Az elmúlt pár napban alaposan körüljártam a témát és én is a gázos megoldás mellett döntöttem. Igaz, hogy az elektromos volt a cél, azonban rájöttem nem csak a meló sok vele, de a hatásfokkal is gondjaim adódhatnak. (erre Ti adtátok meg a választ, köszönöm!!!) Igaz nem akartam nagy olvasztót készíteni, de azt hiszem már késő.
A kérdés már csak az, hogy mekkora legyen a tégely űrtartalma? Illetve ha jól emlékszem azt tanácsoltátok korábban, hogy inkább hosszúkás legyen, mint széles. Erősítsetek meg ebben!
A második kérdés, (ami igazából a harmadik:) ), hogy a gázégő kialakítása hogyan történjen?
Arra, gondoltam, hogy fogok, egy colos csövet kicsit megesztergálom a palástját, majd az egyik végét úgy 20-40mm hosszan befenekelem, ebbe fúrok egy lyukat a fúvókának. A fúvókát még nem tudom, hogy csinálom meg, lehet ilyet venni? Elvileg 20-as kell (0,2 mm átmérő). Aztán a colos cső palástjába készítek körbe 4x4 lyukat, amelyek 4 mm-es ugrásokkal követik egymást egészen 20 mm -ig. Ezt egy külső csővel lehetne elzárni, illetve nyitni, a keverék képzéshez. És ez az egység kerülne beépítésre az olvasztóban kialakított "égőhelyre".
Szerintetek, ez jó lehet, vagy növeljem a colos csövet 5/4-re, vagy nagyobbra?
Bízom benne, hogy érthető voltam.

Annyit tudok és láttam is (a barátom elektromos kemencéket gyárt, amik évekig üzemelnek), hogy egyáltalán nem használ vízüveget, mert 700 fok felett nem alkalmazható. Amerikából rendeli a hőszigetelő anyagokat és a ragasztókat.
Három kategóriát használ: 800 fok alattiakat, 1300 fok alattiakat és 1800 fok alattiakat (ez utóbbi ára már horrorisztikus.
Amiket itt látok felhasználni ezek mind a 800 fok alatt használatosak.
A lángálló anyagok ugyan ezen hő fok kategóriákban kb. plusz 3 szoros felár.

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-05-24 22:11:00 [1781]

Szia!
Én nem tudom Te miből építetted a kemencéket, de amit én építettem 1,5Kw-os és 2 literes.
Naponta fűtöm fel 1500C fokra már három éve és a kutya baja, pedig ezt a hőmérsékletet 45 perc alatt eléri. Ugyan azt nem szereti ha 1000 foknál kinyitom, és ott nyitva is marad, ilyenkor hajszálrepedések keletkeznek a bevonaton. A kalória kft-nél vásárolt kályhám 10 éves minden nap 1050C fok és nincs rajta repedés.
A gondosan megválasztott anyag a technológiákhoz nem nélkülözhetető és nagyon drága azt is tudom.

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-05-24 22:11:00 [1781]

ma végre elkészült a kohóm, bár még kipróbálásra várni kell de már ez is előrelépés


így néz ki a belső szerkezete
külső kálcium szilikát aztán kerámia paplan


ilyen lett kikenve kvarc liszt vízüveg keverékével (remélem nem lesz belőle gond, hogy kvarc liszt szerintem max csak üveg lesz a belseje)persze kapott még egy két centis samott tégla bélést is, így már azért erősen elgondolkodtam rajta, hogy mi fog beférni amibe még lehet egy kis mennyiséget is olvasztani majd




ez pedig a tüzelő nyílás, a belseje még üres majd elkészül bele a diffúzor cső és a gáz szelep valamikor a héten



azért nem bírtam magammal és a kis kézi pb lámpával megpróbáltam begyújtani de olyan kicsi a teljesítménye, hogy csak hangja lett a kicsikének

Kíváncsian várom az indukciós kísérleteket.

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-05-24 22:11:00 [1781]

Kedves elméleti fémöntögetők!

