Nincs teljesen igazad. A hántolás még ma is előkerül az igazán minőségi gépek esetén, bár a költségek csökkentése miatt egyre ritkábban alkalmazzák.
Az hogy megáll a gödrökben az olaj az azt jelenti hogy mozgás során azonnal kialakul az olajfilm az olajjal töltött szűkülő rések miatt, így folyadék súrlódás jön létre. Ezt sajnos nem tudja a köszörült felület.
A késtartó alját nagyon hasznos hántolni, mert a hántolás miatt a teljes felület támasztó felület lesz. Itt pedig akár egy százados rés is okozhatja a kés rezgését.
Előzmény: Szalai György, 2020-01-08 07:48:15 [44790]
Motoros | 5053
2020-01-08 08:07:35
[44791]
"egy nagyon kemény megbecsült szakma volt ez valamikor!!" Valóban így volt, még a szocializmusban is megbecsülték, nemcsak úgy szóban hanem anyagilag is, ami nagy dolog volt mert a akkoriban a mérnökök is alig kerestek többet egy jó melósnál. Vagy 30 éve találkoztam egy akkor már öreg tolószékben ücsörgő emberrel Csillaghegyen aki hántoló volt, szerette a szakmáját jól csinálta és anyagilag nagyon jól elvolt belőle. Jó lett volna egy riportot csinálni vele de akkoriban erre nem volt lehetőségem. Még volt egy másik találkozásom egy hasonló jó szakmával ..az öntőforma készítővel.. aki a famintákat készítette a rajzok alapján az öntvényekhez. Mint kisiparos gyűrte az ipart a saját kis műhelyében, és nagy cégektől (pl:Ganz) jártak hozzá megrendelésekkel. Amit kért azt szó nélkül kifizették, pedig biztos voltak saját cégen belüli embereik is.
Értem én, hogy ez egy megbecsült szakma volt valaha, és hogy csodáljuk ma is. De van ennek ma létjogosultsága? Nem előremutató. (Mint a csöves erősítő építés.) Múzeumi pótláskészítésnél látnám szükségesnek, ahol lényeges a korhű technika bemutatása is. Nem egyszerűbb ráfeszíteni egy etalon felületre valami olajos csiszolópapírt és megtologatni rajta a munkadarabot?
Azt olvastam, ez azért jó, mert megáll a gödrökben az olaj. De nekem ez azt is jelenti, hogy annyival kevesebb felületen fekszik össze. Vagyis amennyit használ, annyit árt is.
És minek hántolni egy késtartó alját, ami nem is csúszkál? Ott még az olajmegtartás sem lehet szempont. Ha extrémsportként nézem, akkor világos.
Párhuzamos az a szög (sublerrel hasábbal mérve)?? Mintha lenne benne néhány tized . .
Ha lehet hozd párhuzamosra (szögbe és hosszba is) . Ha megvan új éket kell faragni ; vagy a régit vastagítani , lényeg az új ék 1-2 századdal !! legyen kisebb mint a hézag . Ha vastagítod az éket csúszófelületen sárgaréz lemezt ajánlok min 2-3 mm (ragasztva + 2-3 sróf) mögötte pedig lehet bármi . Nem mondom hogy egyszerű befaragni egy ilyen éket (nekem 1-1,5 óra , egy tized ráhagyással, egy kő oldalán míg elkezdi csípni + csiszolgatás s utána esetleg hántolni) .
Az éket kivéve nem esik ki (lefele ) a szán? Mert akkor a fix felületet kéne vastagítani .
A hántoláshoz használt "ecset" egy fahasáb (egyik sarka 45 fok) amire filc van ragasztva . A tusír festék pedig (berlini kék +olaj) pedig egy lapos dobozba van de csak annyi amitől épp nedves a doboz alja .
Én örülnék legjobban ha rá lehetne fogni hogy finomhántolt felület... De ha egy felületen azt látod hogy több száz pöttyöcske van egyenőtlen szórásképpel akkor azt se tudod hogy állj neki. Mert egy tolással elkaszálsz 3-4-6 foltocskát. Továbbá a felület képe nagyon nem olyan mint amilyet a videókban és mdani2 képein látni...
