Érdekes ez a téma

Engem az érdekelne, hogy "melyik a jobb" hobby szemszögből.
Az aláköszörült - pozitív - lapkához talán egyszerűbb késszárat csinálni, ha épp nem talál az ember eredetit. Viszont ennek ugye kevesebb "élete", kevesebb dolgozó csúcsa van.
A kocka - negatív - lapka akár nyolcszor is fordítható lehet, viszont döntött fészket kell neki teremteni.

Lehet ilyen különbséget tenni, hogy megfelelően kiképzett késszárak esetén az egyik jobb mint a másik?
Vagy adott feladatra alkalmasabb-e a negatív lapka, mint a pozitív, és ugyanez fordítva...?
Egy ideális teljes készlet esetén hogy dönti el az ember, hogy melyik fajtával kezd neki a melónak?

Oké...
Akkor abban a Sumidia katalógusban hol találom meg hogy pontosan milyen befogóba tehető az adott lapka?

Előzmény: Laslie, 2012-01-12 16:07:00 [19308]

Még a lapkára visszatérve, sok esetben a negatív lapkák (ugye az oldalnézetből négyszögletes kontúrúak) mindkét oldala ki van alakítva forgácsolásra, tehát megfordíthatóak azaz szerencsés esetben 8 élete van.
Így kisebb gépeken a forgácsoló szögeik miatt nem olyan jól használhatóak.
Persze a forgácstörők kialakítása nagyban befolyásolja biztosan ezt is, így cáfoljatok meg ha nem jó az állításom.

Előzmény: svejk, 2012-01-12 15:59:00 [19307]

"Igazából az egész abból indult ki és nem is vita volt,hanem kérdés, hogy ha a CNMX1204xx lapkának van homlokszög és hátszög köszörülve az elején,- ahol a PCD kristály van,- akkor miért negatív, vagyis lehet hogy vízszintesen állásban is működne. "

Basszus, ne abban gondolkodj, hogy Te házilag, hogyan tudnád még üzemeltetni a lapkát, mivel a gyári ajánlást a gyári késekhez adják meg.
Abban igazad van, hogy ha azt a negatív elhelyezésű lapkát aláköszörülik akkor pozitív szerelés esetén is csinál valamit a lapka. Ez a szabály mindegyik negatív lapkára ráhúzható.
De ez csak házi késgyártással érhető el, mivel gyári kést nem találsz hozzá.
A katalógus pedig a gyári késhez adja meg, hogy negatív vagy pozitív elhelyezésű a lapka ami bele való.

Hmmm...
Hát azért azt eddig mi is sejtettek hogy a téglatest lapkát nem szereljük vízszintesre, mert akkor a hátlap súrlódni fog, hacsak nem megyünk a központ alá
(a központ alatt elhelyezett ilyen lapka majdnem ugyan az mintha központban, de előre döntve lenne)


Igazából az egész abból indult ki és nem is vita volt,hanem kérdés, hogy ha a CNMX1204xx lapkának van homlokszög és hátszög köszörülve az elején,- ahol a PCD kristály van,- akkor miért negatív, vagyis lehet hogy vízszintesen állásban is működne.
erre jött a válaszod hogy azért negatív mert a többi része nincs aláköszörülve azaz ,csak döntött késszárba rakható.
Vagy valami ilyesmi volt a téma... de hogy utána miért is gabalyodtunk bele azt már nem is tudom (

No ugorjunk...
Térjünk vissza a ma taglalt hagyományos késekhez.
Milyen esetben kell pl. a #19297 belegyzés 40./b ábra szerinti negatív kést köszörülni és használni átmérőzésnél??
Nagyon kemény anyagoknál?
Gyorsacél kést is kell néha így kialakítani?

Hobby esztergályos révén én javarészt az "éles" késeket szeretem, szerintem a praktikeres gépeken nem is nagyon működne ez a "negativ" kés.

