Kezdem azt hinni, hogy kicsit túlgondolom ezt a késtartót, de csak nem hagy nyugodni a dolog...
Szóval elértem ezt az állapotot ami az első képen van, ezzel megtörölgettem a tiszta gránitot, fényképen nem adja vissza de elég egyenletesen vannak a letörölt magas pontok. Próbáltam lefotózni a festéket is, az lámpával bevilágítottnál látszik hogy vastag a festék, ott csíkosra keni a henger. Ezt áttörölgettem papírtörlővel (figyelve hogy egyenletes legyen és ne maradjon piszok utána), elég sok lejött. Ezzel festettem az első képet. Aztán fogtam magam és áttöröltem a grániton lévő festéket úgy ahogy jónak gondolnám, talán látni a képen hogy mennyivel kevesebb lett rajta a festék. Majd ezen megfestettem ugyanazt a felületet. És ugye látni hogy nagyon más a mintázat, pedig nem volt alatta semmi. Aztán mértem az órával (bár elég nagy a mágnestalp a felülethez képest), 2 ezred a talált legmélyebb gödör. Továbbá 2-3 ezredet mértem a sarkokban lévő magas pöttyök között (kvázi síklapúsági hiba?).
Ebből úgy gondolom még mindig nem elég mélyek a hántolások és emiatt túl kicsi hibát is drasztikusnak mutat a vékony festék. Most van az hogy jó lenne látni élőben a használt festési módszert és a kézi hántolást.
Na igen a csavarnál ezek nekem is eszembe jutottak már... Legfőképp a csavar tövénél problémázok én is, talán a körkörös jelölés nem annyira probléma hiszen a két felület csak úgy tud egymáson mozogni, ha esetleg koncentrikus "árkok" képződnek az az ellenoldalon pont kiemelkedés. Az mondjuk más kérdés hogy másik késtartóval nem lenne jó. De ha valaki megerősíti hogy tényleg csak túlfedés van ott akkor inkább megpróbálom mégegyszer kipréselni.
A kő finomságát nem tudom, 800 körülülire saccolom, vagy mégfinomabb. Le szoktam csiszolni, tuti nem érdes annak más jellege van. Azt érezni is egyből a platnin ha van alatta bármi, meg a festéken is látni ugye. Nekem az az érzésem hogy a felületben van egy enyhe alakhiba ami a vékony festéknél látszik csak. Ez pedig az egyenlőtlen szedés miatt van. Az a helyzet hogy alig látom a vékony festést képen sokkal kontrasztosabbnak tűnik.
Köszönöm a tippet, de szerintem éles a lapka. A mutatott módszerrel a körmöm kaparja, valamint szed anyagot. Ha már tompul sokkal roszabbul szed, és olyan "csúszós érzés". Valószínűleg lehetne ideálisabb lapkaszöget találni...
Sajnos nincs csak az "orosz" gyémántom, egyelőre tárgyasztal nélkül próbálom megoldani. Nem annyira ideális mert látni hogy csíkozza a felületet néha a lapka.
Na ezaz! Én is láttam egy esztergatokmányos köszörülési módot ami egyszerű és nagyon jó. De ott a tokmányba fogták a hántolót és szupportköszörűvel köszörülték és még az élezés szöge is könnyedén állítható. Himbamozgással történt az élezés.
Ha szükséges, utánanézek, mert valahol megvan. És nem kell hozzá feltétlen eszterga sem.
Ha eléred ezt,hogy ilyen éles legyen,akkor már nem kell rányomnod a felületre. Ezt csak nagyon finom gyémántossal érheted el,minimum 1200-as legyen. Nem kell ehhez köszörű, akár az eszterga tokmányba is foghatsz egy valamit amire felerősítheted a csiszolót.
Csavar: Ehhez a részéhez annyira nem értek. Lehet hogy szorosan van illesztve. A stift pedig elfordulás ellen van, ahogy mondod. Az a baj, hogy ezt sík felületnek kellene hántolni valahogy és akár párhuzamosra a szán alsó felfekvő felületével. Mivel ott az a csap középen ezért csak forgatni tudod a késtartót körbe körbe a jelöléshez. Ez pedig nem jó. Arról nem is beszélve, hogy a csavar tövében mit fogsz csinálni? Ott nem fogsz tudni hántolni, mert nincs hely.
