Ja.
Üröm, az örömben.

Na,akkor most fabrikálhatsz közdarabot a négypofáshoz...

Előzmény: ebalint, 2012-09-27 12:23:00 [22724]

Köszönöm.

.

Előzmény: vjanos, 2012-09-27 11:48:00 [22723]

Nekem is ilyesmi van, csak ződben... (Ferm)
Ráhibáztál, nem vehető le.

Egyébként itt van hozzá vmi hevenyészett doksi, bár ezesetben nem sokat segít...

Előzmény: ebalint, 2012-09-27 11:45:00 [22722]

Segítséget kérek :

Hyundai HYD-500 esztergám van.
A tokmánytárcsát szeretném levenni. Nem igazán mozdul.

Rajzom nincs sajnos, de felmerült bennem, hogy esetleg "nem levehető", mert egy darabban van a főorsóval. / elég hülye ideának tűnik, de mit lehet tudni...

A gépet én vettem kb. 2 éve új állapotban, még soha nem babráltam ezt a részét.

Előre is kösz, e.

Gépkönyvből nézted, vagy van előtted gép?

Előzmény: n/a (inaktív), 2012-09-18 20:36:00 [22720]

E2N eszterga orsóházának szerelési darabjegyzékére lenne szükségem szakdolgozatomhoz, aminek a gyártástechnológiáját, készítem el!!! De leginkább a főorsón elhelyezkedő elemekre lenne szükségem, mert 1-2 nem tudok kivenni, pontosan mi lenne!! Köszönöm a segítséget!!

Igen, az aláköszörüléssel nem rendelkező lapkáknál ez így van, de a régi típusú tök vízszintesen elhelyezett lapkáknál már nem húzható rá ez a séma.

Előzmény: Miki2, 2012-09-18 17:18:00 [22717]

Laslie linkelte be a #22706 hozzászólásában ezt az oldalt Iscar . Itt van a "Kapcsolódó szerszám" amelyek között 7-5 arányban van alátétes és alátét nélküli. Nem lehetnek olcsók, tehát a rossz vagy jobb minőség nem játszhat szerepet.

Ott talán a menetemelkedési szögnek megfelelő lapkadöntés beállítása a fő cél.

Előzmény: Laslie, 2012-09-18 16:58:00 [22716]

Ez sem rossz gondolat, bár egy menetvágó lapkánál megdőlni látszik az elmélet.

Előzmény: Miki2, 2012-09-18 16:55:00 [22715]

Esztergálásnál az ideális forgács alakja a tört forgács.
Ez rendszerint aláfordul a lapkának, ott megfeszülve eltörik.
Az alátét lapka tulajdonképp a késszár minél későbbi kopását hivatott elősegíteni.

Szerintem...

Előzmény: vadember, 2012-09-17 20:42:00 [22710]

Aki mart már hagyományos gépen kézi előtolással az rájön erre.
Mondjuk a túl nagy kitolás már szinte egyenirányú marás, ami hagyományos gépen nem nagyon alkalmazható, de a "kitolással" lehet egy optimumot találni.

Előzmény: Laslie, 2012-09-16 23:19:00 [22708]

vagy ha belerongyolsz a tokmányba esélyed van a szár megmenekülésére, és ha olyan a helyzet különböző vastagságú lapkát is tudsz azonos készárba pakolni (de a második csak tipp)

Előzmény: KoLa, 2012-09-17 21:07:00 [22711]

A kisebb terhelésre méretezett késeknél nem okvetlenül kell, de ha ugyanabban a méretben megkapod lapkaalátétes kivitelben is, az jóval hosszabb ideig fog tökéletesen működni.
Lapka alátét nélkül minden terhelés, minden lapkacsere valamennyit koptat a késszáron. Amikor ez elér egy kritikus értéket akkor állandóan törni kezdi a forgácsoló lapkákat, mivel a keményfém nem képes hajolni olyan mértékben, mint amennyire a natúr késszárad kissé ívesre kopott felülete.
De van olyan is, hogy egyszerűen annyira kis keresztmetszetű a kés, hogy képtelenség még egy alátétet is bezsúfolni a geometriába.
Kisgépen , hobbi célra elegendő alátét nélkül is.
Nagy gépeken hobbi célra is ajánlom az alátéteset, amennyiben kihasználod a gép erejét, terhelhetőségét.

Előzmény: vadember, 2012-09-17 20:42:00 [22710]

Szerintem az olcsóbbakban van, a drágábbakban meg nincs , vagy fordítva!:)
Megkétszerezi a lapka vastagságát, az egyenetlen késszár fészekben, később törik ha baj van!
Ez csak magánvélemény!

