Egyébként nagyon érdekesek ezek a galvomotorok! tetszik. Csak a gondom az, (inkább így: úgy hiszem) hogy ezeknek a működéséhez rezgésmentesebb környezet kell mint a sima mechanikához. ;Rosszul gondolom? ; ;Ez pedig még arra is jó, ha &"égre írnám nagy betűkkel...&"
Szerintem ne vessünk el semmit. ;Az hogy én kispéciztem maganak egy megoldást az még nem jelenti azt, hogy az jobb mint amit Ti gondoltok. Itt (én legalábbis úgy szánom) nem én építenék gépet, ahnem MI.! ;Remélem Ti is így érzitek. ;Úgyhogy lehet több fonálon is szaladni. Valamelyik csak Arianne-é lesz!
Igen... Ritka hogy valaki visszanéz és meglátja, hogy az embert mi foglalkoztatja a legelejéről. ;Igazán nem tudok linkelni neked olyat ahol egyértelműen leírják ezt a dolgot. Azonban a szeteolitográfia ideje bizony lejáróban van (ez a merülős módszer amit többször emlegettek) ha szétnézel a piacon. ;Ha csak a műanyag alapú &"3D nyomtatást&" nézed, felváltott először a most tárgyalthoz hasonló rétegenkénti felépítési módszer, majd a még egyszerűbb nyomtatás. ;A most tárgyalt eszközre létező példa az Attiláék által alakított ;Prototype kft.; által forgalmazott eljárás és eszközök. ;A másik, a nyomtatáson alapuló megoldásra példa a ;VARINEX Rt.; által forgalmazott Objet rendszer. Nagy szerencsém van, hogy mind a kettő vállalkozás szakági igazgatója jó barátom, és elég sok anyagot, ismeretet sikerült szereznem már. Nem véletlen talán, hogy ez a dolog itt mozog a kisagyamban egy ideje. ;Egy kicsit segíthet a látező technológiák megismerésében a VARINEX belinkelt oldalának alján található kis anyag a LOM (Laminated Object manufacturing) technológiáról. ;Ez ugyan szerepel az oldalukon, azonban már túlléptek ezen a technológián (a gépet megkapta az Egyetem ingyen). E helyett most már a tiszta 3D nyomtatással állítják elő a modelleket. ; ;Szerintem, hogy végleg elfelejtsük ezt a cseppentés kifejezést, az anyagot jobb kényszerpályára állítani és kényszeradagolni. ;Ezért is a futó kérdésem a MAC3 topicban a munkadarab és az adagolófej relatív sebességének méréséről/számításáról. ;Én nem csepegtetni hanem &"rálőni&" akarom a szükséges helyre. Persze itt nem kell nagy sebességű becsapódásra gondolni. ;Ennek oka az, hogy nem akarom azt megengedni, hogy a kiadagoló szerkezetben lehessen olyan még kiadagolatlan anyagrész amely már találkozott az UV sugárzással. ;Emellett ez esetben garantálni tudom, a kiadagolt egységmennyiséget, a kiadagolás pontos helyét. ;A rétegvastagság beállítása megtörténhet a kijuttatott anyag mennyiségének beállításával és/vagy a kijuttatás gyakoriságával is. ;Ha tudom milyen sebességgel mozgok az adagolóval akkor ennek kiszámítása megoldható. ;Amikor az EFD-vel tárgyaltam kiderült, hogy kitűnő választás lett volna erre a feladatra a Microdot 741 MD. Pontosan ezt csinálja amit én elvárnék. Garantált rétegvastagságot ad amelyet a vezérlőelektronikával és a meghajtással kitűnően lehet szabályozni. Csak sajnos nagyon drágán. ;A technológia tehát él, létezik. Csak meg kellene