Szerintem nem hülyeség az utolsó mondat.
Egy negatív lapka tompán megy neki az anyagnak, nem "gyalulva", hanem "karistolva" a felületét.
Már ha abból indulok ki, ami érvényes a fűrészlapoknál.
De szerintem -mivel egyetemes elnevezésrendszer van - érvényesnek kéne lennie annak itt is.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 21:25:00 [19272]

Érted csak más nem érti hogy te érted!
Gondolom láttál már alulapkát... ? az pozitiv mert már hátra van köszörülve.
Vanak a 2 oldalas lapkák (mind 2 oldalt forgácstörö) azok a negativ lapkák met megkel dönteni.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 21:15:00 [19271]

Na bakker elaludtam a gép mellett....
Mire ébredek, hogy még mindig nem érted.

Hagyd ki a képletből a forgácstörőt és az élességet, annak semmi köze nincs ehhez.
Csak a lapka alap kontúrvonalára koncentrálj.

Rágd meg a két kifejezés közti különbséget:

1 - Homloklap elhelyezési szög.
2 - Homlokszög.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 21:15:00 [19271]

Ja, hogy azt írtam hogy a kést kell bedönteni?
Persze hogy a lapkát nem az egész kést, de hát a mórickarajzon is csak a lapka szerepel.
Csak nem azt gépelek amit gondolok.

Előzmény: KoLa, 2012-01-11 22:16:00 [19274]

Pedig már azt hittem kapizsgálom.
De hát Laslie is azt írta, hogy a negatívot mindig meg kell dönteni.

Előzmény: KoLa, 2012-01-11 22:16:00 [19274]

Ha nem is tökéletesen értem mindet amit írtál, azért köszönöm!
Szép része ez is a szakmádnak.

Előzmény: sasi, 2012-01-11 22:13:00 [19273]

Nem kell dönteni a kést!

Előzmény: svejk, 2012-01-11 21:15:00 [19271]

Az acélok mechanikai tulajdonságát a folyáshatár, szakítószilárdság, nyúlás, kontrakció, ütőmunka, és a keménységi értékekkel jellemezhetjük. A gyakorlatban egyszerre ritkán van mindegyikre szükség.
Az acél adatlapján a folyáshatár (Re), az a feszültség, melynek hatására az anyag megfolyik, ilyenkor az erő visszaesése közben az anyag tovább nyúlik, közben felkeményedik, újra nagyobb erő kell a további nyújtáshoz, miközben a keresztmetszet csökken. Majd eléri az erő a maximumot, majd bekövetkezik a szakadás.
A vizsgálat során egyenletes sebességgel húzzuk az anyagot. A folyáshatárnál észlelt erőt elosztva a próbatest eredeti keresztmetszetével, megkapjuk a folyáshatár értékét N/mm2 –ben (MPa), az F max-ot szintén So-al, így kapjuk a szakító szilárdságot.
A próbatestre szakítás előtt felviszünk (bizonyos szabályok szerint) egy jeltávolságot. Szakítás után összeillesztve megmérjük a megnövekedett méretet, ezekből tudjuk kiszámítani az anyag százalékos nyúlását.
A kapott értékekből lehet megállapítani, milyen anyaggal van dolgunk. Persze, ha az anyag ötvözött, a vegyi összetételét is ki kel deríteni.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 20:47:00 [19269]

Az utolsó mondat hülyeség, szóval a sugár meghosszabbítása és a homlokszög által bezárt szög a döntő.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 21:15:00 [19271]

Én szeretek minden kifordítva megérteni, biztos rosszul vagyok összerakva.
Nem véletlen erről szól ez a pozitív-negatív szög ami a móricka rajzon látható?

A pozitívnál ugye alá kell köszörülni a hátlapot mert különben súrlódik, a negatívnál nem kell köszörülni, hanem a kés bedöntésével alakul ki a hátszög.
A fentiek alapján a pozitív lapka vágóéle "éles" a negatívé "tompa".

Előzmény: Laslie, 2012-01-11 17:20:00 [19265]

Ja, bocsi, most látom hogy van részletes leírás is említve a #19264-ben.
Tehát szabványos mérőtestekre vonatkozik a Mpa.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 20:47:00 [19269]

No akkor értelmezzük tovább.
- mi az hogy szakítószilárdság és csak MPa a mértékegysége?
- a 22%-nyúlás mekkora erőnél van, az elszakadás előtti állapotnál?

