Dolgoztál már ilyennel Pali?
Mennyivel tud többet mint a PKD ?

Előzmény: Szedlay Pál, 2009-01-11 16:52:00 [2868]

Akkor mindenképp érdemes egy nagyobb követ is kipróbálnod, azonnal érezni fogod a különbséget.
A nagy kő simán jár ha nekinyomod szerszámot és sokkal kisebb a szemcsekipergése. Ez annak köszönkető, hogy az azonos kerületi sebesség mellett a nagyobb kövön több a rendelkezésre álló szemcse a korong kerületén. Amikor a kő leválasztja az anyagot akkor az anyagnak egy jó része a korong kötőanyagába ágyazódik és csak a lehülés közben távozik onnan. Ha rövidebb idő alatt ugyanazon szemcse kényszerül a forgács leválasztásra akkor a maradék leválasztott anyag mellé még jön az újabb adag. Innentől két felé haladhat a folyamat. Vagy teljesen eltömődnek a szemcsék közti részek vagy kiperegnek a szemcsék. A vidia élezésénél (szürke gránit kő) nagyon nem előnyös a kipergés, mert a vidia élén azonnal mikrotörések jönnek létre. Ez kis kőnél nagyon jól érezhető, olyan érzés mintha gurulnának a szemcsék a szerszám és a kő között. Ha eltömődik akkor pedig kifényesedik a kő felszíne és akkor már nem lehet vele anyagot leválasztani.
A gyorsacéloknál viszont más a helyzet. Mivel a szerszám jóval puhább mint a vidia, így az eltömődési jelenség is gyorsabb. Ezért használatos ide például a vörös kő aminek a kötőanyaga lényegesebben porózusabb, lazább kötésű ami gyorsabb kipergést eredményez és ezáltal új élek kerülnek napvilágra. A gyorsacél viszont messze nem olyan kényes a kipergésre mint a vidia. Itt nem jön létre mikrotörés. Éppen ezért van az, hogy a gyorsacélokat jobban lehet élezni a kisebb kövön is.
Van még egy fontos tényező ami a nagyobb kő mellett szól.
Amikor a forgácstörőt kell ráköszörülni a késre akkor ideális esetben a végtelen nagyságú kő lenne a legjobb, mivel annak annyira nagy már a rádiusza, hogy szinte egy egyenest képez. A kis kőnél viszont nagyon kicsi a rádiusz és egy ilyen kő élével sokkal nehezebb az egyenes forgácstörőt létrehozni.
Két féle módon köszörülik a forgácstörőt a késbe.(jobbos kés esetén) Vagy a kő bal élén és a kés dolgozó részét felfelé tartják, vagy a kő jobb élével, de akkor lefelé tartják a dolgozó részt. Én ez utóbbi szoktam főként alkalmazni, mert jobb a rálátás a kés élére. De vidia késnél és kis kőnél ez nem jó megoldás mert nagyon kipattogzik a vidia. Akinek kis köve van az jobb ha a bal élen és felfelé tartva élezi.

Előzmény: Szigma, 2009-01-11 14:53:00 [2867]

Ez a kés egy vagyon.
Ezek ára több 100.000 Forint is lehet.
Ezek nem ékszer gyémántok, mert tartalmazhatnak kisebb-nagyobb zárványokat is, amik miatt már ékszerre alkalmatlanok.
Ezeket a késeket lehet a legélesebbre csiszolni.
Azért nem irtam a köszöszörülés szót, mert azt nem lehet.
Ezekkel a késekkel lehet tükrös felületet esztergálni és a PKD lapkás gyémánt késeknél is sokkal éltartóbbak.
Vigyázz rájuk, ne kotyavetyéld el!!!

Előzmény: dezs, 2009-01-10 22:57:00 [2843]

Nem, mert csak 175-ös a köszörűm. Ezért kértem, hogy mondjál valami magyarázatot a dologra, mert logikailag egyelőre nem látom az okát.

Előzmény: Laslie, 2009-01-11 00:03:00 [2860]

Sziasztok! Szeretnék készíteni egy orsóházat.Faeszterga géphez készülne.Milyen dolgokra figyeljek, illetve mit tanácsolnátok hogyan is készítsem el?

Na igen, a furatkésekre nem gondoltam. Van ahol nincs hely a váltólapkának.