Előzmény: Laslie, 2012-01-12 15:36:00 [19306]

Hát persze, hogy nem jól.
Amiket linkeltetek rajzokat azok nem a váltólapkás rendszerekről készült képek.

Mindent felejtsetek el amit eddig láttatok.
Most csak a váltólapkásról beszélek, mivel ennek kapcsán robbant ki a vita.
A váltólapka amit a kezedbe veszel az csak egy darab "vasnak látszó tárgy".
Semmi nincs a lapkán, se forgácstörő se élszalag, se semmi.
Csak egy darab "kocka" van a kezedben.
Megnézed a lapkát, megforgatod a kezedben és azt látod, hogy van a kockának 6 lapja.
Van neki egy alapsíkja és van neki egy homloksíkja. Nevezzük ezt alap-lapnak és homlok-lapnak. Ezek alapesetben párhuzamos lapok.
Megnézed a többi 4 síkját is. Mit látsz? Nincs aláköszörülve a hátlap.
Hohó..... Azonnal tudni fogod, hogy a lapka HOMLOK-ELHELYEZÉSI SZÖGE negatív lesz, azaz dönteni kell a lapkát. Írhatnám azt is hogy az alaplap elhelyezési szöge negatív, mivel ezek párhuzamos lapok.
Figyelj ! Nem azt írtam, hogy homlokszöge negatív, hanem azt, hogy az elhelyezési szöge.
Tehát tisztán a lapka fekvésének módját írtam le azzal, hogy negatív az elhelyezési szöge. De itt még szó sincs forgácsolásról, egyszerűen csak a lapka helyzetéről van szó.
A forrasztott lapkás késeknél ez a homlokelhelyezési szög értelmetlen fogalom, mivel kapsz egy darab vasat amibe be van forrasztva a kavics és kész. Persze aennek a késnek is áll valahogy a homloklapja, csak itt nem kell azzal foglalkozni, hogy vajon milyen késszárba is passzol a beforrasztott lapka, mivel már be van forrasztva. Vagyis kapsz egy kést aminek a nyers homloklapja negatív, nullás, vagy pozitív. Oszt ennyi.

És akkor vissza a váltólapkás késekhez.
Ha a lapkán egyáltalán nem lesz forgácstörő, vagy egyéb módosítás akkor a lapka tényleges munkára fogható homlokszöge azonos lesz a lapka elhelyezési szögével. Abban a pillanatban, hogy egy forgácstörőt teszel a lapkára, megváltozik a lapka élrendszerének a homlokszöge (munkaszöge), de ettől a lapka negatív helyzete még nem változik meg.
Ezt a helyzetet adják meg a katalógusban negatívként, vagy pozitívként,nem pedig a lapka tényleges munkaszög rendszerének a homlokszögét, mivel csak erről fogod tudni, hogy milyen késszárba passzol a lapka.
Tehát akkor a két külön fogalom mégegyszer:
1 - Homloklap elhelyezési szög (lapka test elhelyezési szög)
2 - Homlokszög (munkaszög)

Előzmény: svejk, 2012-01-12 14:59:00 [19305]

Kicsit visszaolvastam...
Tegnap a #19271-ben gyakorlatilag azt skicceltem le, ami a #19297-ben belinkelt könyvrészlet 40. ábráján van.
Laslie még is azt mondta éjfél után, hogy nem jól gondolkodom.

Hopsz ezt csak Rferi olvassa, most látom csak amit írt. Én a #19288-on rajz bal oldalán megneveztem a homlokszöget.
Természetesen a jobb oldaliak nem a homlokszöget ábrázolják, hanem mint olvashatod a bal oldali ábrán, azt hogy pozitív vagy negatív a lapka.

Előzmény: rferi, 2012-01-12 12:07:00 [19293]

Abba most már nem is merek belemenni hogy a gyári keményfémlapkák forgácstörői befolyásolják-e ezeket a szögeket, amiket a lapka kontúrvonala kirajzol.