Köszönöm a tippeket! Jól érthető minden amit írsz.
A nagyon magas pontokat sikerült már megismernem, elméletben tudom is az okát ugye, de az egyenletességgel vanak gondjaim.
A foltos dolgot is értem, de mégsem. . Ha az alacsony folt kivételével telibe hántolod a felületet, akkor a korábbi foltod lesz a magas zónád nem? (Ha feltételezzük hogy közel van egymáshoz a két szint.)
A festék vastagságot akkor jól sejtettem, sajnos az én gránitom majdnem egyenletes fekete, szóval csak érzésre tudok tájékozódni, de ezek szerint a "húzásból" meg a festék kenődésből jól következtettem.
84-es születésű vagyok. A BME-n végeztem gépészmérnökként, kalorikus gépek szakirányon. A forgácsolás csak hobbi és nem is értek igazán hozzá, még tanulom az alapokat. Érdekel mindenféle gép működése és emiatt elég sokat olvasok. A műszaki angol szerencsére nem okoz gondot. A hántolás néhány éve keltette fel az érdeklődésemet. Elég sok ezzel kapcsolatos irodalmat elolvastam és a youtubon is nagyon sok hasznos videó van, amiből lehet tanulni. Egy hetet voltam egy gépfelújító cégnél is tanulni. Az nagyon sokat segített. Nagy gyakorlatom még nincsen, nemrég kezdtem bele az első gépem felújításába. Majd rakok fel róla fényképet. Sokáig tartott, mire beszereztem a szükséges szerszámokat, sablonokat. Örülök, ha segíteni tudok. Amikor kezdtem ezzel foglalkozni, rá kellett jönnöm, hogy magyarul szinte alig van információ az interneten hántolással kapcsolatban. Olyan embert meg még nehezebb találni, aki mellett tanulni is lehetne. Ezért elhatároztam, hogy megpróbálom átadni valahogy azt a tudást, amit én kaptam. Erre ez a fórum szerintem egy szuper hely. A honlap készítéshez nem igazán értek és amúgy is mit érne az egész, ha nincs kitől kérdezni. Mindenki egyedi projekten dolgozik...
Elárulod melyik korosztályba tartozol? Már a múltkor az energiák kapcsán is feltűnt, hogy nagyon szépen, érthetően fogalmazol, irigyellek érte. Ezeket a hántolásos dolgokat is úgy írod, mintha egész életedben ezt csináltad volna. Ne hagyd abba!
Nagyon szuper ez a két kép. Jó példa a festék vastagságra. Tedd egymás mellé a két képet és nézd meg, hogy mik azok a jelek, amik mind a kettőn ugyan ott vannak. Azok a valós magas pontok, a többi az csak kenődés. Túl vastag festéket használsz. Legyen csak annyi festék a grániton, hogy jól kivehető legyen a festék alatt a textúrája. Ez amolyan ökölszabály. Ha túl sok a festék, akkor hamis minták lesznek és kenődések. Ez nagyon jól kivehető a fényképről.
A másik szabály, hogy amíg a teljes felület nem lesz egyenletesen legalább 5 PPI addig csak nagyoló hántolást kell alkalmazni. Felejtsd el az egyedi pontokat. Területeket hántolj. Az a lényeg, hogy a teljes felületen egyenletesen legyen 5 PPI. Ha ez megvan, akkor kezdhetsz el foglalkozni az egyedi pontok hántolásával.
A csatolt képen láthatsz erre példát. Filctollal meg vannak jelölve a mély területek. Látszik, hogy a többi helyen már kezd egyenletes lenni, de még vannak "vak" foltok. Amíg azok el nem tűntek, addig a nem bejelölt zónákat telibe hántoltam. Szépen egymás után sorokat. Nem pontokat.
Azt a festést vedd alapul, ami a második képen van. Jelöld be azokat a zónákat, ahol egyáltalán nincs semmi vagy csak egy-egy kósza pont. És hántold telibe. A bejelölt területeket meg hagyd békén.