Előzmény: Robika37, 2009-01-11 08:20:00 [2864]

Na mégegyszer
gyémánt esztergakés

Előzmény: Laslie, 2009-01-10 23:22:00 [2851]

Igen jól látod, itt van a kutya elásva. Kis fogásmélységhez és kis előtoláshoz kis forgácstörő kell. Van egy íratlan szabály. Kb olyan szélességű forgácstörőt csinálj a késbe mint amekkora a fogásmélységed. De ez csak egy támpont és semmiképp nem egy határozott szabály. Az a lényeg hogy a forgácstörőből mindig a leggyorsabban el tudjon távozni a forgács. Ha túl kicsi a forgácstörő akkor beragad a forgács, ha túl nagy akkor pedig nem töri meg a forgácsot. Nagyon sok mindentől függ hogy milyen kést köszörülsz. Például egy leszúró késnél nagyon nem célszerű kicsi forgácstörőt csinálni, mert azonnal visszakunkorítja a forgácsot és könnyen beszorul. Ugyanitt nem célszerű a kicsi előtolás, mert a "szilánkos" lesz forgács és beszorul a kés és az anyag közé.

Előzmény: dezs, 2009-01-11 00:20:00 [2861]

A géptől is függ????
Úgy érted, hogy az előtolás és a fogásmélység függvénye a forgácstörő? Az én esztergám 550W-os lesz. Kis teljesítmény esetén kicsi, vagy inkább nagy forgácstörő kell? Ugye ki lehet faragni kővel is, ha nincsen gyémántkorongom?

Előzmény: Laslie, 2009-01-11 00:01:00 [2859]

Próbáltad már mindkettőt ?

Előzmény: Szigma, 2009-01-10 23:56:00 [2857]

Az nem gond ha homorú a hátlap, nem attól nem jó a késed. valami más hibát csináltál. A kés eredeti szögértékeit nem lehet minden esetben megtartani, ez kése válogatja. Gépfüggő is hogy milyen forgácstörővel ellátott késeket kell élezned.

Előzmény: dezs, 2009-01-10 23:46:00 [2854]

Amúgy van nekem lehúzókövem is, bár szerintem nem gyémánt. Fanyelű vascső, aminek a belseje szemcsés, gránitszerű anyaggal van megtöltve.

Előzmény: Laslie, 2009-01-10 23:37:00 [2853]

"Vidiát például nem lehet jól élezni egy 150mm-es korongon. A 300-as méretet mondanám ideálisnak."
Erre mondanál valami magyarázatot, mert egyelőre nem látom indokát.

Próbálj inkább egy nagyobb köszörűt beszerezni vagy csinálni, mert azzal csak kínlódás lesz az életed. A gyorsacélhoz még úgy ahogy jó lehet a kicsi is, de vidiához totál rossz.

Előzmény: dezs, 2009-01-10 23:46:00 [2854]

A forrasztott lapkás késeket elég ha csak "megtisztítom" a festékrétegtől? Ugye nem kell sokat változtatni az eredeti szögeken?

A selejtjeimet nem igen tudom lefotózni, mert már nincsenek meg. A műhelyünket kompletten adta el a főnököm. Aki elvitte az utolsó esztergát (EE250 egyetemes eszterga), a késeket is vitte vele - pedig az nem is tartozék.
A bótban se adnak hozzá.
Most, hogy venni kell a gyorsacélt, most tudnám értékelni azt a 40-50 kilónyi kést, amit elkótyavetyélt.
Azóta akarok saját műhelyet, amit senki sem adhat el alólam.

Előzmény: Laslie, 2009-01-10 23:37:00 [2853]

Nekem csak kicsi (asszem 150-es) ocsó praktikeres köszörűm van. Ezzel ugye az a gond, hogy a késhát homorúvá válik ha a korong palástját használom? Lehet az megoldás, ha féloldalasan elkoptatom a követ 45 fokos szögűre? Az egyetemünk műhelyében sem láttam 300-as köszörűt, pedig kicsi az volt vagy 12, meg 5 eszterga. Amit késekhez használtak, az volt így kihegyezve.

