"Legyen az marás vagy akár esztergálás"
Gondold át mégegyszer!
A marógépen a fogás = a fogásmélységgel.
Az esztergán nem!

Előzmény: Sz.József, 2019-11-07 19:58:01 [44238]

Bocsi!
Ismerd meg gépedet:)))

Előzmény: Varga László, 2019-11-07 06:49:05 [44217]

A forrasztott kivitelű gyári is pont így törik - elszakad a forrasztásnál és visz egy keveset magával a keményfém szárból. (Nem csak ez a fajta beszúró, hanem a sima furatkések is.) Használunk teljesen keményfém kivitelű szárakat is, azoknál a gyenge pont a csavar. Sokszor zsákfurat alján szobrászkodunk velük, ha ilyenkor szakad le a csavar feje, szinte garantált a szár törése is. Hasonló körmös "lapka"felfogatású mikromaró szárakat is használunk, ott a sima acél kivitel acél megmunkálásához szinte alkalmatlan (nem tudja átadni a forgatónyomatékot), a kéményfémekkel meg nincs probléma még 8...10 L/D viszonynál sem. (Az általunk használatos beszúrók csatlakozó mérete legtöbbször 11mm a maróké 12mm.)

Előzmény: Varga László, 2019-11-06 18:50:39 [44206]

A fogás (vagy fogás mélység) úgy értendő, hogy a szerszám milyen "mélyen" van az anyagban...
Legyen az marás vagy akár esztergálás.
Esztergálásnál ha a fogás (fogás mélység) 2mm, akkor az átmérőben ugyebár 4mm...

A "fogás" (ami itt nem hangzott el) az átmérőben értendő, például 2mm-es fogással a megmunkált átmérő 2mm-el lesz kisebb.
A fogás mélysége viszont rádiuszban értendő, benne van a nevében is! egyértelmű, mennyivel tolom mélyebbre a kést.

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2019-11-07 16:41:07 [44235]

Szép estét mindenkinek! Az "Esztergályos" biztosan sugár irányban értelmezi a fogásmélységet ha a forgástengellyelpárhuzamosanhuzamosan esztergál. Síkesztergálás esetén pedig a forgástengellyelpárhuzamosan. A szakmunká intézetben így tanították hajdanán. Hogy most mi a trendi azt nem tudom.

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2019-11-07 16:41:07 [44235]

Röpködnek itt a wattok ( még jó hogy nem a kilowattok !) Igencsak szeretném tudni hogy ki és mit ért a fogásmélységen !

Konkrétan sugárirányút vagy átmérő irányút ( Varga Laci kontra Robsy )
Általában az esztergályosok diaméter szerint dolgoznak. De Robsy a DOS os programjaival(emlékeim szerint ) a rádiuszban operál .( vagy már van változás? )

Mottó : precízkedünk de azt sem tudni hogy ki mit ért a fogásmélységen ( sugárirányút vagy átmérő írányút ?)

Tegyél fel egy párat mindenki örömére...

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-07 12:45:55 [44233]

Ez is egy megoldás és szemlélet, sokkal könnyebb ezt tenni, mint objektív tényeket felhozni az álláspontodra. Szívesen megnéztük volna azokat a keményfém szakítóábrákat.

Előzmény: Motoros, 2019-11-07 12:13:35 [44232]

Kerülném ha lehet a veled való vitát.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-07 10:29:11 [44227]

A keményfém anyagnak máshol van a rezonanciája és a fordulattól meg egyebektől is függ, miben szeret mást, mint a többi anyag, elég sok minden közrejátszik a történetben, ha jól gondolom.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-07 10:29:11 [44227]

Jó régen, még műszerész koromban kaptam egy lemezalkatrész gyártást, ahol a rajzon minden méret három tizedesre volt megadva. Utána jártam a tervező fizikusnál: kiderült hogy egy colos méretezésű rajzot vett át egy folyóiratból, és boldog volt hogy az új zseb számológépével milyen szépen át tudta váltani a méreteket mm-re.

