És az is le van írva hogy mitől pozitív meg mitől negatív a lapka/kés??

Előzmény: rferi, 2012-01-12 11:58:00 [19291]

Nem kell, ott van a Meleghegyi féle Esztergák könyv elején lerajzolva.
Csuhás könyvtárában ott a könyv, meg lehet nézni.

Előzmény: svejk, 2012-01-12 11:57:00 [19289]

Na, a jobb oldali rajzodra mondtam volt, hogy pozitív esetén csak mintegy kaparja az anyagot (felső), míg a negatív esetén mint a fagyalu, úgy vágja (alsó).
Én eszerint jegyeztem meg a dolgot.

Előzmény: svejk, 2012-01-12 11:53:00 [19288]

Egyébként meg valaki lerajzolhatná már a tutit egy ilyen egyszerű alapesetre, mint ahogy én próbáltam tenni!

Előzmény: svejk, 2012-01-12 11:53:00 [19288]

No, felütöttem egy esztergályos tankönyvet, most már látom hogy egy fontos dolgot be kell vezetnem magamnak mégpedig a forgácsolás síkjára állított merőlegest, mert hogy a hátszög ehhez képest van mérve, de esetünkben sokkal fontosabb hogy attól függ hogy a pozitív vagy negatív a lapka, hogy a homlokszög ettől a forgácsolás síkjára állított merőlegestől 90 foktól nagyobb vagy kevesebb.

Persze gondolhattam volna, hiszen a hátszög + élszög + homlokszög = 90 fok, ez rémlett valahonnan.

Persze a leírtakból és az alábbi ábrából látszik hogy a pozitív lapkát miért kell mindenféleképpen aláköszörülni és a negatív aláköszörületlen lapka esetén miért alakul ki automatikusan a hátszög.
(de hát ezt írtam tegnap is a #19271-ben)
Az ábrán pl. egy leszúró szerszám látható, átmérőzés estén nem kicsit bonyolítja a helyzetet hogy oldalirányban is ki kell alakulni ezeknek a szögeknek.
A helyzetet tovább fokozhatja az, ha a szerszám csúcsa nem a középpontban van, pl. furatkés ilyenkor ugye forgácsolás síkjára állított merőleges sem függőleges helyzetű lesz és ezzel együtt a homlok és hátszög is változik.

Hát tényleg nem tegnap volt, hanem 87-ben. Bakker, annak 25 éve!
Annak idején mi is sima ötvözetlen anyagot téptünk el, ha jól emlékszem akkor A50 néven futott, húzott rúdanyagból kellett kidrehálni.
De a mi görbénk nem ilyen kinézetű volt, ha jól emlékszem, hanem nem fordult vissza szakadás előtt, ezért írtam amit.
Ezt a görbét innen vettem: http://www.autopro.hu/fejlesztes/Valtozott-a-szabvany-mashogy-szakitjak-a-femet/1131/ és a szövegből azt veszem ki, hogy mi és ők másképp mértünk, ebből következtettem arra, hogy nem ugyanarra a görbére emlékszem.
De simán emlékezhetek rosszul, mint látszik, elég régen volt.

Előzmény: sasi, 2012-01-12 10:58:00 [19285]

"Mert minek köszörülnék alá feleslegesen a hátlapot ha a 90 fokos azaz téglalap oldalnézetű lapka is megadja a forgácsoláshoz szükséges paramétereket fokokat. "
Azért mert ha egy picit magasabbra kerül a vágóél akkor nem fog forgácsolni, ha meg lejjebb teszed túrja az anyagot.

Előzmény: svejk, 2012-01-12 10:35:00 [19283]

Az ábrán ötvözetlen szerkezeti acél szakító diagramja látható. Ahogy írod, a diagram egyenes szakaszában, ha megszüntetjük a terhelést, visszanyeri az eredeti hosszát az anyag, e fölött viszont maradandó alakváltozást szenved, azaz üzemi körülmények között ekkora feszültségnek nem szabad kitenni.
„…utánamegy a húzóerőnek, majd a görbe tetején elszakad” az elejét nem tudom értelmezni, a szakadás az Fu jelnél következik be, nem az Fm-nél. Azért csökken az erő még a kontrakcióig az Fmax után, mert ilyenkor már jelentősen, és gyorsan csökken a keresztmetszet.
A kontrakció és a maximális erő a rideg, kemény anyagoknál esik egybe.

