Köszönöm a tanácsot mindenkinek!
A settings-et hol is találom?
Nem is arra gondoltam hogy rossz a kód, hanem hogy olyan mintha a nem asp...-el gyártott rajzoknál jelentkezne csak, azért, mert nem tudja a gép lekövetni a nagyon finom mozgásokkal teli szerszámpályát. Kipróbálok mindent, hátha. A gyorsulással is játszok, lejjebb veszem. Jelenleg 3000 mm/min és 300 mm/sec2 a sebessége és a gyorsulása a forgatónak.

Előzmény: csewe, 2013-11-07 19:38:00 [20224]

Nem!
De sokszor volt már téma, semmilyen USB-LPT átalakítóval nem múködik együtt a MACH3.

Az a 25 ezres (Polgárdi) sem USB-LPT átalakító, hanem egy sokkal bonyolultabb dolog.

Vegyél egy P4-est 10 ezerért, a laptop más okokból sem igazán alkalmas a Mach3-hoz.

Előzmény: glazbox, 2013-11-07 23:46:00 [20234]

Sziasztok, egy olyan kérdésem lenne, hogy milyen USB-parallel kábel működik biztosra (és olcsón) cnc vezérlővel? (mach3)

bi-directional?
Ez lenne az? 25 pines? Vagy ennél "több" kell?
Sajnos nincs 25 ezrem a profi átalakítóra találtam 700 forintért bi-directionalt, elvileg működnie kéne, nem?

A CNC szempontjából olyan nincs, hogy rosszul generált G-kód, ezt szögezzük le.
(más szempontból lehet hibás, pl. nem optimális a pálya)
A CNC azt csinálja ami a G-kódban le van írva.
Ha egyikkel jó, a másikkal nem, akkor az azt jelenti hogy nincs jól beállítva a gép.

Ezért szoktam rákérdezni a túlzó sebességű léptetős hajtásoknál a gyorsulási értékekre.
Lehet hogy megy a gép ezerrel kilenc G-kóddal, de a tizedik rávilágít a hajtás hibájára 2 hónap után, aztán jön a fejvakarásé meg a szoftverre kenés.
Én azt sem értem hogy hogy nem őrülnek bele a Mach3 felhasználók a stop gomb lenyomásakori lépésvesztésbe. Vagy csak én nyomkodom?? )

No és itt esetleg lehet akár szoftver hiba is de nem a G-kód generáláskor, hanem esetleg az adott G-kódot a mach3 nem jól "játssza" le, elfelejthet valami gyorsulást, lassítást eszközölni?? Ez csak mint feltételezés, tetten még sosem értem, azaz inkább nem tudtam direkt előidézni, de volt olyan esetem, hogy ugyan az a G-kód lépésvesztést generált, majd újraindítva a mach-3at a hiba elmúlt.
Persze ez csak léptetősöknél érzékelhető, a servo valahogy kikecmereg a csapdából.

Előzmény: sanka74, 2013-11-07 19:15:00 [20223]

Egyébként a méretezett 108 W-os trafócskám mát 70-80 fokos, "elég" meleg, nem bírja a 60 W terhelést, mert csk 20 W-os...

...de ha megértjük, mindent le lehet belőle vezetni.

Előzmény: kalaci, 2013-11-07 23:19:00 [20230]

Kicsit zavar, hogy mindannyian a levegőbe beszélünk, egy fizikai képlet se látható. A trafóméretezési segédletek is szemérmesek ebben, jobb esetben annyit írnak: levezetés nélkül...
Addig nem írok többé ebben a témában, amíg fel nem elevenítem a tanultakat, bár ennek a gyakorlatban alig van értelme, mert a táblázatok megfelelőek.
Eszembe jut erről a régi villamoskari mondás: ma ismét ZH-t írtunk a Maxwell egyenletekből, amelyeket háromszor tanultunk meg, vizsgáztunk le belőlük és felejtettünk el anélkül, hogy egyszer is megértettük volna...

Most csak egy dolgot szeretnék előhozni. Mindenki érti, hogy a primer a villamos teret mágnesessé alakítja, a szekunder pedig vissza. Szemléletesen érezzük, hogy a vasnak a tömege tárolja a két átalakítás között az energiát. Ha megegyezünk egy bizonyos geometriában, akkor a tömeghez lineáris, vagy kereszmetszeti értékeket rendelünk hozzá. A gyakorlatban erről van szó. Senki sem állítja, hogy a gyakorlati életben használható trafók méretezéséhez a keresztmetszeten alapuló számítás nem ad jó eredményt.

