Ez elkerülte a figyelmed: "feltéve, ha ugrásra kész a dolgozó - megszólalását követően elegendő időt biztosít a szerszámgép megállításához, törés nélkül. " Ciklusban is megállítható, ha más nem vészstoppal.
Na, akkor tulajdonképpen, melyik vezérlő program az amelyik biztonságosan, üzembiztosan használható "hobby" vagy félprofi körülmények között esztergán, viszonylag egyszerűen? Vagy ilyen nincs is? És mégis? Tibornak is biztos van jó megoldása, csak jó lenne kilépne a DOS árnyékából. Tudom, csicsavilág.... de már 2019-et írunk. Trabanttal is lehetett közlekedni, de már csak elvétve látni belőle az utakon....
CNCdrive | 449
2019-04-23 17:55:41
[43822]
Nyugodj meg, senki nem sérteget, nem bánt téged senki én be is fejezem itt most veled, nincs se időm se kedvem neked semmit bizonygatni. Foglalkozz szerintem a saját programod működésével és fejlesztésével, ne a miénkkel.
Most is kérlek, hogy ne minősítgessél ilyen sértően, gunyorosan, szubjektív módon!
Legközelebb vagy semmit vagy valami szakmai magyarázatot írjál arra, mi a garancia arra, hogy a G kódban megadott irányváltási pozícióban biztosan egyszerre lesz nulla mindkét tengely sebessége a VALÓSÁGBAN is a szinkron hajtásotok esetében?
Az első sort elhagyhattad volna, mert az csak szubjektív minősítés. Próbálj csak a műszaki tartalomra koncentrálni.
A videót meg már láttam régebben is, és a mostani menetfúró szinkron problémára sajnos nem mutat távolság lekezelési megoldást, mert egészen más történet a levegőbe kirángatni egy kést, és már a végpozíció előtt felfüggeszteni a szinkront ahhoz képest, hogy pontos Z irányváltási pozíciónk legyen végig szinkronban a főorsóval, egészen addig, amíg ki nem jön a szerszám az anyagból.
No, látom Robsy alias T45 megint keresi a fogást...
A főorsó szinkront a mozgásvezérlő folyamatosan tartja, ha a főorsón gyorsulási/lassulási rámpa van akkor aszerint. Ha megtorpan a főorsó, vagy megáll, akkor sincsen gond, akkor is tartja a szinkront.
Bár nem menetfúrás, hanem vágási kód, de az is így működik mint az alábbi videón, ez választ ad a kérdésre:
Csak azt az egy sor G kódot beírnád ide, ami a szinkron menetmetszést csinálja nálad a videón? Nem találtam erre UCCNC példákat (biztos rosszul kerestem) paraméter értelmezésekkel, csak ezért kérném.
"Teljesen egyértelmű, hogy egy step/dir-es hajtást nem lehet 0 idő alatt visszafordítani egy sima dir jelszint váltással (meg elindítani/leállítani sem lehet a step jelek sima be/kikapcsolásával)"
Abszolút nem egyértelmű. Miért ne lehetne csak dir jelet kiadni? Létezik ugyanis üzemszerű irányváltási start-stop frekvencia is még egy nyamvadt sima léptető motoros hajtásra is (adott esteben teljesen fölösleges rámpázgatni, elintézi azt a motor és hajtás páros magától a saját dinamikai határ képességei, vasba öntött adatai alapján). Pozíció szervónál meg ez egy egységugrási teszt, és alapüzemállapot is lehet, hogy az +n fordulatszámból mennyi idő alatt lesz -n, azaz depláne vonatkozik rá a start-stop freki, azért is szervó.
Igen, jól érted. Teljesen egyértelmű, hogy egy step/dir-es hajtást nem lehet 0 idő alatt visszafordítani egy sima dir jelszint váltással (meg elindítani/leállítani sem lehet a step jelek sima be/kikapcsolásával), ezért van a gyorsulási paraméter. A mellékelt képen a főorsó step/dir beállításait láthatod. (Az adatokat ne elemezd, láthatóan nem ez az üzemmód van kiválasztva, valami alapértelmezett adat van benne.)
Igazad van. Én annyira nem értek az elméleti működéshez. Van gyorsulás is definiálva a step/dir-nél is. Ha ezt is figyelembe veszi akkor meg is van a válasz.
Ha jól értem, te akkor mást állítasz, és nem azt, amit gbalazs, aki az előbbi verziómat írta, te meg az utóbbit, ha tényleg az UCCNC rápásan kezeli ilyenkor a step jeleket is. Jó lenne világosabban látni ebben a kérdésben, mi is a valós helyzet.
