmilyen egyéb információt pl. a netről. Tehát a sivatag közepén, egy szál gatyában is megoldható a feladat... ) Na, akkor... (így kipihenve, talán már nem fogom elírni..., ha még is a modi majd kijavítja )
Ugyebár van 8 "ismeretlen" kivezetésünk. Mondjuk legyen mind fehér. Gondolom az senkinek nem okoz problémát, hogy az 1 tekercshez tartozó végeket megtalálja. Ha igen, akkor összeérinti akár melyik kettőt és ha tengelyt nehezebb forgatni, akkor azok az összeillő végek. Ezzel meg van az első lépés. Van 4 tekercsünk... Sorszámozzuk meg a 4 tekercs kivezetéseit: (a sivatag közepén csak fejben...) 1-es tekercs, 1-2 2-es tekercs, 3-4 3-as tekercs, 5-6 4-es tekercs, 7-8 Keressük meg, hogy az 1-es tekercshez (1-2) melyik tekercset kell párhuzamosítani. Ennek menete: (mindig a kézi tengely forgatásán lesz a hangsúly !!!) Pl. első párosítás 1-2 3-4 majd 1-2 4-3 Tehát fordítva is oda próbáljuk. Ha mindkét esetben lefogja a tengelyt, akkor a 3-4-et félre tesszük, az 1-2-nek nem ő a párja. Ugyan ezt elkövetjük (továbbra is az 1-2 párját keressük) a 5-6-al és a 7-8-al is. (a fordítást se felejtsük el !!) Ha valamelyik esetben azt tapasztaljuk, hogy a tengelyt "nem fogja le", akkor az a "párja" az 1-2-nek. Ezt az állapotot mindjárt úgy is hagyhatjuk... Ezzel meg van az első tekercs párhuzamosítása. Ha megtaláltuk az 1-2 párját, akkor a maradék két tekercset is úgy párhuzamosítsuk, hogy a tengelyt szabadon tudjuk forgatni. Akik nagyon az elején vannak, azoknak... A vezérlőbe való bekötés: Az egyik tekercs, A+ - A- , a másik tekercs, B+ - B- . A plusz-mínusszal nem kell foglalkozni az csak a forgásirányt befolyásolja.
Tudományos magyarázatot senki ne várjon tőlem... Sok 8 vezetékesen kipróbáltam, legyen elég ennyi. Remélem másodszorra nem írtam el...
sanka74 | 1557
2013-12-01 17:01:00
[76]
Én annak idején végeztem méréseket ez ügyben, a szakdogámhoz kellett.
A 124. oldalon nomogram különböző átmérőjű és hosszúságú, valamint különböző csapágyazási rendszerű golyósorsók kritikus fordulatszámának meghatározásához.
Sz.József | 3147
2011-10-11 20:28:00
[71]
Egy kis progi, hátha valaki nem ismeri és hasznosítani tudja. Különböző mm és inch, külső és belső menetek méretei. Lehet, nem teljes értékű, de elég sok menettípus szerepel benne. (a 10x0,8 az pont nincsen benne ... ) Innen letölthető. A txt-t át kell írni zip-re. Menetek.txt néven szerepel
Én a 16x5-ös golyós orsó hosszabbításánál alkalmaztam. Egyrészt egy kicsit rövidebb volt az orsóm, másrészt könnyebb volt megmunkálni. Átmérő 8mm-t (ilyen dörzsáram volt) illesztettem össze 15mm hosszban, így 50%-on ~12Nm adódott. Úgy gondolom ezt rendeltetésszerű alkalmazásnál nem fogom túllépni ...