Természetesen, általánosságban a vaskereszmetszet növelésével nő a tömeg. De ez nincs feltétlenül így, lehetne gyártani nagyon karcsú vasat, amelynek a keresztmetszete kicsi de a tömege nagy. Erre a szokásos méretezés téves eredményt adna. De nincs értelme, mert a gyakorlatban nem lenne használható. Az ellenkezőlére van pálda: a fénycsófojtó kereszmetszete igen nagy, az ablaka viszont kicsi, trafóként nem lehetne használni, pedig a szokásos képlet alapján óriási teljesítményű lenne. Természetesen nem lehetne belőle kilowattos trafót építeni, és nem csak azért, mert a réz nem fér el az ablakban.

Előzmény: jani300, 2013-11-07 07:55:00 [20179]

Bocsánat, az előző speet-nek ment.

Előzmény: szpeet, 2013-11-07 16:56:00 [20221]

Nem azt mondta. Hanem azt, hogy az adott vaskeresztmetszethez választ menetszámot, hogy a vasmag ne menjen telítésbe, épp úgy, ahogyan minden trafó méretezésekor. Az átfolyó áramhoz pedig vezetékkeresztmetszetet. A látványosság kedvéért extrém méreteket választott. Azonban mindenki azt magyarázza, hogy a vas telítésbe megy, holott nem megy, hiszen épp úgy választotta a gerjesztést!

De, bizony jól gondolod. Az is okozhat némi gondot a gépnek.
Persze, az sincs kizárva, hogy kódgenerálás közben kerül valami bele.

Az általad említett hibán (ha az) lehetne úgy javítani, hogy felületsimítást csinálnál a kódgenerálás előtt. Ez, az AC ben is sokat segít a szöszmötölésen.

Az a kérdés még, hogy ugyanannál a darabnál mindig van e, a jelenség? Vagy bármelyiknél lehet is, meg nem is. Kiszámíthatatlan.
Mert, ha ismétlődik, állandóan, annál a darabnál. Akkor szoftver irányba keresendő.
Ha, nem akkor Hardver irányba. Vagy külső zavar az ok.

Előzmény: sanka74, 2013-11-07 19:15:00 [20223]

Az sem moindegy,hogy hova teszed a Z nullpontját.
A MACH autómaikusan változtatja az A tengely sebességét,ahogy közelebb érsz a központjához.
De ha a Z nulla az anyag felett van,és nem az A tengely középpontjában,akkor megcserélődik a sebesség változása,és éppen a kölső részeken megy gyorsabban a szerszám,mig beljebb lassabban.
Továbbá nem árt beállítani a Z nulla távolságát az A tengely középvonalától a settings képenyő rotation A DRO-jában.

Előzmény: sanka74, 2013-11-07 19:15:00 [20223]

Sziasztok! Köszönöm a segítséget! Ma lefutott egy újabb oszlop, minden hiba és zavar nélkül. De ez az oszlop saját Asp készítés, és rajta a virág relief meg netről vásárolt. A NX4 által generált .stl fájloknál jelentkezik a hiba, amit az asp-be betöltve generáljuk a kódot. Azt tudom hogy az .stl fájlok háromszög vagy négyszög hálókkal közelítik meg a valós felületet. Én most arra gondolok, azokon túl amiket leírtatok, hogy nem lehet-e, hogy a sok mikroszkopikus felületegyenetlenséget próbája a szerszámpálya lekövetni, csak a nem bírja a gép? A motorok újak, a vezérlők MSD vezérlők.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2013-11-07 00:23:00 [20174]

Legfeljebb a vasat melegíti.

Nem pályázom Nobel díjra, de ezzel az elméleteddel Te sem fogsz kapni. Indulj ki abból hogy egy zárt vasmagos tekercsre mekkora feszültséget kapcsolhatsz. Függ a tekercs ohmos ellenállásától, és az induktív reaktanciától. az induktív reaktancia függ az L (induktivitás) tól. Az L függ a tekercs keresztmetszetétől. Erre most az mondod,hogy növeled a vezeték átmérőt, hogy nagyobb áram folyhasson. Lehet hogy az a nagyobb áram nem égeti le a tekercset de a vas addigra már rég telítődik, és ez a primer oldalon bevitt nagyobb teljesítmény a szekunder oldalon nem fog megjelenni

Előzmény: rferi, 2013-11-07 10:52:00 [20186]

Sziasztok!
MDF-et akarok síkba marni, milyen fordulattal és előtolással csináljam? 2 élű maróm van, 6-24.000 fordulatú főorsóval, maximum 4000mm/p előtolással.

ok

Előzmény: rferi, 2013-11-07 14:30:00 [20218]

Nem!
Az autotrafó számolása teljesen másképp megy, sokkal nagyobb teljesítményekre jó az úgy.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2013-11-07 14:14:00 [20217]

azt is elfelejtettem mondani, hogy ez autótrafónak lesz bekötve! A számolás érvényes úgy is?