Azért ez nem egészen így megy. A step/dir-es főorsónak is van beállított gyorsulási paramétere, amit természetesen figyelembe vesz az irányváltáskor, tehát a megadott rámpával fog megállni és elindulni a másik irányba.
Ha csak dir jelet kap ( előbbi verzió ), ez akkor a veszélyes verzió, mert az irányváltási bit kiadása után csak a főorsó hajtás dinamikáján múlik ( a vezérlő program ilyenkor kiszolgáltatott, csak a szinkront tartja ), mi fog történni, mekkora lesz pl. a lassulási út, és a leállási pozíció pontossága, szórása. Ez pedig a te lépcsős munkadarabodnál se mindegy (zsák meneteknél se), ahol ha túl futna a menethossz, az is törést okoz.
Irányváltáskor csak egy irányváltási bitet (dir jel) kap a szervo a vezérléstől, vagy az UCCNC a főorsó programozott fordulatszám rámpája mentén vált irányt ilyenkor?
Èn egyáltalán nem ellek ezekkel a nyomatèkhatárolókkal. Az UCben nagyon jól működik a szinkron. A menetminősèget meg figyelem. Ha kezd töredezett lenni cserèlem a szerszámot.
Ha nem indul meg a beszorult nyomatékhatárolt menetfúró visszafelé, akkor meg a ciklus végén lesz egy hatalmas bumm, (hiába van hosszkiegyenlítő is) amikor GQ-al odább állna a szerszám, de közben benne van még a menetben, a CNC vezérlő meg azt hiszi már kint van. Hidd el csak az a korrekt, ha a mestertengely határol mert akkor a Z is szinkronban marad. Persze ilyenkor meg egy sebesség egységugrás probléma lép fel, amit a szervo vagy tud dinamikában követni, vagy nem, és akkor megint gáz van ...
Na de közben megy a szinkronozott Z előtolás, a menetfúró meg hiába "forog" (bár inkább állni fog határoláskor) haladni is kellene a menetemelkedésnek megfelelően, így szerintem valami törik ilyen esetben. Nyomatékhatároláskor egy hosszkiegyenlítőnek is működésbe kell lépnie.
Szerintem arra gondolt hogy ez egy biztonsági vèdelem a szerszámtörès ellen. Túlhúzod a nyomatèkot ès csak azelött határol mielött baj van. De amúgy a vágásban nem vesz rèszt. Különben határoláskor a szerszám forog a munkadarabbal, tehát akár mèg a vágáshoz is jó lehet.
Ezt a szerszám nyomatékhatárolást nem értem, hiszen határoláskor "szétszakad" a CNC szinkron, és szinte garantált a szerszám törés. Csak akkor van értelme, ha maga az encoderes főhajtásban (mester tengelyben) van elektronikus nyomatékvédelem, mert akkor a Z tengely is követi.
Az ezzel a baj, hogy ami nekem van, és amiket láttam, azok mind elég méretes darabok, és pl. egy esztergán baromi nagy helyet foglal a késtartókban ha nincs szegnyerged.
Én saját készítésű 100-as felbontású encodereket használtam. a szinkronnal sosem volt gond. a több menetben mélyített menetfúrásnál olyan pontossággal állt vissza a menetbe, hogy a kaliber nem megy oldalát nem lehetett bele hajtani a menetbe. Tehát az index kezelése és a szinkron is tökéletesen működik.
Az LPT önmagában nem akadály, akár 5 MHz-es step jelet is kiad, sokkal nagyobb gond és lassító tényező a szoftveres szinkron encoder jelfeldolgozási sebesség.
A cnc hez ződ vagyok , de olvasom . Néhány szóban leírná valaki mit is takar itt a hosszkiegyenlítés ? Hagyományos módnál gondolom a menetfúró hosszirányú elmozdulása hogy ne kelljen pontosan követni az előtolással az emelkedést .(nincs teljesen merev kapcsolata az előtolásnak)
Vetesi75 | 1724
2019-04-22 12:11:01
[43788]
Egy szerszámgépen - amennyiben meg van rá a lehetőség - minden esetben merevszárú menetfúrást programozok, mert ki tudja megjósolni, hogy idővel milyen szerszámot fognak hozzá használni technológia váltásból/kényszerűségből/stb. kifolyólag. A lehetőség így programváltoztatás nélkül adott. Ennek ellenére szinte kivétel nélkül - ha van rá mód - használom/használják/javaslom alkalmazni a hosszkiegyenlítőt. (Kivételt rendszerint a helyhiányból fakadó kötöttség jelent hajtott szerszámtartóknál, ill, hosszautomatáknál.) Vannak előnyei a hosszkiegyenlítésen kívül is: 1.: Indexált gyorsbefogás. Pillanatok alatt cserélhető a szerszám - akár a program futása közben is "szoftstoppal" megállva - szerszámbemérés szükségessége nélkül (azonos típusú szerszámra). Ha látszik, hogy nem az elvárt a forgácsminőség vagy valami kétely merül fel a szerszám épségével vagy nem megfelelő a furat/menetminőség, akkor azonnal cserélhető a menetfúró, minden különösebb macera nélkül. 2.: Oldalirányú beállás lehetősége. A hosszkiegyenlítők oldalirányban minimálisan, de holtjátékkal rendelkeznek, képesek az alapfurat néhány százados pozícióhibáját lekövetni. Így a menetfúrók szárát oldal irányú erők nem terhelik, a szerszámélettartam jelentősen növelhető. 3.: Nyomatékhatárolás lehetősége. (Az , hogy egy CNC gépen van-e létjogosultsága, mindenki döntse el maga... Az én véleményem: A nyomatékhatárolóval késleltethető a szerszámtörés. Rendszerint - feltéve, ha ugrásra kész a dolgozó - megszólalását követően elegendő időt biztosít a szerszámgép megállításához, törés nélkül. Azután, ha már áll a gép és kicsit lehiggadtunk, lehet vakarózni, hogy a többmilliós vassal hogyan tovább...)
