Neki sem kellett volna állnod a megfejtésnek.
Ez csak egy szemfényvesztés, mert ahogy írod is a szerszám kiképzése alaposan befolyásolja a kapott eredmény pontosságát.
Belém is annak idején tömték az ilyen matek példákat, de a 25 szakmában eltöltött évem során egyetlen alkalommal sem vettem még hasznát.
Ha kiszámoltál egy adatot, attól számítva minusz 100 és plusz 1000 százalékig simán elmehet a példában szereplő megmunkálás teljesítmény igénye.
A számításnak márpedig csak akkor van értelme, ha az pontos, vagy legalább is egy nem túl tág tévedési tartományba esik.
A Sárgaréz meg pechünkre pont az az anyag aminél ez a tartomány nagyon széles.
Ebből eredően a kérdés feltevője sem tudhatja erre a pontos választ és mindennemű erre irányuló törekvés túlzottan is bizonytalan.

Előzmény: robroy007, 2010-07-18 07:58:00 [11190]

Látod, látod...Csinálni, működtetni mindig könnyebb valamit, mint érteni is pontosan, mit csinálsz.
#11190: "rendelkezésre álló információkból NEM lehet teljesíteni".. Tényleg így van???
Ilyet kérlek ne írj ide, mert természetesen ha már valamit felvetek a Fórumon, legalább annyit feltételezz rólam, hogy tudom és értem is a felvetett téma megoldását.
Tehát hiányzik egy nagyon fontos szó az állításodból, még pedig a ""szerintem"". Még törjétek a fejeteket a megoldáson, én ráérek vele, ha már látok valami konkrét eredményt. De hogy segítsek is, a fajlagos forgácsolási ellenállást erre az SR anyagra a könnyű számolás érdekében egy szép kerek számra vegyük fel, mondjuk legyen 1000 N/mm2.

Előzmény: robroy007, 2010-07-17 22:07:00 [11182]

csak acélra találtam táblázatot
akkor még tovább bonyolítva a kérdést milyen az eszterga kés homlok és terelő szöge mert ugye ezt még nem is néztük
azon túlmenően, hogy milyen a kés alap kialakítása egyenes, hajlított, homlok vagy oldalélű?

Kedves Tibor45 ezek után most már én várom tőled a hiányzó adatokat és a végeredményt is, mert amint az látszik dobálóztál egy feladattal amit a rendelkezésre álló információkból NEM lehet teljesíteni
pedig te mint mérnök ezt elvártad volna mindenkitől
nem akarlak megsérteni de nekem fősulin a matek tanárom mielőtt kiadott számítást előtte megoldotta, vagy legalábbis valami spéci programban eredmény nélkül lefuttatta, hogy létezik-e rá megoldás és volt, hogy nem!

Előzmény: Laslie, 2010-07-17 22:18:00 [11184]

Szia Dani. A moglice egy német pofa által gyártott adalékolt extrém kis zsugorral rendelkező epoxigyanta. Ismerem a gyártót mert szokott hozzánk járni.Létrehozott magyar kollégákból egy miskolci KFT t akik forgalmazzák a terméket . Ha érdekel összehozlak az ügyvezetővel ( jóbarátom) .

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-07-17 23:56:00 [11188]

Köszönet a hozzászólókhoz, de kicsit elbeszéltünk egymás mellett. Én láttam egy német fórumon egy srácot, aki a szán csúszófelületébe egy kb. 2mm mély hornyot (ezt írtam táskának) mart, ami a csúszófelületek nagyságával majdnem megegyezik, kb. 2-3mm maradt meg a szélein belőle. Ezt kente ki (tölötte fel) ilyen moglice pasztával, amit aztán díszítőhántolt.
Nekem tanácsokra, és konkrét anyagmegjelölésre, beszerzési helyre lenne szükségem, mit lehet rákenni? Sima műgyantám van nekem is, de nem vagyok benne biztos, hogy az megfelel ilyen célra...