Előzmény: Laslie, 2009-01-10 23:37:00 [2853]

Igen azokat tényleg meg kell köszörülni. Nagyon kezdetleges esztergálásra némely szűz kés is alkalmas, de nagyon rossz felülete lesz a készterméknek. A legfontosabb a köszörű köved állapota. A leggyakrabban használt kövek: a szürke színű amit vidiára használsz és a téglavörös színű amit a gyorsacélokra. Sose keverd öket. Vidiát például nem lehet jól élezni egy 150mm-es korongon. A 300-as méretet mondanám ideálisnak. És persze kell hogy legyen egy köszabályzó gyémántod, mert anélkül sem lehet. Egyébként kések fotóit raktam már fel kb 3 hónapja ebben a topicban, és rajzot is a forgácstörők kiképzéséről. Azt érdemes lenne visszakeresned, mert az jól mutatja a dolgokat.
De azt hiszem Varsányi Pétertől kérek majd egy jelszót a file tárhoz és akkor rakok fel képeket, mert ez másnak is gond volt régebben.
Ha vannak elcseszettnek gondolt késeid akkor te is felrakhatod a képeket és meg tudjuk vitatni. Ott ahol olvastál a 2000db késről, valahol azon környéken vannak fotók topicban.

Előzmény: dezs, 2009-01-10 23:17:00 [2850]

Az enyémben kisebb a gyémánt, de jóval vastagabb.

Előzmény: Laslie, 2009-01-10 23:22:00 [2851]

A gyémánt ebben a lapkában kb 0,7 mm vastag. A teljes lapkamagasság pedig 3,3 mm (csak a viszonyítás miatt)

Még nagyon kezdő vagyok.
Igaz az, hogy a forrasztott lapkás késeket is köszörülni kell használat előtt? Nem lehet úgy használni, ahogy megveszem?

Laslie! Ha jól emlékszem neked van kétezer darabos késgyűjteményed.
Én eddig még csak elontani tudtam életlen késeket, megélezni, vagy kialakítani nem. Könyvekben mindenhol csak vonalas ábrákat találtam. Letudnál nekem fényképezni néhány fontosabb késalakot? Leszúrót, nagyolót, simítót meg furatkést. Csak egy-egy kellene amit acélhoz lehet használni.

Előzmény: Laslie, 2009-01-10 23:04:00 [2846]

Nagyon kíváncsi vagyok rá, még nem láttam ilyet. Én is fotózok egyet az enyémről.

Előzmény: dezs, 2009-01-10 23:05:00 [2847]

Szép éles, szabályos, holnap lefotózom.

Előzmény: Laslie, 2009-01-10 23:03:00 [2845]

Hogyne lenne, nem kell köszörülni.

Előzmény: dezs, 2009-01-10 22:59:00 [2844]

Én még nem láttam forgácsolásra való üvegtiszta gyémántot. Azt inkább ékszernek hagyják. Amit ipari célra használnak az nem tiszta. A sárgás - koszos szürkétől a feketéig vannak ezek. Lehet hogy valami hatalmas értéket őrizgetsz a garázsban? A gyémánt esztergakésnek is nagyon határozott kontúr élei vannak. A tied nem szabálytalan formályú ?

Előzmény: dezs, 2009-01-10 22:57:00 [2843]

Egyébként van bármi előnye a gyémántkésnek réz simogatására gyorsacéllal szemben? Az azért olcsóbb valamivel, és még köszörülgetni is lehet.

25-30mm magas a késszár, kb. 100mm hosszú. Nem váltólapkás, hanem fix szárú. Lent van a garázsban, úgyhogy az értékek nem pontosak.
A kő üvegtiszta, ebből gondolom, hogy gyémánt. A CBN fekete, ha jól tudom.

Milyen az a jó vastag szárú gyémánt kés? Ezeket a gyémántokat egy nagyon vékony lapka formályában forrasztják rá egy hagyományos váltólapkára. Nem lehet, hogy CBN lapkás késed van???

Előzmény: dezs, 2009-01-10 22:50:00 [2841]