Ahogy jól sejtitek, az ohmikus elektromos fűtéssel nem lehet csodát csinálni. Az egész egy ördögi kör. Én már építettem 2 év alatt 3 kemencét, kanthal huzal, túlzásba vitt hőszigetelés, vékony téglázat, oldalajtós kivitel, és még sok mást kipróbálva, de nem kifizetődő az olvasztás...
Összegezve azt tudom mondani, hogy még mindig előnyösebb a lehető legnagyobb teljesítménnyel fűteni, mivel így kevesebb ideig kell fűteni, mint alacsonyabb teljesítménnyel. A veszteségek pedig arányosan növekednek a hőmérsékletkülönbséggel. Ha a teljesítmény nem elég nagy, akkor még az olvadáspont alatt beáll a termikus egyensúly, és örökkévalóságig hevítve se olvad meg semmi sem. Ugyan akkor a hirtelen bekapcsolt hatalmas hősokk a téglákat és a kemence vázát sem kíméli, egy ismerősnek készített 4.5kW-os 3 fázisú 35 literes kemence, melyet speciális műgyanta alapú anyagok gyors hevítésére és hőn tartására használt kerek 1 évig (kb. 80 felfűtés), és melyben soha nem ment a hőmérséklet 510°C fölé, szétporladt. Szó szerint a szögvas váz elszenesedett, a kőzetgyapotból por lett, a samott-téglák elrepedeztek, bedűltek, egyedül a hőelem és a szabályzó maradt meg belőle. (Viszont, /az ő véleménye szerint/ jobban járt így is ezzel, mint egy gyárival különböző okok miatt).

A vermikulit lapokat már beszereztem Bódin keresztül, de ezeket a majdani indukciós kemencémre tartogatom. Tisztában vagyok vele, hogy ha tényleg csak olvasztásra kell a készülék, akkor gázzal érdemes fűteni, én is ezt tanácsolnám mindenkinek. Illetve a kellő óvatosságot, körültekintést és a szakértelem hiányából adódó meglepetések elkerülését...

Előzmény: Szalai György, 2010-05-23 18:03:00 [1767]

Ha porcelán nem is, de bizonyos kerámiák igen.

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-05-24 13:49:00 [1779]

Fémtégely helyett porcelán tégely nem jó?

Mindenképpen.
Rám is rámfér az infó.
Persze ha addig nem rúgnak ki innen.

Előzmény: Szalai György, 2010-05-23 21:55:00 [1777]

Szerintem ide minden alumíniumolvasztással kapcsolatos infó befér. Engem tutti érdekel.
Rögzítsd az adatokat, hadd tudjuk mi Hobbyisták, hogy mi újság az iparban, ami után kullogunk.

Előzmény: KisKZ, 2010-05-23 21:20:00 [1776]

Tehát csak az olvasztásig foglalkoztok most még a dologgal. Ha minden jól megy az öntő haverral összefutunk rövidesen. Megkérdezem, hogy milyen követelmények szükségesek a megfelelő olvadékhoz ha érdekel. Persze az ő cége csak alut önt. Igy csak ebben tudok érdeklődni biztosra.

Előzmény: Szalai György, 2010-05-23 20:51:00 [1775]

Én most ezt.
tömeg (kg) 11,0
Fajhő (kJ/kgC) 0,89
Olvadáspont (C fok) 700
Olvadáshő (kJ/kg) 398
Szükséges hőteljesitmény (kJ) 11231
Szükséges hőteljesitmény (kWó) 3,12
Fűtő teljesitmény (kW) 4,00
Szükséges idő (óra) 0,781
Szükséges idő (perc) 47

Előzmény: KisKZ, 2010-05-23 20:47:00 [1774]

Akkor mit számoltok Gyuri?