9. oldal 28. ábra.
De jó! Ez most már harmadik féleképpen magyarázza, hogy mikor negatív vagy pozitív a lapka.
Itt már egy újabb szöggel a metszőszöggel is megismerkedhetünk mely nem más mint az ékszög és a hátszög összege.
De ez is a forgácsolási síkra merőleges vonalhoz, -ebben az írásban érintősíkhoz - viszonyítja a metszőszöget, mely ha 90-nél kisebb akkor pozitívnak, ha 90-nél nagyobb akkor negatívnak minősül.
A metszőszög elnevezéssel még csak egyetértek, hiszen a forgácsolást talán ez befolyásolja legjobban, de hogy az érték és elnevezés pont fordítva van az már káoszra ad megint okot.
(lásd: 90 foknál kisebb akkor pozitív)

Hát csoda hogy szerencsétlen hobby esztergályos azt sem tudja merre van arccal??

Előzmény: n/a (inaktív), 2012-01-12 14:15:00 [19301]

Itt: A gépi forgácsolás alapfogalmai.doca 9. oldalon vannak az élszögek.

Előzmény: svejk, 2012-01-12 11:57:00 [19289]

De a #19288-nál be is rajzoltam és meg is neveztem a forgácsolás síkját.

Előzmény: svejk, 2012-01-12 13:35:00 [19299]

A forgácsolás síkja a munkadarab (forgás)központja és a kés csúcsa által kijelölt egyenes.
Hagyományos esztergánál és központba állított magasságú kés esetén ez egy vízszintes.
De kettőnk közt ezt már kár ragozni, mi úgy látom egy malomban vagyunk.

Előzmény: rferi, 2012-01-12 12:36:00 [19298]

Hát izé, mit nevezel forgácsolás síkjának?
A 40. ábrán egyértelműen azt rajzolja, amit én előbb: a. ábra gamma szög pozitív, b. ábra gamma szög negatív még oda is húzza a minuszt!
A gamma szög a kés homloklapja és a felületi merőleges között van.
Azt a síkot, ami ezeken az ábrákon a késcsúcsban vízszintesen áll, nevezed a forgácsolás síkjának? Mert én azt felületi merőlegesnek neveztem. Ennyi csak a különbség.

Előzmény: svejk, 2012-01-12 12:30:00 [19297]

Kerestem én is esztergályos könyvet.

Ezen a képen olvasható is a szöveg.

Ebben a pozitív-negatív szög a forgácsolás síkjára van vonatkoztatva, de szerintem a lényeg az amit én is rajzoltam.

Előzmény: rferi, 2012-01-12 11:58:00 [19291]

Igen igazad van, elírtam, élszögnek nevezik az összes szöget ami a késsel kapcsolatos.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-01-12 12:07:00 [19294]

Szerintem így

Előzmény: rferi, 2012-01-12 12:07:00 [19293]

Nem élszög az ott, hanem ékszög!!!

Előzmény: svejk, 2012-01-12 11:53:00 [19288]

Szerintem igen.
A homlokszöget kell vizsgálni etéren.
Pozitív irány, ha a forgácsolási pontban a felületmerőlegesre a gyalulós irányban áll a homloklap. A homlokszög a homloklap és a felületi merőleges közötti szög.
Tehát a te két jobb oldali rajzodon nem az általad behúzott szögek a homlokszögek, hanem annál jóval kisebbek. A homlokszög negatívba csak pár fokot, pozitívba pedig max pár tíz fokot megy
Ha jól rémlenek az emlékeim

Előzmény: svejk, 2012-01-12 12:02:00 [19292]

És az is le van írva hogy mitől pozitív meg mitől negatív a lapka/kés??

Előzmény: rferi, 2012-01-12 11:58:00 [19291]

Nem kell, ott van a Meleghegyi féle Esztergák könyv elején lerajzolva.
Csuhás könyvtárában ott a könyv, meg lehet nézni.