Előzmény: KoLa, 2010-07-16 21:57:00 [11135]

Igen, köszönöm, rendre magam mögé utasítottam mind az 5-öt, jó eredménnyel.

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-07-16 19:15:00 [11134]

Ha megengeded, kérés nélkül megosztom a gyakorlati tapasztalatomat veled.
Az én esztergám ez idáig kvázi, a külső hőmérsékletnek volt kitéve. Először kis viszkozitású hajtómű olajjal próbálkoztam, de túlságosan macerás volt télen egy-két óráig melegíteni a gépet, 10 perc esztergálás miatt. Ezért váltottam orsóolajra… amit már a #11099 hozzászólásomban is javasoltam.

Előzmény: amp, 2010-07-17 19:35:00 [11179]

Az életem nagy részében acélok anyagvizsgálatával (is) foglalkoztam, de a szikrapróbát a gyakorlatban nem voltam képes alkalmazni, annak ellenére, hogy az elméletével tisztában voltam…
Ennek oka lehet az is, hogy mindig volt a kezemben más, megbízható módszer a vegyelemzésre. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a szikrapróba csak több évtizedes gyakorlati tapasztalatok mellett hozhat használható eredményt. Én magam ilyen embert nem ismerek, és kételkedem a módszer iskolai oktatásának eredményességében is.

Az acélok színjelölésének van egy nagy ellensége, a leltár, ugyanis ilyenkor évente más-más színű festékkel kenték be a leltárívre felvezetett köracélok végeit, nem kis gondot okozva később a gyártásnak…

Az acélokba elsősorban a gyártási adagszámot szokták beütni, - erre vannak előírások a gyártó, és a kereskedő tekintetében is -, és ilyenkor a kísérő okmányokból lehet azonosítani az idegenáru átvevőnek a minőséget. Ötvözött, illetve erősen ötvözött termékeknél előfordulhat, hogy a werkstoffnummer-t beütik, melynek formája 1. után négy szám, pl. a Gábor említette 42CrMo4 esetében 1.7225.

Előzmény: tomahawk, 2010-07-17 19:11:00 [11177]

Sárgaréz.
SR58

fk= félkemény.

Sosem tudott érthetően írni.

Előzmény: robroy007, 2010-07-17 22:07:00 [11182]

Csuda egy szerkezet, volt a kezemben és megcsodáltam.

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2010-07-17 18:20:00 [11173]

csak nem hagy nyugton a Tibor feladata

így kérdeznék van mit még pontosítani a feladat kiíráson azt hiszem


eredeti szöveg:
egy négyszög 20-as Sr58.fk húzott profilt átmérő 16-ra egy fogással 0.2 mm/ford előtolással


forgácsolási teljesítménye Pc igényeltetik

Pc=(Fc*vc)/60000=(ap*f*kc*vc)/60000 = kW

ap fogásmélység (6,14-2) között folyamatosan változva
f előtolás/fordulat (0,2)
kc forgácsolóerő M/mm2 (Sr58.fk ezt az anyagot nem találtam meg a táblázatomban, és a google sem hozott sikert)
vc forgácsolási sebesség

a fenti képletből
egy dolog ismert
egyet nem találok táblázatban
egy ismeretlen
egyre meg nem tudom, hogy számoljak rá átlagot

szóval ha van valakinek ötlete segíthetne, bár a végeredmény nem fontos csak, hogy meg tudjuk oldani a példát

Előzmény: Törölt felhasználó, 2010-07-07 20:28:00 [10938]

Én nem aggódnék különösebben ebben az esetben az olaj miatt.