Már csináltam kis esztergát (Dávid) és egy fúró - menetfúró gépet LinuxCNC-vel. Még nem volt UCCNC. Mindkét gép alap paralel porttal és a Nyiszi féle 3.1-es elosztó kártyával lett szerelve. Mindkettő szépen, pontosan működik. Viszont az ini, és a hal fájlokban még így is kellett módosításokat csinálni. Számomra ez nem volt egyszerű feladat, nem vagyok informatikus, angolul nem beszélek. Ezek az emlékek nem igazán sarkallnak a LinuxCNC használatára. Pedig ha így marad az UCCNC, előbb-utóbb megint rá fogok szorulni a LinuxCNC-re. https://www.youtube.com/watch?v=tDNyQVOafw0 https://www.youtube.com/watch?v=oCIYscEA4z4 https://www.youtube.com/watch?v=gZ_6Hm8bLNc
A Linuxcnc 2.7-ben és a lassan megjelenő 2.8-ban már a MESA kártyák egysezerű konfigurálása is támogatott (I/O kiosztások). Ha kell van benne létra PLC serkesztő (logikai kapcsolatok vagy időzítések és egyéb hasznos dolgok), amit jól lehet használni. A támogatottsága nagyon jó, igaz nem magyarul.
Általában a Virtual PC rendszerekben nincs közvetlen hozzáférés a fizikai vashoz, igy a MESA kártya valóban esélytelen, a VirtualBox-nál a VGA, a hang, az LPT, és soros porotok, és az USB érhető el. Nem próbáltam még az UCCNC-t, de szerintem mennie kellene, ki fogom próbálni.
Nem gond, vas van. Régebben már kétszer nekifutottam, elsőnek nem tetszett, másodiknak meg a Latency tesztnél elvérzett a vas. Ráuntam, még mielőtt belejöttem volna.
A nehézségek akkor jönnek amikor kell egy PCI-os, mondjuk MESA kártya és azt kellene kongigurálni a HAL file-okkal.
Igazából már nagyon régóta van erre megoldás, úgy hívják, hogy virtual PC. Felrakod a windows-ra, és olyan op-rendszert raksz rá, amit csak akarsz. Mehet a Win10 alatt XP, vagy Win7, vagy bármi, nem kavarnak be egymásnak, akár még linuxot is rakhatsz rá. Ha mondjuk a linux telepítésében nem vagy jártas, akkor vannak lementett image file-ok (mintha egy CD-re,vagy DVD-re lementenék a vinyó tartalmát), amiket csak le kell tölteni, és megadod a virtuális gépeden, hogy na ezt a hdd-t használd. Ha érdekel benneteket ez a téma, írhatok róla bővebben is. Ezt javaslom kezdésnek: Virtualbox
Egy ekkora gépen általában nagy méretű munkadarabokat készítenek. A MACH3 nem tudja értelmezni a 100 (92) alatti prcenkénti fordulatszámot. Az UCCNC nem eszterga barát. Így tényleg csak a LinuxCNC marad olcsó megoldásként. Esetleg valamivel drágábban a MACH3+CS-lab mozgásvezérlő.
Az állandó vágósebességet már a MACH3 is tudja. Kipróbáltam, jól működik. Viszont ami sokkal fontosabb, a fordulatonkénti előtolás (G95). És persze a pár hozzászólásomban leírt szerszám pozíció és korrekció beállíthatósága. Balázs erre írta válaszában, hogy esztergálásra nem ajánlják az UCCNC-t.
2019-04-24 07:17:36
