Valaki, a gyártó megtervezte, szabványosította, legyártotta, 20 évig használta, én kibányásztam...
svejknek is igaza van...
(lemegyek, megnézem, elég(meleg)-e már)
De behelyettesítettem a képletbe, és 108 W lwtt 25 helyett.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2013-11-07 13:22:00 [20214]

Persze! Igazad van!
mégegyszer: goto #20210, #20209
:))

Előzmény: n/a (inaktív), 2013-11-07 13:08:00 [20211]

Jó kis vita, tetszik

Nem szeretnék belefolyni, mert tudásom kevés a meggyőző érvek megfogalmazásához, ezt meghagyom a mérnökeinknek, van itt belőle villamos is jóegynéhány.
Mindenesetre a titok a gerjesztésben, ampermenetben, relatív permeabilitásban rejlik.

Az viszont kétségkívüli tény, hogy a gazdaságosság az elsőrendű cél a feladat gyakorlati megoldásában.

Azt is megnézheted, hogy a trafód kimenő tekercs huzala milyen keresztmetszetű és a feszültséged mennyi, akkor összeszorzod a (keresztmetszet négyzetmilliméterben*3A)*Kimenő AC feszültség és megkapod a teljesítményét konkrétan ennek kb.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2013-11-07 13:03:00 [20210]

Minél nagyobb az indukció annál jobban melegszik a vasmag, egy bizonyos érték felett telítésbe megy.
Nyilván nem 100 %-ra méretezik, a primer és szekunder tekercsek között, a vasmag a közvetítő közeg, és egyben a leggyengébb szeme az átviteli láncnak.
A kombinált fogó nyelén a szigetelés sem 230V-ig jó, holott egyfázisú hálózatnál pont jó lenne.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2013-11-07 12:32:00 [20203]

ld.: #20185
"Legyen béke köztünk!"
(csak annyi volt a gondolatom, hogy egy 100V/63W-os motorhoz elég-e, vagy enm égel. )

Előzmény: Törölt felhasználó, 2013-11-07 13:00:00 [20209]

ok, megint tulbonyolítod: én annyi tettem, hogy a képletet, amit küldtél, elosztottam a példában szereplő vaskeresztmetszettel és visszaszoroztam az enyémmel... hiperszil, permalloj, vagy mittudom.. de az a baj, hogy 5szörös!

Előzmény: n/a (inaktív), 2013-11-07 12:53:00 [20208]

Nemcsak a vasmag keresztmetszetét kell méretezni, mert az sem lenne 100%-os pontosságú, lévén nem biztos hogy ismered a pontos anyagot, annak jellemzőit, és nem ipari minőségben rakod össze a vasmagot.
Tehát kalkuláld bele a K: összevont állandót, amely magába foglalja a vasmag geometriai méreteitől és anyagszerkezetétől függő értéket (VA/cm4); 0,8 ≤ K ≤ 1,2,
valamint a Kv: vasmagkitöltési tényezőt (0,9 ≤ Kv ≤ 0,95), mivel nem tudod hézagmentesen összerakni a vasmagot.

Egyezzünk ki inkább abban hogy félreértettük egymást , vagy valamelyikünk rosszul fogalmazott .
Így egyszerűbbnek tűnik , tényleg . Tud itt mindenki trafót méretezni .

Előzmény: rferi, 2013-11-07 12:29:00 [20202]

Mondom én, hogy én kapomn a maflást a nagy lendületben...))

Ha ezt így kiszámolnám egy adott trafóra, és kijönne x tekercsméret, és ahhoz megalkotom a trafóvasat, akkor a teljesítmény átmegy.
De ez végtelen számú megoldással megoldható, mert vehetek a teljesítményre 1-2-5-10-25-30cm2 vasmagot is.

A telítés (1T) hol fog behatárolni nálad?

Előzmény: rferi, 2013-11-07 12:29:00 [20202]

Azt hittem akkora mint a fejed, de látom tenyérben elfér, úgy az tényleg csak olyan 30W, amit hosszú távon elbír, de ha óránként 5 percet használod úgy meg lehet jobban is terhelni ...

