Én a forgácstörőtis átszoktam köszörülni.

Előzmény: svejk, 2019-11-08 12:35:54 [44266]

Én is szoktam, de azért általában azt már nem tudja mint a gyári kialakítás. Meg ugye a késszár kialakítása miatt minimális a leköszörülhető anyagmennyiség.
Én is használom ezeket, csak lényegesen kisebb időtartamban mint amikor még filléres tétel volt számomra. Az esztergálás 95%-ban nagyolás, vagyis közelítés a névleges mérethez. Na erre kár a váltólapkát pazarolni, aztán kérdés hogy milyen célra és mit kell esztergálni, mert hiába lesz valami salamontöke felület, ha mondjuk utána kemencébe kell tenni, és még revés is lesz. Amikor pl. tudom, hogy nagy keresztirányú terhelésnek kitett tengelyt készítek, 1-1.2mm differenciával nagyolok forrasztott lapkással, aztán a rádiuszos élkialakítású váltólapkással 2 menetben besimítom.

Előzmény: svejk, 2019-11-08 12:35:54 [44266]

Gondolom fog majd műanyaggal, rézzel, aluval is találkozni, nem csak acéllal. Az acél minimum 3-szor nagyobb fajlagos forgácsolási ellenállást jelent, így minden forgácsolási erő, P is ennyivel nagyobb.
Így illogikus acélban kezdeni, ráadásul ott is van kenődő biliacél.
A beírásomnak egyébként is a lényege a "késélezés" megtanulása volt, mi mit befolyásol, milyen anyagahoz mi passzol. Nulladik lépésként pedig elindulni meg akár egy bükkfa seprű vagy ásónyélen is lehet. Ha nagyon hitvány a kés, ezeken is fogja érezni, valami nem stimmel.
Ráadásul sok kezdő emberke csak kis mini ceruza hegyezővel rendelkezik. Fölösleges elsőként acéllal kínozni, ezen tanulni.

Ja és még egy szempont: Adtam egy kezdő paraméter határ listát is. Ezek óvatos betartása és fokozatos növelése kapcsán nem létezik olyan sz@r alu kenődő anyag, ami ezeken a paramétereken belül "kidobna egy gépet". Azt bztos nem, aminek legalább minimum 300W kivehető hasznos P van a főorsójában.

VIGYÁZAT! A divatba jött frekiváltós meg egyéb elektronikus fordulatszám hajtások kapcsán a főorsóra adott esetben CSAK a töredék névleges motor P jut a jó öreg mechanikus sebváltóval szemben, ezt állandóan észben kell tartani!

Előzmény: Kopirnyák, 2019-11-08 11:04:26 [44261]

Csak én vagyok olyan elvetemült, hogy a kopott lapkákat átköszörülöm magamnak otthon hobbira?
Sokszor élesre mint a gyorsacél késeket.

Előzmény: Kopirnyák, 2019-11-08 11:27:23 [44264]

Tegnap azt a mutatott hengeres darab rudat megpróbáltam kicsit esztergálni, de nagyon nem akarta.

Aztán eszembe jutott, hogy a kés köbösen lengedezik ki, így gondoltam rövidebbre veszem a kilógását.

De még egy dolgot megnéztem, a szánok lötyögése is, mint kiderült, hossz szán, keresztszán , késszán is eléggé kottyanós volt így azokat meghúzva szorosabbra, már talán el fog boldogulni az anyaggal, mivel e kicsi esztergánál, meg ezeknek a tömege oylan kicsi, hogy elég kis erőtől is ha nincsenek fixen lerögzítve elmozdulnak, aztán emiatt eltörik a kés, vagy megakad a hajtómotor, törik a műanyag fogasrkerék.

Csak gondoltam ez más kicsi gépesenk is hazsnos, hogy oda kell figyelni mindenre, főleg ha valami keményebb anyagot próbálk megmunkálni.

Én meg visszaszoktam rá pár éve, főleg mióta a nagy gépem megvan. Annak idején hoztak olcsón váltólapkát marékszámra, ez a lehetőség már rég megszűnt. A forrasztottat egyszerű köszörülni, olcsó (1200-1300FT, egy kés nagyon sokáig elég), szürke kő/ gyémánt kombó. Aki ennyit nem tud megtenni/ rászánni kis időt elsajátítani az nem esztergályos.