Előzmény: sasi, 2012-01-11 15:54:00 [19264]

Én még anno "diákgyerek" koromban elég sokat ministráltam, ezért gyakorlatból mondom:
Egy jó pap, (nem még Te..) ministránsok nélkül is megold egy ilyen misét... )

Előzmény: Laslie, 2012-01-11 17:34:00 [19267]

"Ez a téma a TURNING-on is megérdemelne egy "misét.."

A misét még csak megtartom, de kellene pár ministráns fiú, vagy inkább lány.

Előzmény: hostya, 2012-01-11 17:23:00 [19266]

Na ezt még rajtad kívül soha nem írta le így -ilyen szájbarágósan- senki.

Ha valakinek ezek után kételyei támadnak hogy milyen lapkát (+/-), milyen késszárba illik befogni,
(függetlenül attól hogy beleillik a lapka a késszárba, -csak éppen nem belevaló-)
akkor az nyomtassa ki a #19260-at, és ragassza fel a szerszámos szekrényére/fiókjára.

Laslie!
Ez a téma a TURNING-on is megérdemelne egy "misét.."

Előzmény: Laslie, 2012-01-11 13:26:00 [19260]

"Vagy itt csak azért említik hogy negatív vagy pozitív, hogy tudd milyen késszárba passzol? "

Látod a végére, minden megvilágosodik.

Amúgy nem ajánlanám azt a negatív lapkát megdöntés nélkül szerelni, mivel a "munkaszögek" nem úgy fognak állni ahogy kell.
Talán már tapasztaltad, hogy akaratod ellenére sem sikerül mindig úgy egy felület ahogy szeretnéd, nem érdemes még azzal is tetézni, hogy a kipróbált geometriát másképp próbálod használni.
Ha ilyet teszel akkor jó okod legyen rá, ne csak annyi, hogy a Spanyol viaszt próbálod új formába önteni.
Gyanítom, ezeken a kísérleteken a gyártók már túl vannak. Valami oka van annak, hogy ilyenre csinálták a lapkát.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 14:24:00 [19263]

El lehetne játszadozni a csavarok jelölési rendszerének más dolgokra való kiterjesztésével, de értelme nincs, mert a szabványok már megelőztek bennünket. Az említett öntvényeknek pl. saját jelrendszerük van (MSZ EN 1560:2011), mely hasonlóan a csavarokhoz elmeséli a főbb mechanikai tulajdonságaikat.
Egy példa:
Az ötvény jele = EN-GJS-350-22C
EN= szabványosított anyag
G = öntvény
J = vas
S = gömbgrafitos
350 = szakító szilárdság (MPa)
22 = nyúlás (%)
C = öntvényből kimunkált próbatesten mérve
A lemezgrafitos öntvények nagyon ridegek, nyúlásuk 4% körüli és nincs folyáshatáruk, mint sok más nagyszilárdságú, vagy nagyon képlékeny (jól mélyhúzató) anyagnak. Ilyenkor un. egyezményes folyáshatárt adnak meg, vagy mérünk. Ez azt jelenti, hogy egy adott százalékos (jellemzően 0,2%) nyúláshoz tartozó erőt osztjuk az eredeti keresztmetszettel. Ilyenkor a szakító diagramon nem tapasztalunk folyási nyomokat.
Részletesebben itt.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 11:15:00 [19259]

Viszont akkor itt a PCD lapka aláköszörülése miatt máris nem igaz, amit írtál, hogy a negatív lapkát mindig meg kell dönteni
Vagy itt csak azért említik hogy negatív vagy pozitív, hogy tudd milyen késszárba passzol?

Előzmény: svejk, 2012-01-11 14:10:00 [19262]

Aha... valóban, a belinkelt képen is látszik, hogy a negatív lapka oldalnézetből téglalap, míg a pozitív trapéz.
Esetünkben akkor a pozitív lapkához talán könnyebb lenne szárat készíteni házilag.

Előzmény: Laslie, 2012-01-11 13:26:00 [19260]

Ha nincs a lapkán forgácstörő akkor jól látszik a kristálytiszta negatív homloklap például az öntvény lapkáknál és a kerámia lapkáknál.

Előzmény: rferi, 2012-01-11 10:29:00 [19257]

Vonatkoztass el attól, hogy gyémánt van a lapkán.
Mivel ezeket a lapkákat nem külön méretűre gyártják, hanem egy már meglevő lapkát barmolnak el és úgy ültetik bele a gyémántot.
Vagyis a lapka eredeti kontúrvonalait nézd és annak megfelelően sorold be a negatív vagy pozitív lapkák közé. Az hogy utólag a negatív lapkát aláköszörülik a gyémánt miatt attól még nem lesz pozítív lapka belőle. Attól sem lesz pozítív a lapka, hogy a forgácstörővel játszva az élszöget kvázi pozitív irányultságúra köszörülik.
Ez olyan mint a balos meg jobbos forgású ujjmaró. Attól, hogy a jobbos maró spirálját bal sodrásúra köszörülik attól még nem lesz balos a maró.