Azt nagyon jól nézed, az kábé 25-30 watt

Előzmény: Törölt felhasználó, 2013-11-07 12:32:00 [20203]

ok, 18W/cm2, 2*3cm, 108W-os, ami a foton van, nem akarom elhinni, és 30W-nak nézem

Előzmény: n/a (inaktív), 2013-11-07 12:15:00 [20200]

Én nem ezt mondom, amit nekem tulajdonítasz.
Persze hogy telítésbe lehet vinni a szabványos trafóvasat is, hiszen csak kevés menetet kell feltekerni rá, és betelít.
Én azt mondom, hogy
- kicsi vasmaghoz sokkal több menet kell, hogy ne telítsen be a vas
- a sokkal több menet ha megvan, akkor már csak vastag drót kell rá, hogy elbírja az áramot
- ha ez is megvan, akkor már csak el kell férjen az egész miskulancia.
Ha ezt így kiszámolnám egy adott trafóra, és kijönne x tekercsméret, és ahhoz megalkotom a trafóvasat, akkor a teljesítmény átmegy.
De ez végtelen számú megoldással megoldható, mert vehetek a teljesítményre 1-2-5-10-25-30cm2 vasmagot is.
Az összeset leméretezve az összes menni fog, csak kurvára nem lesznek egyformák kinézetre, menetszámra, méretre, súlyra.

Azért, hogy ezt a káoszt megszüntessék, annak idején egy szabványsort terveztek, és azt mondták, hogy ezekből oldjátok meg, amit tudtok.
Ami tekercs nem fér fel az egyik vas ablakába, azt a trafót tegyétek egy mérettel nagyobb vasra. De az ablak korlátoz, nem a vas keresztmetszete.

Mert vegyük azt az esetet, hogy pl 10cm2 vasmagra számoltam egy trafót, de nem fér be abba a vasba, aminek a nyelve mondjuk 33mm széles, de befér a következő méretűbe, aminek a nyelve 40mm széles.
Ekkor mit tesz a paraszt? Megnöveli a vasmag keresztmetszetét?
NEM!!!
Veszi a 40mm nyelves vasat, és nem 33mm pakettet rak össze belőle, hanem 25mm-est!
10cm2 mindkét vas, mégis a teljesítményt csak a második esetben tudtad átvinni, mert a kisebbnél nem fértél be az ABLAKBA A DRÓTTAL!
A vas elvinné az első esetben is, mert a második esetben sem nagyobb a keresztmetszete!

Előzmény: vomberg, 2013-11-07 11:24:00 [20192]

...abban is igazatok van, hogy "előbb számolunk, mérünk, utána vágunk" én pl alapból nehezen viselem a "próbálgatást", amikor egy gerenda lehajlását pontosan számolni lehet...

Egyfázisú hálózati kistranszformátorok méretezése

vagyis igazatok van, nem akarok igazságot tenni, így csiszolódik az elme...
lehetnének még paraméterek amik játszanak, és az elméleti számításhoz képest biztos, hogy van a gyakorlati képletben pl vasmag alaktényező, a sarkokon nagyobb a szórt mágneses tér vesztesége...

Az baj hogy a végén még kicsöppen belőle a vasmag

Előzmény: Törölt felhasználó, 2013-11-07 11:42:00 [20197]

ok, persze, jó, hogy engem kiküszöböltetek az egészből, mint segítségkérő bénavagyokot...
... de nem mondtam még, hogy az átvitelnek működni kell 4 Hz-nél, 15 MHz-nél, és 5 nanovoltnál, de lehet, hogy 1800KV-on, 650 A secunderárammal, 860fokos szobahőmérsékleten... 110%-os hatásfokkal... kihagytam valamit?

Szerintem alap problémáid lehetnek a matekkal, ha még mindig kételkedsz. Mellesleg a #20156 képleted is rossz, hiányzik belőle egy 4.44-es szorzó.
Ha pedig ezt a képletet végre értelmeznéd a B korlátossága miatt (B maximum értéke hagyományos vasmagra max. 1 - 1.2 T lehet, különben telítődés következik be), akkor rájöhetnél végre, nincs igazad. A bizonyítás ilyen egyszerű.
Mellesleg gondolkozzál már el azon, hogy mégis miért van az, hogy az 1 W-os és az 1 kW-os trafó mintha nem egyforma méretű lenne, pont azért mert a vaskeresztmetszetük is egész más.