Ahhoz képest, hogy nyilván nem tegnap volt az a laborgyakorlat, ahol szakító vizsgálatról tanultál, nagyon jól emlékszel rá!

Előzmény: rferi, 2012-01-12 09:45:00 [19281]

Úgy érzem Te legalább érted hogy én mit kapizsgálok. Csak az ok-okozati sorrend nem akar összeállni nálam, vagy nálatok

Előzmény: D.Laci, 2012-01-12 08:14:00 [19279]

Igen valami ilyesmire gondolok én is.
valamelyik szög értéke adja meg hogy pozitív vagy negatív a lapka, a lapka kontúrja ebből automatikusan adódik. Mert minek köszörülnék alá feleslegesen a hátlapot ha a 90 fokos azaz téglalap oldalnézetű lapka is megadja a forgácsoláshoz szükséges paramétereket fokokat.

Addig úgysem hagyok békén senkit amíg úgy nem tudja valaki a fejembe verni, hogy az én hülye logikám elfogadja

Előzmény: rferi, 2012-01-12 09:29:00 [19280]

No nekem már ehhez is segítség kell hogy a két fogalmat felelevenítsem. Sacc per kb. 31 éve 3 hónapon keresztül heti 1 alkalommal voltunk forgácsoló műhelyben, ott biztos megtanították velünk.
Azóta csak néha esztergálok az érzésre megköszörült késekkel.

Előzmény: Laslie, 2012-01-12 00:20:00 [19278]

A főiskolán csináltunk ilyen szakítópróbát gyakorlaton.
Először ki kellett esztergálni egy szabványos szakítótestet, majd a szakítógépen eltépni.
A szakítógép elkezdte húzni egy súly ellenében a testet, és a húzó oldalára fel volt szerelve egy közönséges filctoll, ami egy papírlapra rajzolta a nyúlást, a húzóerő függvényében.
Valami ilyesmi görbét rajzolt fel a gép:

Először az a ferde egyenes a rugalmas nyúlás szakasza, majd az a kicsi, majdnem vízszintesen fűrészfogas a maradandó nyúlásé. Ahogy sasi mondja: húz a gép, erre nyúlik az anyag -egy pici hüpli - megint húz a gép, megint nyúlik - megint egy pici hüpli.
Aztán ezen a szakaszon átmenve már meredeken nő az erő hatására a nyúlás (laposodik a görbe a kezdeti ferdéhez képest), mert ott már folyik az anyag és utánamegy a húzóerőnek, majd a görbe tetején elszakad. (mi a régi módszer szerint mértünk, és ott a görbe nem kanyarodott vissza, hanem ahogy elszakadt a test, kiverte a plafont - annak a mérésnek logikája szerint)
Igazából egy ilyen szakítás során, ha ott állsz a masina mellett, és látod, hogyan rajzol, és hogyan nyúlik, azonnal tök világos lesz mi történik.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 22:40:00 [19275]

Szerintem nem hülyeség az utolsó mondat.
Egy negatív lapka tompán megy neki az anyagnak, nem "gyalulva", hanem "karistolva" a felületét.
Már ha abból indulok ki, ami érvényes a fűrészlapoknál.
De szerintem -mivel egyetemes elnevezésrendszer van - érvényesnek kéne lennie annak itt is.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 21:25:00 [19272]

Érted csak más nem érti hogy te érted!
Gondolom láttál már alulapkát... ? az pozitiv mert már hátra van köszörülve.
Vanak a 2 oldalas lapkák (mind 2 oldalt forgácstörö) azok a negativ lapkák met megkel dönteni.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 21:15:00 [19271]

Na bakker elaludtam a gép mellett....
Mire ébredek, hogy még mindig nem érted.

Hagyd ki a képletből a forgácstörőt és az élességet, annak semmi köze nincs ehhez.
Csak a lapka alap kontúrvonalára koncentrálj.

Rágd meg a két kifejezés közti különbséget:

1 - Homloklap elhelyezési szög.
2 - Homlokszög.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 21:15:00 [19271]

Ja, hogy azt írtam hogy a kést kell bedönteni?
Persze hogy a lapkát nem az egész kést, de hát a mórickarajzon is csak a lapka szerepel.
Csak nem azt gépelek amit gondolok.