Ha valamiért nem halad a dolog, vagy instabil a kép, akkor lehet, hogy van egy-egy nagyon magas pont. Azt úgy tudod megkeresni, hogy csinálsz egy megfestést vékonyan, de nem baj, ha egy kicsit vastagabb. Utána a grániton egy tiszta felületet keresel és ott ugyan azt a megfestett területet nagyobb erővel odanyomva kb 10 szer oda vissza megjáratod. Utána megnézed alaposan a mintát. A másik csatolt képemen látsz erre egy példát. Láthatod, hogy vannak olyan kék foltok, aminek a közepe szürke. Az azért van, mert amikor erősen nyomod és megdörzsölöd a gránit tiszta felületén az alkatrészt, akkor azokról a pontokról ledörzsölöd a festéket. Jelöld meg ezeket a pontokat filctollal és csak ezeket a nagyon magas pontokat hántold le. Utána nézd meg, hogyan változott a minta.
Remélem, hogy érthetően írtam le. Élőben egyszerűbb az ilyen dolgokat elmagyarázni.
Amúgy acélt hántolni egy kicsit macerásabb, mint öntött vasat. A penge szöge is egy kicsit másabb kell legyen, mert karcol vagy "beleharap" az anyagba...
A sok apró "pötty" csak jó,ha elolvasol egy régi szakmai könyvecskét amibe valamilyen szinten kitárgyalják a hántolás alapfogalmait akkor ott leirja hogy vannak különböző hántolási minőségek,különböző gépalkatrészek más és más hántolási pontosságot követelnek meg. Csúszóvezetékeknél is le van irva pl az 1 négyzetinch re eső fogáspont ("apró pöttyök"). Jaa,igen a festékmennyiség sem mindegy,sőtt NAGYON nem mindegy,külön egy nagyon kemény megbecsült szakma volt ez valamikor!!
Készül az késtartó felfekvő felületéhez az etalon. Kellemes hántolni a vasat...
Ugyanaz a felület, csak két eltérő vestékmennyiséggel. Az elsőt picit vastagnak érzem. A második már érzésre jobb lehet talán, de jön elő a problémám, hogy jön a sok apró pötty... A lapka rádiusz 90-95 között valahol.
A mérnöknek akkor se volt, most se olyan egyszerű felállni. Az általános ma, hogy nem hajlandóak hallgatni az emberre, a gazdasági érdek mindent felülír... Néha viszont ilyenkor inkább félre kell állni, és hagyni, hogy az orrukat bele verjék a földbe. Aztán mosolyogva kijavítani a korábban jelzett hibát. Persze ezt is szokni kell, ez a nehezebb. Visszatérve az eredeti témához: A csalódásokat ezekben a technikákban, én mindig úgy élem meg, hogy vajon a maga korában ez mennyire volt általános, vajon a többi akkori gép mit tudott ehhez képest, illetve milyen gyártástechnológiai háttérrel rendelkezett a gyártó. Így sokszor átértékelem ezeket a dolgokat. Nyilván nem a mai technikához kell hasonlítani, de azért sok mindenben jobbak a mai fejlett technika mellett esetenként szándékosan hitványul kivitelezett társaiknál. A minőségnek meg akkor is ára volt, és most is van. Persze van amit vitathatatlanul elrontottak, de sokszor arra jutok, hogy csak sokat várok a nálam idősebb, több selejtezés után még működő technikától. Nyilván aki ipari termelésbe fog, az másként látja, neki az a fontos, hogy üzembiztosan, és pontosan menjen a gép. De ehhez ma is ki kell nyitni a pénztárcát.
A régi idők tervezése az megint más kérdés. Abban az időben a mostani munkahelyemen a tervezési részleg 1500 fő körüli nagyságrend volt. Ennek kb 10-15%-a mérnök. Ma vagyunk tokkal vonóval 80-an. Akkor egy nagyobb tervezési munka években volt mérhető, ma hónapokban. Sokszor átgondolni több idő a feladatot, mint elvégezni. Képzelj el egy orsóház összeállítási rajzot pauszon rajzolva, a szükséges és elégséges számú nézettel, és metszettel. Szép feladat... És ha valamit a végén rontasz el?
"Szóval magyar fejlesztés valószínűleg nem sok lehet benne."