A váltólapkás késeknél a lapkaalátét mi célt szolgál? Miért van az, hogy az egyik késszáron van a másikon nincs?

2mm

Előzmény: vaskukac, 2012-09-16 22:53:00 [22707]

Itt van egy jó kép a hobbi-marósoknak, hogy hogyan kell beállítani a munkadarab méretéhez a maró méretét. Sokszor látom, hogy a marót beállítják a munkadarab közepére és úgy marnak. Pedig így kell ahogy a kép mutatja. (felülnézet)
A maró mindenképp nagyobb legyen mint a munkadarab szélessége és oldalra eltolva a marót, úgy kell használni.
A képen látható arányokat még jobban ki lehet tolni , azaz a maró ehhez a munkadarabhoz képest még nagyobb lehet.
Egy 40mm szélességű alkatrészt bátran lehet 80-as maróval marni, úgy, hogy a jelzett módon a lapka éppen csak, hogy kifusson az anyagból. Sokkalta csendesebben és jobban forgácsol a szerszám.

Tiszteletem!
Mekkora átmérőt esztergálásáról van szó, hogy 30000-es fordulatszám kell?

Előzmény: Szedlay Pál, 2012-09-16 21:54:00 [22694]

Ha ilyen kis átmérőkkel kell dolgoznod akkor csak pozitív lapkákban gondolkodj.
Például
DCGT 070201 - 1 tizedes rádiusszal (Extra finom munkákhoz)
DCGT 070202 - 2 tizedes rádiusszal (Ez lesz az általános szerszám.
DCGT 070204 - 4 tizedes rádiusszal (durva nagyolásokhoz.) Természetesen a durva szót ehhez a géptípushoz mérten kell értelmezni. Nálam ez simító lapka is lehetne.

Idáig akkor megvan a lapka formája és méretei.
Amit a következő linken látsz az egy nagyon hálás forgácstörő forma. Eléggé sokoldalú.
Ha másfajta forgácstörővel felszerelt lapkát szeretnél akkor a DCGT 070202 (ez minden gyártónál azonos) jelzés után még lesz egy két adat ami az adott forgácstörőre utal. Pédául DCGT 070202-AS. Ez utóbbi 2 betűs jelölés minden gyártónál eltérő.
A LINK.

És akkor hogyan tovább ? Milyen anyagokat szeretnél forgácsolni. Van konkrét anyag ?

Előzmény: Szedlay Pál, 2012-09-16 22:21:00 [22703]

Az élszöget meg nem tudom csak a homlokszöget.

Előzmény: Szedlay Pál, 2012-09-16 22:21:00 [22703]

Itt olvastam az ékszögről.
http://www.sandvik.coromant.com/hu-hu/knowledge/milling/formulas_and_definitions/the_insert/Pages/default.aspx

Előzmény: Laslie, 2012-09-16 22:20:00 [22702]

A max. átmérő az alapanyagnál 8mm.
A többi azt hiszem benne van a pdf,-ben.

Előzmény: Laslie, 2012-09-16 22:16:00 [22700]

A te olvasatodban mit jelent az élszög és az ékszög ?
Szerintem valamit tisztába kellene tenni.

Előzmény: Szedlay Pál, 2012-09-16 21:54:00 [22694]

Bocs a linkért.
Ami nekem van az nem alkalmas arra jelen pillanatban arra amit én szeretné,k ezért kiszervezném a munkát.
Egy igen jó árajánlatot kaptam a következő típusra ( rezsi órabér)
http://www.marucit.com/products/K16.html#examples
Nekem kell felszerszámoznom ez nincs benne az árban, erre az anyagra.
A mai viszonyok között a 3600Ft óránként szerintem kedvező ár.
Viszont nagyon nem mindegy mennyit költök szerszámozásra és gépórára.

Előzmény: Laslie, 2012-09-16 22:07:00 [22696]

???

Mekkora géped ?
Milyen teljesítményű a motor, mekkora tokmánnyal dolgoznál ?
Mekkora kés fér a késtartódba ?