Előzmény: svejk, 2012-01-12 11:57:00 [19289]

Na, a jobb oldali rajzodra mondtam volt, hogy pozitív esetén csak mintegy kaparja az anyagot (felső), míg a negatív esetén mint a fagyalu, úgy vágja (alsó).
Én eszerint jegyeztem meg a dolgot.

Előzmény: svejk, 2012-01-12 11:53:00 [19288]

Egyébként meg valaki lerajzolhatná már a tutit egy ilyen egyszerű alapesetre, mint ahogy én próbáltam tenni!

Előzmény: svejk, 2012-01-12 11:53:00 [19288]

No, felütöttem egy esztergályos tankönyvet, most már látom hogy egy fontos dolgot be kell vezetnem magamnak mégpedig a forgácsolás síkjára állított merőlegest, mert hogy a hátszög ehhez képest van mérve, de esetünkben sokkal fontosabb hogy attól függ hogy a pozitív vagy negatív a lapka, hogy a homlokszög ettől a forgácsolás síkjára állított merőlegestől 90 foktól nagyobb vagy kevesebb.

Persze gondolhattam volna, hiszen a hátszög + élszög + homlokszög = 90 fok, ez rémlett valahonnan.

Persze a leírtakból és az alábbi ábrából látszik hogy a pozitív lapkát miért kell mindenféleképpen aláköszörülni és a negatív aláköszörületlen lapka esetén miért alakul ki automatikusan a hátszög.
(de hát ezt írtam tegnap is a #19271-ben)
Az ábrán pl. egy leszúró szerszám látható, átmérőzés estén nem kicsit bonyolítja a helyzetet hogy oldalirányban is ki kell alakulni ezeknek a szögeknek.
A helyzetet tovább fokozhatja az, ha a szerszám csúcsa nem a középpontban van, pl. furatkés ilyenkor ugye forgácsolás síkjára állított merőleges sem függőleges helyzetű lesz és ezzel együtt a homlok és hátszög is változik.

Hát tényleg nem tegnap volt, hanem 87-ben. Bakker, annak 25 éve!
Annak idején mi is sima ötvözetlen anyagot téptünk el, ha jól emlékszem akkor A50 néven futott, húzott rúdanyagból kellett kidrehálni.
De a mi görbénk nem ilyen kinézetű volt, ha jól emlékszem, hanem nem fordult vissza szakadás előtt, ezért írtam amit.
Ezt a görbét innen vettem: http://www.autopro.hu/fejlesztes/Valtozott-a-szabvany-mashogy-szakitjak-a-femet/1131/ és a szövegből azt veszem ki, hogy mi és ők másképp mértünk, ebből következtettem arra, hogy nem ugyanarra a görbére emlékszem.
De simán emlékezhetek rosszul, mint látszik, elég régen volt.

Előzmény: sasi, 2012-01-12 10:58:00 [19285]

"Mert minek köszörülnék alá feleslegesen a hátlapot ha a 90 fokos azaz téglalap oldalnézetű lapka is megadja a forgácsoláshoz szükséges paramétereket fokokat. "
Azért mert ha egy picit magasabbra kerül a vágóél akkor nem fog forgácsolni, ha meg lejjebb teszed túrja az anyagot.

Előzmény: svejk, 2012-01-12 10:35:00 [19283]

Az ábrán ötvözetlen szerkezeti acél szakító diagramja látható. Ahogy írod, a diagram egyenes szakaszában, ha megszüntetjük a terhelést, visszanyeri az eredeti hosszát az anyag, e fölött viszont maradandó alakváltozást szenved, azaz üzemi körülmények között ekkora feszültségnek nem szabad kitenni.
„…utánamegy a húzóerőnek, majd a görbe tetején elszakad” az elejét nem tudom értelmezni, a szakadás az Fu jelnél következik be, nem az Fm-nél. Azért csökken az erő még a kontrakcióig az Fmax után, mert ilyenkor már jelentősen, és gyorsan csökken a keresztmetszet.
A kontrakció és a maximális erő a rideg, kemény anyagoknál esik egybe.