Javítom magam, bizony van abban rendesen, mi tudjuk a hobbyban a legjobban, hogy nem is olyan egyszerű összehozni egy jól működő gépet még a ma már dömpingszerűen ránk zúduló gyári alkatrészekből sem.
No meg a gép PLC-jét is bizonyára Magyar technikusok írták meg.
Persze jó lenne tudni a tényleges igazságot, mert ugye én itt csak sejtéseket fogalmazok meg.
Van a látókörömben egy STL-240 Excel-Csepel eszterga, sőt már javítottam is többször. Úgy 15 éves lehet. A pontosságáról nem tudok semmit nyilatkozni, ilyen szempontból nem volt vele dolgom. Fanuc 18-as vezérlővel van szerelve és -csak gondolom- hogy kínai váz. A tokmámy SMW rajta, a rev. fej gyártójára nem emlékszem, de a bevogók VDI rendszerűek. A C tengely úgy van megoldva, hogy hidraulika segítségével befordul egy csigaorsó egy bronz csigakerékbe. Szóval magyar fejlesztés valószínűleg nem sok lehet benne.
De összességében tudja a dolgát.
Ennél sokkal durvább van egy ismerősömnél ponyvával letakarva zsír újon. Stanko hagyományos hátrafelé lejtő gépváz, szintén Fanuc vezérlővel eredeti Orosz vagy Ukrán nyelvvel. Az anyag benne van rendesen.
Ha akartak akkor persze tudtak nagyon pontos gépeket is gyártani nálunk is. Persze ez nem az E2N gépekre igaz. A magyar szerszámgép gyártás történetei közt olvastam régebben és most ismét megkerestem. Egy idézet az Excel-Csepel történetéből:
" UP ultraprecíziós eszterga
Az 1987-89-es években know-how átvétellel fejlesztették ki az ultraprecíziós esztergagépet. Ez a gép csúcstechnológiát képvisel, és a számítástechnikai perifériák, az optika és általában a mikron alatti pontosságú és felületi minőségigényű területeken nyer felhasználást. Jellemző, hogy a gépen esztergálással elérhető felületi minőség jobb, mint a köszörülésnél.
Kiegészítő tevékenységként különböző, túlnyomó többségben a járműipar transzfer sorainak nagypontosságú alkatrészeit és részegységeit gyártják hosszú távú kooperációk keretében.
A gyár 1998 áprilisában auditáltatta az ISO 9001-es szabványt.
A gyár eddig több mint 40000 Csepel szerszámgépet szállított a világ több mint 60 országába."
Valakinek van jó-rossz tapasztalata ezzel a géppel? Hyundai 500 eszterga. Nem termelésre akarnám, csupán ezt-azt igazítani, néha pár egyszerűbb alkatrészt megcsinálni, tűzoltás jelleggel. https://barkacsgep.com/termek/hyundai_hyd_500c_esztergagep2/
Virbo | 1122
2020-01-06 11:50:14
[44770]
Igen tudom használom is, de erre írtam hogy fordítózni sokszosz kellene. Meg aztán sok videónál nem is elérhető ez a funkció.
Ha bekapcsolod a feliratokat a videón, majd beállítod az automatikus fordítást, akkor kapsz egy nyers magyar feliratozást. Nem túl jó de a semminél jobb, és csak pár kattintás az egész.
A két félszán csak a csúszó részein érintkezik, a léc fölött és alatt pedig van minimum 5 tized hézag. De szemre inkább több. Csak az oldala érintkezik a prizmával.
Valóban rengeteg videó van fent, jobbak roszabbak. Nagyon sokat néztem is, de mivel beszélni nem beszélem a nyelvüket, fordítózni meg még egy élet se lenne elég, kicsit nehéz. Korábban voltam egy szakinál, még itt a fórumon szerveződött, de akkor még azt se tudtam mi fán terem a hántolás. Mostmár azért tudnék kérdezni ha lenne aki megmutatná ezeket.
Valóban jó nagy a rés. A Conelly könyv szerint a szorosan illesztett léc játéka 0,015-0,025mm között kell legyen, a laza illesztésűre nem ad meg ilyen értéket. Csak annyi megjegyzés van, hogy abban az esetben csak az egyik felét kell hántolni, a másik nem baj, ha nem párhuzamos vagy csak megmunkált. Még van egy olyan ajánlás, hogy lehetőleg legyen a léc minél vastagabb, hogy a lehető legnagyobb legyen a merevsége.
