Sanzi! akkor gyűjtsed a kopottakat hátha tudsz majd belőle küldeni valamennyit!

Előzmény: Sanzistift, 2009-09-17 20:35:00 [5198]

Ez egy 350-400 körüli csúcstávú gép volt, de nem EMU 200-as. Igaz nagyon hasonlít rá, de mégsem az.
A körülötte levő tárgyakból lehet következtetni a méretére. Cell color-os festékdoboz, meg a gép tetején az a nyomógomb. A főorsó végén ott van a patronbehúzó kar az pedig ipari gépről árulkodik...

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-09-17 19:35:00 [5195]

Én szereztem most 2 maréknyi kopott lapkát, megköszörülve nagyon jók lesznek még.
A bevonat nélkül kicsit finomabban kell hajtani, de tűrhetően bírják.
A kopás nagysága határozza meg, hogy hogy érdemes utánhúzni.

De vbodi-nak is biztosan megvannak a fogásai...

Előzmény: KoLa, 2009-09-17 20:27:00 [5197]

Sajnos késszárakkal elég jól el vagyok látva lapkával annál kevésbé!
Ha megköszörülöd a lapkát amin bevonat van mennyit veszít az éltartóságból ?Forgácstörőt is köszörülsz bele?

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-09-17 19:30:00 [5194]

Ezt nevezem gazdaságos esztergálásnak. Minek tízezreket adni egy késszárért, amikor ilyent magunk is csinálhatunk szinte ingyen.

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-09-17 19:30:00 [5194]

Az, hogy 200-as miből derült ki? És a 200-asok csak 1 csúcshosszal készultek? Nem mindegy, hogy 30 vagy 50 centi a csúcstáv, ez meg szerintem nem látszott.
A vevő nem hiszem, hogy tudja mit vett, a típust biztos nem ismeri (a súlyát is az eladótól kérdezte ), ennek ellenére látatlanban igent mondott. Ha ez a vasdarab tényleg működik és nem csak egy eszteergának látszó tárgy, akkor nagyon jó vétel. Nekem azért gynús, ha a fényképen nincs rajt a gép leglényegesebb része, és az eladó is analfabétának mutatja magát.

Előzmény: tomsawyer, 2009-09-17 19:08:00 [5192]

Ha nincs kés szárad, jó C45-ös húzott négyzetacéból is. Én az Mk2-es ütőkést is abból szoktam csinálni és lapkával. A lapkákat neg gyémántkoronggal, ha kell köszörülöm.

Előzmény: KoLa, 2009-09-16 21:35:00 [5189]

Ma szünetem van az esztergasuliban. Ezért újabb munkadarabot sem tudok felmutatni.
Nagyon hasznos volt az eddigi két alkalom is. Más szemmel nézem az esztergát, esztergályost, mint előtte.

Nem kell zseninek lenni, elég ismerni az adott gépet. Ha működik mindene, és megvannak a cuccai akkor jó vétel volt aki elvitte. Legközelebb okosabb leszek és kinket teszek be.

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-09-17 18:48:00 [5190]

az egy emu 200as ha jol láttam

Köszi így már megtaláltam. A képek alapján fogalmam nincs hogy ez melyik emu mert csak egy kis rész látszik a gépből. Se típusszám, se méretek. Van olyan zseni aki ennyi ifó alapján dönteni tud?

Előzmény: Robika37, 2009-09-16 21:20:00 [5188]

Szia Bodi!
Jók ezek a lapkás kés megoldásaid, én is ilyen megoldásokon gondolkozok mert ezek a cuccok elég drágák , viszont befogót azért össze lehet hozni néhány félét késszárakból kimarva,és az sem hátrány ha az ember 200Ft-ér tud venni lapkákat!

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-09-16 19:10:00 [5183]

Üdv!

Itt találod
Robika

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-09-16 20:30:00 [5187]

Most kerestem rá, de nem találtam.

Előzmény: tomsawyer, 2009-09-16 11:00:00 [5182]

Egyelőre nem zavar, még a gyorsacél kés "tudását" sem tudom kihasználni.