Aztán írtál még ilyet is:
"Ja, hogy bazi vastag drótból lesz kurvasok menet? Bakfitty! Ha én gyártom a vasat is, akkor gyárthatok 1cm2 vasat fél négyzetméteres ablakkal, ki akadályoz meg benne?"

Hát az akadályoz, hogy az N is korlátos nagy P-nél, mert vastag keresztmetszetű tekercs és sok menet igen drága mulatság, adott határon túl nem is gyártható le egy könnyen technológialag, azaz gazdaságtalan és buta gondolat. Tehát jó lenne, ha egy képletben a gazdasági, műszaki, gyárthatósági határokat, összefüggéseket az optimumra való törekvés jegyében figyelembe vennéd, és az egyes ott szereplő változókra érvényesítenéd.

Előzmény: rferi, 2013-11-07 10:55:00 [20187]

De ez beugratós kérdés volt ám !
Mi már középiskolában feltaláltuk a mechanikus kalapácsos egyenirányítót ! Később közzétette a rádió technika is , lenyúlták nem védtük le

Előzmény: mex, 2013-11-07 11:32:00 [20194]

Nem tudom, de utánérdeklődöm, ha lesz eredménye közzéteszem.

Előzmény: jani300, 2013-11-07 11:26:00 [20193]

Nem tudod véletlenül milyen dátummal jelent meg a cikk ?

Előzmény: mex, 2013-11-07 11:08:00 [20188]

Nem akarok úgy járni mint a balek a kocsmai bunyóban, aki szét akarja választani a verekedő feleket, majd ő kapja a pofonokat, de mielőtt megeszitek egymást, közétek állnék...

Ugyanis elbeszéltek egymás mellett!!!

A többiek azt mondják, hogy a vaskeresztmetszet behatárol, mert egy idő után telítésbe megy ha csökkented, és azt már semmiféle rézzel, menettel, vuduval nem tudod kompenzálni hanem csak feltaláltad újból a villanyrezsót.

Te viszont ahhoz a karóhoz kötöd az ebet, hogy ezt amúgy sem tudja elérni a dolgozó, mert szabványos trafóvasból építkezik és az úgy van méretezve, hogy az implicit geometriai korlátok miatt soha nem tudod elérni a telítési állapotot.

Valójában mindegyikőtöknek igaza van, csak nálad van egy implicit korlát, a kötött (szabványos) trafógeometria. ha kilépsz ebből a korlátból, akkor bizony el tudod érni a telítést és onnantól kezdve a vasmag keresztmetszet - és ezen keresztül a kilóban mért vas mennyiség - lesz a korlátja az átvihető teljesítménynek.

Magyarul egy diffegyenletet egyforma peremfeltételekkel oldjunk meg, mert különben az jön ki, hogy a Nap kering a Föld körül...))

Előzmény: rferi, 2013-11-07 11:12:00 [20189]

Én nem hiszek semmit , csak elolvastam amiket írtál .

Előzmény: rferi, 2013-11-07 11:12:00 [20189]

Most már értem miért van a több megawattos trafókban annyi vas . Takarékoskodnak a rézzel .:(
)

Előzmény: rferi, 2013-11-07 10:52:00 [20186]

Köszönöm!

A srácok talán azt hiszik, hogy én azt bizonygatom, hogy bármilyen kicsi EI trafóvassal megoldható bármi.
De nem ezt mondom!
Az első hsz-emben részletesen le is írtam, hogyan lehet a létező, szabványos vasakból megtervezni a trafót.
De azt a tévhitet el akarom oszlatni, hogy a vaskeresztmetszet a szűk tényező!
NEM!
A gyári, szabványos vasaknál az ablakkeresztmetszet, amibe a tekercs kerül, egy értelmes tervezési kompromissszum eredménye, és ezért az tud szűk keresztmetszet lenni!

Előzmény: mex, 2013-11-07 11:08:00 [20188]

Bizony, ez a helytálló.
Volt ez már vitatéma más fórumon is, ott eléggé vehemensen estek egymásnak a fórumozók, mindenesetre végül belátták az igazságot: a vaskeresztmetszet elsődlegesen nem meghatározó.
Egy régebbi rádiótechnika példányban közérthetően le is írták anno...