Ennyire nem ismerem a gépeket, de szép hosszú tengelyt esztergál. Nekem onnan jött a dolog, hogy videókat kerestem, hogyan készül egy trapéz orsó. Van egy kis gyalum, aminek az asztal mozgató orsója már élesre van kopva. Gondoltam, hogy készítek én egyet a próba képen. Az E3N csúcstávolsága még éppen elég, hozzá. Viszont nem találtam olyan videót, ahol trapézorsót esztergálna. Ügye ott a futóbáb a menet tetején fut és nem egy sima felületen. Aztán eszembe jutott, hogy akár vehetnék egy trapéz orsót méterre, anyával és akkor csak a végeket kell megesztergálnom és kialakítanom, hogy beférjen a jelenlegi helyére. Még nem dőlt el a koncepció. Elnapoltam a dolgot. Trapéz menetet még életemben nem esztergáltam. Biztos annak is van valami trükkje.
Nagy valószínűséggel egy SN63 as edzettágyas Tos gép van a videón . Ez is MVE méret Nekem ez a gép nagyon tetszik . De neki sem az eredeti futóbábja van hozzá . Az E2N kéziszánon ami felújítás alatt áll , vékonynak látom a betét lécet . Gyanús az nekem hogy már volt felújítva , és azért nincsen már a két csúszórész között fent hézag . Valahol olvastam hogy a betétlécnek is viszonylag pontosan kellene illeszkednie és nem csak a szorítócsavaroknak kellene a helyén tartania .
Jó szerszám nélkül valóban küzdelem. Lehet kísérletezni, de a hántolás nem egy mai találmány. Az interneten rengeteg videó van már fent. Talán az egyik legjobb az, amit Stefan tett fel:
Úgy viszont nehéz, ha nem beszélsz angolul. Viszont azt be kell látnom, hogy az ember hetekig nézheti a videókat, de abból se könnyű megtanulni. Nekem Svager segítette a legtöbbet. Mert nem ugyan az, ha valaki ott áll melletted és mondja, hogyan csináld... Rengeteg dolog akkor nyert értelmet, amit korábban videón láttam.
Itt van az a sablon, amit kérdeztél:
Ha van ismerősöd, aki vág lézerrel, akkor én is bejelentkezem egyre.
Ha lesz egy kis időm, akkor csinálok egy rövid videót arról, hogy én hogyan hántolok kézzel, de az tuti nem a héten lesz.
EKM200, EGM200 és társai vagy az amerikai Hardinge
Azért, ha megnézitek ezeknek az ágya közel sem hasonlít egy hagyományos kis esztergára.
mdani2 | 272
2020-01-06 03:51:24
[44760]
Nekem E3N-em van, én is állandóan a pontosságon paráztam és mikronokban gondolkoztam. Végül feltettem magamnak a kérdést, hogy ugyan miért is? Aztán kiderült, hogy nem is készítettem eddig csak egyszer olyan alkatrészt, amihez nagyobb pontosság kell, de szenvedés helyett elvittem az alkatrészt a köszörűs ismerősömhöz és ő megcsinálta tűrésre. (persze ez egyéni tapasztalat, nekem ez csak hobbi és kevés dolgot készítek, és idő közben az is kiderült, hogy a gépkönyvben előírt 0,005 mm helyett majdnem 0,03mm volt a főorsó lógása. Ezzel csak arra szeretnék rávilágítani, hogy pontosan csak jól beállított géppel lehet dolgozni. A gép vízszintezéséről nem is beszélve.)
Amúgy arra, hogy mennyit kell tudnia egy esztergának, érdemes megnézni a tűréstáblázatot:
Mindjárt kiderül, hogy ekkora átmérőn bőven nem egy századról beszélünk.
A másik dolog, amit vegyél figyelembe az a gépkönyvben lévő átvételi mérések című fejezet. Ha megnézed akkor ott meg van adva, hogy milyen pontosnak kell lennie a gépnek és mik a tűrések. Azt is vedd észre, hogy a kúposságot 300mm es mérőrúddal tesztelik.