Előzmény: szabo jankó, 2019-11-07 10:38:39 [44228]

A gyalúgépes példához!
Ebben az esetben legtöbször a gép paraméterei, állapota az amik töréshez viszik a keményfém lapkát. Az ütközés pillanatában történő "gépstresz" az ami eltöri.
Ezt viszont egy sima acél késel való alkalmazással is megnézhetjük a belépő terület vizsgálatával.( nem kell túl jó szem hozzá)

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-07 10:29:11 [44227]

Tanúja voltam hogy az ifjú mérnök úgy tervezett egy alkatrészt hogy vett egy hasonló rajzot átrajzolta úgy ahogy kell és a tűrést hasra ütve szigorúbbra vette mondván amit én terveztem az jobb lesz mint a másik.

Előzmény: Kopirnyák, 2019-11-07 08:14:32 [44222]

"Ez már régen a múlt...szerintem."

Alá tudod ezt támasztani tényekkel is, pl. mutass nekünk egy ilyen keményfém szakítódiagramot, és mellette egy szívós ötvözött acélét is, hogy érezzzük a jellegörbe különbséget vagy éppen azonosságot az állításod szerint.

A korszerűbb keményfémek rugalmassági mértéke valóban sokat javult, de a rugalmasság és a szívósság két különböző fogalom, ezt te is tudod, így kár összemosni őket.
A nagy kérdés az, hogyan viselkedik a további terhelés hatására a VALÓSÁGBAN a keményfém a rugalmassági határának a végén szemben egy igazi szívós anyaggal.

De javaslok egy apró tesztet neked. Próbálj meg hagyományos fémipari gyalugépen keményfémes szerszámokkal dolgozni kellően nagy fogás és előtolás mellett. Korszerűség ide vagy oda sajnos törni fognak, nem szeretik, amikor hirtelen nagy dinamikus igénybevétel éri őket.

Előzmény: Motoros, 2019-11-07 09:03:08 [44225]

Szvsz ilyen késsel mondjuk O gyűrű vagy seeger gyűrű fészket készít az ember. Ilyen beszúrások viszont a furatok elején vannak leginkább. Miért nem készíted úgy a kést hogy a forrasztás egy nagyobb átmérőjű anyag furatába történjen, és így ott legyen merevebb a kés ahol nagyobb az igénybevétel?

Előzmény: Varga László, 2019-11-05 13:51:40 [44174]

Valaki írta alább. "A keményfém rideg anyag, rossz rezgés elnyelő, nincs elég szívóssága. Tehát hiába keményebb, mint egy ötvözött acél, a hirtelen dinamikus terhelésekre töréssel válaszol."
Ez már régen a múlt...szerintem. A mikroszemcsés wolfram karbidokkal a gyártók manapság már olyan porkohászati keverékeket sütnek ami bírja a dinamikus igénybevételt is és az éltartóssága meg maradd a régi kb 10 szeres a HSS-hez képest.
Nagyon egyszerűen kipróbálható a dolog. kell venni egy 0.3 mm keményfém fúrót. Az ilyen fúrók gyári hossza változó attól függően mihez való. Mondjuk ha az élezett hossz 7 mm akkor kézzel megnyomva a végét akár 1 mm-t is kihajlik törés nélkül. De ugyanez a fúró egy sima asztali fúróba befogva 1500 !!! fordulattal pörgetve és kézi előtolással simán a földről felvett mezei vazsba befúr 3..4 mm-t. Gépi előtolással és megfelelő kiemelésekkel kifúrja a 7 mm-t is.
Képzejük el hogy a hajszálnál alig vastagabb fúró mit érez a 2..3 mm mélység tájékán amikor már a forgács eltávozása is erőst problémás.
Az anyag technológusok rájöttek arra, hogy a szemcseméretet 1 mikron alá letornászva javulnak a dinamikus paraméterek, persze más egyéb technológián is variálnak, de ezt nem igen publikálják.

Ha akarnád, értenéd amit leírtam, de nem akarod, így kár lenne folytatni...

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-06 21:07:04 [44212]

Az autóvezetés sem ugyanaz joystickkel a képernyőn vagy élőben csinálni, nem érzékeli úgy a hatását az ember és emiatt virtuális elszáll könnyen.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-07 06:57:46 [44218]

Nem a tűrést szigorítják, csak fingjuk nincs mit csinálnak. Nekem épp valamelyik nap kellett volna síkköszörülni tűrésre... aztán kiderült hogy utána még polírozni akarják.