Előzmény: KoLa, 2012-01-11 22:16:00 [19274]

Pedig már azt hittem kapizsgálom.
De hát Laslie is azt írta, hogy a negatívot mindig meg kell dönteni.

Előzmény: KoLa, 2012-01-11 22:16:00 [19274]

Ha nem is tökéletesen értem mindet amit írtál, azért köszönöm!
Szép része ez is a szakmádnak.

Előzmény: sasi, 2012-01-11 22:13:00 [19273]

Nem kell dönteni a kést!

Előzmény: svejk, 2012-01-11 21:15:00 [19271]

Az acélok mechanikai tulajdonságát a folyáshatár, szakítószilárdság, nyúlás, kontrakció, ütőmunka, és a keménységi értékekkel jellemezhetjük. A gyakorlatban egyszerre ritkán van mindegyikre szükség.
Az acél adatlapján a folyáshatár (Re), az a feszültség, melynek hatására az anyag megfolyik, ilyenkor az erő visszaesése közben az anyag tovább nyúlik, közben felkeményedik, újra nagyobb erő kell a további nyújtáshoz, miközben a keresztmetszet csökken. Majd eléri az erő a maximumot, majd bekövetkezik a szakadás.
A vizsgálat során egyenletes sebességgel húzzuk az anyagot. A folyáshatárnál észlelt erőt elosztva a próbatest eredeti keresztmetszetével, megkapjuk a folyáshatár értékét N/mm2 –ben (MPa), az F max-ot szintén So-al, így kapjuk a szakító szilárdságot.
A próbatestre szakítás előtt felviszünk (bizonyos szabályok szerint) egy jeltávolságot. Szakítás után összeillesztve megmérjük a megnövekedett méretet, ezekből tudjuk kiszámítani az anyag százalékos nyúlását.
A kapott értékekből lehet megállapítani, milyen anyaggal van dolgunk. Persze, ha az anyag ötvözött, a vegyi összetételét is ki kel deríteni.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 20:47:00 [19269]

Az utolsó mondat hülyeség, szóval a sugár meghosszabbítása és a homlokszög által bezárt szög a döntő.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 21:15:00 [19271]

Én szeretek minden kifordítva megérteni, biztos rosszul vagyok összerakva.
Nem véletlen erről szól ez a pozitív-negatív szög ami a móricka rajzon látható?

A pozitívnál ugye alá kell köszörülni a hátlapot mert különben súrlódik, a negatívnál nem kell köszörülni, hanem a kés bedöntésével alakul ki a hátszög.
A fentiek alapján a pozitív lapka vágóéle "éles" a negatívé "tompa".

Előzmény: Laslie, 2012-01-11 17:20:00 [19265]

Ja, bocsi, most látom hogy van részletes leírás is említve a #19264-ben.
Tehát szabványos mérőtestekre vonatkozik a Mpa.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 20:47:00 [19269]

No akkor értelmezzük tovább.
- mi az hogy szakítószilárdság és csak MPa a mértékegysége?
- a 22%-nyúlás mekkora erőnél van, az elszakadás előtti állapotnál?

Előzmény: sasi, 2012-01-11 15:54:00 [19264]

Én még anno "diákgyerek" koromban elég sokat ministráltam, ezért gyakorlatból mondom:
Egy jó pap, (nem még Te..) ministránsok nélkül is megold egy ilyen misét... )

Előzmény: Laslie, 2012-01-11 17:34:00 [19267]

"Ez a téma a TURNING-on is megérdemelne egy "misét.."

A misét még csak megtartom, de kellene pár ministráns fiú, vagy inkább lány.

Előzmény: hostya, 2012-01-11 17:23:00 [19266]

Na ezt még rajtad kívül soha nem írta le így -ilyen szájbarágósan- senki.

Ha valakinek ezek után kételyei támadnak hogy milyen lapkát (+/-), milyen késszárba illik befogni,
(függetlenül attól hogy beleillik a lapka a késszárba, -csak éppen nem belevaló-)
akkor az nyomtassa ki a #19260-at, és ragassza fel a szerszámos szekrényére/fiókjára.