Előzmény: amp, 2010-07-17 19:35:00 [11179]

Hántolás, kontra köszörülés témát már régebben kitárgyaltuk, de nem tudom belinkelni, ezért újra elmondom a véleményemet.
A fémek hántolását két csoportba soroljuk, csúszófelületek, valamint dekorációs hántolás.
A dekorációsnak eléggé beszédes a neve, nem érdemes ragozni.
Csúszó felületeknél a hántolás az egysíkúságon kívül olajteknőket hoz létre, mely nem csak az olaj tárolására alkalmas, hanem a csúszó felületek közzé bekerült szennyeződések is beülnek ezekbe a mélyedésekbe, mint Kulcsár Zoli is írta.
Mi történik köszörült felület esetén? Először is kiszorítja a kenőanyagot, jól összetapad a két fém, majd a közékerülő szennyeződés gördül a két síkfelület között, miközben nyomot hagy a felületen, magyarul erősen koptatja. Tömören, elégtelenkenés közben hatékonyan kopik a két köszörült felület.
Akkor miért ezt alkalmazzák oly előszeretettel manapság? Mert egyszerű, olcsó, és kopás után egyszerűen újra köszörülhető. A kopás mértékét felületi edzéssel csökkentik, melynek mélysége néhány tized mm, ez határt szab a felújíthatóság számának.
Akit nem sikerült meggyőznöm, (jut eszembe, csak a véleményemet akarom elmondani, senkinek nem kívánom a hitvilágát megbolygatni), gondolkodjon el a következőkön: a mérőlapokat, és a nagypontosságú forgácsoló gépek csúszó alkatrészeit szintén hántolják, vajon miért?

Előzmény: Kulcsar Zoltan, 2010-07-17 00:11:00 [11142]

Köszi Svejk!
Hobbysta vagyok Ritkán használom csak a gépet de néha télen is. Motorolaj is jó lesz bele?

Előzmény: svejk, 2010-07-17 16:41:00 [11165]

Üdv. DD 11 lemez tüztérnek való szénben szegény vas.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2010-07-17 18:40:00 [11175]

Az u.n. szikrakép alapján nagyjából el lehet dönteni, hogy milyen jellegű az ismeretlen acél anyaga.
Egy köszörűkőnek nekinyomod az anyagot, közben figyeled a keletkező szikrákat.
Néhány jellegzetes szikrakép:

Előzmény: Törölt felhasználó, 2010-07-17 18:47:00 [11176]

Felszámolótól van az anyag. Ők semmit nem tudnak. Nagy valószínüséggel Németország a származási hely, de ennyi.

Előzmény: Laslie, 2010-07-17 16:36:00 [11164]

Természetesen, szívesen fogadnám ha küldenél.
Köszönöm.

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-07-17 18:00:00 [11170]

Nem, nem lessz víz. Csak egyedi kialakítású kandalló betét. Pl. sütő is lessz benne. Szabályozott égéssel, utóégetéssel stb.
Sajnos, nem kaptan sehol megfelelőt. Az egyedi gyártatás megfizethetetlen számomra.

Csak folytassátok a beszélgetést. Zene "füleimnek" a sok hasznos infó.

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2010-07-17 18:20:00 [11173]

ok lehet hogy megtréfált a gyorsolvasás bennem a víz miatt a kazán ötlött föl

A 18 CrNIMo6 egy nagy ötvözőtartalmú betétedzésű acél ezért az én mérettartományomban teljesen átedzhető Nagyon szívós mag és 60 HRC fölötti (esetemben 1-1.2 mm kéreg) Golyós fúrórudazatmegfogót csinálok belőle ( egy kúpos furatú fazék ami 12 db golyóval bárhol megfogja a rudat. A golyók spéci kosárban ülnek, a megfogó belső felülete csak rugalmasan deformálódik a megfogandó rúdba a golyók belenyomódnak. A megfogóban esetenként 400 KN (nem tévedés 40 tonna) erő ébred Ezért kell a nagy magszilárdság

Előzmény: Laslie, 2010-07-17 17:32:00 [11168]

Na de milyen szabvány szerintit ?
Mert ugye a hulladék vasra nincs ráírva, hogy milyen szabvány szerint jelölték....
Az egyik szabványban a citromsárga az A70 jelölése, míg a másikban az automata acélé.
Tehát csak óvatosan a színekkel.

Előzmény: n/a (inaktív), 2010-07-17 18:00:00 [11170]

(jelöléseit)

Akit esetleg érdekel tudok neki küldeni szabványos acél fajták jelölést.