Ahhoz képest, hogy nyilván nem tegnap volt az a laborgyakorlat, ahol szakító vizsgálatról tanultál, nagyon jól emlékszel rá!

Előzmény: rferi, 2012-01-12 09:45:00 [19281]

Úgy érzem Te legalább érted hogy én mit kapizsgálok. Csak az ok-okozati sorrend nem akar összeállni nálam, vagy nálatok

Előzmény: D.Laci, 2012-01-12 08:14:00 [19279]

Igen valami ilyesmire gondolok én is.
valamelyik szög értéke adja meg hogy pozitív vagy negatív a lapka, a lapka kontúrja ebből automatikusan adódik. Mert minek köszörülnék alá feleslegesen a hátlapot ha a 90 fokos azaz téglalap oldalnézetű lapka is megadja a forgácsoláshoz szükséges paramétereket fokokat.

Addig úgysem hagyok békén senkit amíg úgy nem tudja valaki a fejembe verni, hogy az én hülye logikám elfogadja

Előzmény: rferi, 2012-01-12 09:29:00 [19280]

No nekem már ehhez is segítség kell hogy a két fogalmat felelevenítsem. Sacc per kb. 31 éve 3 hónapon keresztül heti 1 alkalommal voltunk forgácsoló műhelyben, ott biztos megtanították velünk.
Azóta csak néha esztergálok az érzésre megköszörült késekkel.

Előzmény: Laslie, 2012-01-12 00:20:00 [19278]

A főiskolán csináltunk ilyen szakítópróbát gyakorlaton.
Először ki kellett esztergálni egy szabványos szakítótestet, majd a szakítógépen eltépni.
A szakítógép elkezdte húzni egy súly ellenében a testet, és a húzó oldalára fel volt szerelve egy közönséges filctoll, ami egy papírlapra rajzolta a nyúlást, a húzóerő függvényében.
Valami ilyesmi görbét rajzolt fel a gép:

Először az a ferde egyenes a rugalmas nyúlás szakasza, majd az a kicsi, majdnem vízszintesen fűrészfogas a maradandó nyúlásé. Ahogy sasi mondja: húz a gép, erre nyúlik az anyag -egy pici hüpli - megint húz a gép, megint nyúlik - megint egy pici hüpli.
Aztán ezen a szakaszon átmenve már meredeken nő az erő hatására a nyúlás (laposodik a görbe a kezdeti ferdéhez képest), mert ott már folyik az anyag és utánamegy a húzóerőnek, majd a görbe tetején elszakad. (mi a régi módszer szerint mértünk, és ott a görbe nem kanyarodott vissza, hanem ahogy elszakadt a test, kiverte a plafont - annak a mérésnek logikája szerint)
Igazából egy ilyen szakítás során, ha ott állsz a masina mellett, és látod, hogyan rajzol, és hogyan nyúlik, azonnal tök világos lesz mi történik.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 22:40:00 [19275]

Szerintem nem hülyeség az utolsó mondat.
Egy negatív lapka tompán megy neki az anyagnak, nem "gyalulva", hanem "karistolva" a felületét.
Már ha abból indulok ki, ami érvényes a fűrészlapoknál.
De szerintem -mivel egyetemes elnevezésrendszer van - érvényesnek kéne lennie annak itt is.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 21:25:00 [19272]

Érted csak más nem érti hogy te érted!
Gondolom láttál már alulapkát... ? az pozitiv mert már hátra van köszörülve.
Vanak a 2 oldalas lapkák (mind 2 oldalt forgácstörö) azok a negativ lapkák met megkel dönteni.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 21:15:00 [19271]

Na bakker elaludtam a gép mellett....
Mire ébredek, hogy még mindig nem érted.