Előzmény: szabo jankó, 2019-11-07 07:08:47 [44221]

Teljesen egyetértek veled. Már a rajzokat se tudják rendesen elkészíteni. Nincs 1-es 2-es 3-as vonalvastagság,pedig csak át kellene állítani CAD ben. Egy bonyolultabb alkatrésznél meresztheti az ember a szemét hogy melyik a kontúr. A másik dolog sokszor feleslegesen túl szigorítják a tűréseket. Természetesen tisztelet a kivételnek.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-07 06:57:46 [44218]

~1.9 kW, ~1900 N. Nyilván beletört a töredékébe is.

Előzmény: Varga László, 2019-11-07 06:32:01 [44216]

Elírtam, helyesen: ... sajátkezűleg esztergálta a tanműhelyben ...

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-07 06:57:46 [44218]

Igen, az a ritka madár voltam, aki még a kis oktatórobot alkatrészeit is sajátkezúleg esztergálta a tanműhelyemben a diplomatervéhez.
Aztán azt a hatást se felejtem el, amikor 85-ben kezdő mérnökként feljött hozzám egy szaki, hogy a tervezett alkatrészemet nem lehet elkészíteni. Gyorsan leszaladtam a gépműhelybe, és negcsináltam magam a gépén ő előtte. Na volt nagy csodálkozás, viszont utána soha senki nem reklamált, hogy gyárthatatlan az alkatrész rajzom.

Egyébként szerintem rendkívül fontos a gyakorlati tapasztalat is, egészen más úgy számolgatni, tervezni, ha már a valóságban is foglalkoztam a témával. Sajnos a mai fiataloknál és az oktatásban is pont ez az egyik óriási veszély, azt hiszik sokan, hogy amit a csodálatos CAD/CAM monitoron látnak a virtuális térben, az a valóságban is olyan egyszerű.

Igazából senkit nem engednék még hobby CNC-zni sem, ameddig nem tud egy fúrót, vagy esztergakést megköszörülni alapfokon, vagy egy 20*20-as négyszög acél végét síkba és merőlegesen megreszelni egy satupad mellett. Tudom ezek nem népszerű gondolatok a mai fiatalok körében, így ne is vegye senki magára, pusztán gondolkozzon el azon, van-e némi igazság tartalma.

Előzmény: KoLa, 2019-11-06 23:06:57 [44215]

Mellényúltam a táblázatban !
Előtolás irányánál át kell variálnom a karokat gombokat,és sikerült a nagy kapkodásba a 0,32 előtolást.
Apróba meg élesbe ment.
Rád úgy sem sértődöm meg!

Előzmény: KoLa, 2019-11-06 22:58:42 [44214]

Most azért jó lenne a te tolladból olvasni hogy
40mm-es ST52 anyag paláston 0,32mm-es előtolással 2mm-esbeszúrási széllességgel 600/min fordulattal.
Hány W-al forgácsolt míg a végén eltört?
Menyi Newton birkozta le?

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-06 20:24:46 [44211]

"Egyébként megint segít nekünk a matek"
Tibor! ezt mindíg is csodáltam,ha egy mérnök ennyi változóval meg tud valamit határozni!
Úgy tudom, Neked, van némi gyakorlati tapasztalatod is esztergálásban, ez sokat segít!

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-06 11:09:07 [44194]

Tök hülye vagy!!!
Ezt mér' kellett?

Előzmény: Varga László, 2019-11-06 18:50:39 [44206]

Szia!
Nem erre gondoltam!
Hanem hogy,elég lenne 1mm széles beszúrókés általában mindenhez!ha cnc, ha nem.
Mikor kisebb (8mm)furatba kell beszúrást 'ejteni!akkor számolni kell a forgácsolási paraméterekkel.
Én szoktam furattisztító mondatokat beírni, ha cnc.
Ha nem, akkor kiveszem kézzel, a forgács nem mindíg segít a stabilizálásban,a beremegés az ellenségem!

Látom még tovább kell olvasnom...

Előzmény: Varga László, 2019-11-06 06:51:07 [44193]

Hatalmas sületlenségeket írtál ismét, ez a kedvencem közülük:
"A másik, hogy itt hol van a dinamikus terhelés?"

Jó neked, mert álom és mesevilágban élsz, és ilyen irreális műszaki tudás alapon még vitatkozni is leállsz velem, majd a téves gondolataid végén még te nevezel kötekedőnek engem. Jajj Istenem!