Előzmény: Szalai György, 2010-05-23 20:35:00 [1773]

Természetesen megkérdezhetnéd. Ha mégse tennéd, leköteleznél. (Rejtő J. után szabadon.)
Na de tényleg fogalmam sincs. Pedig a keresztapám maszek színesfémöntő volt az óvilágban. A kohót pedig az összes hóbelevancával együtt a géplakatos édesapám készítette neki. Én akkor már nagy kisfiú voltam és az óvodás lányok jobban érdekeltek, ezért elsiklottam a részletek felett. Most próbálom bepótolni az akkor elvesztegetett információt, de hát azt sem tudom, hogy mit nem tudok, és minél okosabb vagyok, annál hülyébbnek érzem magam.
De majd holnap erre is rámegyek. Köszi a kérdést.

Előzmény: KisKZ, 2010-05-23 20:21:00 [1772]

Megkérdezhetném, hogy mennyi dieig érdemes az olvadékot olvadt állapotban tartani a megfelelő öntési minőség érdekében?
Megtette-e valaki hogy vizsgált már hülési görbét az ideális kristályszerkezet kialakulásának a vizsgálatára?

Előzmény: Szalai György, 2010-05-23 18:03:00 [1767]

Levezetnéd ezt az új számítást is? Úgy, mint a #1762-ben.
(Én még mindég 50% körül járok.)

Előzmény: Rabb Ferenc, 2010-05-23 19:56:00 [1770]

A kollektív bölcsesség ismét diadalmaskodott. Gyuri tapasztalati adatokkal cáfolta amit írtam, Te pedig megadtad a magyarázatát. A alumínium olvadáshője 398kJ/kg. És máris 30% alatt van a hatásfok.

Én meg magam alatt

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2010-05-23 19:45:00 [1769]

Feri !
Valamiről elfelejtkezhettél. Amikor a szilárd jégből viz lesz (0 C fokos mindkettő ) akkor még a rejtett hőt közölnünk kell. Az alunál is így kell lenni mert a fázisátalakuláshoz is kell energia (szilárdól cseppfolyós lesz)

Előzmény: Rabb Ferenc, 2010-05-23 16:39:00 [1764]

Egy ismeretlen felépítésű és hőszigetelő képességű rendszer veszteségeit elég nehéz pontosan megmondani. De minél kisebb az egész, annál rövidebb idő kell a felmelegítésre. Így sokkal kisebb a veszteségi hő is. Ha pl a belső hőszigetelő réteg Vermikulit - és itt lehet az is - biztosan sokkal jobb a kohó hatásfoka, mintha egy fél mázsás samottbélést is fel kell melegíteni. (belül 800, kívül 40 fokra)

De ha esetleg elkészül ez a variáció, a gazdája remélem megmondja a frankót.

Különben is, ha a meteorológusok is csak 20%-ot tévednének, sokkal biztosabban tudnánk, milyen idő várható. Nem kellene villannyal fűteni az udvart...

Előzmény: Szalai György, 2010-05-23 18:03:00 [1767]

Ezzel szemben: © deguss #1032
Csak kivonatosan: _11kg-ot öntöttem le_Ehhez kellett másfél óra 4kW-al_10cm-es kőzetgyapot szigetelés_ A kemence külső lemeze nem melegedett még 40°C fölé sem!

Ha a #1762 számítást alkalmazom a fenti esetre, akkor annak az olvasztásnak 50% hatásfokkal 57 percig kellett volna tartania. De másfél óráig tartott, vagyis a művelet hatásfoka 30% körül mozgott. A felhasznált villamos energia 70% pedig, alumíniumolvasztás helyett, valami egész más munkát végzett.
Le kell vonni az izzószálas olvasztás hatásfokára vonatkozó tanulságot.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2010-05-23 16:21:00 [1762]

Már csak az a kérdés, hogy hány fokot bír ki a fűtőbetét?!

Előzmény: Rabb Ferenc, 2010-05-23 16:39:00 [1764]

Hálás köszönet!
Hőtárolós kályha betétje?