találni azt a hobby megoldást amivel meg lehet közelíteni ezt. ; ;A sebesség egyébként sem lehet túlzottan nagy. Erről már beszéltünk. A dermedés sebessége az ami meghatározza azt, hogy mennyi ideig kell a 365 nm-es sugárzási körben lennie a lerakott anyagnak. Ez persze már változója a bevilágítás erősségének, és a 365 nm-es hullámhosszú UV fénnyel bevilágított terület nagyságának. ;Alapként lehet mondjuk 3s-al számolnia. A bevilágításnál meg kell találni, hogy milyen eszközzel tudja az ember a lehető legjobb dermedési időt elérni, és milyen felületen tudja ezt elérni. A kettőből már meghatározható az a legnagyobb haladási sebesség ami a munkaasztal és az adagoló között lehet. ;Persz ne felejtsük el, hogy ez a bevilágítás csupán a dermedéshez jó. A teljes kikeményedéshez a 250nm-es UV hullámhossz szükséges. Ennek a megoldása talán már egyszerűbb, hiszen ezt érdemes úhgy megoldani, hogy a teljes munakterületet folyamatosan világítjuk be vele. ; ;A sztereolitográfiával kapcsolatban nekem a túlzott felesleges anyagfelhasználás mellett más fenntartásaim is vannak. Tudom, hogy ezek megoldottak kellenek hogy legyenek, hiszen ez a technológia is futott. ;Ilyen a megfelelő fókuszálás. Hogyan lehet hobby körülménye között úgy fókuszálni, hogy a koncentrált fénysugár csak a legfelső felületet és csak a megfelelő mélységben érje és aktíválja. ;Itt látszik az, hogy én gépész vagyok, így inkább a mechanikus, avgy egyszeűbb elektronikus megoldások felé hajlok. Sajnos az otikában (van más projektem is amihez ez kellene).
Ezek, mint a zsírzott villám. A számítógép winyók fejpozicionálása is hasonló, csak íves mozgáspályájú. Úgy nem kell még a lineáris csapágyazás sem, elég a radiális. De X-Y pozicionálásra azt a módszert nem tartom egyszerűnek, mert programból kéne megoldani az íves-lineáris átalakítást. ; ;A tekercs mozog egy mágneses üregben. Pont, mint egy hangszórónál, csak hosszabb a löket. Nagyjából ennyi. A mozgó tömeg kevés, a gyorsító mágneses erő meg sok. Ha a kapcsolódó tömeg sem túl nagy, akkor jó a gyorsulás is. A pontos pozicionáláshoz azért itt is kell a PID, a jó serverősítő és a pontos tartós útjeladó. Viszont megszűnik a golyósorsós erőátvitellel járó minden probléma.
Ha egyenlőre a cseppentős módszernél marad, akkor nem kell a fény pozícióját változtatgatnia. Azt a merülős módszer esetében kéne. Az adagoló pozicionálására is lenne hasonló megoldás, ha nem nagy a munkaterület. ;A lineáris DC motor.;
Gyurikám ha már igy figyeled a témát,elvetélt őtletnek tartod az alkalmazását,a Péter őtletéhez?
n/a (inaktív)
2009-03-19 10:50:00
[23]
kőszőnőm a korrekciot,de gondoltam Péter csak kikővetkezteti belőle,és éreztem hogy a rezgés meg jelőlés helyesebb lenne,dolgozom kőzbe,és sajnos lemarad informácio.mert ugye a lézer efekthez is kell min. két moci,egy Y&" és egy X.igy tudnak már oriás rajzokat,és már animáciot is rajzolni az égre.házilag is lehet egyébbként épiteni,és épitenek is,az eddigi leggyorsabb,amiről tudok az 16k-s,és nagyon jol műkődik.