Előzmény: rferi, 2013-11-07 10:52:00 [20186]

Előző hsz-em neked is szól: képletekkel bizonyíts!

Előzmény: Törölt felhasználó, 2013-11-07 09:28:00 [20182]

Ha ezt képletekkel igazolod, akkor te vagy a Nobel díj várományosa, nem én!
Ez az ami tévhit, ez az egész, amit leírsz.
A vas a fluxussal tényleg közvetíti az energiát, de meg lehet alkotni a tekercselést úgy is, hogy a fluxus ne lépje túl a vasra megengedettet.

Vagy vassal spórolunk és sok rezünk lesz, vagy rézzel spórolunk és sok vasunk lesz, de mindkettő műkszik.

Előzmény: szpeet, 2013-11-07 00:03:00 [20172]

(csak annyi volt a gondolatom, hogy egy 100V/63W-os motorhoz elég-e

ez a trafó, így ránézésre, -vagy elég- de azért rendesek vagytok... ennyi befektetést nem érdemeltem ki... a körtepálinka amit 60-ba viszek:), az se fedezi, csak ha felhígítjuk)

:)

Köszönöm ! Már vártalak

Előzmény: Törölt felhasználó, 2013-11-07 09:28:00 [20182]

Beállok én is a "segítők" táborába.
Neked van igazad, nagyon is függ a hálózati transzformátor teljesítménye a vasmag keresztmetszettől.
Sajnos vitapartnereid ott tévednek súlyosan, hogy a képlet érvényességi tartományát figyelmen kívül hagyták, azaz ahogyan szpeet Kolléga írta, a telítődési jelenség miatt az indukció felülről korlátos. Ezért aztán egy adott ponton túl csak a keresztmetszet növelésével lehet növelni a teljesítmény. Így aztán mint mindig, minden rendben van itt, a fizika, az elmélet, a gyakorlat teljes harmóniában van, mint az normális esetben szokott is lenni.

Előzmény: jani300, 2013-11-06 22:29:00 [20165]

Szia kalaci! Nekem címezted, de jani300 már reagált. Nem kell itt senkinek helyreállítani a világképét, inkább nektek kellene jobban utána nézni. A vas keresztmetszet behatárolja az átvihető teljesítményt. Nézzetek jobban utána

Szívesen ! ))

Előzmény: Törölt felhasználó, 2013-11-07 06:54:00 [20177]

Üdv ! Megnéztem az adatlapod . Először is nem megyek bele vitába . Szerinted a vas tömege és a vaskeresztmetszet között mi a különbség , szigorúan csak a transzformátor méretezéssel kapcsolatban .A hiszterézis görbét azért még halkan megemlíteném .A fene aki foglalkozik a szabványos pakett vastagsággal , vágtam én már trafólemezt . Egyszerűen nem értem miről beszéltek Ferivel . Ha igazatok van akkor engem valahol nagyon félrevezettek . Még egy utolsó javaslat : próbáljatok meg túlterhelni egy fojtótrafót ,olyan üzemi feltételek közt amire készült .

Előzmény: kalaci, 2013-11-07 07:23:00 [20178]

Örülök, hogy rferi felhozta ezt a témát. Először is, teljesen igaza van! Fiatal koromban, amikor még fogott valamit az agyam, elcsodálkoztam, hogy a teljesítmény számításakor a trafó vaskeresztmetszetéből indulnak ki. A fizika nem ezt mondja. Nagy nehezen megértettem, hogy a képlet empírikus, a szabványos pakettvastagságokra jó közelítéssel igaz. Az átvihető teljesítményt (azonos frekvencián) a vas tömege határozza meg, a voltonkénti menetszámot pedig a vaskeresztmetszet.
Remélem ez helyreállítja jani300 világképét

Előzmény: szpeet, 2013-11-07 00:03:00 [20172]

Kedves:
elektron
PSoft
rferi
jani300
vomberg
szpeet
nagyon köszönöm a segítségeteket a tanfolyamot a tranformátorban. Közben elaludtam, de most frissen vidáman folytatom tovább...