Előzmény: Rabb Ferenc, 2010-05-23 16:39:00 [1764]

Az ORCZY Elektronikánál találtam csak Neked csak most csak véletlenül görbítgethető 1kW-os grill fűtőbetétet

Előzmény: Rabb Ferenc, 2010-05-23 16:24:00 [1763]

És még egy apróság! Bojler fűtőbetét nem jó, mert gyorsan elég hűtés nélkül. Keress megfelelő formájú grillsütő, vagy egyéb fűtőtestet. De ne nagyon görbítgesd a megfelelő alakra, mert azt nagyon nem szereti.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2010-05-23 16:21:00 [1762]

Olvasztandó tömeg: 1kg alumínium
Fajlagos hőkapacitása(lánykori nevén fajhő) 0,89kJ/kgC
Olvadáspont 660 C de illik legaláb 700 C fok fölé hevíteni
Tervezett fűtőteljesítmény (amit még lazán elvisel a hálózat) legyen 2kW
Szükséges hőteljesítmény: 1kg*0,89kJ/kgC*700C=623kJ = 0,173kWó
T=0,173kWó/2kW=0,086 óra= 5,19 perc

Ha 50% hatásfokkal számolsz, akkor kb 10 perc alatt olvad meg 1kg alumínium.

Ha pedig valamit nagyon elszámoltam, szóljatok...

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-05-23 15:30:00 [1761]

Sziasztok Urak!

Én valami ilyesmire gondolok, csak kicsit nagyobb kivitelben, megfelelő szigeteléssel:
http://www.youtube.com/watch?v=DBcvf2jIANc&feature=related

Amennyiben ez nem jönne össze, úgy a deguss által épített samottéglás, cekászos (azt hiszem, cekász van beépítve) megoldást választanám. A gondom a méretezés, hogy 1 kg alumínium olvasztásához, mekkora hőteljesítmény kellene és ezt a fenti két megoldásra adaptálni. Mekkora huzal, (átmérő, hossz, fajlagos ellenállás, stb) mekkora fűtőbetét kell? Őszintén szólva nincs sok kedvem kísérletezni, csak egy kicsit.
Köszi a válaszokat!

Az igazság odaát van! De onnan még senki nem jött vissza, hogy nekünk is elmondja...

Őszintén szólva, még így is kétkedve fogadom ezt a zanzásítást. Dehát nem kell nekem sem mindent értenem. Csak tudod az a bizonyos kanálgörbítés jut ilyenkor az eszembe, amiről azóta már kiderült, hogy nem is egészen úgy műxik.

És hogy jó napod legyen, íme a kért kép

Előzmény: Szalai György, 2010-05-23 13:37:00 [1758]

Kifigyeltem, hogy csinálják a nagyfiúk.
Tudom, hogy elérhetetlen, de legalább láthatjuk, hogy mire kell törekedni. Érdemes meglesni a Technology és Products menük tartalmát. Az egyik figyelemre méltó látványosság a rezonáns kör rendkívül tömör szerelése.

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-05-19 10:01:00 [1731]

Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy sírva röhögöd végig a hétvégét. Tovább olvastam a témát.
Megkövetlek. Nálad van az igazság, nem helytálló, amit a #1737-ben írtam, hogy: „Szerintem a kisebb érme tömege pont annyi, mint az eredetié volt, a térfogata csökken, a sűrűsége nő.”
Valójában az átmérője csökken, a vastagsága nő, tehát a térfogata, a tömege és a sűrűsége marad.
(Megnézném egy zokogós fotódat.)

Előzmény: Rabb Ferenc, 2010-05-20 20:39:00 [1740]

Úgy, hogy Te is megértsd, csak akkor tudnám részletezni, ha magam is részletes ismeretekkel rendelkeznék. De ehhez már süti vagyok.

Hogy hová lesz az infravörös tartományba eső elektromágneses sugárzás egy olyan hőszigetelő anyagban, amelyik nem veri azt vissza, hiszen nem hőtükör? Jó volna tudnom, de a tudás ilyen mélységeiben már nem szeretnék elveszni.