Ha nagy hosszban szeretnél pontosan esztergálni akkor ez a megoldás:
Ez a legelterjedtebb Amerikában. Én is használtam és nagyon szuper volt. Mint írtam, nem fog annyira, mint az olaj alapú. Természetesen ennek is van hátránya, sokkal hamarabb megszárad és utána lehet takarítani a platnit és újra kenni.
Én se, építettem még egyet se, mindig csak segédkeztem.
Egyébként jó amit csinálsz, kívánom, hogy legyen sikerélményed. Ráadásul úgy látom vannak itt hozzáértők is akik tudnak segíteni, érdemes a tanácsaikat megfogadni.
"de eszembe sem jutna hántolgatni, főleg nem egy kéziszánt, ami az esetek többségében úgy is szorosra van állítva"
Persze, mert az esetek többségében halálra is van kopva, ezért kell megszorítani. Ha jó, nem kell, hogy szoros legyen.Ha van felszerelés, és idő, akkor meg lehet csinálni házilag is rendesen a hántolást. A probléma a felszerelés hiányával szokott kezdődni.
"Abban az időben ezek a gépek nem a precizitás szellemében készültek, nem is kell tőlük csodát várni." Ez így van, nem kell csodát várni, de semmivel se rosszabbak, mint a versenytársaik abban az időben. Hogy mi készült a precizitás szellemében a tervezőasztalon, és mit engedett át a MEO, az már más kérdés.
"Valaki írta a minap, hogy gazdaságossági szempontból nem ékléccel készültek.Lóf@szt, ez csak mérnöki trehányság még ha a politikára is fogjuk, tehát már a tervezőasztalon eldőlt, hogy vacakok, tömegcikkek lesznek."
Ott voltál, utána jártál, hogy azonnal a mérnököt hibáztatod? Képzeld magad a fejlesztő helyébe egy olyan környezetben, amikor világelső lehetne a cég (Magyarország) CNC eszterga gyártásban, megrendelés is lenne, de a pártvezetés úgy dönt, hogy az E400-ast gyártjuk a következő 5 éves tervben. Bele is döglött az egész vállalat... Későn ébredtek, a konkurencia meg elvitte a piacot. Visszatérve az E2N-re: Valószínűleg tudta akkor is mindenki a fejlesztésen, hogy a betétléc nem a legjobb, de kellett a darabszám, és ha a gyártásegyszerűsítés a parancs, akkor a mérnök azt is el tudja végezni... Számos ilyet tudnék neked mesélni. Nem bosszantásból írtam, csak ezek a tények... Szívesen elbeszélgetek bárkivel erről. Volt persze számtalan trehányság is, és nem csak szerszámgépes téren. Üdögéltek a langyosvízben, és jó volt úgy is. Egy darabig...
Ezeket a szerszámokat azért készítettem így ebben a formában mert köracélom volt itthon elég hosszban. Van reszelő végére hegesztett gyorsacél hántolóm, van laposvasból készült száram, meg ezek. Mindegyik fa fogantyús, klasszik reszelő fogantyúval. De valahogy a csuklóm folyton bedurran, meg a hosszuk se volt az igazi. Így megalkottam ezeket, próbából. Valahogy a gömb vég nekem sokkal jobban klzre áll, a szár végének meg laposnak kell lennie mert úgy tudom irányítani a lapkát normálisan. A prizmákhoz a rövid szár vált be, a lapos felülethez a hosszú. Igazából azt sem tudom honnan szerezzek ide való rugalmas anyagot... A lapkáknál már én is rájöttem hogy keményfém kell... Muszáj lesz csináljak köszörű asztalt is, mert kézből se egyszerű megtalálni az élszöget.
Valahol láttam frankó sablont amin a területablak volt meg az oldalain rádiuszsablon, nem tudja valaki véletlenül az angol nevét annak?