Sajnos fogalmad sincs arról, hogy a gyakorlatban semmi nem állandó (lásd léptető motor mérések állandósult szakaszra vonakozó tényeit). Vagy ha bizonyos tűrűsmezőn belül már állandónak is nevezhető a vizsgált jelenség, akkor el se gondolkozol azon, hogy oda el is kellett valamilyen dinamikus folyamatként jutni. És van egy rossz hírem, egyszer meg is kell állni, az is egy dinamikus folyamat.

A valóság tehát az, hogy egy esztergakés találkozása az anyaggal egy lengési/rezgési/tranziens folyamatot indít be, ami a kés és gép merevség és az összes többi technológia adat rendkívül bonyolult eredője, messze nem hobby témakör.

Nem vagy még teljesen reménytelen eset, mert ezt is írtad:
"Az más kérdés, hogy remegni fog"
Azért még a realitás apró szikrája él benned, csak így meg máris magadat cáfolod az első idézet kapcsán. Így még dolgozz egy kicsit azon, hogy legalább az álomvalóságod legyen egységes.:)

Előzmény: vaskukac, 2019-11-06 19:51:50 [44208]

A #44198-ban ezt is írtam:
"Erősen javaslom, ezt a tesztet először csak aluba próbáld ki, mert acélban ez egy ~800W-os forgácsolás, és ne kockátassad a késtörést 30-40 mm körüli késbefogási hossz mellett."

Sajnálom, hogy ezt a javaslatomat figyelmen kívül hagytad, mert ha hallgattál volna rám, a késed nem törik el még az előtolás félrekapcsolásakor se.


Lezárva, összefoglalva a témát a következők a lényegesek:

Viszonyítási alap példa átmérő esztergálásra:
Anyag: közepes szilárdságú alu, átmérő = 32 mm, fordulatszám = 600 1/min, fogásmélység = 2 mm, előtolás = 0.1 mm/ford
Ehhez a forgácsoláshoz ~ 200W kell.

Ha alu helyett közepes szilárdságú acélt esztergálunk ugyanezekkel az adatokkal, akkor a szükséges P ~3-szor több, azaz ~600W.

Ha a gyakorlatban mégse ilyen P-t mérünk, és az eltérés nagyobb, mint +- 50 %, akkor vagy nem valós P-t sikerült mérnünk, vagy a felsorolt technológiai adatok közül egy vagy több nem annyi volt, vagy az eszterga késünk élszögei, éle volt rossz. PONT.

Előzmény: Varga László, 2019-11-06 20:02:52 [44210]

1. "33mm-ről indultam előtolással 350W-os üresjárat felment 460 W-ra és 0,11 mm-es előtolás"
Milyen anyagot esztergáltál ekkor? Ötvözött alu vagy acél?

Furatba Átmérő 33-ról --35,5-re
Amikor eltört, paláston 40mm-ről befele 0,32mm-es előtolással.
A képen is látszik hogy nem rögtön tőrt el .
ST52 volt az anyag (hidraulika cső)

Előzmény: Varga László, 2019-11-06 19:55:51 [44209]

Mindvégig ST52-es anyag.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-06 19:08:21 [44207]

"1. És én ezt nem tudom szerinted, hogy jön ez ide?"

Mondjuk úgy, hogy szerintem kicsit ellentmondásba keveredtél önmagaddal:

"Javaslok egy mérést neked. A 40 mm-es befogási hossznál terheld meg a késedet ~ 60 kg-os súllyal, és a lehajlását mérd ki egy mérőórával. Fokozatosan terheld, mert még az is lehet, a késed szára maradandó deformációt szenved, vagy eltörik (ki is lehetne számolni, de nincs hozzá elég valós adat). Meg fogsz döbbenni, mit mutat majd az óra."

Ha átlagos rugalmassági értékekkel, és a kolléga által kipróbált mérés adataival dolgozunk, akkor a számításból is kijön nagyságrendileg a mért lehajlás, keményfém esetén.
Nem törik deformálódik itt semmi maradandóan 600 N erő mellett, még az acél késszár esetén sem.

Az más kérdés, hogy remegni fog, emiatt normális technológiai paraméterekkel nehéz lesz használni.

"2. Aztán ott vagy még hatalmas tévedésben, hogy ez csak lineáris tényező a késszár deformáció szempontjából, míg a kinyúlási hossz köbös hatású, tehát ne a készár anyagával foglalkozz első körben, mert az több mint egy nagyságrenddel kisebb hatású."