A gyémánt a szén egyik allotróp módosulata. A másik a grafit (a harmadik a buckminsterfullerén, negyediknek a szénszálakat tartják).
Nem tudom elképzelni, hogy mi lenne a hajtóereje egy kémiai reakciónak az acél széntartalma és a gyémánt között. Meg, hogy egyáltalán mi lenne ez a reakció.
Valahol valaki korábban azt írta ebben a topicban, hogy az acél szén oldatnak tekinthető,(amit én is így tudok) és a gyémánt be fog oldódni az acélba.
Nem foglalkoztam még szilárdfázisú reakciókkal behatóan, de azt tudom, hogy a szilárd anyagokban a komponensek mozgékonysága kicsi. Tény, hogy a tömény oldatok szeretnek hígulni, de inkább el tudom képzelni, hogy a gyémánt elpárolog, mint hogy beoldódik a vasba.
Ha a gyémántkéseket nem ajánlják acélhoz, annak inkább a hőállósággal, vagy a rezgéstűréssel kellene kapcsolatban lennie. Azt tudom, hogy a gyémánt hővezetőképessége különösen magas, lehet, hogy a felmelegedést bírja, de gyorsabban hűl, mint a késszár, és ezért elreped.
Nekem is van két, jó vastag szárú gyémántkésem. Talán inkább nem próbálom ki őket acélon. Zafírom viszont remélhetőleg tucatnyi lesz, és akkor azokat nem fogom annyira sajnálni.

Előzmény: Robika37, 2009-01-10 22:24:00 [2837]

Az nem lesz jó, ne is erőltest. Ahogy mondod, túl nagyok a szemcsék.

Előzmény: dezs, 2009-01-10 22:28:00 [2838]

Számomra új dolgokat mondasz, könnyűfémre még sosem próbáltam. Az acélhoz pár század erejéig használom, de tényleg gyorsabban megy tönkre mint ahogy kellene, de mégis használom. Volt régen egy gép amit kifejezetten erre használtak, de nem tudnám hirtelen a típusát. A gyémánt fő profilja a réz. Valójában ehhez a legjobb. Az alu szerintem rátapadna, bár még sosem próbáltam.

Előzmény: Robika37, 2009-01-10 22:24:00 [2837]

Flexhez való gyémánt vágókorongon lehet valamit köszörülni? Persze köszörűre felszerelve. Vagy túl nagyok rajta a gyémántszemcsék?

Előzmény: Laslie, 2009-01-10 22:08:00 [2835]

Acélt, gyémánttal? Én úgy tudom (lehet hogy rosszul), hogy a gyémánt is a szén egyik kristályosodási formája ezért reakcióba lép az acél széntartalmával ezért acél forgácsolásakor tönkremegy. Tudomásom szerint könnyűfémek nagysebességű simitására alkalmas.
Ha valaki jobban/másként tudja kérem oszlassa a ködöt...lehetőleg valami dokumentációval.
Üdv! Robi

Előzmény: Laslie, 2009-01-10 22:08:00 [2835]

A tavasz beköszöntéig azért valami műszaki adatokat írhatnál..
terjedelem, sebességek, motorteljesítmények, megvezetések..
Kölönösen a főorsócsapágyazás érdekelne házi kivitelben.
(gyáriakat láttam meg azokhoz lehet robbantot ábrát szerezni)
Meg valami frappáns patronos automata tokmány házi kivitelezése is érdekelne.
A száladagoló már lehetne mezei mechanikus, és akkor soha többé nem kellene vennem drága pénzért távtartókat )
álmodik ám a nyomor...

Előzmény: lovas gyula, 2009-01-10 20:52:00 [2832]

Gyémánttal edzett anyagokat forgácsolnak lehelet finom fogásokkal és rezet kisebb nagyobb fogásokkal.
De nem tartom valószínűnek, hogy a zafírt meg fogod köszörülni, ha ilyen a keménysége. Tartok tőle, hogy a követ fogod leszabályozni vele. Önvény korongon gyémántszemcsés pasztával "köszörülik" ha jól tudom.

Előzmény: dezs, 2009-01-10 21:41:00 [2834]

Használt már valaki zafírt forgácsolásra? Vagy hallottatok olyanról, aki látott olyat, akinek meséltek róla?
A keménysége 9-es a Mohs skálán, ahol a gyémánt 10-es. Nem tom a CBN hol van ezekhez képest, de a kerámiák is alumíniumoxid alapúak - ha jól tudom - és sokféle kerámialapkát használnak esztergakésként.
Csak azért kérdem, mert úgy néz ki tudok szerezni kb 3mm átmérőjű zafír rudakat.
Ha sikerül megköszörülni min lehetne tesztelni? KOR acélokat szoktak gyémántkéssel forgácsolni?

Nem olyan szép az asztalom, hogy lefotózzam. Inkább majd ha már rajta lesz a gép. Akkor már talán nem fog feltűnni a precizitásom.