Gábor , a kazánlemez nem lesz jó Danibának, hisz ő nem kazánt hanem kandallót épít....
A magyar szabványokban valami KL jelzéssel futottak ezek az acélok. Meg van ennek STE355. TSTE355 jelzésű változata is, meg még ki tudja mennyi. Igazából a nagyobb nyomástartó berendezésekhez használják elsősorban.

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2010-07-17 17:25:00 [11167]

Fogaskereket, csigaorsót csinálsz belőle ?
De ha nem akkor úgy is el fogod mondani, mert ha nem akkor balhé lesz... )

Mivel Laslie a barátom azért nem fog ledorombítani de lehet hogy még örülni is fog a bejegyzésemnek .
A modern kódok kissé mások mint a leírtak de nagyon könnyű velük bánni.
Tehát a régi BC 3 az ma 16MnCr5 mit is jelent a kód ? Az első szám a széntartalom ra utal vagyis az acélban 0.16 % a carbon . Aztán a betűk az ötvözőkre utalnak ( mangán, króm) a szám pedig a sorban elől álló fő ötvöző százalékos összetevőjének 1. 5 szerese. (esetünben a fő ötvöző a mangán amiből tehát kb 3.3 % van benne
Hasonlóan 42 Cr Mo 4 0.42 % carbon és 1 % króm (de van benne le nem kódolt mennyiségben molibdén is
Vagy a régi GO 3 as(golyóscsapágyacél) ma:100Cr6 vagyis 1 % carbon és 1.5 % króm
Hegeszthetőség :0.2 % carbonig jól hegeszthető aztán előmelegítve később nagyon nehezen
Nemesíthető: ha van benne (általában min 0.4 % carbon és más az edzhetőséget javító egyéb ötvöző
( nemesítés =edzés és normál hőmérsékletű megeresztés)
Betétedzés: carbon diffúzió (szilárd vagy gáz fázisban,) edzés és alacsony hőmérsékletű un fesztelenítő megeresztés
Kazánépítés :lehetőleg kazánlemezből ami általában jól hegeszthető(kis carbon tartalmú) és molibdént tartalmaz
Egy találós kérdés Én sokat használok
18CrNiMo6 ot vajjon mire való?

Előzmény: Laslie, 2010-07-17 16:36:00 [11164]

"Ha hidegben is dolgozni akarsz akkor olyat keress amiben W betű is van."

Én inkább az "N","K" és "B" jelzésűeket mondanám hidegre.
Ilyen például a NagyKaBát.. )

Előzmény: svejk, 2010-07-17 16:41:00 [11165]

Hasznos olvasmány, Kenőolaj kislexikon.
Ha hidegben is dolgozni akarsz akkor olyat keress amiben W betű is van. Pl. 75W90 minél nagyobb a két szám közti különbség, annál nagyobb hőfoktartományban használható elfogadható viszkozitás mellett(legalább is úgy emlékszem:( )
Ha csak hobby, akkor szerintem használhatsz jó minőségű motorolajat, Pl. 5W40 az legalább nem büdös annyira
A régi G46 és társa nagyon besűrűsödnek hidegben.
A brigéciolos kimosás nem túl jó ötlet mert az a vizet "szívja". (feltéve ha vízzel nem mostad ki)
Vannak kimondottan mosóolajok is...

Előzmény: amp, 2010-07-17 13:01:00 [11152]

ADanibá a színek félrevihetnek, mert azt nem tudod, hogy az acél tényleges színjelölését külön külön is felvitték e az egyes vasak végére, vagy esetleg a rakatban levő rudakat egyben festették meg.
Az egyszínű jelöléseknél nincs ilyen gond, de a több színűnél például ha a vas színjele rózsaszín-citromsárga, de az egyik vas végén csak a rózsaszín látszik, míg a másikon csak a sárga akkor gondban vagy.
A rózsszín-citrom a C60-as anyag jele lenne, de külön-külön a színek más acél típust takarnak.
A szaki a revének a színéből, dorozmáltságából is sok infót le tud szűrni, de neked ezt nem lenne egyszerű megállapítani.