Szigma | 1007
2011-02-17 16:17:00
[68]
Az alábbi a Lézer topikban #1936-al indult, és a #1942-nél tartó témához tartozik, de mivel hosszú és nem ahhoz a topikhoz tartozik, ezért nam akartam oda belepiszkítani. ------------ Tehát válasz elektron-nak: Egy-két apróságtól eltekintve (munkát végzünk nem erőt, és ebben az esetben nem széthúzzuk hanem hagyjuk kitágulni) igazad van, csak nem vetted figyelembe a kinduló és a végállapot adatait. Vegyünk egy konrét példát és számoljunk. Legyen 1. palack 100bar, térfogata 50 liter; 2. palack 1bar, térfogata 10 liter. Mindkét palackon nyomás mérő. Hőfok 20 C=293K. Összekötjük őket, és kinyitjuk a csapot. Ekkor az 1. palackból megy a gáz a 2.-ba. Amikor a 2. palack nyomásmérője 10 bart mutat elzárjuk a csapot. Ha mindez gyorsan (pl. kevesebb mint egy perc alatt) zajlott le, akkor az eközbeni hőenergia cserét (leadás vagy felvétel) a környezettel elhanyagolhatjuk, tehát adiabatikus állapotváltozással számolhatunk, és tekintsük ideálisnak a gázt. A jelölésben "1" az 1-es palack a "2" a kettes palackra vonatkozik. "e" jelzi a kezdő(eleje), és v a befejező (vége) állapotot, k az adiabatikus kitevőt (1.4) . A "^" a hatványozást jelenti. [...]gyök(...) a [..]-adik gyöke a (...)-nakot jelenti. A képletek: pe/pv=(Vv/Ve)^k Ve/Vv=(Tv/Te)^(1/k-1) . Ekkor szerintem az állapotváltozás a következő lesz: a 2. palackban lévő 10liternyi 1bar nyomású gáz összenyomódik 10bar-ra, a térfogata tehát V2v=V2e*kgyök(p2e/p2v)=1.93 L a hőmérséklete T2v=T2e*(1/(1-k))gyök(V2e/V2v)=565 K=293 C lesz. Az 1. palackból kiengedtünk annyi gázt amennyi a 2.-ban lévő 10-1.93=8.07 literben 10bar nyomású lesz. Ennek a térfogata amig az 1.-ben volt: V1át=V2át/[k]gyök(p1/p2)=8.07/ 5.18 =1.56 L Ez a gáz lehűl a kezdeti 20C-ról Tvát=Teát*[1/(1-k)]gyök(Veát/Vvát)=293*0.52=152 K= -121C Mivel ez a két gáz összekeveredik, a hőmérsékletűk kiegyenlítődik. Az eredő hőfokuk a tömegükkel fordított arányban a két kiinduló hőfok (152K és 565K) között lesz. Mivel a nyomásuk azonos, így a tömegarány egyenlő a térfogat aránnyal. Az eredő hőfok tehát 152+(565-152)*(1.93/8.07)=152+98=250K = -23 C Miután beáll ez a közös hőmérséklet, akkor természetesen a térfogatarány meg fog változni, de a nyomás marad. Mivel ezek a palackok elég vastag falúak, ezért a bennűk lévő gázhoz képest jelentős hőenergia tartalommal bírnak, így természetesen a palack külseje nem fog ennyire lehűlni, de szerintem melegedni nem fog.
A hatszög köré írt kör átmérője tökéletesen azonos a háromszög köré írt kör átmérőjével amennyiben egy egyenlő oldalú háromszög oldalhossza és egy hatszög laptávolsága egyenlő. Azaz...
átmérő = 1,1547 x oldalhossz (háromszögnél) átmérő = 1,1547 x laptáv (hatszögeknél)
Akinek nem világos az fogjon egy hatszöget és minden második csúcsának érintésével rajzoljon bele egy háromszöget.
Páros számú sokszögnek van laptávja. Erre az univerzális képlet: Csúcstáv=laptáv/COS(pi/sokszögszám) sokszögszám: 4, 6, 8, 10, 12, ... A csúcstáv a sokszög köré írható kör átmérőjét is jelenti, ami áthalad a csúcspontokon.
Befeszülés elkerülése egy orsós hajtásnál: "A szakirodalom szerint az akadás elkerülhető, ha betartjuk az l>2uy egyenlőtlenséget. A képletben l a megvezetés hossza, u (mű) a nyugvó súrlódási tényező, y az erő hatásvonalának távolsága a vezeték elméleti tengelyétől" Köszönet egy régi fórumtagnak...
MENETEK méreteihez segédprogi: Threads Indítás után jobboldalt középen Thread Type - ISO-ra állítani, bal alsó sarokban Metric(mm)-et választani, ( persze ha ez kell...)
Laslie | 7674
2008-08-19 21:01:00
[14]
MAGMÉRET MEGÁLLAPÍTÁSA METRIKUS MENET FÚRÁSAKOR.
Ha nem tudod, hogy mekkora fúróval kell előfúrnod a menetnek akkor mérd meg a menet emelkedését és azt vond le a menet külső átmérőjéből. Példa: Ha 16-os a menet külső átmérője és 2mm-ert mérsz a menet emelkedésre akkor 16-2 = 14mm-es furatot fúrj. Ez bármelyik normál és finommenetű metrikusra menetre igaz.
F=k*hk*f ahol: - F főforgácsolóerő (N) - k fajlagos forgácsolási ellenállás (anyagtényező) (N/mm2) - hk közepes forgácsvastagság (mm) - f fogásvétel (mm)
A közepes forgácsvastagság sok mindentől függ, (előtolás, marás típusa /palást, vagy homlok/ maró fogszám, átmérő,...).
2020-10-07 04:35:07
) 