Foltosság: Nehéz így látatlanban erről nyilatkozni. Ha jól értem, akkor vannak ezek az apró pici pöttyök és, ha lehántolod őket, akkor nagyobb összefüggő területek lesznek, de ugyan úgy nagyobb összefüggő üres területekkel? Milyen fenőkövet használsz? Ha hántolás után megtisztítod és lesorjázod, utána ha a kezedet végighúzod a felületen nem érzel véletlenül rücsköket? Kicsit olyan ez, mintha valamin felfeküdne az anyag. Vagy nem egyenletesen hántolod. Vagy lehet, hogy tényleg nem nyomod eléggé. Jó lenne megmérni, hogy milyen mély az egyenetlenség. Nincs ezredes mérőórád?
Tudom hogy kevés lesz, pont ezért is kérnék tanácsot.
A foltosodás alatt azt értem hogy lesznek nagyobb-kisebb egybefüggő felületek ahol nem ér hozzá a platnihoz. Marha nehéz ezt hántolni, pedig érzésem szerint megtaláltam a jó lapkaszöget is (nem harap be ha nem nyomom izomból, mégis szed a lehetőségekhez képest). Nagyon nyomni sem tudom sajnos mert akkor meg beharap.
A késtartó csavarnál alulról látok egy szétütött fejű stiftet. Ha jól tudom bele van préselve a csavar és a stift elfordulás ellen tart (?). Próbáltam kipréselni, nem akart moccanni...
A hántolás létjogosultságát talán megbeszéltétek, a rám vonatkozó részre a válaszom: Mert be volt rágódva néhány helyen. Gyakorlás szempontjából jó lecke volt.
molnarfme: Azért mert nem tudom kiszedni a késtartó rögzítő csavart a szán öntvényből. Ennél fogva egy olyan sík etalon kellene a szán felső felületéhez amiben van egy furat. Namost a késtartó alja jó is lenne, ha nem ilyen lenne az enyém. Mondjuk mérsékelten értem hogy miért van leszedve kör alakra, gondolom senki másnak nem ilyen a késtartója (gépkönyvben is síknak tűnik az alja)...
Előzmény: Szalai György, 2020-01-08 07:48:15 [44790]
Virbo | 1122
2020-01-09 08:59:11
[44828]
Sajnos nem ékléces. A prizma párhuzamos, a két oldali szög már más kérdés, de talán a betétléc felől nem is kell szögre egyeznie a másik oldalival.
Igen ,de valami célja van annak hogy a hagyományos késtartóba négy kést lehet behelyezni . E cél elérése érdekében ki kell a középső központi csavart lazítani . Akkor már nem is egy kés csavarjai fejtik ki a hajlító erőt , néhány esetben . Szóval tudja a fene .
Úgy sejtem, hogy félig kifordítva húzhatták meg, vagy ilyen helyzetben kapott egy pofont.(késtörés) Csuhásnak abban szerintem igaza van, hogy ha a helyén van a késtartó, akkor az alja nem hajolhat le.
A késtartóban kicsit vitatkoznék. A hántolás nem lesz pontosabb mintha síkba lenne köszörülve. Ami vicc az egészben, hogy az én gépemen (TOS SV18) olyan erővel húzták a késtartóban lévő csavarokat, hogy a talprésze tizedeket legörbült. Úgyhogy lehetett volna ott bármilyen hántolás... ettől függetlenül a forgácsolást nem befolyásolta.
Volt már, hogy csak ujjal húztam meg a csavarokat késcsere után. Elfelejtettem meghúzni a kulccsal. Tudtam vele esztergálni, nem fordult ki rögtön a helyéről a kés. Lassan tolódott csak el a helyéről. Valószínűleg normál erővel meghúzva is sokszorosan nagyobb erőt hozunk létre a szükségesnél.
Felfelé talán kevésbé görbül mert ott elfér a vastagabb anyag, ami a menetek miatt is célszerű.
Sokat elárul egy eszterga gazdájáról az ha a késtartóban kitrombitásodott hatlapfejű horganyzott csavarok vannak, vagy ha karok végéről hiányoznak a gombok.
Az ilyen "jó kézben levő" gépek tokmánykulcsai is árulkodóak szoktak lenni...
svejk | 32959
2020-01-08 20:21:38
[44818]
Vagyis inkább a teteje kevésbé konyul fel. Normál esetben és nem agyonhúzott késleszorító csavarok esetén azért az aljának nem szabad megmozdulnia. Ezt hivatott megakadályozni a megfelelően méretezett központi csavar és az általad is említett pontos illeszkedés a szánhoz. Az enyhén homorú aljú késtartó egyébként még a jobbik eset.
Sajnos a gyakorlatban azt látni, hogy szinte minden csavar túl van erőltetve, ráadásul nincsenek időben kicserélve.
A helyedben megjavítanám. Az alja síkba esztergálható egy ideiglenesen leszorított késsel. Majd ( esetleg egy toldott csavarral ) alátétekre felfogott késtartónál egy a tokmányba fogott ujjmaróval felsimítható a kések helye.