Hagyd ki a képletből a forgácstörőt és az élességet, annak semmi köze nincs ehhez.
Csak a lapka alap kontúrvonalára koncentrálj.

Rágd meg a két kifejezés közti különbséget:

1 - Homloklap elhelyezési szög.
2 - Homlokszög.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 21:15:00 [19271]

Ja, hogy azt írtam hogy a kést kell bedönteni?
Persze hogy a lapkát nem az egész kést, de hát a mórickarajzon is csak a lapka szerepel.
Csak nem azt gépelek amit gondolok.

Előzmény: KoLa, 2012-01-11 22:16:00 [19274]

Pedig már azt hittem kapizsgálom.
De hát Laslie is azt írta, hogy a negatívot mindig meg kell dönteni.

Előzmény: KoLa, 2012-01-11 22:16:00 [19274]

Ha nem is tökéletesen értem mindet amit írtál, azért köszönöm!
Szép része ez is a szakmádnak.

Előzmény: sasi, 2012-01-11 22:13:00 [19273]

Nem kell dönteni a kést!

Előzmény: svejk, 2012-01-11 21:15:00 [19271]

Az acélok mechanikai tulajdonságát a folyáshatár, szakítószilárdság, nyúlás, kontrakció, ütőmunka, és a keménységi értékekkel jellemezhetjük. A gyakorlatban egyszerre ritkán van mindegyikre szükség.
Az acél adatlapján a folyáshatár (Re), az a feszültség, melynek hatására az anyag megfolyik, ilyenkor az erő visszaesése közben az anyag tovább nyúlik, közben felkeményedik, újra nagyobb erő kell a további nyújtáshoz, miközben a keresztmetszet csökken. Majd eléri az erő a maximumot, majd bekövetkezik a szakadás.
A vizsgálat során egyenletes sebességgel húzzuk az anyagot. A folyáshatárnál észlelt erőt elosztva a próbatest eredeti keresztmetszetével, megkapjuk a folyáshatár értékét N/mm2 –ben (MPa), az F max-ot szintén So-al, így kapjuk a szakító szilárdságot.
A próbatestre szakítás előtt felviszünk (bizonyos szabályok szerint) egy jeltávolságot. Szakítás után összeillesztve megmérjük a megnövekedett méretet, ezekből tudjuk kiszámítani az anyag százalékos nyúlását.
A kapott értékekből lehet megállapítani, milyen anyaggal van dolgunk. Persze, ha az anyag ötvözött, a vegyi összetételét is ki kel deríteni.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 20:47:00 [19269]

Az utolsó mondat hülyeség, szóval a sugár meghosszabbítása és a homlokszög által bezárt szög a döntő.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 21:15:00 [19271]

Én szeretek minden kifordítva megérteni, biztos rosszul vagyok összerakva.
Nem véletlen erről szól ez a pozitív-negatív szög ami a móricka rajzon látható?

A pozitívnál ugye alá kell köszörülni a hátlapot mert különben súrlódik, a negatívnál nem kell köszörülni, hanem a kés bedöntésével alakul ki a hátszög.
A fentiek alapján a pozitív lapka vágóéle "éles" a negatívé "tompa".

Előzmény: Laslie, 2012-01-11 17:20:00 [19265]

Ja, bocsi, most látom hogy van részletes leírás is említve a #19264-ben.
Tehát szabványos mérőtestekre vonatkozik a Mpa.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 20:47:00 [19269]

No akkor értelmezzük tovább.
- mi az hogy szakítószilárdság és csak MPa a mértékegysége?
- a 22%-nyúlás mekkora erőnél van, az elszakadás előtti állapotnál?