Sehol, mert minden keresztmetszetre különböző tekercset számolok az 1T figyelembe vételével.

Előzmény: vomberg, 2013-11-07 12:43:00 [20206]

Valaki, a gyártó megtervezte, szabványosította, legyártotta, 20 évig használta, én kibányásztam...
svejknek is igaza van...
(lemegyek, megnézem, elég(meleg)-e már)
De behelyettesítettem a képletbe, és 108 W lwtt 25 helyett.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2013-11-07 13:22:00 [20214]

Persze! Igazad van!
mégegyszer: goto #20210, #20209
:))

Előzmény: n/a (inaktív), 2013-11-07 13:08:00 [20211]

Jó kis vita, tetszik

Nem szeretnék belefolyni, mert tudásom kevés a meggyőző érvek megfogalmazásához, ezt meghagyom a mérnökeinknek, van itt belőle villamos is jóegynéhány.
Mindenesetre a titok a gerjesztésben, ampermenetben, relatív permeabilitásban rejlik.

Az viszont kétségkívüli tény, hogy a gazdaságosság az elsőrendű cél a feladat gyakorlati megoldásában.

Azt is megnézheted, hogy a trafód kimenő tekercs huzala milyen keresztmetszetű és a feszültséged mennyi, akkor összeszorzod a (keresztmetszet négyzetmilliméterben*3A)*Kimenő AC feszültség és megkapod a teljesítményét konkrétan ennek kb.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2013-11-07 13:03:00 [20210]

Minél nagyobb az indukció annál jobban melegszik a vasmag, egy bizonyos érték felett telítésbe megy.
Nyilván nem 100 %-ra méretezik, a primer és szekunder tekercsek között, a vasmag a közvetítő közeg, és egyben a leggyengébb szeme az átviteli láncnak.
A kombinált fogó nyelén a szigetelés sem 230V-ig jó, holott egyfázisú hálózatnál pont jó lenne.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2013-11-07 12:32:00 [20203]

ld.: #20185
"Legyen béke köztünk!"
(csak annyi volt a gondolatom, hogy egy 100V/63W-os motorhoz elég-e, vagy enm égel. )

Előzmény: Törölt felhasználó, 2013-11-07 13:00:00 [20209]

ok, megint tulbonyolítod: én annyi tettem, hogy a képletet, amit küldtél, elosztottam a példában szereplő vaskeresztmetszettel és visszaszoroztam az enyémmel... hiperszil, permalloj, vagy mittudom.. de az a baj, hogy 5szörös!

Előzmény: n/a (inaktív), 2013-11-07 12:53:00 [20208]

Nemcsak a vasmag keresztmetszetét kell méretezni, mert az sem lenne 100%-os pontosságú, lévén nem biztos hogy ismered a pontos anyagot, annak jellemzőit, és nem ipari minőségben rakod össze a vasmagot.
Tehát kalkuláld bele a K: összevont állandót, amely magába foglalja a vasmag geometriai méreteitől és anyagszerkezetétől függő értéket (VA/cm4); 0,8 ≤ K ≤ 1,2,
valamint a Kv: vasmagkitöltési tényezőt (0,9 ≤ Kv ≤ 0,95), mivel nem tudod hézagmentesen összerakni a vasmagot.

Egyezzünk ki inkább abban hogy félreértettük egymást , vagy valamelyikünk rosszul fogalmazott .
Így egyszerűbbnek tűnik , tényleg . Tud itt mindenki trafót méretezni .

Előzmény: rferi, 2013-11-07 12:29:00 [20202]

Mondom én, hogy én kapomn a maflást a nagy lendületben...))

Ha ezt így kiszámolnám egy adott trafóra, és kijönne x tekercsméret, és ahhoz megalkotom a trafóvasat, akkor a teljesítmény átmegy.
De ez végtelen számú megoldással megoldható, mert vehetek a teljesítményre 1-2-5-10-25-30cm2 vasmagot is.

A telítés (1T) hol fog behatárolni nálad?