Laslie!
Ez a téma a TURNING-on is megérdemelne egy "misét.."

Előzmény: Laslie, 2012-01-11 13:26:00 [19260]

"Vagy itt csak azért említik hogy negatív vagy pozitív, hogy tudd milyen késszárba passzol? "

Látod a végére, minden megvilágosodik.

Amúgy nem ajánlanám azt a negatív lapkát megdöntés nélkül szerelni, mivel a "munkaszögek" nem úgy fognak állni ahogy kell.
Talán már tapasztaltad, hogy akaratod ellenére sem sikerül mindig úgy egy felület ahogy szeretnéd, nem érdemes még azzal is tetézni, hogy a kipróbált geometriát másképp próbálod használni.
Ha ilyet teszel akkor jó okod legyen rá, ne csak annyi, hogy a Spanyol viaszt próbálod új formába önteni.
Gyanítom, ezeken a kísérleteken a gyártók már túl vannak. Valami oka van annak, hogy ilyenre csinálták a lapkát.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 14:24:00 [19263]

El lehetne játszadozni a csavarok jelölési rendszerének más dolgokra való kiterjesztésével, de értelme nincs, mert a szabványok már megelőztek bennünket. Az említett öntvényeknek pl. saját jelrendszerük van (MSZ EN 1560:2011), mely hasonlóan a csavarokhoz elmeséli a főbb mechanikai tulajdonságaikat.
Egy példa:
Az ötvény jele = EN-GJS-350-22C
EN= szabványosított anyag
G = öntvény
J = vas
S = gömbgrafitos
350 = szakító szilárdság (MPa)
22 = nyúlás (%)
C = öntvényből kimunkált próbatesten mérve
A lemezgrafitos öntvények nagyon ridegek, nyúlásuk 4% körüli és nincs folyáshatáruk, mint sok más nagyszilárdságú, vagy nagyon képlékeny (jól mélyhúzató) anyagnak. Ilyenkor un. egyezményes folyáshatárt adnak meg, vagy mérünk. Ez azt jelenti, hogy egy adott százalékos (jellemzően 0,2%) nyúláshoz tartozó erőt osztjuk az eredeti keresztmetszettel. Ilyenkor a szakító diagramon nem tapasztalunk folyási nyomokat.
Részletesebben itt.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 11:15:00 [19259]

Viszont akkor itt a PCD lapka aláköszörülése miatt máris nem igaz, amit írtál, hogy a negatív lapkát mindig meg kell dönteni
Vagy itt csak azért említik hogy negatív vagy pozitív, hogy tudd milyen késszárba passzol?

Előzmény: svejk, 2012-01-11 14:10:00 [19262]

Aha... valóban, a belinkelt képen is látszik, hogy a negatív lapka oldalnézetből téglalap, míg a pozitív trapéz.
Esetünkben akkor a pozitív lapkához talán könnyebb lenne szárat készíteni házilag.

Előzmény: Laslie, 2012-01-11 13:26:00 [19260]

Ha nincs a lapkán forgácstörő akkor jól látszik a kristálytiszta negatív homloklap például az öntvény lapkáknál és a kerámia lapkáknál.

Előzmény: rferi, 2012-01-11 10:29:00 [19257]

Vonatkoztass el attól, hogy gyémánt van a lapkán.
Mivel ezeket a lapkákat nem külön méretűre gyártják, hanem egy már meglevő lapkát barmolnak el és úgy ültetik bele a gyémántot.
Vagyis a lapka eredeti kontúrvonalait nézd és annak megfelelően sorold be a negatív vagy pozitív lapkák közé. Az hogy utólag a negatív lapkát aláköszörülik a gyémánt miatt attól még nem lesz pozítív lapka belőle. Attól sem lesz pozítív a lapka, hogy a forgácstörővel játszva az élszöget kvázi pozitív irányultságúra köszörülik.
Ez olyan mint a balos meg jobbos forgású ujjmaró. Attól, hogy a jobbos maró spirálját bal sodrásúra köszörülik attól még nem lesz balos a maró.