Annyit még azért megsúgok, hogy a pozítív lapkát befogadni képes kés-szár fészke sem teljesen nullás, azaz nem teljesen vízszintes papíron. Enyhe fokban hátrafelé lejt, de annyira keveset, hogy a legtöbbnél szemmel nem is látható. Mérni is alig lehet. Vannak olyanok amin látszik egy nagyon nagyon hangyányit, de a legtöbbjén nem.
Illetve van sok olyan is aminél teljesen vízszintesre csinálják, de ez gyártótól , és a lapka rögzítésétől függ.
Olyan ez, mint egy csigafúró.
Papíron mindegyiknek hátra felé szűkülnie kellene, de némelyik gyártó tojik erre a szabályra.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 10:58:00 [19258]

Van kedved belemenni egy bugyuta játékba?
Olyan paraszti ésszel megérthető dologba.
Vannak ugye a csavarok jelzései, hogy 5.6, 8.8, stb...
Már sokszor le lett itt is írva hogy az első szám a szakítószilárdságra utal a második pedig a folyáshatárra a szakítószilárdság százalékában megadva.
Nagyjából az 5.6-os csavar 500N/mm szakító szilárdsággal és ennek 60%-a, azaz 360N/mm2 folyáshatárral rendelkezik.

A játék lényege az lenne hogy próbáljuk meg pl. az öntvényt jellemezni ily módon.
Mivel az öntvény rideg anyag gondolom a nem is igazán rendelkezik külön folyáshatárral, vagyis a folyáshatárral egyben el is törik.
Jellemezhető lenne ez a csavarokéhoz hasonlóan pl. x.10 vagy x.9 számmal? (x az adott öntvény szakítószilárdsága)
Ha igen, akkor ugyan ez a rúgó anyagoknál hogy lenne kifejezhető??

A fentiek csak azért ütöttek szöget a fejemben, mert azt írtad, hogy a rúgók erős deformációja közel esik a folyáshatárhoz, illetve volt az eredet felvetés, hogy az elcsavarodottan tárolt öntvény gépváz tud-e maradandó alakváltozást szenvedni.

Előzmény: sasi, 2012-01-09 21:12:00 [19247]

Ezt úgy nagyjából eddig is sejtettem, de most a katalógus megint megzavart.
Kiollóztam ezt a részt.

A felső negatívnak titulált CNMX-nél 10 és 5 fokos szögeket látok, míg a 7 fokos pozitív CCMT-nél 10 és 7 fokos szögeket.
Hogy is van ez akkor???

Előzmény: Laslie, 2012-01-09 23:33:00 [19254]

Ez a negatív úgy negatív, mint pl a körfűrészlapoknál, hogy a fűrészfog tompaszögben érintkezik az anyaggal?Illetve a kézifűrészek java is negatív homlokszögű, hogy képesek legyünk eltolni a fűrészt az anyagon.

De esztergálásnál hol alkalmaznak ilyen negatív homlokszöget?

Előzmény: Laslie, 2012-01-09 23:33:00 [19254]

Tisztelt Kola!
Köszönöm ma megkaptam a csomagot minden rendben!
Te is megkaptad?

Hát köszönöm barátom hogy segítettél!!!!

Előzmény: svejk, 2012-01-09 22:13:00 [19252]

A negatív minden esetben azt jelenti, hogy a lapka hátlapja nincs aláköszörülve, vagyis előre felé és/vagy oldal irányban (negatív irányban) meg kell dönteni a lapkát.

A pozitív lapka hátlapja viszont alapból alá van köszörülve, tehát teljesen vízszintesen szerelhető. Furatlapkáknál néha ezeket is megdöntik, de az a furat íve miatt van, hogy ne érjen le a lapka segge.

Előzmény: svejk, 2012-01-09 22:17:00 [19253]

Mondjuk ezt a negatív meg pozitív szöget ennél sem értem, de tök jó hogy vannak példa alkalmazások konkrét forgácsolási paraméterekkel.
Mindenesetre a grafikonok ennek a DA2200-nak előnyös oldalát mutatják.
Az NF-re irja is, hogy magas minőség olcsó ár, lásd az adok-veszekben az árat.