A mai munkadarabom:

Ennek már kevesebb hibája van, mint a tegnapinak


Tegnap a menetvágásnál elrontottam.

Előzmény: elektron, 2009-09-16 19:14:00 [5184]

hello mindenkinek!irigyellek Sasi és kopirnyák!én is olyan gépet üldöztem de sajna nem sikerült sehol sem ráakadni.egyenlőre vettem egy kis műszerész esztergát.amugy balázs vagyok, uj.megtetszett ez a forum és látom vannak szakértők is köztetek

Ez arra emlékeztet engem, mint hajdanán a katonaságnál, hogy még szinte vaktölténnyel se lehetett sokat lőni, így aztán lehet tanulni valamit is, már aki volt katona persze az emlékszik csak ilyenekre.

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-09-16 08:35:00 [5180]

200 Ft-os lapkával készült furatkés átmenő furathoz, nagyon szépen dolgozik.

Csak jelzem, ha valaki gépvásárlás előtt áll nézzen be mihamarabb a vaterára. Van egy eladó EMU-200 ócccsóért (130ért elhozható).

Jó kis gép a melóhelyen régen sokat dolgoztam(maszekoltam rajta. Ami nekem gondot okozott a kis csúcstávolság miatt sokszor nem lehet elférni (a szánrendszer nagy, a szegnyereg sokszor útban van). A fokozatmentes hajtómű jó dolog, de helytelen használattal tönkre lehet vágni sec-perc alatt.

A kés amit mindenhez használtunk 600 as fordulaton.


Ez pedig a Quantum. 800 csúcstávja van, nagy gép, a két kézikerék ennek ellenére mini, együttes használatakor összeakadnak a kezek.



További képek

Előzmény: knifemaster, 2009-09-16 08:05:00 [5178]

Sajnos még életlen késekkel megrakott polcom sincs, sőt még egy fia esztergakésem sincs otthon. Bár csak lenne, hogy legyen mit köszörülnöm. Majd gyűjtögetem őket. Ahogy említettem, a tanműhelyben a fő szempont, hogy a kés a lehető leg rugalmasabb legyen, hogy minél nehezebb legyen eltörni. Még forrasztott lapkás keményfém késeket sem használnak a tanulók, csak mutatóba van pár darab amit az oktató és esetleg egy-egy zseniális képességü tanuló használhat. Tegnap én is lepattintottam a kés hegyét. Egy vídiás késnél ez rossz esetben a kés élettartamának végét jelenti, a gyorsacélnál élezéssel kijavítható. Kevés a pénz szerintem szerszámokra.

Előzmény: knifemaster, 2009-09-16 08:05:00 [5178]

Volt késköszörülési oktatás is, de csak elméleti szinten, az oktató köszörülte a kést. Erről ezért nem írtam, mert nem volt vele "bajom". A késeket egy nagyobbacska köszörűn ( a szokásos kb 300-as köveket felfogó magyar őskövület) kézböl élezte, fokokat nem mért közben. Mutatott egy kés szögmérő eszközt, ilyenem még nincs. Egy kb 100x100-as asztal melyen egy kis konzolon van egy állítható magasságú és billenthető derékszög hozzá kapcsolt szögmérő skálával és mutatóval. Ezzel szépen le lehet ellenőrizni a szögeket. a Köszörüléssel tehát nem volt még dolgom az oktatáson, majd a saját műhelyemben biztos lesz. Fúrót 1-25 ig acélhoz és fához kézből meg szoktam tudni élezni a nekem megfelelő minőségben. Egyelőre tehát ha nem is polcrol veszem le a késeket, de a kezembe kapo. Csak egy oldalélű balos gyorsacél kést használtunk (mindenhez, kivéve a menetvágást) illetve egy gyorsacél menetkést. Ebben az intézményben nappali tagozaton folyik az oktatás, és ahogy elnéztem a mai fiatalok zömében olyanok, mint amikor én jártam suliba. A többség a gyakorlati oktatáson nem a kíhívásokat keresi (pl. kés élezés) hanem próbálja megúszni a napot minél kevesebb fáradtsággal, nagy ásítások közepette, ügyelve, hogy azért el ne aludjon a míg az oktató beszél. Talán ezért nem követelmény, hogy már az első foglalkozástól a tanonc maga köszörüljön. Én "esti gyorstalpalón" vagyok, eddig nem kellett éleznem.