Előzmény: Varga László, 2019-11-08 11:19:32 [44263]

Magamnak sem használok már forrasztott lapkás késeket!
Egy vízpumpa javító szakinak viszont muszályból kell köszörülnöm ,hogy el ne felejtsem a vele járó szenvedést,mert esztergálni azt szeret ,de köszörülni azt nem tud

Macerás a köszörülése ,csak egy tizednyi kopás végett mid a három oldal és a holkert is át kel köszörülni és alátétezni,
mert elmegy a központ (vagy utánállítani ha betétes késtartó van)
Én előretolható köszörülhető betétfémlapkás kést használok .
Max 30 másodperc a köszörülés nekem -nopersze van hozzá megfelelő gyémántkorongom.

Előzmény: Kopirnyák, 2019-11-08 11:04:26 [44261]

" Használunk teljesen keményfém kivitelű szárakat is,"
Ezekről fotózhatnál ide egy pár képet!

Kérdés hogy a lapkafészek is keményfém és a menet is?
Beleszikrázzák a menetet és a lapkafészket?

Előzmény: Vetesi75, 2019-11-07 20:25:51 [44239]

A műanyag és alu forgácsolást kezdésnek azért nem javasolnám mert teljesen másképp kell mint az acélt. Ha véletlenül egy kevésbé ötvözött alumíniummal kezd,(ráadásul kenés/ hűtés nélkül) még a gépet is kidobja. A műanyag meg igencsak félrevezető, mert ott a forgácsleválasztás igencsak eltérő a fémekétől. Attól hogy 1000 alatt marad a P még lehet színes a forgács és eléghet a kés hegye. Ha mindenáron szárazon akar esztergálni, akkor forrasztott lapkás kés "normálisan" köszörülve valamelyest tovább fogja bírni a munkát.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-08 10:48:15 [44260]

A színes forgács önmagában nem mond sokat, 100W körül is már lehet színes, illetve a szímesedés be se következik, holott több kW-os a P adott esetben.
De ha majd továbbra is ennyire érdekel a téma, írjál magánban, és válszolok neked egy paraméter listával, amin belül tuti hogy 1 kW alatt marad a forgácsolási P.

Melleslleg ha jól értem kezdő esztergályos vagy, nem értem, miért ennyire a forgácsolás P-je izgat mindig, és miért nem pl. a szerszám élszögei, és annak helyes kialakítása. Javaslom neked azt, hogy egy kezdetben egy 10*10 mm körüli gyorsacélból próbálj meg tanulás képpen az elméletnek megfelelően az adott anyaghoz legjobban illő kést köszörülni, és ki is próbálni aluban vagy műanyagban. Így érdemes szerintem kezdeni és lehetőleg kicsi technológia adatok mellett (f<=2mm, e<=0.1 mm/ford, n<=600 rpm, d<=30 mm) szerezd meg a tapasztalatokat.

Előzmény: mdani2, 2019-11-08 07:35:00 [44243]

Mielőtt írsz, gondolkozz, értelmezz de ne előítéletesen, és próbálj meg tudásod, képességed szintjén objektív maradni.

5 pontban kőkeményen a szakmai témánál maradtam, nagy valószínűséggel egyet se tudsz megcáfolni belőle!

Előzmény: Geszti Sándor, 2019-11-08 07:54:34 [44245]

A raklap nagyon ott van. Hirtelen azt hittem, hogy valami kolosszális szerszámot látok.