Mikori vásárlásokból származhattak azok az acélok ?
Ja azt még esetleg meg lehet kérdezni , hogy honnan szerezték be az acélokat, mert az is árulkodó lehet, ha mindig ugyanott vásárolták, akkor meg kell nézni a cég honlapján, hogy milyen acélokat forgalmaznak és akkor egy rakás acél féleség kizárható.

Pár szín amit nagyon sok cég használ.

C45 - sötétkék-rózsaszín
C60 - citromsárga-rózsaszín
A37- Piros
A38 -Szürke
A44 - Zöld
A50 - Fehér
K1 - Citromsárga-fekete-citromsárga
BC3 - Fekete-narancssárga

Néha előfordul, hogy be van ütve az acélba egy olyan formátumú szám, hogy 1.4301 vagy csak 4301, vagy WNr 1.4301. Ha ilyet találsz akkor meg is van a pontos acélminőség, csak ki kell keresni egy táblázatból, hogy milyen az anyag.

Illetve nem a víztől rohad ki, hanem a hőtől, de a hegesztéseknél fog először betörni a víz a tűztérbe.

Előzmény: Laslie, 2010-07-17 16:12:00 [11162]

A37, A38
Viszont a mechanikai kialakítással is sokat dobhatsz az ügyön, ha vizet is keringtetnél a falak mögött.
A két oldalsó és a hátsó falra hegesszél fel függőlegesen legalább 15x15-ös négyzetacélokat, de inkább 20x20-ast. 1db vas ,majd 15mm hézag, és megint egy vas.... és így tovább.
A rostélyban is érdemes vizet keringtetni, még ha sokan idegenkednek is tőle, pedig sokkal tovább tart mint a tömör acélból készült rostély, mivel nem képes annyira átforrósodni a vas.
A hegesztéseknél lesz a legkisebb a falvastagság, így azt jó mélyen be kell gyökölni, hogy ne ott rohadjon ki a víztől.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2010-07-17 15:50:00 [11160]

Persze hegesztéssel. Azt már sejtem, hogy A ...

Előzmény: Törölt felhasználó, 2010-07-17 15:50:00 [11160]

Kandalló tűzteret akarok készíteni most. Ahhoz mijen anyag minőséget ajánlanál?

Előzmény: Laslie, 2010-07-17 14:51:00 [11158]

Köszönöm a segítségedet! Ebből már sokat tanultam. Jól, érthetően írtad.
A színekkel az a gondom, hogy felszámolásból, hozzájutottam 10-12 mázsa vashoz, több féle alakkal. Sajnos semmit nem tudok róla, csak a 80-90% on szín jelölés van. A méh telepeken is sokszor vég darabokat találok amin szín van.
Ezért lenne jó valami azonosíthatóság.

Előzmény: Laslie, 2010-07-17 14:51:00 [11158]

A színeket jobb ha hagyod.
Sajnos elmúlt már az az idő mikor megfogtad a szocialista vasat és szín alapján be tudtad azonosítani.
Ahány gyártó, annyiféle színnel jelöli ugyanazt az anyagot.
Ha biztosan tudod, hogy az adott anyag a rendszerváltás előtti , akkor van esélyed, hogy pontos minőséget állapíts meg a színből.

A teljesség igénye nélkül pár acélfajta.

Jól hegeszthetők az "A"-s jelzésű anyagok.
A0 , A34, A35 , A37, A38, A44 , A50
Ugyanezeket érdemes hajlításra is használni.
Viszont váltólapkás szerszámokkal nem az igazi megmunkálni őket. Jobb a hagyományos szerszám.
ST 37, ST50, ST 52 -vel is jelölik az ilyen acélokat.