Előzmény: rferi, 2013-11-07 12:29:00 [20202]

Azt hittem akkora mint a fejed, de látom tenyérben elfér, úgy az tényleg csak olyan 30W, amit hosszú távon elbír, de ha óránként 5 percet használod úgy meg lehet jobban is terhelni ...

Azt nagyon jól nézed, az kábé 25-30 watt

Előzmény: Törölt felhasználó, 2013-11-07 12:32:00 [20203]

ok, 18W/cm2, 2*3cm, 108W-os, ami a foton van, nem akarom elhinni, és 30W-nak nézem

Előzmény: n/a (inaktív), 2013-11-07 12:15:00 [20200]

Én nem ezt mondom, amit nekem tulajdonítasz.
Persze hogy telítésbe lehet vinni a szabványos trafóvasat is, hiszen csak kevés menetet kell feltekerni rá, és betelít.
Én azt mondom, hogy
- kicsi vasmaghoz sokkal több menet kell, hogy ne telítsen be a vas
- a sokkal több menet ha megvan, akkor már csak vastag drót kell rá, hogy elbírja az áramot
- ha ez is megvan, akkor már csak el kell férjen az egész miskulancia.
Ha ezt így kiszámolnám egy adott trafóra, és kijönne x tekercsméret, és ahhoz megalkotom a trafóvasat, akkor a teljesítmény átmegy.
De ez végtelen számú megoldással megoldható, mert vehetek a teljesítményre 1-2-5-10-25-30cm2 vasmagot is.
Az összeset leméretezve az összes menni fog, csak kurvára nem lesznek egyformák kinézetre, menetszámra, méretre, súlyra.

Azért, hogy ezt a káoszt megszüntessék, annak idején egy szabványsort terveztek, és azt mondták, hogy ezekből oldjátok meg, amit tudtok.
Ami tekercs nem fér fel az egyik vas ablakába, azt a trafót tegyétek egy mérettel nagyobb vasra. De az ablak korlátoz, nem a vas keresztmetszete.

Mert vegyük azt az esetet, hogy pl 10cm2 vasmagra számoltam egy trafót, de nem fér be abba a vasba, aminek a nyelve mondjuk 33mm széles, de befér a következő méretűbe, aminek a nyelve 40mm széles.
Ekkor mit tesz a paraszt? Megnöveli a vasmag keresztmetszetét?
NEM!!!
Veszi a 40mm nyelves vasat, és nem 33mm pakettet rak össze belőle, hanem 25mm-est!
10cm2 mindkét vas, mégis a teljesítményt csak a második esetben tudtad átvinni, mert a kisebbnél nem fértél be az ABLAKBA A DRÓTTAL!
A vas elvinné az első esetben is, mert a második esetben sem nagyobb a keresztmetszete!

Előzmény: vomberg, 2013-11-07 11:24:00 [20192]

...abban is igazatok van, hogy "előbb számolunk, mérünk, utána vágunk" én pl alapból nehezen viselem a "próbálgatást", amikor egy gerenda lehajlását pontosan számolni lehet...

Egyfázisú hálózati kistranszformátorok méretezése

vagyis igazatok van, nem akarok igazságot tenni, így csiszolódik az elme...
lehetnének még paraméterek amik játszanak, és az elméleti számításhoz képest biztos, hogy van a gyakorlati képletben pl vasmag alaktényező, a sarkokon nagyobb a szórt mágneses tér vesztesége...

Az baj hogy a végén még kicsöppen belőle a vasmag

Előzmény: Törölt felhasználó, 2013-11-07 11:42:00 [20197]

ok, persze, jó, hogy engem kiküszöböltetek az egészből, mint segítségkérő bénavagyokot...
... de nem mondtam még, hogy az átvitelnek működni kell 4 Hz-nél, 15 MHz-nél, és 5 nanovoltnál, de lehet, hogy 1800KV-on, 650 A secunderárammal, 860fokos szobahőmérsékleten... 110%-os hatásfokkal... kihagytam valamit?

Szerintem alap problémáid lehetnek a matekkal, ha még mindig kételkedsz. Mellesleg a #20156 képleted is rossz, hiányzik belőle egy 4.44-es szorzó.
Ha pedig ezt a képletet végre értelmeznéd a B korlátossága miatt (B maximum értéke hagyományos vasmagra max. 1 - 1.2 T lehet, különben telítődés következik be), akkor rájöhetnél végre, nincs igazad. A bizonyítás ilyen egyszerű.
Mellesleg gondolkozzál már el azon, hogy mégis miért van az, hogy az 1 W-os és az 1 kW-os trafó mintha nem egyforma méretű lenne, pont azért mert a vaskeresztmetszetük is egész más.