Előzmény: Varga László, 2019-11-08 09:45:09 [44257]

Képek a köpenyről és a átmérő 4mm késről

          

Előzmény: Varga László, 2019-11-08 09:14:50 [44254]

Ha haladni akarsz , vagy hűtesz vagy keményfémet használsz.
Forgácsolás a köszörülésnél kezdődik -"még kő az tanúni"

Előzmény: mdani2, 2019-11-08 09:32:06 [44255]

A gyorsacél esztergakés/maró onnan jön, hogy az a legkevésbé ellenállóbb a keletkező hővel szemben. Ott kell a legjobban észnél lenni. Én esztergára a legtöbbet betétlapkás kést használok, mert még nem sikerült elsajátítanom a kés köszörülés művészetét, viszont egyre jobban látom, hogy nem úszom meg a dolgot, mert sokszor jól jönne valami pici vagy egyedi. Marásra kizárólag gyorsacél szerszámokat használok, már az összes keményfém marómat eltörtem és nem vagyok hajlandó venni, mert elég drága ahhoz, hogy csak szórjam őket a kukába. A gyorsacél kések szívósabbak, azokkal még nem volt gondom.
Emlékeim szerint a keletkező hő legnagyobb része a forgácsban távozik. Ezért is javasolták nekem, hogy a forgács színét nézzem az acélnál. A hőkezelésnél is ezt használják, ha lánggal melegítik az anyagot. Van is valahol egy színskálám ehhez.
https://en.wikipedia.org/wiki/Tempering_(metallurgy)#/media/File:Tempering_standards_used_in_blacksmithing.JPG
A gyorsacél olyan 200-250 fokig használható, mert afölött hamar kimegy az éle. Úgymond kilágyul. Ezért mondták, hogy ha elkezd barnulni akkor ne terheljem tovább se a marót se az eszterga kést.
A keményfém sokkal jobban bírja ezért ott akár kékülhet is a forgács, de az se mindenható.
A CBN lapkánál, meg a netes videókat elnézve az sem gond, ha szikrázik vagy izzik a forgács, ami teljesen elképesztő számomra.

A problémám az, hogy értem én, hogy vegyem vissza, de mit? Mert azt sem szeretném, hogy egész nap ott álljak a gép mellett és csak simogatom az acélt, de nem halad a munka.

Én nem használok hűtést, mert ritkán használom a gépet és nem szeretnék mindent összefröcskölni, meg berohadt emulziót pucolgatni. Ez csak hobbi. Nem követelmény a maximum termelékenység.

Képeken látható, hogy a kívánt hosszra beállítható !
Létezik ezekhez a gyári késekhez köpeny amibe hernyó csavarokkal van rögzítve .
Van nekem pl:4mm keményfém száron lapkás késem-majd teszek fel fotót Talán M1 vagy M1,5 csavar fogja a lapkát .
Na ez is szépen dolgozik .
Már látom magam előtt, Tibor kiemeli, idézi,
Milyen anyag milyen előtolás fordulat.?
Ezt csak úgy kézi előtolással használom ha kell!
Na ezt előtolással nem tesztelem. Túl értékes!

Előzmény: Csuhás, 2019-11-07 09:06:36 [44226]

Rosszat nem írtál, de írod a lapkát, holott ő gyorsacélról kérdezett. Nem a profik hűtenek. Bárki hűthet emulzióval. Aki nem teszi magával b....ik ki. Főleg gyorsacélnál. A forrasztott keményfém/ váltólapka (sőt) is meghálálja a hűtést. Attól hogy hobbi, semmi sem drága?

Előzmény: jani300, 2019-11-08 08:33:49 [44252]

De hát akkor mi rosszat írtam ,kíváncsi vagyok .
Jó a hűtés ,de azt profik használnak leginkább ,termelésben .
De ők meg nem tesznek fel itt hasonló kérdéseket .

Előzmény: Kopirnyák, 2019-11-08 08:21:32 [44249]

Láttam !
De abban ritka a lapkás ,ezért nincsen is fogás mélység korlát ,max törik a késszár

Előzmény: Kopirnyák, 2019-11-08 08:21:32 [44249]

Minden géped mellé , vagy van direkt erre a célra egy kitüntetett gép ?
Mert itt már kérdezgették kinek milyen gépei vannak ,és hát vannak itt olyanok akiknek nehéz valóban fejben tartani a gépei számát ,típusát

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2019-11-08 08:19:09 [44248]

Konkrétan gyorsacél kést kérdezett.