Annyit még azért megsúgok, hogy a pozítív lapkát befogadni képes kés-szár fészke sem teljesen nullás, azaz nem teljesen vízszintes papíron. Enyhe fokban hátrafelé lejt, de annyira keveset, hogy a legtöbbnél szemmel nem is látható. Mérni is alig lehet. Vannak olyanok amin látszik egy nagyon nagyon hangyányit, de a legtöbbjén nem.
Illetve van sok olyan is aminél teljesen vízszintesre csinálják, de ez gyártótól , és a lapka rögzítésétől függ.
Olyan ez, mint egy csigafúró.
Papíron mindegyiknek hátra felé szűkülnie kellene, de némelyik gyártó tojik erre a szabályra.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 10:58:00 [19258]

Van kedved belemenni egy bugyuta játékba?
Olyan paraszti ésszel megérthető dologba.
Vannak ugye a csavarok jelzései, hogy 5.6, 8.8, stb...
Már sokszor le lett itt is írva hogy az első szám a szakítószilárdságra utal a második pedig a folyáshatárra a szakítószilárdság százalékában megadva.
Nagyjából az 5.6-os csavar 500N/mm szakító szilárdsággal és ennek 60%-a, azaz 360N/mm2 folyáshatárral rendelkezik.

A játék lényege az lenne hogy próbáljuk meg pl. az öntvényt jellemezni ily módon.
Mivel az öntvény rideg anyag gondolom a nem is igazán rendelkezik külön folyáshatárral, vagyis a folyáshatárral egyben el is törik.
Jellemezhető lenne ez a csavarokéhoz hasonlóan pl. x.10 vagy x.9 számmal? (x az adott öntvény szakítószilárdsága)
Ha igen, akkor ugyan ez a rúgó anyagoknál hogy lenne kifejezhető??

A fentiek csak azért ütöttek szöget a fejemben, mert azt írtad, hogy a rúgók erős deformációja közel esik a folyáshatárhoz, illetve volt az eredet felvetés, hogy az elcsavarodottan tárolt öntvény gépváz tud-e maradandó alakváltozást szenvedni.

Előzmény: sasi, 2012-01-09 21:12:00 [19247]

Ezt úgy nagyjából eddig is sejtettem, de most a katalógus megint megzavart.
Kiollóztam ezt a részt.

A felső negatívnak titulált CNMX-nél 10 és 5 fokos szögeket látok, míg a 7 fokos pozitív CCMT-nél 10 és 7 fokos szögeket.
Hogy is van ez akkor???

Előzmény: Laslie, 2012-01-09 23:33:00 [19254]

Ez a negatív úgy negatív, mint pl a körfűrészlapoknál, hogy a fűrészfog tompaszögben érintkezik az anyaggal?Illetve a kézifűrészek java is negatív homlokszögű, hogy képesek legyünk eltolni a fűrészt az anyagon.

De esztergálásnál hol alkalmaznak ilyen negatív homlokszöget?

Előzmény: Laslie, 2012-01-09 23:33:00 [19254]

Tisztelt Kola!
Köszönöm ma megkaptam a csomagot minden rendben!
Te is megkaptad?

Hát köszönöm barátom hogy segítettél!!!!

Előzmény: svejk, 2012-01-09 22:13:00 [19252]

A negatív minden esetben azt jelenti, hogy a lapka hátlapja nincs aláköszörülve, vagyis előre felé és/vagy oldal irányban (negatív irányban) meg kell dönteni a lapkát.

A pozitív lapka hátlapja viszont alapból alá van köszörülve, tehát teljesen vízszintesen szerelhető. Furatlapkáknál néha ezeket is megdöntik, de az a furat íve miatt van, hogy ne érjen le a lapka segge.

Előzmény: svejk, 2012-01-09 22:17:00 [19253]

Mondjuk ezt a negatív meg pozitív szöget ennél sem értem, de tök jó hogy vannak példa alkalmazások konkrét forgácsolási paraméterekkel.
Mindenesetre a grafikonok ennek a DA2200-nak előnyös oldalát mutatják.
Az NF-re irja is, hogy magas minőség olcsó ár, lásd az adok-veszekben az árat.