A festékem szerintem jó, az elterítéssel van gondom, majd még lehet hígítok rajta meg kipróbálom pár "ecsetet" is. Hengerből is kellene szerintem keményebb hogy el lehessen oszlatni a platnin rendesen. A utóbbi időben a szilviás átdörzsölés már elég jó egyenletes vékony réteget adott, de mint említettem a fogások nem mélyek még kis rádiusszal se ezért inkább tűszerű pöttyeim vannak ha túl vékonyra hagyom. Fogásra visszatérve sajnos valamiért közel kell hajoljak a felülethez, máskülönben nem tudom precízen vezetni a kezem. Emiatt sem tudok mélyen szedni és rövidet nyomni. Főleg nem közel egymáshoz.
Csatoltam egy képet az egyik félkész részről ott látod az én fogásomat. Itt még kicsit vastagnak találom a festéket... Bármilyen magyar videónak örülnék, sajnos az angollal kicsit hadilábon állok.
Igen ármány van, nekitoltam egy élvonalzót, pont azt mutatja hogy alul alacsony és felül van felfekvés. Amit mérsékelten értek, mert azt leszámítva amit írtál egyenletesnek tűnt a felület. Vagy billegtettem az etalont amikor festettem... A lécet is megnéztem, az egyenes.
Annak a módszernek utána nézek, amint nyugtom lesz.
Nekem meg eszembe nem jutna CNC marót építgetni. Remélem érted...
Nézd, engem ez érdekel, más a jéghokira gerjed. Szerencsére volt annyi önkontrolom hogy egy tisztítás miatt szétszedésre ítélt kéziszánon kezdjek el gyakorolni, talán annyira elbacni nem lehet. Vagyis mint a mellékelt ábra mutatja de. De legalább kevesebb felületen kell javítani. Ki tudja a végére remélem belejövök és jó is lesz.
Na, ez érdekes és ki is jön ebben az esetben tényleg. A fejkör átmérő 0,4774 modulra számolva is 172,8. Tehát ezzel nem csalt.
Így aztán elkezdtem számolni A tárcsát húr hosszal hajtjuk, mert ugye úgy érintkezik a felülettel. Viszont az 1,5mm-es pitch-hez ~1,51 mm az ív hossza. Ez viszont 360 fok esetén már ~3,6 mm-t jelent a kerületen. Ha visszaszámoljuk ezt, akkor ez nagyon közel az osztókör átmérőnek felel meg, tehát így 360 fogat léptet, mintha az osztókörön hajtanánk. Ami nagyon kevéske eltérés adódik egy fordulat alatt, azt simán belépi.
Azért érdekes lenne más fogszám nagyobb modul esetén is kiszámolni. Majd egyszer megteszem...
Igen a magadfajta szakik, akik már 30-40 éve ott gályáznak a gép előtt, vagy olyan üzemben ahol ha sorozat is de van idő és munkadarab kiforralni a technológiát.
„Egy esztergagép PONTOSSÁGA (többnyire)nem attól függ, hogy mennyire 'pontosan' vannak felhántolva a csúszófelületei... A gépkezelő../esztergályos, szakmai tudása/tapasztalata sokkal többet számít...”
2020-01-08 08:48:49
A hántolás néhány éve keltette fel az érdeklődésemet. Elég sok ezzel kapcsolatos irodalmat elolvastam és a youtubon is nagyon sok hasznos videó van, amiből lehet tanulni. Egy hetet voltam egy gépfelújító cégnél is tanulni. Az nagyon sokat segített. Nagy gyakorlatom még nincsen, nemrég kezdtem bele az első gépem felújításába. Majd rakok fel róla fényképet. Sokáig tartott, mire beszereztem a szükséges szerszámokat, sablonokat. Örülök, ha segíteni tudok. Amikor kezdtem ezzel foglalkozni, rá kellett jönnöm, hogy magyarul szinte alig van információ az interneten hántolással kapcsolatban. Olyan embert meg még nehezebb találni, aki mellett tanulni is lehetne. Ezért elhatároztam, hogy megpróbálom átadni valahogy azt a tudást, amit én kaptam. Erre ez a fórum szerintem egy szuper hely. A honlap készítéshez nem igazán értek és amúgy is mit érne az egész, ha nincs kitől kérdezni. Mindenki egyedi projekten dolgozik...
A lécet is megnéztem, az egyenes.
"