Előzmény: sasi, 2012-01-11 15:54:00 [19264]

Én még anno "diákgyerek" koromban elég sokat ministráltam, ezért gyakorlatból mondom:
Egy jó pap, (nem még Te..) ministránsok nélkül is megold egy ilyen misét... )

Előzmény: Laslie, 2012-01-11 17:34:00 [19267]

"Ez a téma a TURNING-on is megérdemelne egy "misét.."

A misét még csak megtartom, de kellene pár ministráns fiú, vagy inkább lány.

Előzmény: hostya, 2012-01-11 17:23:00 [19266]

Na ezt még rajtad kívül soha nem írta le így -ilyen szájbarágósan- senki.

Ha valakinek ezek után kételyei támadnak hogy milyen lapkát (+/-), milyen késszárba illik befogni,
(függetlenül attól hogy beleillik a lapka a késszárba, -csak éppen nem belevaló-)
akkor az nyomtassa ki a #19260-at, és ragassza fel a szerszámos szekrényére/fiókjára.

Laslie!
Ez a téma a TURNING-on is megérdemelne egy "misét.."

Előzmény: Laslie, 2012-01-11 13:26:00 [19260]

"Vagy itt csak azért említik hogy negatív vagy pozitív, hogy tudd milyen késszárba passzol? "

Látod a végére, minden megvilágosodik.

Amúgy nem ajánlanám azt a negatív lapkát megdöntés nélkül szerelni, mivel a "munkaszögek" nem úgy fognak állni ahogy kell.
Talán már tapasztaltad, hogy akaratod ellenére sem sikerül mindig úgy egy felület ahogy szeretnéd, nem érdemes még azzal is tetézni, hogy a kipróbált geometriát másképp próbálod használni.
Ha ilyet teszel akkor jó okod legyen rá, ne csak annyi, hogy a Spanyol viaszt próbálod új formába önteni.
Gyanítom, ezeken a kísérleteken a gyártók már túl vannak. Valami oka van annak, hogy ilyenre csinálták a lapkát.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 14:24:00 [19263]

El lehetne játszadozni a csavarok jelölési rendszerének más dolgokra való kiterjesztésével, de értelme nincs, mert a szabványok már megelőztek bennünket. Az említett öntvényeknek pl. saját jelrendszerük van (MSZ EN 1560:2011), mely hasonlóan a csavarokhoz elmeséli a főbb mechanikai tulajdonságaikat.
Egy példa:
Az ötvény jele = EN-GJS-350-22C
EN= szabványosított anyag
G = öntvény
J = vas
S = gömbgrafitos
350 = szakító szilárdság (MPa)
22 = nyúlás (%)
C = öntvényből kimunkált próbatesten mérve
A lemezgrafitos öntvények nagyon ridegek, nyúlásuk 4% körüli és nincs folyáshatáruk, mint sok más nagyszilárdságú, vagy nagyon képlékeny (jól mélyhúzató) anyagnak. Ilyenkor un. egyezményes folyáshatárt adnak meg, vagy mérünk. Ez azt jelenti, hogy egy adott százalékos (jellemzően 0,2%) nyúláshoz tartozó erőt osztjuk az eredeti keresztmetszettel. Ilyenkor a szakító diagramon nem tapasztalunk folyási nyomokat.
Részletesebben itt.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 11:15:00 [19259]

Viszont akkor itt a PCD lapka aláköszörülése miatt máris nem igaz, amit írtál, hogy a negatív lapkát mindig meg kell dönteni
Vagy itt csak azért említik hogy negatív vagy pozitív, hogy tudd milyen késszárba passzol?

Előzmény: svejk, 2012-01-11 14:10:00 [19262]

Aha... valóban, a belinkelt képen is látszik, hogy a negatív lapka oldalnézetből téglalap, míg a pozitív trapéz.
Esetünkben akkor a pozitív lapkához talán könnyebb lenne szárat készíteni házilag.

Előzmény: Laslie, 2012-01-11 13:26:00 [19260]