Előzmény: Laslie, 2012-01-09 21:51:00 [19251]

Igyekszünk a Barátainkon segíteni... )

Előzmény: Laslie, 2012-01-09 21:51:00 [19251]

Eladni is tudni kell.
Néztem annó a hirdetést és feltünt az NF jelzés az elején, de odáig már nem jutottam, hogy megnézzem katalógus szintjén. A többi adatból tudtam, hogy nincs ilyen késem, úgyhogy tovább is léptem.
A linkelt pdf-ed viszont tök jó.

Előzmény: svejk, 2012-01-09 21:37:00 [19250]

Igazából semmire, csak a haverom árulja az adok veszekben.
Persze béna volt a hirdetés, így nem kapott rá senki, pedig szerintem tök jól használható lapkák a hobbyban, feltéve ha találunk, vagy csinálunk hozzá késszárat.

Előzmény: Laslie, 2012-01-09 21:30:00 [19248]

Köszönöm, tehát mégis van köze a folyáshatárhoz a rugófáradásnak.

(a vasúton csak egyes helyeken használnak rugós váltót, én még nem is láttam élőben)

Előzmény: sasi, 2012-01-09 21:12:00 [19247]

Verbálisan a legnagyobb krőzus lennék, ha bármi olyat tudnék mondani a lapkákról ami a pdf file-ban nincs benne.
Sőt, még olyat is megtudtam amit eddig nem tudtam, pedig csak 3 percre néztem bele. Mi lesz ha még tételesen végig is olvasom.

No de lehet az a dolog amire kíváncsi vagy ?

Előzmény: svejk, 2012-01-09 20:58:00 [19246]

Rugóban nem vagyok túlságosan járatos. A törésnél a terhelés és annak ismétlései miatt eléri a kifáradási határfeszültséget, majd törik, mert mikró repedések keletkeznek az anyagban, mely tovaterjed.
A rugó kifáradás alapvetően abból adódik, hogy idővel a rugalmas alakváltozás átalakul maradandó alakváltozássá – relaxál az anyag. Ennek feltétele (normál hőmérsékleten) a folyamatos, erős deformáció hosszú időn át, mely feszültség értéke közel esik a folyáshatárhoz. Egy kis hővel a folyamat felgyorsítható… Mikró ötvözetekkel ma már a rugó fáradása nagymértékben csökkenthető.
Jó méretezéssel ez a folyamat a berendezés élettartamán belül nem is jelentkezik (pl. a vasúti váltókban lévő tányérrugók, hogy hozzád közelálló témát említsek ).
Az eszterga gépágyra ható erők (feszültség) nem összemérhetőek a rugóra hatókkal.

Előzmény: svejk, 2012-01-09 19:42:00 [19245]

Laslie mester!
Kapható vagy egy kis ingyen munkára?
Tudnál mondani valamit erről a két PCD-s lapkáról?

NF-CCMT09T302
NF-TPGW080202

Itt a katalógusa.

Akkor egy keresztkérdés, ha megengeded, mert nem én tudom a választ
A rugók kifáradása mivel magyarázható?
Gondolom ott sem beszélhetünk a folyáshatár eléréséről.

Előzmény: sasi, 2012-01-09 14:18:00 [19244]

Attól, hogy elcsavarodva állt sokáig, nem fog eldeformálódni és úgy maradni, mert a maradandó alakváltozáshoz el kellene érnie az erőnek az anyag folyáshatárát, ez meg a saját súlya alatt semmi szín alatt nem következhet be.
Minden eszterga gép ágya csavarodik, ezért kell vízszintbe állítani (precíziós vízmérték), majd csak ezután következhetnek a további beállítások.

Előzmény: n/a (inaktív), 2012-01-09 13:27:00 [19243]

Köszönöm mindenkinek. Kimértem, melyik láb lóg lejjebb a többinél, alátettem egy négyes vaslemezt és már nem akad el a fúró a lyuk szélében. Majd fúrok új lyukat és akkor beállítom pontosan. Ha viszont ilyen könnyen elcsavarodik, akkor vissza is könnyen megy, nem? Már úgy értem, hogy ilyen keskeny ágy csak nem marad véglegesen úgy.

Különben a gép már több, mint egy éve a helyén van, csak most kezdett el bosszantani. Igaz, alig használtam, mert még a házon kellett dolgozni.

Előzmény: Atti19, 2012-01-09 11:12:00 [19240]