Előzmény: Laslie, 2012-01-09 21:51:00 [19251]

Igyekszünk a Barátainkon segíteni... )

Előzmény: Laslie, 2012-01-09 21:51:00 [19251]

Eladni is tudni kell.
Néztem annó a hirdetést és feltünt az NF jelzés az elején, de odáig már nem jutottam, hogy megnézzem katalógus szintjén. A többi adatból tudtam, hogy nincs ilyen késem, úgyhogy tovább is léptem.
A linkelt pdf-ed viszont tök jó.

Előzmény: svejk, 2012-01-09 21:37:00 [19250]

Igazából semmire, csak a haverom árulja az adok veszekben.
Persze béna volt a hirdetés, így nem kapott rá senki, pedig szerintem tök jól használható lapkák a hobbyban, feltéve ha találunk, vagy csinálunk hozzá késszárat.

Előzmény: Laslie, 2012-01-09 21:30:00 [19248]

Köszönöm, tehát mégis van köze a folyáshatárhoz a rugófáradásnak.

(a vasúton csak egyes helyeken használnak rugós váltót, én még nem is láttam élőben)

Előzmény: sasi, 2012-01-09 21:12:00 [19247]

Verbálisan a legnagyobb krőzus lennék, ha bármi olyat tudnék mondani a lapkákról ami a pdf file-ban nincs benne.
Sőt, még olyat is megtudtam amit eddig nem tudtam, pedig csak 3 percre néztem bele. Mi lesz ha még tételesen végig is olvasom.

No de lehet az a dolog amire kíváncsi vagy ?

Előzmény: svejk, 2012-01-09 20:58:00 [19246]

Rugóban nem vagyok túlságosan járatos. A törésnél a terhelés és annak ismétlései miatt eléri a kifáradási határfeszültséget, majd törik, mert mikró repedések keletkeznek az anyagban, mely tovaterjed.
A rugó kifáradás alapvetően abból adódik, hogy idővel a rugalmas alakváltozás átalakul maradandó alakváltozássá – relaxál az anyag. Ennek feltétele (normál hőmérsékleten) a folyamatos, erős deformáció hosszú időn át, mely feszültség értéke közel esik a folyáshatárhoz. Egy kis hővel a folyamat felgyorsítható… Mikró ötvözetekkel ma már a rugó fáradása nagymértékben csökkenthető.
Jó méretezéssel ez a folyamat a berendezés élettartamán belül nem is jelentkezik (pl. a vasúti váltókban lévő tányérrugók, hogy hozzád közelálló témát említsek ).
Az eszterga gépágyra ható erők (feszültség) nem összemérhetőek a rugóra hatókkal.

Előzmény: svejk, 2012-01-09 19:42:00 [19245]

Laslie mester!
Kapható vagy egy kis ingyen munkára?
Tudnál mondani valamit erről a két PCD-s lapkáról?

NF-CCMT09T302
NF-TPGW080202

Itt a katalógusa.

Akkor egy keresztkérdés, ha megengeded, mert nem én tudom a választ
A rugók kifáradása mivel magyarázható?
Gondolom ott sem beszélhetünk a folyáshatár eléréséről.

Előzmény: sasi, 2012-01-09 14:18:00 [19244]

Attól, hogy elcsavarodva állt sokáig, nem fog eldeformálódni és úgy maradni, mert a maradandó alakváltozáshoz el kellene érnie az erőnek az anyag folyáshatárát, ez meg a saját súlya alatt semmi szín alatt nem következhet be.
Minden eszterga gép ágya csavarodik, ezért kell vízszintbe állítani (precíziós vízmérték), majd csak ezután következhetnek a további beállítások.

Előzmény: n/a (inaktív), 2012-01-09 13:27:00 [19243]

Köszönöm mindenkinek. Kimértem, melyik láb lóg lejjebb a többinél, alátettem egy négyes vaslemezt és már nem akad el a fúró a lyuk szélében. Majd fúrok új lyukat és akkor beállítom pontosan. Ha viszont ilyen könnyen elcsavarodik, akkor vissza is könnyen megy, nem? Már úgy értem, hogy ilyen keskeny ágy csak nem marad véglegesen úgy.

Különben a gép már több, mint egy éve a helyén van, csak most kezdett el bosszantani. Igaz, alig használtam, mert még a házon kellett dolgozni.

Előzmény: Atti19, 2012-01-09 11:12:00 [19240]

Ugyan ilyen "rendszerű",csak kisebb gépem van.
Pontosan ez a hibajelenség fennállt nálam is.
A gépágy csavarodása okozta és megfelelő beállítással,szintezéssel orvosolható volt.

Előzmény: n/a (inaktív), 2012-01-09 07:59:00 [19236]

Ha mondjuk a gépágy hossztengelyéhez képest ferdén áll a főorsó, azt viszont próbaesztergálással ki lehet deríteni.