Igen, én is úgy tudom, hogy a konyhai örvényáramú melegítők esetében a meleg az edény aljában keletkezik, nem a levesben. Ettől még igaz, hogy a veszteség akkor a leg kevesebb, ha a meleg a levesben keletkezik. Ennek a feltételnek konyhai viszonyok között a mikrohullámú főzés felel meg. Alumíniumolvasztáshoz pedig az örvényáram ad erre lehetőséget.

Örvényáramú alumíniumolvasztáskor más a helyzet, mint a levesben. A grafit, pláne a kerámia tégely, örvényáramú szempontból nem sokat zavar. A indukció java a tégelyben lévő alumíniumban dolgozik. Ott kelt meleget, ahol arra közvetlenül szükség van.

Még azt is elhiszem, hogy egy grafit tégely a rásugárzott hő kilencven százalékát elnyeli. De hogyan nyelhetné el azt a hősugárzást, ami nem a tégely irányába sugárzik, hanem ellenkező irányban?

Ha olyan kemencét lehetne építeni, ahol a fűtőhuzal (levegő közvetítése nélkül) közvetlen termikus kapcsolatban van legalább a tégellyel, már javulhatna a helyzet. De házi körülmények között még ez is a lehetetlennel határos. Az alumíniumban való közvetlen meleg keltésre alkalmas még az ívkemence, ami megint nem barkács kategória. Marad az indukció, mint jó hatásfokú hobbyista lehetőség. A többi túró. Ez nem szentírás, hanem a saját véleményem, a pillanatnyi ismereteim alapján. Az ismereteim változnak és vele a véleményem is. (Újabban már a szentírás is változik.)

Előzmény: Rabb Ferenc, 2010-05-22 08:27:00 [1752]

Akkor sem rossz. Igaz, rájöhettem volna magamtól is. Nincs a háttérben a relief győjtemény és a szorgalmas "kicsi"

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-05-22 11:53:00 [1755]

Nem én csinálom, csak találtam a neten.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2010-05-22 11:10:00 [1754]

Ne szerénykedj! A gyári is pont így működik, csak ott napi 24 órában.

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-05-22 10:25:00 [1753]

Házi litze készítés.

Két dolgot ha volnál szíves egy kicsit részletezni. Csakhogy én is megértsem...

>>A szép vörös fűtőszálról sugárzott, jókora infravörös része, jól elnyelődik, kárba vész, felemésztődik a hőszigetelésben. << Mi az, hogy felemésztődik a hőszigetelésben? És akkor mi lesz belőle?

>>Legjobb, ha a meleg magában a levesben keletkezik ... otthonra csak az örvényáramú olvasztás a jó olvasztás.<< Eddig úgy tudtam, hogy az örvényáram a fazék aljában, és nem a levesben keletkezik.

Ja, és még egy apróság: a tégely a sugárzott hő kb 90%-át elnyeli. Azért az nem olyan rossz. Főleg ha nem tud más irányba terjedni. Az viszont kétségtelen igaz, hogy a gázégő zajos, és a hő nagy része a "kéményen" távozik.

Előzmény: Szalai György, 2010-05-22 06:32:00 [1751]

A háztartásban, az iparral ellentétben, az igénybe vehető elektromos teljesítmény többnyire erősen korlátozott. Elektromos munka viszont bőven rendelkezésre áll, hiszen ráérünk órákig olvasztgatni, nem hajt a tatár. Ezért szerintem egyáltalán nem érdemes hobby célra sok kilowattos kemencét építeni, csak amekkorát éppen szükséges és inkább több időt kell szánni az olvasztásra.