Aztán írtál még ilyet is:
"Ja, hogy bazi vastag drótból lesz kurvasok menet? Bakfitty! Ha én gyártom a vasat is, akkor gyárthatok 1cm2 vasat fél négyzetméteres ablakkal, ki akadályoz meg benne?"

Hát az akadályoz, hogy az N is korlátos nagy P-nél, mert vastag keresztmetszetű tekercs és sok menet igen drága mulatság, adott határon túl nem is gyártható le egy könnyen technológialag, azaz gazdaságtalan és buta gondolat. Tehát jó lenne, ha egy képletben a gazdasági, műszaki, gyárthatósági határokat, összefüggéseket az optimumra való törekvés jegyében figyelembe vennéd, és az egyes ott szereplő változókra érvényesítenéd.

Előzmény: rferi, 2013-11-07 10:55:00 [20187]

De ez beugratós kérdés volt ám !
Mi már középiskolában feltaláltuk a mechanikus kalapácsos egyenirányítót ! Később közzétette a rádió technika is , lenyúlták nem védtük le

Előzmény: mex, 2013-11-07 11:32:00 [20194]

Nem tudom, de utánérdeklődöm, ha lesz eredménye közzéteszem.

Előzmény: jani300, 2013-11-07 11:26:00 [20193]

Nem tudod véletlenül milyen dátummal jelent meg a cikk ?

Előzmény: mex, 2013-11-07 11:08:00 [20188]

Nem akarok úgy járni mint a balek a kocsmai bunyóban, aki szét akarja választani a verekedő feleket, majd ő kapja a pofonokat, de mielőtt megeszitek egymást, közétek állnék...

Ugyanis elbeszéltek egymás mellett!!!

A többiek azt mondják, hogy a vaskeresztmetszet behatárol, mert egy idő után telítésbe megy ha csökkented, és azt már semmiféle rézzel, menettel, vuduval nem tudod kompenzálni hanem csak feltaláltad újból a villanyrezsót.

Te viszont ahhoz a karóhoz kötöd az ebet, hogy ezt amúgy sem tudja elérni a dolgozó, mert szabványos trafóvasból építkezik és az úgy van méretezve, hogy az implicit geometriai korlátok miatt soha nem tudod elérni a telítési állapotot.

Valójában mindegyikőtöknek igaza van, csak nálad van egy implicit korlát, a kötött (szabványos) trafógeometria. ha kilépsz ebből a korlátból, akkor bizony el tudod érni a telítést és onnantól kezdve a vasmag keresztmetszet - és ezen keresztül a kilóban mért vas mennyiség - lesz a korlátja az átvihető teljesítménynek.

Magyarul egy diffegyenletet egyforma peremfeltételekkel oldjunk meg, mert különben az jön ki, hogy a Nap kering a Föld körül...))

Előzmény: rferi, 2013-11-07 11:12:00 [20189]

Én nem hiszek semmit , csak elolvastam amiket írtál .

Előzmény: rferi, 2013-11-07 11:12:00 [20189]

Most már értem miért van a több megawattos trafókban annyi vas . Takarékoskodnak a rézzel .:(
)

Előzmény: rferi, 2013-11-07 10:52:00 [20186]

Köszönöm!

A srácok talán azt hiszik, hogy én azt bizonygatom, hogy bármilyen kicsi EI trafóvassal megoldható bármi.
De nem ezt mondom!
Az első hsz-emben részletesen le is írtam, hogyan lehet a létező, szabványos vasakból megtervezni a trafót.
De azt a tévhitet el akarom oszlatni, hogy a vaskeresztmetszet a szűk tényező!
NEM!
A gyári, szabványos vasaknál az ablakkeresztmetszet, amibe a tekercs kerül, egy értelmes tervezési kompromissszum eredménye, és ezért az tud szűk keresztmetszet lenni!

Előzmény: mex, 2013-11-07 11:08:00 [20188]

Bizony, ez a helytálló.
Volt ez már vitatéma más fórumon is, ott eléggé vehemensen estek egymásnak a fórumozók, mindenesetre végül belátták az igazságot: a vaskeresztmetszet elsődlegesen nem meghatározó.
Egy régebbi rádiótechnika példányban közérthetően le is írták anno...

Előzmény: rferi, 2013-11-07 10:52:00 [20186]

Előző hsz-em neked is szól: képletekkel bizonyíts!

Előzmény: Törölt felhasználó, 2013-11-07 09:28:00 [20182]