Előzmény: jani300, 2019-11-08 08:11:37 [44247]

Köszönöm a kimerítő választ. A díjat ( pdf-ben ) a címemre várom . Kinyomtatom és felakasztom a gépem mellé

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-08 07:23:20 [44242]

Életlen a kés , vagy túl nagy a vágósebesség .
Fogás , hát az úgy gazdaságos ,amekkora lapka van a késben ,akkorát kell venni
Az előtolás , fogásmélység az inkább gép , befogás , késszár méret függvénye .
Picit elgondolkodtam milyen választ lehet erre a kérdésre adni .

Előzmény: mdani2, 2019-11-08 07:35:00 [44243]

Fogásmélység ...
Belemerültetek .
A forgácsolásban résztvevő élhossz függ az elhelyezési szögtől . Ezt nem beszúrásra értem .persze .
Ezek szerint szerintem az elhelyezési szög is befolyásolja szükséges teljesítmény igényt ,melegedést , azonos mértékű fogásvétel esetén .
A kés élszögei sem kis hatással bírhatnak a fentiekre nézve .

Ne osztogass semmit, maradj a témánál!

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-08 07:23:20 [44242]

Intenzív hűtés. Emulzió.

Előzmény: mdani2, 2019-11-08 07:35:00 [44243]

Ha már szóba kerültek a kilowattok: melyik forgácsolási paraméter van a legnagyobb hatással a forgácsoláshoz szükséges teljesítményre?

Pl, ha színesedik a forgács a gyorsacél késnél, ami hamar kiviszi az élét és ha azt szeretném, hogy csökkenjen a keletkező hő, akkor mihez kell először nyúlni? Vágó sebesség? Fogás? Előtolás?

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-08 07:23:20 [44242]

Erre a szövegedre kiosztom neked a hét fórumos katyvasz és sületlenség díjának az első helyezését. Ugyanis:

1. Egy DOS-os programnak semmi köze egy hagyományos EMU 160 esztergagéphez, amin László tesztelte a kését.

2. A fogásmélység fogalma egyértelmű kifejezés. Akkor is az, amikor a hétköznapi életben csak azt mondjuk, hogy fogást veszek. Iránya se csak radiális lehet esztergáláskor, mert itt pont axiális volt az iránya, az előtolás volt radiális.

3. Egy beszúró kés (mert ugye erről szólt a teszt) esetén a fogásmélység maximuma adott, ami a kés élének a hossza. Jelen esetben ez 2 mm volt.

4. A forgácsolás teljesítményének a kiszámítása OBJEKTÍV műszaki alapokon történik több mint 100 éve. Ezt én már 16 éves koromban is alapfokon megértettem, amikor szakközépiskolában gépgyártástechnológia órán megtanították az alapképleteket. Az egyetemen kellő mélységben volt szerencsém még jobban mgérteni a számítások lényegét, levezetését. Így legközelebb hanyagoljad a "precízkedünk" gúnyolódó kifejezést.

5. "Röpködnek itt a wattok ( még jó hogy nem a kilowattok !)"

Amikor László véletlenül 0.32 mm/fordulat előtolással szúrt be, bizony ahogyan írtam is, ~ 2 kW-os forgácsolásba lökte bele a szerszámát, nyilván ez a szerszám ezt törés nélkül már nem viselte el.

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2019-11-07 16:41:07 [44235]

"Legyen az marás vagy akár esztergálás"
Gondold át mégegyszer!
A marógépen a fogás = a fogásmélységgel.
Az esztergán nem!

Előzmény: Sz.József, 2019-11-07 19:58:01 [44238]

Bocsi!
Ismerd meg gépedet:)))

Előzmény: Varga László, 2019-11-07 06:49:05 [44217]

A forrasztott kivitelű gyári is pont így törik - elszakad a forrasztásnál és visz egy keveset magával a keményfém szárból. (Nem csak ez a fajta beszúró, hanem a sima furatkések is.) Használunk teljesen keményfém kivitelű szárakat is, azoknál a gyenge pont a csavar. Sokszor zsákfurat alján szobrászkodunk velük, ha ilyenkor szakad le a csavar feje, szinte garantált a szár törése is. Hasonló körmös "lapka"felfogatású mikromaró szárakat is használunk, ott a sima acél kivitel acél megmunkálásához szinte alkalmatlan (nem tudja átadni a forgatónyomatékot), a kéményfémekkel meg nincs probléma még 8...10 L/D viszonynál sem. (Az általunk használatos beszúrók csatlakozó mérete legtöbbször 11mm a maróké 12mm.)