Itt jön a hővezetés és a hőszigetelés problémája. Mert az izzószál minden irányban egyformán fűt, az alumínium felé is meg az ellenkező irányba is. De minek fűt arra amerre nincs is alumínium? Csak zabálja a drága villanyt. Kifelé tehát hőszigetelünk.
De mi lesz azzal a meleggel, ami a hőszigetelés irányába próbál terjedni? Visszaverődik az alumínium felé? Dehogy! A szép vörös fűtőszálról sugárzott, jókora infravörös része, jól elnyelődik, kárba vész, felemésztődik a hőszigetelésben. A hővezetéssel terjedő része meg a rossz hővezető levegőt próbálja melegíteni a kemence belsejében, hogy majd a meleg levegő olvassza az alumíniumot. Szánalmas. És a fűtőszál alumínium felé eső oldalán keletkező meleg sem tud mihez kezdeni, Útját állja a levegő.
Aztán persze nagy nehezen, sok munka árán, mégis csak sikerül belepumpálni annyi meleget az alumíniumba, hogy megolvadjon, ha elég türelmes a hobbyista. Ekkor jöhet a homloktörölgetés, (hiszen a levegőt már jól felmelegítettük) és az örömujjongás, a jól megérdemelt siker felett, mert minél több munkába került elérni valamit, annál jobban örülünk neki. Gratulálok.

Izzószálas villanykemencében nem az igazi az alumínium olvasztás, mint ahogy a gulyás leves főzés sem. Az izzószáltól az olvasztandó alumíniumig minden féle tré hővezető anyagokon kénytelen valahogy keresztülterjedni az a szegény hő. Nem csoda, hogy mire nagy nehezen eljut odáig, már semmi kedve olvasztani.
Legjobb, ha a meleg magában a levesben keletkezik, ezt a drága mama is tudja, akkor nincs hőátadási veszteség. Tehát a hobbyistának (ha már a csendes és tiszta villany mellett dönt) otthonra csak az örvényáramú olvasztás a jó olvasztás.

Előzmény: robroy007, 2010-05-21 21:04:00 [1749]

És ráadásul nem hangos, mint a gázégő!

Előzmény: robroy007, 2010-05-21 21:04:00 [1749]

szerintem elektromosan elég költséged olvasztgatni házi körülmények között
viszont aki nekem öntött alut azt mondta hogy egy tégelyhez 5-6000 Ft a villany és kb 70kiló alu ipari olvasztóban tehát jó szigeteléssel kb 1,5 óra mutatvány ebből már lehet számolgatni

15-20 kW teljesítmény ha jól saccolom és emlékeim nem csalnak

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-05-21 09:29:00 [1746]

Alapvetően rossz az ötlet. A bojler fűtőbetétjének kicsi a felülete. Ezért simán elégne, ha nem hűti teljes felületén a víz

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-05-21 09:29:00 [1746]

Ha nem akarod kidobni a fűtőbetéteket ne nagyon próbáld! Tudniillik a bojler betét (Bármilyen hülyén hangzik is : )Hűtést igényel.! A melegítendő víz hűti. szárazon negyededóra alatt tönkremegy!.Tehát valami légfűtő betréttel kéne próbálkoznod. Hogy hány KW azt nem tudom , de szerintem sok.

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-05-21 09:29:00 [1746]

Sziasztok! Hirtelen felindulásból kérdezném. Tegyük fel bojler fűtőszálból készítenék „kohót”, 1-2 kg alu olvasztásához hány kW fűttőszálra lenne szükség?
Köszi a válaszokat

Azért hoztam példának annak idején, az indukciós melegítéstől kissé elkanyarodva, a Tesla tekercs meghajtó kapcsolást, mert az is nagy energiájú impulzus üzemű félhidas, vagy teljes hidas kapcsolás. Működésében szinte nem is más, mint ami a fémhevítéshez kell. Jól kitalált, megépített, gyakorlatban bevált. Azt próbálom bizonygatni, hogy az önmagukban (meghajtó nélkül) önrezgő kapcsolások nyitás-zárás karakterisztikája nem elég meredek, hatásfokuk ezért alapvetően hitvány. Frekvenciájuk nem hangolható, az önbeállt frekvencia pedig kevéssé valószínű, hogy pont célirányos volna. A hosszúkás tekercs a mágneses energiát nagy területen osztja meg, nem röviden koncentrálja, mint az egyrétegű tekercs.
Azt gondolom Tesla követői jóval közelebb járnak a hatásos vashevítéshez, mint mi, érdemes figyelni rájuk.
Az oldalhosszú gépfordítás nekem sem rokonszenves. Tesla-s hozzászólásaim is nyugodtan törölhetők.