Előzmény: D.Laci, 2009-09-16 07:03:00 [5176]

De nem lesz mindenhol egy polc a későbbiekben.
A gyorsacél hasábokról nem is beszélve....

Előzmény: Laslie, 2009-09-16 07:32:00 [5177]

Miért kell az ?
A tanműhelyben van egy polc ahonnan le lehet venni a kést.
Csabánál is biztosan lesz egy polc.....

Előzmény: D.Laci, 2009-09-16 07:03:00 [5176]

Késköszőrülési oktatás nem is volt?

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-09-15 21:42:00 [5173]

Az excenteres késszánt nem az ilyen kis menetmélységű, nyekenyóka menetekhez találták ki, hanem az olyanoknál ahol legalább 1 kört kell tekerni a keresztszánon. Belejössz majd a menetvágásba, ha sokszor csinálod és visszagondolva nevetsz majd az egészen....

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-09-15 21:42:00 [5173]

Mivel nem vagyok esztergályos a így nem tudom mennyire helyesek a módszereim, de leírom. Az esetek döntő részében lágy szerkezeti acélokat, (meg bronzot, alumíniumot, damamidot) szoktam esztergálni. Előnyben részesítem a gyorsacél késeket a forrasztott lapkásokkal szemben (váltólapkás nincs, majd kéne szerezni). Ha a kiinduló anyagot relatíve jól ki lehet központozni akkor mérek, érintőt veszek, és kb. úgy nagyolok 1mms fogásokkal (átmérőből 2mm) hogy 1mm-n belül legyen a ráhagyás. Hossz esztergálásnál (pé. váll), szintén kb. 1mm-t hagyok rá. Ha a kiindulási anyagom szabálytalan (nyers húzott, hengerelt acél, én csak "drótnak" hívom) akkor a mérés előtt nem értintőt veszek hanem "letisztázom" a felületet és így mérek és nullázok.

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-09-15 21:08:00 [5168]

A ma menetvágást "tanultuk", majd egy tengelyt próbűltam készíteni. Volt rajta egy menetes rész, majd egy kúpos, majd két különböző átmérőjű és tűrésű rész. Lassan de biztosan haladtam, a tűrések sikeresen teljesültek csiszolás nélkül. A a menet M14x1,75 volt, ezt 160-as fordulaton kellett csinálni. Szépen ment ez is az első pár fogásnál, majd bejött valaki, és elkezdtek beszélgetni mellettem. Be is jött egy kis malőr. A kés kiemelés helyett a menetőnél ellenkező irányba tekertem egyet a kereszszánon. A gyorsacél kés homlikfelületéből lepattant egy réteg is. Ettől kezdve gyászmenet lett, és az átmérő felduzzadt a névleges méret fölé. Hiába reszeltük, az életlen késsel mér nem lehetett befejezni jól a menetet. Az idomszert nem lehetett ráhajtani. Majd legközelebb kisebb fordulaton próbálkozom, a 160 most sok volt, ezt éreztem az elejétől de ez volt a "feladat". Jól jött volna az excenteres gyors kiemelő, mégegy érv az SV18Ra mellett. Menetvágásnál kezdetben 0,5 , 03, majd a végén már csak 0,1-eket állítottam a keresztszánon. Elég sok fogás volt az 1,75 - 2-es emelkedésű menetnél, de a menet így is elég durva felületű lett. A külső átmérőt a névleges átmérő - az emelkedés x 0,1-re vettem, ez megfelelő?

Előzmény: Laslie, 2009-09-14 21:36:00 [5158]

IGEN!!!

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-09-15 21:13:00 [5171]

Most értem hogy miért olyan szélesek a törlő tartók. Ötletes és szép.

Előzmény: KoLa, 2009-09-15 20:21:00 [5163]

Köszi!Már otthon is kérdezik erősen hogy mikor hoz ez pénzt!!!!!