Előzmény: Varga László, 2019-11-06 18:50:39 [44206]

A fogás (vagy fogás mélység) úgy értendő, hogy a szerszám milyen "mélyen" van az anyagban...
Legyen az marás vagy akár esztergálás.
Esztergálásnál ha a fogás (fogás mélység) 2mm, akkor az átmérőben ugyebár 4mm...

A "fogás" (ami itt nem hangzott el) az átmérőben értendő, például 2mm-es fogással a megmunkált átmérő 2mm-el lesz kisebb.
A fogás mélysége viszont rádiuszban értendő, benne van a nevében is! egyértelmű, mennyivel tolom mélyebbre a kést.

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2019-11-07 16:41:07 [44235]

Szép estét mindenkinek! Az "Esztergályos" biztosan sugár irányban értelmezi a fogásmélységet ha a forgástengellyelpárhuzamosanhuzamosan esztergál. Síkesztergálás esetén pedig a forgástengellyelpárhuzamosan. A szakmunká intézetben így tanították hajdanán. Hogy most mi a trendi azt nem tudom.

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2019-11-07 16:41:07 [44235]

Röpködnek itt a wattok ( még jó hogy nem a kilowattok !) Igencsak szeretném tudni hogy ki és mit ért a fogásmélységen !

Konkrétan sugárirányút vagy átmérő irányút ( Varga Laci kontra Robsy )
Általában az esztergályosok diaméter szerint dolgoznak. De Robsy a DOS os programjaival(emlékeim szerint ) a rádiuszban operál .( vagy már van változás? )

Mottó : precízkedünk de azt sem tudni hogy ki mit ért a fogásmélységen ( sugárirányút vagy átmérő írányút ?)

Tegyél fel egy párat mindenki örömére...

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-07 12:45:55 [44233]

Ez is egy megoldás és szemlélet, sokkal könnyebb ezt tenni, mint objektív tényeket felhozni az álláspontodra. Szívesen megnéztük volna azokat a keményfém szakítóábrákat.

Előzmény: Motoros, 2019-11-07 12:13:35 [44232]

Kerülném ha lehet a veled való vitát.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-07 10:29:11 [44227]

A keményfém anyagnak máshol van a rezonanciája és a fordulattól meg egyebektől is függ, miben szeret mást, mint a többi anyag, elég sok minden közrejátszik a történetben, ha jól gondolom.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-07 10:29:11 [44227]

Jó régen, még műszerész koromban kaptam egy lemezalkatrész gyártást, ahol a rajzon minden méret három tizedesre volt megadva. Utána jártam a tervező fizikusnál: kiderült hogy egy colos méretezésű rajzot vett át egy folyóiratból, és boldog volt hogy az új zseb számológépével milyen szépen át tudta váltani a méreteket mm-re.

Előzmény: szabo jankó, 2019-11-07 10:38:39 [44228]

A gyalúgépes példához!
Ebben az esetben legtöbször a gép paraméterei, állapota az amik töréshez viszik a keményfém lapkát. Az ütközés pillanatában történő "gépstresz" az ami eltöri.
Ezt viszont egy sima acél késel való alkalmazással is megnézhetjük a belépő terület vizsgálatával.( nem kell túl jó szem hozzá)

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-07 10:29:11 [44227]

Tanúja voltam hogy az ifjú mérnök úgy tervezett egy alkatrészt hogy vett egy hasonló rajzot átrajzolta úgy ahogy kell és a tűrést hasra ütve szigorúbbra vette mondván amit én terveztem az jobb lesz mint a másik.

Előzmény: Kopirnyák, 2019-11-07 08:14:32 [44222]

"Ez már régen a múlt...szerintem."

Alá tudod ezt támasztani tényekkel is, pl. mutass nekünk egy ilyen keményfém szakítódiagramot, és mellette egy szívós ötvözött acélét is, hogy érezzzük a jellegörbe különbséget vagy éppen azonosságot az állításod szerint.