Előzmény: Geszti Sándor, 2020-01-08 19:52:36 [44814]
Geszti Sándor | 1139
2020-01-08 19:52:36
[44814]
Én gibic vagyok a témában, cak az a fránya tapasztalat. A cerkahegyezőm késtartójának az alja homorú. Ez nem is volna gond, mert kőrben a széle felfekszik, stabil. A kés helye viszont domború és billeghet. Vagy olyan erősen kell leszorítani, hogy hozzá görbüljön, vagy a kés eleje alá kell kb.0,2-es alátét. Tudom, hogy ez egy gagyi gép, de az elv talán működik nagyban is.
Ha egy négykéses tartóba befogsz késeket akkor az kis mértékben deformálódik. Ha fellazítod hogy elforgasd akkor jobban, mert megszűnik az alátámasztás. Új pozícióban rögzítve a tartót vissza áll az eredeti helyzet.
Mutatja, hogyan vízszintezi ki az ágyat és utána hogyan hántolja a Turcite-ot a szánon. Érdemes a videót az elejétől megnézni, ha valakinek van ideje. El lehet benne lesni egy-két trükköt.
mdani2 | 272
2020-01-08 16:01:37
[44810]
Valóban egy gyönyörű gépezet. Én is meglepődtem rajta, hogy a gépkönyv szerint csak nemvas fémekhez és műanyagokhoz használható. Ebből a szempontból az amerikai Hardinge HLV használhatóbb.
Hát igen, az EKM-en megfigyelhető a finomhántolás is. Nem mindennapi gépezet, hagyományos esztrergálásra nem is igazán való. A saját gépemen még van mit javítani, de romjaiban is szép szerkezet.
Nyilván elgörbül. Viszont nem is használják így. A működés során masszívan le van szorítva egy hántolt felületre és pont a hántolás miatt a terhelést részben a szán veszi át.
Előzmény: Geszti Sándor, 2020-01-08 14:34:28 [44801]
vadember | 1881
2020-01-08 15:08:34
[44804]
Ez is teflon. Az a politetrafluoretilén (PTFE) hétköznapi neve.
Ezt az anyagot lapban vagy tekercsben árulják, felragasztják az öntvény felületére és utána behántolják. Elég puha ezért nagyon gyorsan lehet vele haladni, viszont nagyon könnyű el is rontani.
A modern csúszó vezetékkel készült gépeket ezzel készítik, de a gépfelújítók is előszeretettel használják.
Valóban drasztikusan visszaesett az igény a hántolásra. Ennek több oka is van: nagyon drága és időigényes, valamint a gépkonstrukció változása. Ha jól tudom, akkor a legtöbb mai CNC gép köszörült felületre, lineáris vezeték szerelésével készül. Ez nem sikló csapágy, hanem gördülő elemmel működik. Olcsó, könnyen sorozatban gyártható. Egyszerűen ez az új technika megváltoztatta a forgácsoló gépek konstrukcióját. Viszont a gördülő elemnek van hátránya: rezgés csillapító hatása minimális a siklócsapágyhoz képest. Kérdezz meg régi szakit, aki palástköszörűn dolgozott. Mind azonnal mondani fogja, hogy azok a gépek, amik siklócsapággyal voltak szerelve, sokkal finomabb felületet tudtak, mint a gördülőcsapágyas gépek.
A kézi hántolás egyáltalán nem tűnt el. Gondolj bele, ha megnézel egy import hagyományos esztergát, az is egy köszörült prizmás ággyal készül, nem lineáris vezetékkel. Márpedig a szánt erre illeszteni kell, mert nem lehet úgy megmunkálni a szánt, hogy azonnal tökéletesen illeszkedjen az ágyon lévő prizmára. Nézd meg akármelyik gyártót: OPTIMUM, HYUNDAI stb. Természetesen a kínaiak se viszik túlzásba a hántolást ezért olyan ezeknek a gépeknek a pontossága és merevsége, mint amilyen.
Szóval a hántolás nem csak a régi gépek felújításának a technikája.
Van két terület, ahonnan soha (nagyon hosszú ideig) nem fog eltűnni a hántolás: - ultraprecíziós, nagy geometriai pontosságú gépek (természetesen itt is van már vetélytárs, mégpedig a hidrodinamikus csapágyakkal szerelt gépek. Pl az a gránitból készült légcsapágyas gép, amiről nemrég linkeltem a youtube videót) - nagy méretű forgácsoló gép gyártás. Van az a méret, amit már a legnagyobb köszörűgépen sem lehet megmunkálni. Akkor mi van? Azt az öntvényt hántolni fogják még most is
Számomra is megdöbbentő volt, hogy egy hántolt felület nagyobb síklapúságú és jobb tribológiai tulajdonságokkal rendelkezik, mint egy köszörült, de ez még is így van.