Képzeld, ezt meg még én is tudom, nem vagyok én semmilyen tévedésben. Egy nyavalyás tartó lehajlást a "bűvköbös" képlettel kitudok számolni, tanították már a pékipari szakközépben is.

"3. A keményfém rideg anyag, rossz rezgés elnyelő, nincs elég szívóssága. Tehát hiába keményebb, mint egy ötvözött acél, a hirtelen dinamikus terhelésekre töréssel válaszol."

Ne keverjük a keménységet a merevséggel.
A másik, hogy itt hol van a dinamikus terhelés? Egyenletes előtolásról volt szó. Ha fogaskerék fogait akarná leesztergálni, az talán közelítene kicsit a dinamikus teherhez.Vagy a kézi előtolás? Na ne röhögtess...

Kipróbálta, ilyen lett, ki is lehet számolni, közelítő, meg pontos adatokkal is.
A lényegen nem változtat, ipari felhasználásra alkalmatlan, de el lehet vele szórakozni.

Segíts inkább a kollégának, mert úgy érzem, hogy csak kötekedsz!
Magam részéről más hozzáfűzni valóm nincs, parttalan vitákba nem megyek bele.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-06 16:13:44 [44201]

1. "33mm-ről indultam előtolással 350W-os üresjárat felment 460 W-ra és 0,11 mm-es előtolás"
Milyen anyagot esztergáltál ekkor? Ötvözött alu vagy acél?

2. És amikor most eltört, ugyanazt az anyagot esztergáltad, mint az 1. esetben?

Előzmény: Varga László, 2019-11-06 18:50:39 [44206]

Sikerült megtalálnom 0,32-es előtolást .
Eredménytörés Nem sikerült leolvasni az áramot,de ezt majd úgyis jól kiszámolod. Feltéve ha megteszed!

Úgy érzem hogy amiből kiindultunk ,a forrasztás elég jó lesz.
Bírja ez a kés amire készült.A gyáritól semmivel sem rosszabb!
A többit már nem tesztelem a 0,32 előtolással -gazdasági okból.

        

Előzmény: Varga László, 2019-11-06 18:16:20 [44204]

Nem kíméli a gépet. Azért én ezt nem szeretném kipróbálni. Nem biztos, hogy jót tesz a gépnek.

https://www.youtube.com/watch?v=Yv16cFzLQbE

"Egy dolgot tehetsz, "megerőszakolva" kicsit ezt a kést próbálj meg vele 44-ről 40-re átmérőt esztergálni gépi 0.1 mm-es előtolással, és akkor mérjél P-t."

33mm-ről indultam előtolással 350W-os üresjárat felment 460 W-ra és 0,11 mm-es előtolás (Ez van a gépemen .)

Kipróbálom 40mm-en palástba, befelé szúrva .
Rövidesen megírom .

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-06 14:06:07 [44198]

Köszi! Ki fogom majd próbálni. Talán van is ilyen kemény fém betétes késem otthon, csak meg kellene élezni és anyagot beszerezni.

Azért aggasztó, amit a forgácsoló erő és az élgeometria összefüggéséről mondasz. Tehát, mégsem ártana valami lehetőség, hogy mérni tudjam a gép terhelését. Talán a motor áramfelvétele a legegyszerűbb. A kés terhelésének mérését legutoljára a BMEn az egyik gyakorlaton láttam, de olyan régen volt már, hogy semmire sem emlékszem belőle. Valami piezó érzékelőkkel megtámogatott késtartó lehetett. De lehet, hogy rosszul emlékszem és nem az eszterga, hanem a marógépnél keletkező terheléseket mértük, vagy mind a kettőt? Ki tudja.

Mivel nem tudok kést köszörülni, ezért általában betétlapkás késeket szoktam használni. Gondolom ott megint teljesen más lesz az erő, a lapka típusától függően.

Lehet, hogy az a jó szabály, amit egy öreg esztergályos mondott nekem évekkel ezelőtt: addig terheljem a gépet, hogy még éppen ne kezdjen el színesedni a forgács. Akkor még a gyorsacél kés se lágyul ki olyan gyorsan. Mondjuk ez a keményfémnek nem gond.

A leírás szerint erről a késről van szó:
https://www.vaskerx.hu/?id=53361608721d4aa1b9bc60205f925a06&p=termeklap&tkod=7021

Ez azt jelenti, hogy a kés éle merőleges a haladási irányra. Viszont a homloklap szöge nem derül ki.