Miből érdemes asztallapot tenni gépállványra? Bútorlapra gondoltam, amire vékony bádogból csinálnék tepsit a gép alá.

Amúgy mit szóltok az esztergámhoz? (Cruz AT520)
Remélem nem bánom meg, hogy ekkorát választottam, de mindenkitől azt hallom, hogy a méret igenis számít!

Hol lehet legolcsóbban vékony gyémántkorongot venni? Kb. 0,5 mm vastagságú, 50 mm-nél nagyobb átmérőjű vágókorongra lenne szükségem.
Esztergakés köszörülésre milyen korongot használtok?

Remélem olyan fernek tartasz, hogy csak a saját gyártású gépet használom. Egyébként van Miniturn -om is de az sem gyorsabb sőt

Előzmény: svejk, 2009-01-10 20:22:00 [2831]

Ez már biztató! Csak nálam nem sokáig tartanak az építési felindultságok
Úgy hogy: Süss fel nap!...
És ez saját építésű?

Előzmény: lovas gyula, 2009-01-10 20:08:00 [2829]

gyülölüm = nem szeretem

Előzmény: lovas gyula, 2009-01-10 20:08:00 [2829]

Észleltem a kihivást! Eröt kell gyüjtenem +7 fok van a mühelyben legalább fél órát kell járatnom a gépet. Csak utánna mehet a munka ás a videó, kész vagyok rá de gyülölüm a hideget

Előzmény: svejk, 2009-01-10 19:59:00 [2828]

No de térjünk csak vissza az eredeti kérdésemre.
Nem nagyon tolongtok a házi építésű gépekkel

No megnéztem pontosan, a miénk MVE340 és 72-es gyártású. Szerintem a képen látható az orsószekrénye, és a fedelébe belülről EMV280 van öntve, tehát egy kaptafára készültek szinte
Ugye ebben már elektromos kuplungok vannak.
De mi az a műszerszerűség a villamos kapcsolószekrény oldalán???
A miénken csak egy lemezfedél van

Előzmény: Robika37, 2009-01-10 19:10:00 [2826]

Üdv !

Volt már 1962-es kiadásuhoz szerencsém, siklócsapágyas főorsóval és mechanikus kapcsolású kuplungos irányváltóval. Szerintem az jobb volt csak nem forgott annyit,a mechanikus kuplunggal finomabban lehetett "rácsusztatni" leszurásnál ,menetvágásnál. A főorsó sem rezonált be olyan könnyen.(meg sztem.MVE 280 a képen ,a 320-as emelt orsószekrényű)
Robi

Előzmény: svejk, 2009-01-10 16:38:00 [2824]

Szia!
Nagyon jó az oldal, amit belinkeltél. Köszi.

Előzmény: Robika37, 2009-01-10 12:38:00 [2823]

A linkelt oldal 2/3-ánál van egy EMV320..Na azt bizony nem 1940-ben gyártották hanem úgy 1975 ben
Jó erős strapabíró szerkezet egy ilyenhez néha hozzá szoktam férni..

Üdv !
Volt olyan is de nem nagyon vált be.Lásd itt:
ev-630
Szerintem azok a legjobban karban tarthatóak ahol ferde ágyazás van leburkolva teljesen és "hátul" dolgozik a gép igy jobban ki lehet szolgálni akár manipulátoros (robot kinek hogy tetszik) munkadarab adagolóval....de mármegint elkalandoztunk az ipari világba.

Jeladó témában . Dolgoztam ilyen gépen:

,tudomásom szerint menetvágásnál a főorsó jeladó
"0" impulzusát (lehet hogy rosszul fogalmazok, 1600-as felbontásu enkóder volt rajta ami adott fordulatonként még egy referencia jelet is..) használta csak.

Előzmény: svejk, 2009-01-10 12:09:00 [2822]

Egyébként mi a magyarázata a ferdeágynak?
Akkor miért nem inkább függőleges?
Ez egy kompromiszum a forgácseltávolítás és az között hogy mégsem kell akkora erő a szán mozgatáshoz mint ha függőleges lenne?
Hány fok szokott ez a megdöntés lenni?

Előzmény: HJózsi, 2009-01-10 11:39:00 [2820]

Az biztos, hogy a 4 rés és a 100 rés között nagy a differencia , úgy hogy ki is fogjuk mérni mit lehet kihozni egy Obi van Praktiker-es kisesztergából ...