Sziasztok! A Pentart festékeket is felület kezelni kell, hogy kültérre is használhatóak legyenek. Valameddig bírják a sima akrilfestékek is, de idővel kifakulnak és leválnak a felületről. Zárni kell a felületet valamilyen kültéri lakkal (előtte érdemes kipróbálni kis felületen), vagy lehet waxolni de kültérre az sem igazán jó (bár van aki dicséri). Attól függ kinek mi válik be. A festékek vízbázisúak! A "CADENCE" gyárt még olyan festéket, amely kültérre is jó Hybrid néven. Náluk a színekből leginkább matt található és jobban fed mint a Penta már egy rétegben is.
MaDo | 169
2020-09-05 18:40:45
[27553]
Sajnos még nincs tapasztalatom kültérre , csak pár napja használom. De száradás után vízálló. Itt egy kis "bronz" szobor.
Még a relief faragás korszakomból találtam egy kis plakettről általam készült "scannelt" filet, amit most a 3D nyomtatóra applikáltam. Egyuttal kipróbáltam egy újabb szint is .(antik réz)
A legvastagabb a keret rész körbe, az 5 mm. Annak a síkján kívül nincs semmi. Így csak max. 5 mm lehet a legnagyobb "kinyúlás" az alapsíktól, nem volt szükség a támaszra sehol. A kitöltés 15%-on ment.
Még egy "képecske" a grafitos PLA-ból. A mérete 100x80 mm a vastagság a legvékonyabb részeken két fúvókányi, azaz 0,4 mm.
PSoft | 18689
2020-08-31 16:49:04
[27532]
A zöld csíkok csak a sarokelemeknél áll(hat)nak egy pozícióban, azokon 90 fokos töréssel fut át a gumiszál. A többinél egyenesen/törés nélkül, azok a tengelyük körül elfordulva, több pozícióban is lehetnek. A fűzési sorrend...
Természetesen a "szőr" is stabilizál, de a videón is látszik, hogy ez egy földnedvesnél alig képlékenyebb beton. A mixer csúszdáján magától nem is folyik le, kézzel húzzák bele az adagoló csiga kádjába.Emellett ma már szinte minden "ipari" beton vegyszerekkel készül. Ezek egy része tixotróp, azaz ha vibrálják akkor folyósabb lesz de ha békén hagyják azonnal megdermed. Ilyen elhet ebben a betonban is.
Egy kicsit arra alapozva tettem be a linket, hogy tőled majd úgyis megtudjuk mi folyik ott Az extrudálásnál valami kötés gyorsító anyagot is adhatnak hozzá, hogy rögtön megáll a fal? Vagy a szőrösbeton mivolta miatt ilyen állékony?
Némi fantáziával az. De évtizedek óta 3D betonnyomtatással készülnek a betonutak (és az aszfaltutak beton alaprétegei). Azt a gépet "finisher"-nek hívják.
Igen, ott is dolgozott ilyen gép. A formasínek cseerélhetők így nem csak "new jersey" terelőfalakat de pl. árokburkolást is lehet készíteni vele. "Természetesen" lézervezérlésű szintezőrendszere van, ezért a gépkezelőnek "csak" kormányoznia kell, a beton magasságát a gép magától állítja be.
... Sikerült mondat közben valahogy elküldenem a hozzászólást... Szóval: A szálak hossza kb. 40-50 mm, vastagságuk kb. 0.8-1.0 mm. Egyszerűen belekeverik a betonba és ezzel növelik a húzószilárdságát.
A dilatációt általában a beton pár órás korában történő befűrészelésével oldják meg, irányított repedés formájában.
Ami végképp nincs a filmen, ma már nem "szokás" locsolással utókezelni a betont, helyette a gép mögött bepermetezik vagy növényi viasz vagy mesterséges polimer alapú párazáróval. Ez egy vízhatlan filmet képez a beton felületén és meggátolja a kiszáradást még tűző napon is. A
A filmben nem igazán látszik, de nem egészen... Alapként ott az út, aminek a szélére építik. A rögzítés lehet az önsúlyánál fogva (mint a hazai utaknál az előregyártott elemeknél is), de ha nagyon akarják, az útba fúrt lyukakba dugott és abból kiálló betonacél "horgonyokat" is el lehet helyezni. Ennél a technológiánál valóban nincs hagyományos vasalat, helyette szálerősítésű betont alkalmaznak. A szál lehet acél, de az a felszínen megrozsdásodhat, ezért inkább műanyag, üveg, bazalt vagy szénszál erősítést használnak. A szálak hossza kb. 40-50 mm, vastagságuk kb. 0
Előzmény: Rabb Ferenc, 2020-08-27 21:01:27 [27515]
B.Zoltán | 1722
2020-08-27 22:19:40
[27519]
1:35-nél a kanyarban, mintha két dilatációs hézag lenne víz kifolyóval.
Én, mintha láttam volna nagyon hasonlót pár évvel ezelőtt az M0-s valamelyik szakaszán. Talán, ott is a szegély készült hasonló technológiával. Vagy...nem?
Ez inkább egy kúszó zsalu. Én '96-ban láttam Máltán hasonlót. Ott az út szegélykövét csinálták így. Ahol bejárót kellett kialakítani ahhoz is volt sablon és azzal alakították ki. Pofásan nézett ki. Amikor megkötött akkor adott távolságonként bevágták. Nem kifejezetten dilatáció miatt inkább irányított törések miatt.
Igen, kinéztem egy kicsi léptetőt, aminek a súlya elég kedvező lenne. Áttételezve szépen elvinné, ha nem tudom a kíváncsiságom leküzdeni, akkor lehet hogy megcsinálom egyszer.
„Én meg a direkt extruderest akartam kipróbálni egyszer, de így nem kéne.”
Azért csak...próbáld ki! Csináld meg az elképzelésed szerinti legkisebb súllyal/tömeggel. Jó elképzelésekkel, -amiből Nálad, nem hiszem hogy hiány lenne- sokat lehet ott spórolni a tömegen és szépek lesznek a nyomatok is.
Ebben reménykedem, hogy a kis súly több hasznot hoz majd neked is, mint esetleg a visszahúzás hátránya a bovden miatt. Te már jó össze tudod hasonlítani a két extrudert.
Nézd meg közelebbről pld. a kutyás nyomatom képeit. '3D nyomtatás' téma, 27463. hozzászólás Nem annyira tagolt a felülete, mint a sakkirálynak.(kb. ugyanazokkal a sebesség paraméterekkel készült mindkettő) Jól látszik -főleg a sík felületeken/élek közelében- amit az előbb írtam. Látszik a mechanika, az akril váz "gyengesége", a "nehéz" extruderhez.
A bovdenes fej, előbb-utóbb...felkerül a gépre.(én is kíváncsi leszek rá)
2020-09-06 16:25:06