A "C"-s anyagok a magasabb széntartalmuk miatt sokkal jobban forgácsolhatók váltólapkákkal, nemesíthetők, edzhetők. Hegesztéskor, gyorsdarabolós vágáskor beedződik a hőt kapott felület.
C10, C15, C45 , C60
A C10 betét edzhető is , más néven kéreg edzhető a megfelelő eljárással.
A leggyakoribb a C45-ös anyag amihez hozzá tudsz jutni.
A C60-nak viszont már natúr állapotában is igen jók a mechanikai adatai.

Automata acélok: 11SMN30+C , 11SMNPB37+C
Ezek kifejezetten forgácsolásra valók. Nagyon pörgösen lehet leválasztani az anyagot, de a szakító szilárdságuk kedvezőtlen. Hegesztésük nem ajánlott.
Az utóbbiban ólom is van, de nem vegyileg kötött formában, hanem ólomgömbök formájában, ami hihetetlen jó kenést ad forgácsoláskor.
Ezek könnyen beszerezhetők. A forgácsolósok álma.

A "K"-s jelzésű anyagok, elsősorban kivágó , prés szerszámok készítésére való. Pl: a közkedvelt K1-es anyag, edzve.

A "BC"-s anyagokból jó minőségű kéreg edzett alkatrészeket gyárthatók.
Pl fogaskerek. Belül szívós mag, kívül kemény , kopásálló ráteg.
A BC3 a legelterjedtebb.

"CrMo" jelzésűek. Úgynevezett melegszilárd anyagok. Nemesíteni érdemes őket. Ezek nagyon jó szakítószilárdságú anyagok.
Nemesített formában is kaphatók, már csak forgácsolni kell és kész a jó kis csavar.
Pl: 42CrMo5, 42CrMoV4

Na ennyi elég lesz, mert úgysem fogsz sokfélét használni a dolgaidhoz.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2010-07-17 13:49:00 [11154]

A pi..ába , kifogtál rajtam....

Előzmény: svejk, 2010-07-17 10:16:00 [11151]

Ma már így megy, de nincs ezzel semmi gond, jóval kissebb motorokkal lehet mozgatni a tengelyeket. És kottyanás mentesek. És jóval drágábbak.

Előzmény: svejk, 2010-07-17 10:16:00 [11151]

köszi

Előzmény: Lakatos, 2010-07-17 13:23:00 [11153]

Az acélok világába szeretnék kicsit tájékozódni.
Különböző színekkel jelölik a vasakat. Úgy, mint zöld, sárga, fehér, kék stb. Egyrészt, szeretném tudni, melyik színhez milyen megnevezés tartozik. Másrészt, Melyik minőséget mire használják általában?
Melyek azok, amik jól hegeszthetők?
Megmunkálási szempontok?

Elmész Vácon a Rádi útra és megkeresed a Blaha-ker nevű céget,ott mindenféle olaj van (MOL kereskedés) és még tanácsot is kapsz:)Ne tévesszen meg egy kertészeti bolt van mellette.
Egy nagy barna vaskapu baloldalt ha Rád felé mész,még a vasúti átjáró előtt kb.150m-re.

Előzmény: amp, 2010-07-17 13:01:00 [11152]

Köszönöm mindenkinek a válaszokat, leeresztettem az olajat, brigeciollal kimostam a fóorsóházat. Megvárom míg kiszárad és felöntöm majd olajjal, de még mindig nem tudom hogy milyen olajjal
Több félét ajánlottatok. Télen is szeretném a gépet használni ha ugy adódik és télen hideg van a múhelyben. Van aki hajtómüolajat javasolt, van aki orsóolajat, de Jóska pdl a 46-os gépolajat javasolta. Benzinkuton csak bután néztek rám mikor efelől érdeklödtem. Szóval olyan olaj lenne jó ami itt Vácon is beszerezhető...

Előzmény: amp, 2010-07-13 12:49:00 [11095]

"Meg aztán milyen keménységű anyagból csinálják egy mai cnc gép ágyát? Sima szürke öntvény lenne ?"
Az hát, mi más lenne?
Aztán szépen felköszörülik és rácsavarozzák a hengergörgős, esetleg golyós lineáris csapágyakat ))

Előzmény: Laslie, 2010-07-17 10:11:00 [11150]

Nyilván, hogy a felület is számít....
Írtam is, hogy " edzett, köszörült "...