Előzmény: Miki2, 2009-09-15 21:02:00 [5167]

Van egy másik garnitúra - az olyan - csakhogy,akkor be vagyok zárva a keresztszán területére (400x416)így viszont lelóghat róla valami, mivel az első elem egy szintben van az asztallal.
Még építek rá egy marógépet is.

Előzmény: kmajer, 2009-09-15 20:52:00 [5165]

>E1N gépem van, ennél a keresztszán nóniusza az >átmérőcsökkenés mértékét mutatja,
Ma jöttem rá , hogy tényleg az átmérő csönnest mutatja a nóniusz, és nem az átmérőt. Emiatt módosítom a leni módszert. A mért értéket pl 21.47 felkerekítem a 8 mm többszörösére, ez esetben 24-re. A nóniusz tárcsát pedig az érintő fogásban a mért érték és a felkerekített érték különbségére állítom példában 2.53-ra. Így a 8 többszöröseiből (8,16,24,32...) le kell vonni a a nóniuszról leolvasható értéket ez adja az átmérőt. A nagyolásnál tényleg célszerű egész számokra teni az egyes fogásokat. A nagyolásnál mennyit szoktál ráhagyni a kész méretekre hosszban és átmérőben?

Előzmény: tomsawyer, 2009-09-15 15:20:00 [5162]

Így lesz csoda egy öreg gépből.
Gratulálok a kitartásodhoz !

Előzmény: KoLa, 2009-09-15 20:21:00 [5163]

Szépmunka gratula

Előzmény: KoLa, 2009-09-15 20:21:00 [5163]

Nagyon szép, de miért nem a szán végei
felé lejt, mint az ipariak?
Így könnyebb volt megcsinálni?

Előzmény: KoLa, 2009-09-15 20:21:00 [5163]

Előzmény: KoLa, 2009-09-15 20:21:00 [5163]

Sziasztok!
Ma megint sikerült a gépemet bővíteni - forgácsvédő "csiszi-csuszi" lemezeket hajlítottam 1-es krómlemezből.
Ezeket a keresztszánra egy mozdulattal rá lehet akasztani és viszi magával, a múltkor bemutatott törlőkonzolok tetején csúsznak.
Íme néhány fotó

Én úgy csinálom a nagyolást, hogy mérek, nullázok és egész számú miliméterses fogásokkal haladok. Ez acélnál jellezően 1mm-2mm, lágyabb anyagoknál 2-3mm.E1N gépem van, ennél a keresztszán nóniusza az átmérőcsökkenés mértékét mutatja, és azt tartom fejben. Az utolsó nagyoló fogás után megint mérek, általában nullázok(ez nem biztos hogy helyes), és leesztergálom a maradékot.

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-09-15 12:19:00 [5159]

A gyakorlati "képzésnek" a legsarkalatosabb pontja szerintem az, hogy az emberi tényezőkből adódó mérési számolási, beállítási hibákat ne kövessük el. Ehhez kellene jó módszereket bemutatni. Eddig sajnos ennek nyomát sem látom.

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-09-15 12:30:00 [5160]

Ha van útmérő, akkor a következő módszert használnám. veszek egy érintő fogást, lenullázom a keresztszán útmérőjét. Mérek egy átmérőt. a mért érték felével elmozdulok a középpont felé (ezt szt hiszem negatév írtékként fogja kiírni az útmérő.) Ha elértem az előbb kiszámolt átmérő/2 úthossz, elvileg az lenne a forgástengely, azaz az átmérő 0. Itt ismét nullázok. Ezt követően kijelzett érték mindig az átmérő fele lesz, átmérőt tehét könnyen tudok esztergálni méretre, mérés nélkül is, csak a simítás előtt kell egy ellenőrzést végezni.
Hossz méretnél az első oldalazó fogásban nullázom, így közvetlenül le tudom olvasni ill. be tudom állítani a csaphosszakat. Nekem így lenne logikus, de az oktató meg sem emlétette ezt a lehetőséget, ő mért egy átmérőt nullázott, majd fejszámolás és a kiszámolt érték beállítása a kijelzőn volt a sorrend. Így nem sok értelme van az útmérőnek.