a galvo motor le egyszerűsitve, az olyan even alapőszik mint az analog feszűltség mérők,csak bozonyos szőghatárig fordul el a tengely.ezek kőzt már van encoderes tipus is,és ilyen mocikat tesznek oéldául a lézer jelőlő gépekbe is !vagy a lézer show efekt gépekbe is ilyen van.kell hozzá egy jo vezérlő,és egy jo progi,és nerm lehetlen hogy nem e lenne jo arra,amit kigondoltál!? nekem van ilyen,de majd keritek pár linket ahol bővebben tudsz e témárol tájékozodni!:)))
Szalai György | 9541
2009-03-19 10:25:00
[20]
Elektronika Léptetőmotorok, vezérlőbeállítások © KisKZ #3349 ;„Én (majd egyszer talán) cseppenként akarom kirakni és felépíteni a modellt. Ez nem új dolog, csak érdekel, hogy lehet olcsón kihozni. „ ; ;Linkelnél erre egy áttekinthető példát valahonnan? ;A módszerrel kapcsolatban még mindég van egy fenntartásom. Ha cseppented az anyagot, (még ha a kicseppentett tömeg vagy térfogat pontos is) lehet-e garantálnod a keletkező réteg precíz vastagságát, mert a kicseppentett anyag még terül is. Pedig az nagyon fontos lenne, mert a rétegenkénti vastagsági hibák szummája lesz a végén a kész darab pontatlansága. Ha nem tudod garantálni a rétegvastagságot, akkor mérned kellene azt, és a kapott mérési eredményt visszacsatolni az adagoló rendszerbe. Ha erre kényszerülsz, az rettenetesen elbonyolítja az adagoló mechanizmust is és a vezérlő programot is, és jó sok újabb problémát hoz be a rendszerbe. ;Majd kiderül, hogy van-e alapja a kétségemnek, mert az is lehet, hogy az állandó kicsöppentett mennyiséggel, az állandó hőmérséklettel és az állandó fényerejű és idejű megvilágítással garantálni lehet az állandó rétegvastagságot. ; ;Talán ezért alakult ki előbb a merülős módszer. Ott jóval egyszerűbb garantálni az állandó egyenletes rétegvastagságot.
KisKZ | 6456
2009-03-19 10:13:00
[19]
Erről a galvo motoros megoldáról tudnál egy kicsit többet mondani? Sajnos ez így nekem latin.
Jó látni, hogy vanak lehetőségek. ;Gondolom, ha olyan méretben alakul ki a dolog) egy ilyet lehet akár tekercselni is. ;Előzetesen én azt hiszem igen kis méretekről lenne majd szó. ;De előbb egyáltalán a megfelelő elvet kellene megtalálni. Az sem lesz két pillanat.
Gyuri! És mindenki! ;Ha 3D modellezés és rajzolásban kjell segítség csak szóljatok. Időmből telően szívesen segítek bárkinek. ;És nem pénzért!!! Hiszen hasonló dolgokkal foglalkozunk. Ér nekem az a segítség ennyit amit itt adtok nekem, hogy és is megtegyem ezt értetek. Nekem ez valahol csak szórakozás. ; ;Az egyetlen korlátozó tényező csupán az idő.
A 3D nyomtatásnak nem az a célja, hogy funkicionálisan kész alkatrészt szolgáltasson. ; ;Néhány példa ahol mi szoktuk alkalmazni: ;A kisebb finomöntött alkatrészek alkatrészeit készítjük el vele úgy, hogy ennek segítségével el lehessen készíteni a nagyobb sorozatú viaszmintákat. ;Pl durván: elkészül a 3D nyomtatot minta. Erről készül egy öntőforma (általában valamiféle nagyobb szilárságú epoxiból, esetleg szilikonból) majd ennek az új, ellenállóbb formának a felhasználásával készül a viszminta amelyet már csak fel kell fürtölni, kerámiahéllyal ellátni. Ezt már kiégeted egy autoklávban és kész a &"szerszámod, amelybe már csak bele kell öntened a megfelelő szműtyit amiből készül az alkatrész. ;De nagyon hasonló a homokszerkények/síberek/betétek elkészítésének folyamata is a kisszériás homoköntött alkatrészek esetében. Gyorsabb megoldás mint kifaragni egy magszekrényt. Egy gyors nyomtatás után kiöntöd mondjuk &"folyékony fémmel&" (ez egy epoxi) a magszekrényt. Már döngölheted is a homokot és öntheted a fémet! ; ;Más esetben csak beépítési modellek készülnek. Ha valamiféle igénybevétel van, ott ezeket elfelejtheted. ;Ez az eljárás, csupán segédeszköz. A gyakorlatban soha nem készül vele késztermék.