Előzmény: Atti19, 2012-01-09 11:12:00 [19240]

Közben éppen ez az ágy elcsavarodás jutott eszembe nekem is. Szerintem egy ilyen kecskelábas gépnél jelentős lehet a csavarodás.
Csak egy ötlet- nem lehet a lábak alá állítható géptalpat tenni? Azzal visszacsavarni? Persze az ellenőrzéshez kellene egy precíziós vízmérték.

Előzmény: n/a (inaktív), 2012-01-09 09:23:00 [19238]

Ezt a gépet most vetted vagy régóta megvan? Ha a lábak nincsenek jól beállitva könnyen elcsavarodik az ágy és hosszabb idő után maradandóan úgy marad. Mivel a szegnyerget nem lehet oldalt állítani mégis csak a főorsóházat kell .Mivel nincs számottevő kottyanása a főorsónak lehetséges az amit írtam hogy félrekopott a siklócsapágy.Még talán az is megoldás lehet hogy a főorsóházban levő siklócsapágyat 180 fokkal elforditani már ha lehetséges a rögzítése miatt vagy újraszabályozni.

Előzmény: n/a (inaktív), 2012-01-09 09:23:00 [19238]

Megmértem. Laza szíjnál a tokmányt oldalirányba és függőlegesen rángatva talán 1 század elmozdulás ha van. Leveszem majd a főorsót is, hátha összerakáskor alákerült valami, de akkor mindent letöröltem és beolajoztam.

Előzmény: Atti19, 2012-01-09 09:02:00 [19237]

Szerintem a főorsó játékát kellene ellenőrizni. Méghozzá meglazított ékszíjjal. Nem csak felfelé megmozgatva a főorsót, hanem oldalra is. Ehhez elég egy indikátoróra.

Előzmény: n/a (inaktív), 2012-01-09 07:59:00 [19236]

Itt vannak a képek. Ezen szerintem semmi állítási lehetőség sincs, illetve a főorsón van az a bekeretezett lyukas csavar (ággyal párhuzamos furat van benne), de az szerintem tartott valamit. Szegnyereg alján sincs semmi állítási lehetőség, oldalra sem lehet eltolni.
Az orsószéket hogyan lehet állítani? Ha kopott, nem kéne lennie lógásnak is? Áll, mint Katiban a gyerek.
Feleségem most mondja, hogy amikor semmi nem volt az ágyon semmi, azt a végén benézve görbének látta. Szerintem ha szemre görbe, akkor már sokkal nagyobb a pontatlansága. Most a keresztszánt és a szegnyerget levéve megtisztítottam, a kettőt egymás után tologatva végigmértem. A mágnestalpas óra a keresztszánon volt, a kinyújtott szegnyereg hengert tapintotta. Mérés mindkettő meghúzott állapotában. Ahogy felváltva végigtoltam őket, összesen nem volt 0,2 mm hiba a kezdethez képest. Ez nyilván nem jó, de a tapasztalható kb. fél mm vagy még nagyobb tengely-eltérést nem okozhatja. Akkor főorsó hiba?

Előzmény: n/a (inaktív), 2012-01-08 21:44:00 [19229]

Akkor azt mondom, le kell kapni róla a fedelet. Van két kis pöcök, amelyek a kapcsolóvillák hornyaiba mennek bele felülről. Azok könnyen kiesnek, bele a váltóba a szétszedésnél. Vigyázni kell rá. Lehet még a kapcsolóvilla is elkopva szerintem. Akkor nem tolja egymásra eléggé a kapcsolódó kerekeket. Valami ilyesmi lesz a probléma. Ha véletlen ki kell venni az egész váltót, az se túl nagy kaland, bár a súlya azért megvan.

Előzmény: dravecz, 2012-01-08 23:15:00 [19234]

Hát az igazat megalva majdnem mindet,max. 1-2 van amit nem dob ki.

Sajnálom, hogy pont erről a belső részről nem csináltam képeket, pedig milyen jól jönne most.

Előzmény: Atti19, 2012-01-08 22:54:00 [19232]

A fedélre van szerelve a kapcsoló mechanikája. Nem egy bonyolult dolog, de belülről van minden.

Előzmény: dravecz, 2012-01-08 22:41:00 [19230]

Csak egy sebességet dob ki, vagy általában mindet?
Bele kéne kukkantani. A fedelét le lehet szerelni anélkül, hogy kivennéd az egész váltót.

Előzmény: dravecz, 2012-01-08 22:41:00 [19230]