Előzmény: Szalai György, 2020-01-08 07:48:15 [44790]
Geszti Sándor | 1139
2020-01-08 14:34:28
[44801]
Két kést normálisan befogni a késtartóba, az alját végigpásztázva egy tolómérő élével. Kiváncsi lennék az eredményre.
Köszörült felületek közé esetleg nem jó erre gyártott teflon spray? Csúszó felületekhez találták ki, olaj sem szükséges, de anno ez a megoldás nem volt elérhető. Vajon milyen előnye/hártánya lehet egy szánkenő olaj + hántolt felülethez képest a köszörüléssel felújított szánok esetében? Van, aki ért ehhez?
Hú, ez nagyon jó pár nap volt, sok információval. Köszönet érte mindenkinek. Asztalos témakörben ismerek olyan mühelyt, ahová be lehet menni - óradíj fejében - lehet szakmai, tanári segítséget kapni, de önállóan dolgozni is. Elég komoly gépparkkal (értsd. nagygépek is). Oktatásokat is tartanak. Jó volna ilyen helyet találni a gépiparban is, vagy valami szervezödésben. Hobbistaként a legtöbbünk autodidakta módra van utalva, ami lassú és valjukbe öszintén simán veszélyes is, szóval én mindig nagy-nagy tisztelettel és ovatosággal indítom el a gépeimet. Ezt a hántolást, de hovatovább a gépfelújítást is nagyon nagy lenne valakitöl, vagy akár közösen is tanulni.
vaskukac | 630
2020-01-08 13:24:55
[44798]
Ha össze "kapargatják" akkor valóban nem lesz műszaki haszna. A bemutatott hántolások közül talán egynél láttam, hogy úgy-ahogy jól volt fenve a hántoló, a többi csak "kapar".
Egyébként az olaj megtartása, és a felületi érdesség csökkenése a haszon. A hordpontok kopnak, a köszörülés meg berágódik.
A három pontos támaszkodás csak elvben létezik. A felületi nyomás elosztása miatt nem lehet 0 szélességű támaszokat csinálni, így a 3 pontossal is ugyanott vagy 1 támaszon belül, mint ha hántolnád.
A köszörült felület sem sík, a gépnek is van hibája, ezt ne feledjük. A csiszoló vásznas megoldás meg említésre se méltó.
Előzmény: Szalai György, 2020-01-08 09:31:44 [44794]
lovas gyula | 1874
2020-01-08 11:04:36
[44797]
A hántolást esztétikai megfontolásból is szokták, lehet használni!
„akár egy százados rés is okozhatja a kés rezgését” Igen ezt értem. Lesz is egy százados rés, több helyen is, ha kézi megvezetéssel össze (vissza) kapargatják a felületet. Már elvileg sem lehet tökéletes, főleg, ha mindkét összefekvő felületet megkapargatják. Akkor volna abszolút billegéstől mentes, ha teljes felületi kézi próbálkozások végtelen sorozata helyett, mindössze három helyen támaszkodna.
Az igazán minőségi (inkább igazán drága) gépek esetében szerintem ma már optikai tuning, a kidolgozottság fitogtatása, műszaki hozadék nélkül.
De van ennek ma létjogosultsága? Nem előremutató. (Mint a csöves erősítő építés.)
Igazad van nincsen , az iparban , a hol a növekedést , profitot hajszolják . De azért látok néha fiatalabb korosztályt is aki szereti a hagyományos gépeket , és a szolgáltató iparból még nem tudtak kiszorulni a hagyományos gépek . Ilyen alapon a történelemmel sem érdemes foglalkozni ,hiszen már rég elmúlt . Most én már nem simogatom annyit a gépeket , a festegetés pedig soha nem is volt opció nálam . De ezt a hobbit csak használt gépekkel lehet űzni , ha más vonalon nincsen az embernek tetemes anyagi háttere . Természetesen páran ,néha , túllőnek a célon , precízkedéssel de az nem hiszem hogy probléma lenne . Szerintem sokkal nagyobb tapasztalatod van régi technikában mint amit ez az ominózus hozzászólás mutat , úgy hogy nem is értem miért írtad .
Előzmény: Szalai György, 2020-01-08 07:48:15 [44790]
2020-01-10 13:39:56
felületre és pont a hántolás miatt a terhelést részben a szán veszi át.