Mi a véleméynetek a következő módszerről: A keresztszánon egy körülfordulás tegyük fel átmérőben 8mm. Veszek egy érintő fogást, lemérem az ármérőt. Pl. 22.43 . Ezt elosztom 8-cal és a maradékot beállítom a nóniuszon, tehát 6,43 ra állítom a nóniusz tárcsát, az érintő fogásban lévő késnél. Ettől kezdve egyszerű számolással be tudom állítani ill le tudom olvasni az átmérőt. 0-8 as átmérő között a leolvasott érték az átmérő. 8-16 mm között 8+ a leolvasott érték adja az átmérőt, 16-24 között, 16+ leolvasott érték adja az átmérőt és így továb. Tehát a 8 többszöröseit kell tudnom fejből ezek adják a teljes körülfordulások számát és a leolvasott értéket ehhez kell mindig hozzáadni. Ez ellen a módszer ellen mit lehet felhozni érvként?

Előzmény: Laslie, 2009-09-14 21:36:00 [5158]

Akkor haladsz a legbiztonságosabban, ha nagyoláskor például mindig 1 kört tekersz a keresztszánon. Ha tudod, hogy 1 kör 5mm átmérőcsökkenést okoz akkor könnyebben számolsz fejben. De megteheted azt is, hogy ha 50-ről le akarsz menni a nagyoló fogásokkal 22-re akkor még mielőtt elkezded a nagyolást a keresztszánnal leszaladsz 28mm-ert átmérőben és az anyag homloksíkjára feljelölöd és ott nullázod le. Így már nagyon nehéz elbakkantani. Ha meg csak 1 db alkatrészed van akkor az utolsó két méretező fogásnál nem is kell nullázni. Azt hogy mikor nullázol és mikor nem azt csak te döntöd el. Egy a lényeg , ha megszoksz egy módszert akkor kivétel nélkül mindig úgy csináld.

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-09-14 21:10:00 [5155]

Szép történet..

Most legalább megtapasztaltad, hogy milyen a hossznóniusz hiánya.

Előzmény: n/a (inaktív), 2009-09-14 20:49:00 [5153]

Ezzel a módszerrel a nóniusz két állapotot mutathat
1, 0-nál van az utolsó fogás
2, a kés aktuális pozícióját közvetlenül le lehet olvasni. Ez utóbbinál azért van egy kis bibi, a teljes körülfordulások számát továbbra is fejben kell kezelni, ezt nem lehet leolvasni. Ezen okból lehet, hogy célszerű lenne mégis minden fogásvétel után nullázni, a következő fogást számolás nélkül lehetne beállítani. Hát nem tudom, egyelőre ez nem tiszta.

Nekem valami olyan elképzelésem volt, és szerintem valaha így is csináltam, az első fogásra nullázom a nóniuszt után mérek, (pl 24,38 -os) és a nóniuszt a mért átmérőre állítom. ( pl. 4,38-ra). Innentől kezdve egy darabig nem kell nullázgatni, de közvetlenül le tudom olvasni, ill. be tudom állítani az átmérőt. Szerintem ha sokat kell fejben számolgatni, előbb utóbb bejön egy hiba. Vagy tévedek?

"Eddig azt hittem, hogy 1db-os szériához a CNC kód gyártása sokkal tovább tart, mint manuálisan esztergálni. Most már ebben nem vagyok 100%-ig biztos."

Ez olyan, mint 1 db SMD-t felforrasztani egy panelra. Kézzel villámgyors, géppel örökkévalóság.