Üdv Dani

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-06 16:28:02 [44202]

"Az itt megadott értékek kijönnek a modern számítással?"

Pesze, hogy ki, ezek nem számítástechnikai/informatikai eszközök, amik pár havonta elavulnak. Azaz nyugodtan használjad a gépköny terhelési próba adatait, ha kiváncsi vagy a géped képességére.

"A kés geometriája ezt mennyire fogja befolyásolni?"

Nagyon, ha nem az optimális élszögű, geometriájú késsel dolgozol, a szükséges P többszörösére is nőhet.

Még egy dolog: ezek a gépkönyv tesztek CSAK a gép eredeti hajtómotorjára, és mechanikus fordulatszám váltójára igazak. Minden más esetben (pl. motor csere, frekiváltós hajtás, stb.) sok minden borulhat.

Előzmény: mdani2, 2019-11-06 16:13:12 [44200]

"A rugalmassági modulus akár az acél 3 szorosánál több is lehet."

1. És én ezt nem tudom szerinted, hogy jön ez ide?

2. Aztán ott vagy még hatalmas tévedésben, hogy ez csak lineáris tényező a késszár deformáció szempontjából, míg a kinyúlási hossz köbös hatású, tehát ne a készár anyagával foglalkozz első körben, mert az több mint egy nagyságrenddel kisebb hatású.

3. A keményfém rideg anyag, rossz rezgés elnyelő, nincs elég szívóssága. Tehát hiába keményebb, mint egy ötvözött acél, a hirtelen dinamikus terhelésekre töréssel válaszol.

Előzmény: vaskukac, 2019-11-06 14:25:48 [44199]

Sziasztok,

Ha már forgácsoló erő a téma, nekem is lenne egy kérdésem. Csatolt kép az E3N gépkönyvéből.

Az itt megadott értékek kijönnek a modern számítással? A kés geometriája ezt mennyire fogja befolyásolni?

Próbálta már valaki meghajtani a gépét a gyári terheléspróba szerint? Gondolom más eszterga gépkönyvében is van ilyen fejezet, ha ebben is van.

Gondoltam rá, hogy kipróbálom a dolgot, hogy legalább legyen valami fogalmam a határokról. Ritkán használom a gépet, nem tudom érzésre, hogy mi a kevés vagy a sok, de mindig elgondolkozom rajta, hogy vajon esztergálás közben, mennyire van kiterhelve a gépem.

A nagyobb esztergákon láttam a főorsó tetején árammérőt, ami a motor terhelését mutatja, de gondolom nagyon ritka az, amikor ki lehet használni a gép teljesítményét a valós körülmények között.

Üdv Dani

  

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-06 14:06:07 [44198]

Tisztán csak a műszaki szempontból megközelítve, ne felejtsd el, hogy nem acél, hanem keményfém a késszár.
A rugalmassági modulus akár az acél 3 szorosánál több is lehet.
Persze a pontos anyagjellemzőt nem tudjuk, de a megadott technológiai paraméterekkel ez kb. hozza a mért lehajlást.
Nem mondom, hogy ez így jó, de se nem törik, se nem hajlik le mm-es nagyságrendet.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-06 14:06:07 [44198]

"Az derül ki hogy ez a kés nem való semmire."

Tőlem ilyet biztos nem tudsz idézni, csak azt, hogy bizonyos feltételek mellett (különös tekintettel a kés kinyúlási hosszra) már necces vagy nem is lehet ilyen átmérő 6-os szárral ellátott kést használni. Az okát is írtam már, nagyon kell tisztelned a gép merevségi műszaki törvényéeit, mert azok nem tesznek különbséget hobby, és profi felhasználó közt.
A köbös fügvény hatás nagyon nagy úr, pl. ha 10 mm-re befogva dolgozik a lapka, akkor ahhoz képest a 40 mm-es befogási hossz már 64-szeres lehajlást, deformációt jelent a szerszám szárára vonatkozóan azonos esztergálási technológiai adatok mellett. Jó ezt kellő műszaki alázattal tudomásul venni minden esztergályosnak.


"Esetleg most a számítás és a gyakorlati mérés vajon egyezik?"

Még mindig ~7 szeres különbség van köztük, ekkora nem lehet.