Danibá sokmindent leírt.
Én még annyit hozzátennék,hogy a fa alapanyag nem homogén,és vannak olyan részei,amelyek sokkal keményebek.
Ha beleszalad egy ilyen részbe a gép,és már amúgy is eléggé a teljesítőképessége határán dolgozik azonnal tévesz/elugrik a léptetőmotor.
Ezt kerregő hang jelzi.
Ezen egyértelműen a sebesség visszavétele segíthet.
Negyobb átmérőnél kissebb sebességet kell alkalmazni,és vagy kissebb fogást.
És ahogy csökken az átmérő lehet növelni az előtolást,és vagy a fogás nagyságát.

Előzmény: sanka74, 2013-11-06 19:31:00 [20138]

Próbálkozz inkább a mappa nevének a rövidítésével,mert valószínű az elérési útvonal lett tul sok karakter,és nem a konkrét file neve.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2013-11-05 23:24:00 [20110]

Az, amit kérdeztél lentebb. Arra, nem könnyű használható választ adni.

Maximum tippelni tudnék. Mivel, hektikus a hiba, ezért arra gondolok, hogy valami érintkezési hiba lehet valahol.
Vagy, valami elektromos zavart szed össze.
Esetleg a PC –n van valami, zavartkeltő program. Pl. vírusirtó, energiagazdálkodó fut.
Vagy hasonló dolog okozhatja.
Vagy valami szorulás, időnként, túl terheli a tápot.
Érdemes, megnézni a motorhőmérsékletet is.
Lehet, a motorba piszok. Vagy, csapágykopás miatt a forgórész eléri az állórészt.
Ez utóbbiak, is kelthetnek ilyen hangokat, és lépésvesztést.
Vagy, ha a motor egyik vezetéke kontakthibás.

Előzmény: sanka74, 2013-11-06 23:19:00 [20171]

Kösz !

Előzmény: szpeet, 2013-11-07 00:03:00 [20172]

"NEM IGAZ HOGY NEM SEGÍT SENKI "
De segítek!
A vasmag mérete az átviendő teljesítmény függvénye. Minél nagyobb a teljesítmény, annál nagyobb méretű vasmagra van szükségünk. Ennek az az oka, hogy a vasmag közvetíti a mágneses fluxust a két tekercs között, de a vasmag túl nagy fluxus esetén telítődik. A telítődés azt jelenti, hogy hiába növekszik tovább az áram a primer oldalon, az nem fog nagyobb mágneses mező változást előidézni a vasmagban, így a szekunder tekercs árama sem növekszik. Megfelelő vasmag esetén viszont ez a telítődés nem jelentkezik.

http://www.free-energy.hu/pajert/index.htm?FoAblak=../pajert14/TrafoMeret.html

Előzmény: jani300, 2013-11-06 22:29:00 [20165]

Sziasztok! Forgató ügyben nincs valakinek tapasztalata??

#20167 ben egy trafó primer tekercsről van szó !
ha jól van méretezve üres járásban a veszteségeknek meg felelő áram folyik át rajta . De bármilyen szekunder tekercsel zárom rövidre nem fog 20 ampert felvenni szerintem .
De most már lehet velem van a hiba

Előzmény: vomberg, 2013-11-06 23:01:00 [20169]

Miért ne menne át rajta? Mennyi a huzalkeresztmetszeted?

Előzmény: jani300, 2013-11-06 22:48:00 [20167]

Pedig látom hogy Svejk fent van

primer tekercs Te méretezted.
vaskeresztmetszet 1cm2 , 50 menet/volt ,24 voltra 1200 menet. Hogyan vesz ez fel 20 ampert 24 volt 50hz váltóáramról táplálva ?
Egyébként feladom .

Előzmény: rferi, 2013-11-06 22:34:00 [20166]

Mivan?
Mér kéne a feszültséget emelnem ahhoz, hogy átfolyjon rajta az áram?
Az áramot a tekercs induktivitása és a freki meghatározza.
Mivel mindkét esetben ugyanakkora az induktivitás, és a freki is, mitől ne folyna át az az áram?

Előzmény: jani300, 2013-11-06 22:29:00 [20165]