A nóniusszal az a fő bajom, hogy ha eltekerem (pl. kés kiemelés, visszaállás jobbra esetén) fogalmam sincs, hogy mi volt az utolsó fogás pozíciója. Az oktató szerint a nóniusz gyűrűt munka közben nem célszerű állítgatni. Pl. veszek egy érintő fogást, azzal lenullázom a tárcsát. veszek pl. 0,5 fogást, végigmegyek a csapon, visszaállok a hossz szánnal, Mérek egy átmérőt először tolómérővel, majd mikróval (a mikrót könnyű elnézni az oktató szerint az kell a tolómérő). Ez után számolás, hogy a kész méret - nagyolási ráhagyás méretig hány fogásban vegyem le. Mondjuk kettőben, tehát megfelezem a maradékot valami egész számra kerekítek. Végigmegyek a csapon ezzel a fogással, visszaállok, mérek, számolok, kész méret, de itt már többnyire nem egész szám jön ki. beállítom a második nagyoló fogást, végigmegyek a csapon. Mérek egy átmérőt, hogy jó -e a nagyolási méret. Most jöjjön a csap hossz, tegyük fel, hogy nincs hossz nóniusz a gépen. csaphossz - nagyolási ráhagyás (pl. 1 mm) feljelölés tolómérő és egy kis (érintő) beszúrás a kimért helyen. Hossz mérés, hogy jó-e a jelölő beszúrás. Visszaállok a hossz szánnal jobbra, érintő fogást veszek, végigmegyek a lenagyolt csapon ezzel az érintő fogással a feljelölt beszúrásig, kiemelem a kést a keresztszánnal (csap váll kialakítás) . Mérek egy csaphosszt. Számolok, hosszánhoz nem nyúlva kézi szánt nullázom. Veszek egy érintő fogást a csak váll közelében a paláston, és a kézi szánnal a csaphossz - ráhagyásig az érintő fogással kialakítom a csaphosszt, keresztszánnal kiemelem a kést (csapváll merőleges kialakítása).

Már eddig is elég követni annak, aki nem volt ott:).
1, lehet, hogy nem kell ennyit mérni, számolni, és emlékezetből írom, amit csináltam.
2, Ez még csak a csap nagyolása volt és már szédülök.
3, Van ugyan digitális kijelző, de azt nem használtuk. ugyenis az én gépemen úgysem lesz, másrészt az olyan érzékeny ,vagy a kérikerék olyan érzéketlen, hogy űrület 0,01 pontosan beállítani.

Kérdésem, hogy ezt biztos nem lehet egyszerűbben? Eddig azt hittem, hogy 1db-os szériához a CNC kód gyártása sokkal tovább tart, mint manuálisan esztergálni. Most már ebben nem vagyok 100%-ig biztos.

Az SN32
" border="0" style="max-width:970px">

Ma erősen elgondolkoztam azon, hogy inkább CNC esztergát kellene építenem vagy vennem. Beleszédültem egy csak kialakításába, érintő fogások , nóniusz, tolómérő, mikrométer váltotta egymást. Hát nem is olyan egyszerű, mint amulyennek elképzeltem. És ez csak egy sima csap volt, de +/-0,01 -os tűréssel megcsinálni, nem volt gyerekjáték legalábbis nekem szükség volt minden idegszálamra.

Épp ma voltam a tanműhelyben, ahol ezek a gépek vannak.
Quantum 330x 800-as
Ez pedig egy hasonló csak jet felirattal.

Jól néznek ki (messziről) Közelről füle-farka le akar esni, ipari használatra alkalmatlanok. Ugyan az az anyagminőség kivitelézés, és precizitás, mint a praktikerben kapható kistesónál, de nagyobb méretben és áron. Pl. gépi elotolás bekacsolt állapotában a hosszán kézikerekét megfogva elnyírja a vonóorsó menesztő stiftjét. Így van megoldvan a túlterhelés elleni védelem. A stift cseréjéhez le kell venni a vezérorsót, ki kell fúlni az elnyírt stiftet tb. Félnapos meló. Más, a kéziszán rögzító csavarjai M8-as menettel rendelkeznének, de 7,3-as csak a csavar külső átmérője. Meg vannak szakadva a csavarok az 1éves gépen. A késtartóban a kés leszorító csavarok vége szét van nyomódva, mintha gyúrméból lenne. Ki sem lehet őket hajtani, így cserélni sem tudják őket lefűrészelés nélkül. Szóval ez közelről megnézve erősen hobbi, de inkább játék, mint precíz szerszámgép.

TOS SN32-n dolgoztam ma. Ez is egy új masina, két éves. Ez nem játék gép, tudja amit kell, könnyen kezelhető, és mégis stabil. 1800kg, 4KW-os motorral.

Előzmény: zolpapp, 2009-09-14 13:15:00 [5149]