A korszerűbb keményfémek rugalmassági mértéke valóban sokat javult, de a rugalmasság és a szívósság két különböző fogalom, ezt te is tudod, így kár összemosni őket.
A nagy kérdés az, hogyan viselkedik a további terhelés hatására a VALÓSÁGBAN a keményfém a rugalmassági határának a végén szemben egy igazi szívós anyaggal.

De javaslok egy apró tesztet neked. Próbálj meg hagyományos fémipari gyalugépen keményfémes szerszámokkal dolgozni kellően nagy fogás és előtolás mellett. Korszerűség ide vagy oda sajnos törni fognak, nem szeretik, amikor hirtelen nagy dinamikus igénybevétel éri őket.

Előzmény: Motoros, 2019-11-07 09:03:08 [44225]

Szvsz ilyen késsel mondjuk O gyűrű vagy seeger gyűrű fészket készít az ember. Ilyen beszúrások viszont a furatok elején vannak leginkább. Miért nem készíted úgy a kést hogy a forrasztás egy nagyobb átmérőjű anyag furatába történjen, és így ott legyen merevebb a kés ahol nagyobb az igénybevétel?

Előzmény: Varga László, 2019-11-05 13:51:40 [44174]

Valaki írta alább. "A keményfém rideg anyag, rossz rezgés elnyelő, nincs elég szívóssága. Tehát hiába keményebb, mint egy ötvözött acél, a hirtelen dinamikus terhelésekre töréssel válaszol."
Ez már régen a múlt...szerintem. A mikroszemcsés wolfram karbidokkal a gyártók manapság már olyan porkohászati keverékeket sütnek ami bírja a dinamikus igénybevételt is és az éltartóssága meg maradd a régi kb 10 szeres a HSS-hez képest.
Nagyon egyszerűen kipróbálható a dolog. kell venni egy 0.3 mm keményfém fúrót. Az ilyen fúrók gyári hossza változó attól függően mihez való. Mondjuk ha az élezett hossz 7 mm akkor kézzel megnyomva a végét akár 1 mm-t is kihajlik törés nélkül. De ugyanez a fúró egy sima asztali fúróba befogva 1500 !!! fordulattal pörgetve és kézi előtolással simán a földről felvett mezei vazsba befúr 3..4 mm-t. Gépi előtolással és megfelelő kiemelésekkel kifúrja a 7 mm-t is.
Képzejük el hogy a hajszálnál alig vastagabb fúró mit érez a 2..3 mm mélység tájékán amikor már a forgács eltávozása is erőst problémás.
Az anyag technológusok rájöttek arra, hogy a szemcseméretet 1 mikron alá letornászva javulnak a dinamikus paraméterek, persze más egyéb technológián is variálnak, de ezt nem igen publikálják.

Ha akarnád, értenéd amit leírtam, de nem akarod, így kár lenne folytatni...

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-06 21:07:04 [44212]

Az autóvezetés sem ugyanaz joystickkel a képernyőn vagy élőben csinálni, nem érzékeli úgy a hatását az ember és emiatt virtuális elszáll könnyen.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-07 06:57:46 [44218]

Nem a tűrést szigorítják, csak fingjuk nincs mit csinálnak. Nekem épp valamelyik nap kellett volna síkköszörülni tűrésre... aztán kiderült hogy utána még polírozni akarják.

Előzmény: szabo jankó, 2019-11-07 07:08:47 [44221]

Teljesen egyetértek veled. Már a rajzokat se tudják rendesen elkészíteni. Nincs 1-es 2-es 3-as vonalvastagság,pedig csak át kellene állítani CAD ben. Egy bonyolultabb alkatrésznél meresztheti az ember a szemét hogy melyik a kontúr. A másik dolog sokszor feleslegesen túl szigorítják a tűréseket. Természetesen tisztelet a kivételnek.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-07 06:57:46 [44218]

~1.9 kW, ~1900 N. Nyilván beletört a töredékébe is.

Előzmény: Varga László, 2019-11-07 06:32:01 [44216]