A különség fő oka pedig az amit már írtam:
"hagyományos esztergán dolgoztál, kézi előtolással. Az emberi kéz egyenletes forgatási képessége katasztrófális".

Így tehát nem lehet számolbi, ismeretlen a forgács vastagság valódi értéke, hiába mérsz meg egy darabka forgácsot, az csak egy pillanat felvétel, és a többi végtelen számú forgácsolási pillanatra nincs valós adatunk.

Egy dolgot tehetsz, "megerőszakolva" kicsit ezt a kést próbálj meg vele 44-ről 40-re átmérőt esztergálni gépi 0.1 mm-es előtolással, és akkor mérjél P-t.

Erősen javaslom, ezt a tesztet először csak aluba próbáld ki, mert acélban ez egy ~800W-os forgácsolás, és ne kockátassad a késtörést 30-40 mm körüli késbefogási hossz mellett.

Előzmény: Varga László, 2019-11-06 12:58:46 [44197]

Kicsit elkanyarodtunk a valódi dologtól.
Az derül ki hogy ez a kés nem való semmire.
Izraeliek meg háttal ülnek a moziba.
Feltettem egy órát és megterheltem a gépet .
Üresjáratban felvett a gépem 350W-ot
Megterhelve odarántva 470W-ot mutatott
120W jutott a forgácsolásra-forgácsvastagságom meg 0,1 mm
Persze a mikró közepén mérve,kiegyenesítve a mérendő anyagot.
Fordulatom mérve 628/perc
Egy mérőórát rádobva 30mm-nél 0,1mm volt a lehajlás .
A kés 40mm-en dolgozott Az az 38-40 mm-en volt a 2mm kés él.
Talán minden adat megvan .
Esetleg most a számítás és a gyakorlati mérés vajon egyezik?
A fordulat persze változott kb 800-ról mért 628 /perc-re

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-06 11:09:07 [44194]

A forgács esett bele lehet.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-06 11:11:39 [44195]

A fene essen ebbe a billentyűzetembe: szóval nem "beszú" hanem beszúró. Bocsánat.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2019-11-06 11:09:07 [44194]

"Elég szélles körben felhasználható."

De nem 2 mm-es beszú késként, és 40 mm-t kilógatva acél forgácsoláskor ezzel a nevetsége 6 mm-es befogó szárral.

KoLa-val messzemenően egyetértek.

Egyébként megint segít nekünk a matek.
Tegnap már elkezdtem kiszámolni a közölt adataid alapján a forgácsolási P, írtam is, hogy irreálisan nagy P jött ki (~800W). Ugyanis ekkor a késedre ~ 600 N erő hat a számok tükrében.

Javaslok egy mérést neked. A 40 mm-es befogási hossznál terheld meg a késedet ~ 60 kg-os súllyal, és a lehajlását mérd ki egy mérőórával. Fokozatosan terheld, mert még az is lehet, a késed szára maradandó deformációt szenved, vagy eltörik (ki is lehetne számolni, de nincs hozzá elég valós adat). Meg fogsz döbbenni, mit mutat majd az óra.

Előzmény: Varga László, 2019-11-06 06:51:07 [44193]

Gumigyűrű O gyűrű beszúrás.
Ez a kés egy gyári koppintása,amit én faragtam a sátor előtt.
Ezt átköszörülöm ha kell menetkésnek, vagy furatba mélyen 45 fokos letörés.
Befogható maróba is ,és akkor seeger beszúrás,( vagy T nút).
Elég szélles körben felhasználható.
Nem véletlen gyártották le ezt a fajta lapkát,és a kést!

Előzmény: KoLa, 2019-11-05 22:28:04 [44192]

Háááát!
Hol van szükség arra hogy, 6mm-es száron 2mm széles beszúrást készítsünk furatban? sehol!
Ez a szerszám így ránézésre sem fér be egy 9-es nél kisebb furatba, de lehet hogy egy 10-esbe se, és ott van a sok forgács ami keletkezne egy 2mm-es élről...
Ha ilyen nagy furatba kéne beszúrkálnom, nem a fogpiszkálót veszem elő!
Valami sántít!mert a lapka hátszöge is sokkal nagyobb furatra készült, szerintem 16-os furat alatt nem nagyon használható csak központ felett,stb,stb,stb...de azért jól néz ki.

Előzmény: svejk, 2019-11-05 20:51:03 [44189]