sziasztok!hát igen,konfucius elég bőlcs volt,de nem a legbőlcsebb szerintem,és a hobby megoldásra is lenne bőlcselete.amiről szo van,az nem tudom milyen kategoriába sorolhato,művészet?végűl is itt egy speciális műgyanta féléről van szo.amiből ha alkotsz is valamit,annak a fizikai tulajdonságamiatt,korlátozott a felhasználhatosága,és a mű,amit ezzel az eljárással létre lehet hozni,azt egy jo hobby cnc meg csinálja sec-pec alatt,és szinte bármiből!
&"...De egy komplex, bonyolultabb funkcióval bíró munkadarab házi elkészültéig sok akadály áll még a kísérletezgető ember előtt...&" ;bizony! És hányszor lesz az, amikor azt monom: Rájöttem, hogy erre én képtelen vagyok. Nem tudom megoldani. ;De gondolkodni, kísérletezni mindig jó. Abból csak tanul az ember. ;
Azért ezzel a nyomtatott bicikli fogaskerékkel annyi esélye lenne a Tour de France-on, mint hintalónak az Epson Derby-n. ; ;Örülök, hogy ekkora rálátásod van a soft oldalra. Nekem akkora, hogy egy teljes évig próbáltam a leendő gépem alkatrészét 3D-ben megrajzolni, és képtelen voltam rá. Szóval nekem tényleg annyi. ; ;Lehet, hogy dugattyút és hüvelyt egyben kéne keresni, mert úgy biztosan össze illenek. Például a dízel befecskendező fúvóka,(Talán már elektromos működtetésű is létezik.) vagy az inzulinadagoló pumpa. (Azokon még a dózis is beállítható.) ; ;;Behúzó tekercsből ennyi bontott készletem van így kész a tekercs és a vasmag is. Ha megfelel.;
A kérdések közül az egyik megoldottá válik, ha megnézed a 2 és 1/2D CAM szoftvereket. ;A modell (ha egyáltalán szükséges) kicsiny pusz módosítása révén tökéletes erdményt lehet kapni. ;Ezért nem feszegettem ezt a témát, hiszen a 2 és 1/2D név potosan egy erre alkalmas technolgiát ír le. ;A másik kérdés, megfelelően apró cseppek kibocsájtása a kérdés. A lentebb vázolt (talán nem nagyon értehtő) koncepciót szeretném kipróbálni. Ha minden jó megy, ma megkapom a mintaanyagt a ragasztóból de közben egy nagyon kedves és megbítzaható kapcsolatom kutat más, hasonló uretán-akril alapú anyagok után. ;Beszereztem már a lehető legkisebb belső átmérőjű fúvókát. Egyelőre oyan dugattyúnak való eszközt keresen amely könyedén, de mégis megfelelően szorosan tud futni benne. ;Egy változtatható magasságú (ezzel együtt vezérlőélű) kis hengert kel készítenem, amelyben a dugatyú egy része fog futni. Ennek a pozicionálását, jelenleg 0.002 mm pontossággal meg tudom oldani. Ha kialakul valami feltétlenül leírom ide. ;Hozzáértőket kérdezek: ;Egy kisméretű elektromágnes elkészítése mekkora feladat? Milyen információk szükségesek ahhoz, hogy el lehessen készíteni egy ilyet? ;Az általa mozgatott vasmagnak milyen anyaga lehet? Olyan kellene amelynek mechanikai tulajdonságai olyanok, hogy pontosan és megfelelő finomsággal megmunkálható legyen.