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-05-21 01:42:00 [1744]

Kedves Gábor!

Többször is kerestelek Skype-on, érdeklődi szerettem volna mi újság Felétek Miskolcon, mert ami a híradásokból lejön, az nem enged semmi jóra sejtetni...

Nem akartam én szóvá tenni, hogy miről folyik itt a csevej, pedig gondoltam már rá. Elkomolytalanodik a téma ezzel a coil gun-nal, meg az oldalhosszú undorító gépfordítással, felendőbe merülnek Bódi értékes mérései, képei, beszámolói, és a hozzászólások a sok hülyeség közepedte.


Elemzem a kapcsolást, és dolgozom egy másik kivitelen. Ahogy megjön minden alkatrész, én is el tudok kezdeni kísérletezni.
Továbbá szimulálok:




Svejk féle 68/44/13.5 gyűrűmag. Al értékét 20000-re saccolom, nem tudom érdekes mód pontosan megmérni. Kevés (<4) menettel 5000 nH/n^2 körüli értéket mérek, 5-6-7 menettel 20000 körül, e felett megint 15000-ret. Mint ha nem lenne állandó az induktivitása?! Bár lehet hogy a műszer trükköl csak meg, mivel a magas a toroid kezdeti permeabilitása. Igazából üzemi árammal kéne mérni induktivitást, úgy gondolom.
Minden esetre légréssel fojtónak jó lenne, majd meglátjuk mire jutok vele...

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2010-05-20 20:35:00 [1739]

Ha a nő tömege megnő akkor a fekete lyuk kisebb lesz - arányaiban ! mert mint tudjuk a lyuk ...)))

Előzmény: Szalai György, 2010-05-20 16:55:00 [1737]

A #1737 szerint erősen dűlni látszik...

Előzmény: elektron, 2010-05-20 20:51:00 [1741]

Egy kissé vastagabb lesz utána ? Vagy megdőlt a fizika ?

Előzmény: Rabb Ferenc, 2010-05-20 20:39:00 [1740]

Na nehogy már tömörödjön egy sajtolt pénzérme, mert rögtön sírva fakadok. Persze a röhögéstől

Előzmény: Szalai György, 2010-05-20 16:55:00 [1737]

Hát hogy mi megy itt amig én homokzsákot hordok és szivattyúzok.Dani(Degusss) meg nem szól hogy ez már nem a fémöntés. Gratulálok Boldizár!
kb fél éve csináltam egy 200 V os 30 A es szabályozható tápegységet . Oda jókora nagyfrekis fojtó kellett. Én vettem 12 db U magot a Tali Bt től és párosítás után csillag alakban egy bakeltlapra raktam őket (RC marta a bakelitlapot. 6 mm2 es huzallal tekertem és a telítődés elkerülése érdekében légréssel (szintén bakelt) szereltem . Holnap csinálok fotót
A kondibankról : korábban végignéztem a nálunk kapható kondikat és a VIMA FKP1 jött ki nyerőnek. Akik MOT kondibankban gondolkodnak vegyék figyelembe hogy a kondi házán belül van egy kisütőellenállás (azt hiszem 10 M ohm)
A csillámkondi lenne az ideális. A richieburnett honlapon vannak (izraeli) kondigyártók

Hű de jó hogy ezt nem én tettem ide. Most magyarázkodhatnék.

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-05-20 10:37:00 [1736]

Az anyag nem tűnik el belőle mikor kisebb lesz, csak tömörödik.
Szerintem a kisebb érme tömege pont annyi, mint az eredetié volt, a térfogata csökken, a sűrűsége nő. Ha nem nő a tömege, nem nő a tömegvonzása sem, így nem lesz fekete lyuk.
Csak ha a nő tömege megnő, akkor lesz nagy a fekete lyuk.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2010-05-20 07:22:00 [1735]