De hogy kopásállóságot javítson a hántolás azt én nem hinném. Azt még el tudnám képzelni, hogy egy köszörült felületbe utólag beletúrnak pár hántolási gödröt, de akkor meg nem a hántolás adja a geometriai pontosságot.
Meg aztán milyen keménységű anyagból csinálják egy mai cnc gép ágyát? Sima szürke öntvény lenne ? Hát csak nem csinálnak ilyet.

Na mind1, ne is vitatkozzunk ezen, mindenki abban hisz amiben akar....

Előzmény: Kulcsar Zoltan, 2010-07-17 00:38:00 [11147]

Szia

Valoszinü , de ha figyeltél akkor olvastad hogy a 0.05mm-re hogy reagáltam

Azt én még nem is hallottam hogy egy hántolt kész felületet valaki össze barmol ugy mod diszités gyanánt .

A hántolás utolso fázisai a diszités és nem a gödör ásás .

Bocsánat lehet én reagáltam tul ?

Előzmény: KoLa, 2010-07-17 00:46:00 [11148]

Itt van egy fogalomzavar - a kézi hántolás jobb tud lenni a köszörülésnél, de itt a hántolás utáni kézzel kialakítoott félhold szerű mélyedéskről van szó, ha jól értem, aminek több a hátránya mnt az előnye.

Előzmény: Kulcsar Zoltan, 2010-07-17 00:38:00 [11147]

Akkor ha jol értem a felület mimösége nem számit csak a keménysége ?
Értem hogy mit irsz csak azt nem értem hogy mmiért utasitod el ezt a munkafolyamatot .

Ezt az idézetet egy 2010-ben CNC és szerszámgépek forgalmazásával foglakozo cég honlapjárol vettem .

" Kézi hántolás biztosítja a geometriai pontosságot és kopásállóságot. "

Előzmény: Laslie, 2010-07-17 00:19:00 [11144]

Ha vákum lenne nemtudna kialakulni a folyadék film ,nyomásra jön létre .Ha vákum lenne az olaj nem emelné meg a szánodat ( elvileg )

Az viszont igaz van hogy a tulzott filmréteg surlodáshoz vezet , de ez egy másik téma .

Előzmény: KoLa, 2010-07-17 00:14:00 [11143]

Ez ahhoz hasonló mint amikor az esztergagépen egy anyagba belefúrunk a szegnyeregből, na mi viszi be a hűtővizet a 100mm mélyen lévő fúró éleihez hát a légnyomás!!! gondolj csak bele amit kifúrsz anyagot annak helyébe menni kell valaminek mert különben vákum lönne létre!
Ha szépen fúrsz! akkor jó a hűtés ha túlterheled akkor a hő miatt stb stb......

Előzmény: KoLa, 2010-07-17 00:14:00 [11143]

Hát azért ez a "homok szembeszórása" esete.
Vas fémeknél a kopásállóságot a felületek keménységével lehet elérni, de kézi hántolással nem.
Egy 20 éves napi használatú esztergagép ágya már szanaszét van kopva ha az csak hántolt szürke öntvény kivitelű, míg ugyanezen kopás edzett, köszörült ágynál még nem jelentős.
Feltételezve, mindkettőnél az olajzás meglétét.

Előzmény: Kulcsar Zoltan, 2010-07-17 00:11:00 [11142]

A surlódó felület optimalizálása elég jól hangzik de gondoljuk csak tovább - ha két síkfelület között olajfilm van akkor OTT még fellép a vákum ereje is ami összetartja a felületeket és a síkon belül összetartja mozgás közben is és áramlástanilag is leírhatóan mozog a filmréteg és fogy! ezért kell pótolni időnként! de ha a létrejött vákum-egyensúj szemszögéből nézzük akkor a mélydésből nem lehet olajat vételezni semmiképpen!

Előzmény: Kulcsar Zoltan, 2010-07-16 22:50:00 [11138]