&"Munkád hogy tökéletes legyen, élezd meg elébb szerszámaid.&" (Konfucius) ; ;Ha az is kész munkának tekinthető, hogy két csepp ragasztót egymáson fénnyel kikeményítünk, akkor arra talán megélhető időn belül lesz példa. De egy komplex, bonyolultabb funkcióval bíró munkadarab házi elkészültéig sok akadály áll még a kísérletezgető ember előtt. ;Elérhető közelségbe van már a fényre keményedő műgyanta egy-két gyártmánya. Az aktiváló hullámhosszú fény koncentrált előállítására is megvan a lehetőség. A pozicionáló mechanika is itt van az orrunk előtt. És kezdetnek ennyi. ; ;Nem ismerjük még a műgyanták fizikai tulajdonságait, sem kikeményedett állapotban sem előtte. Nem tudunk a megfelelően részlet gazdag végeredmény előállításához eléggé kicsi cseppeket házilag készült, olcsó eszközökkel létrehozni. Hiányzik a látókörből a 3D virtuális modellt vékony 2D szeletekre bontó software. ; ;&"Az ezer mérföldes út is egy lépéssel kezdődik&" (Lao-Ce)
Köszönöm HobbyCNC-nek a fórumot és Svejknek a Topic-nyitást. (is) ;;Mire gondoltam a Topic cimében? Van egy pár lehetőség!; ;Amit a fentiekből elsőre érdekesnek és a hardware szintjén házilag megvalósíthatónak tartok az SLA - Stereolithography (sztereolitográfia) módszer. ;;Itt található egy kis adat a kémia oldaláról is.; ;;De a többi is elgondolkodtató.; ; ;Ezek a technológiák nem veszik fel a versenyt a forgácsoló módszerekkel, (még) hanem egyenlőre más célokat szolgálnak. De a felhasznált anyagok gyors fejlődésével egyre inkább kiváltják a hagyományos nagyobb energiaigényű, sok hulladékkal járó forgácsoló testalakító eljárásokat. Jellemzőjük a nagyon kevés hulladékkeletkezés, a minimális nyomatékigény miatti könnyű gépszerkezet, a kis tömegű szerkezet mozgatásához kevés energiafelhasználás. ; ;Hát kellemes tudásgyűjtést, spekulálást és sok sikert minden érdeklődőnek.
Közben én beszéltem az EDF-el. ;Elég sok utatás áll ammögött, hogy a különböző viszkozitású anyagokat hogyan kezeljék adagoláskor. Egyáltalán nem mindegy az sem, hogy a kiadagolt anyagot hogyan akarjuk a felületen elhelyezni. A leggyakoribb megoldás az, hogy folyamatosan adagolva egy egybefüggő anyagcsík jut ki a fúvókán és az &"kenődik fel&" az érintett helyre. Az adagolás végeztével egy enyhe visszaszívással &"tépik le&" a már kinn lévő anyagot a fúvókában találhatóról. ;Ez a mi esetünkben nem szerencsés, hiszen lesz olyan anyagrész ami visszaszívásra kerül és már találkozott az őt megkeményítő UV sufárzással. ;Ehelyett itt egy másik módszert alkalmaznak. ; ;Ezek az adagolók 741(nem véletlenül ilyen drágák), gyakorlatilag nem folyamatos sugarat nyomorgatnak ki magukból, hanem apró adagokra osztják az anyagot, még mialőtt az kijuttatásra kerülne. ezeket az adagokat &"lövi&" ki a fúvókán keresztül a beállított intenzitással, gyakorisággal az adagolószelep. Nem véletlen a mikrodot megnevezés, amiben ugye ott szerepel a pont kifelyezés. ; ;Mivel ez a szelep igen drága (2000 Eur), gondolkodok, hogy hogyan lehetne ezt háziban megoldani. ;Egyszerű, dugattyús megoldás jutott eszembe. Egyelőre persze fogalmamm sincs arról, hogy hogyan kivitelezhető. Annyira csak ötlet fázisban van, hogy lehet nem is jó az elgondolás, vagy van sokkal egyszerűbb. ; ;Nem tudom, Ti már szedtetek-e szét mondjuk EPSON mátrix nyomatófejet? ;Én nem olyan régen tettem meg egy selejt darabbal. A kis tűket amelyek kilökődnek és nekinyomják a szalagot a megfelelő helyen a papírnak egészen kis elektromágnesek mozgatják. ;Egy amolyan rózsafejszerű elrendezésben helyezkednek el, a vasmag egy hosszú, tűszerű kis elemre vannak feltéve. Ezek a tűk pedig egy kicsit távolabb az elektromágnesek gyűrűjétől sorba vannak rendezve és továbbvezetve a fej homlokoldalán kialakított nyílásokhoz. ;Nem olyan bonyolult az elv még nekem sem. ; ;Vegyünk egy ilyen egységrészt (egy tű, egy elektromágnes-vasmag)! ; ;Egy tartály alsó felében legyen egy furat, és ennek meghoszsabbításaként az adagolócső! ;Ezen a furaton és csöven ez a kis tű pont kifér. Úgy válasszuk meg a méreteket, hogy az elektromágnes által mozgatott tű a felső holtpontjában nyitva hagyja ezt a nyílást, az alsóban pedig éppen érjen ki az adagolócső szintjéből. Tehát így a csőben mindenkor tartózkodó anyagot teljes egészében ki tudja lökni maga elől a munkaterületre. ;A gond csak az, hogy ezt a kis csövet meg is kell tölteni mielőtt az újabb löketet megtenné. ;Ez a megtöltés persze a viszkozitás romlásával egyre nehezebben meg. Még jó viszkozitású anyag esetében sem hajlandó a folyadék a tuladonságainak köszönhetően egy furatba csak úgy befolyni. Tehát kell valami kényszerítő hatás a feltöltésre. ;További érdekesség amire figyelni kell az az, hogy az adagoló csövet nem kellene bezárni egy pillanatra sem! A megoldása nem lenne túl egyszerű (vagy mégis?). ;A betöltésnél érdemes úgy gondolkodni, hogy a betöltött mennyiség is változhasson? A kezdetekben amíg be szeretnénk lőni a megfelelő adagolási mennyiséget szerintem talán igen. ;persze az adagolt menyiség megváltotatható a tű frekvenciájának változtatásával is. Nem tudom érdeme-e foglalkozni vele. Talán nem, hiszen csak bonyolítja a dolgot. ;Tehát valami kényszerkapcsolattal, a tű mozgásával összekapcsoltan (vagy magával a tű mozgásával) kell megoldani a cső feltöltését úgy, hogy a feltöltött anyag ne kerüljön ki a csőből. ;Itt talán el lehet gondolkodni a hidraulikus és/vagy résvezérléseken. ; ;A gond az, hogy egy ilyen elvet tényleg ki lehet dolgozni, egy főtervet készíteni, azonban a gondok ott kezdődnek, hogy az elemek gyártása soha nem lesz odeálisan pontos. Ilyen kis mennyiségek esetében pedig kis eltérések is nagy pontatlansághoz, rossz adagoláshoz vezethetnek. ; ;Azért én elkezdek skiccelgetni. ;Ha valakinek van valami jó (akár más) ötlete, szívesen venném, ha ideírná. ;
svejk | 33141
2009-03-18 11:59:00
[2]
Szalai György kérésére nyitott topic, itt lehet minden jó ötletet kitárgyalni a témában.
2009-03-19 12:08:00