Előzmény: Szedlay Pál, 2012-09-16 22:11:00 [22698]

Ha ellenorsós akkor valamilyen cnc lehet!

http://www.mitsubishicarbide.com/mmc/en/product/pdf/b/b036g.pdf

Előzmény: Laslie, 2012-09-16 22:07:00 [22696]

Nem értek ezekhez a dolgokhoz, csak belevau, de a gyárban nálunk annó volt kifejezett gyémánteszterga, azon bizony a legkisebb fordulat tízezernél kezdődött, és általában 30-40 ezer között dolgoztak rajta.
A legfinomabb munkákat csinálta rajta mindössze egyetlen ember, senki más nem nyúlhatott a géphez.
Valószínűleg ez a válasz a kimondatlan kérdéshez, miféle esztergával tudod elérni a kívánt forgácsolási sebességet gyémántkésnél. Régebben léteztek erre célgépek, lehet, hogy ma is vannak?

Előzmény: Szedlay Pál, 2012-09-16 21:54:00 [22694]

Szerintem kezdjük elölről.
Mekkora géped van ?

Előzmény: Szedlay Pál, 2012-09-16 21:54:00 [22694]

Hogyan kéne jó úton járjak, nem akarok az erdőben bolyongani.
Sok száz oldalt elolvastam már ezzel kapcsolatban, de konkrétumokat nem nagyon írnak le.

Előzmény: Laslie, 2012-09-16 21:36:00 [22692]

A pozitív homlokszög kis átmérőn K10 lapka esetében 25m/min esetében elég éltartónak bizonyult. A forgácsképződés optimális volt. A leírások max. 45m/min sebességet adnak meg ehhez a típushoz.
0 homlokszögnél a folyó forgács feltekeredik az anyagra és az ellenorsós befogást gátolja.
Gyémántnál.
Az ajánlott 15fok negatív élszög egy igen sérülékeny élt eredményez és a megadott 110-200m/min forgácsolási sebesség szinte elérhetetlen fordulatot eredményez, kis fogásmélység és előtolás mellett. Ez közel 30.000 fordulat ami egy esztergától nem elvárható. Ezt ezért még nem tudtam kipróbálni.
Az ékszög 8-12fok minden esetben.
Minden irodalom rébuszokban beszél, érthető, nem adják ki a konkrét információkat.
Szerintetek mi a járható út.

Előzmény: Szedlay Pál, 2012-09-16 21:20:00 [22690]

Nagyobb átmérőkhöz a szerszám hátszögét növelném, 1 mm-enként ~0.05 fokkal.
A szerszámra optimális sebesség adott, ehhez ahogyan Te is írtad a fordulatot kell változtatni. Viszont haladva nagyobb átmérők felé ha azonos is a forgács keresztmetszet, a teljsítmény igény növekszik. Így kissebb műszerész padon erre is vigyázni kell.

Előzmény: Szedlay Pál, 2012-09-16 21:20:00 [22690]

Bár kíváncsi vagyok Tibor javaslatára, de ne akarj csak az átmérők alapján dönteni a késválasztásban, mert rossz úton jársz.

Előzmény: Szedlay Pál, 2012-09-16 21:20:00 [22690]

Béni!
Ha tudsz korszerű lapkát amit azóta fejlesztettek ehhez az anyaghoz, kérlek az infót ne tartsd magadba. Írd meg légyszíves itt vagy magánba.

Előzmény: Béni, 2012-09-14 23:06:00 [22681]

Tibor!
Rendben van a gyémánt is egy járható megoldás.
Nagyon sokféle geometriát javasolnak megmunkáláskor a negatívtól a pozitív homlokszögig.
Te mint mérnökember, a kis átmérőm és a nagy átmérőn hogyan változtatnál a különböző szögeken, megmunkálási paramétereken.
Ez azért pénztárcába vágó, mert ennél az anyagnál nem a gépidő hanem a szerszámozás viszi el a pénzt.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-09-14 22:25:00 [22673]

Lehet, de én kimondottan szeretem ezeket az elméleti eszmefuttatásokat és megpróbálom a saját gyakorlati bénázásaimra ráhúzni az elméleteket.

Előzmény: Laslie, 2012-09-14 23:20:00 [22686]

Jó kép! ismerős jelenség!

Előzmény: Laslie, 2012-09-14 23:42:00 [22687]

Itt van egy jó kis kép, hogy hol is törik a forgács.
A kép egy előretolt élű kést ábrázol, hosszesztergálásnál az anyag szemszögéből.
A zöld vonal a fővágóél.
A sárga vonalak közti résszel forgácsolt a kés, az az ennyi volt a fogásmélység.
A piros nyíl meg egy krátert ábrázol a keményfém alatt a késszárban. Ezt a visszakunkorodó forgács csinálta. Így törte a forgácsot, hogy elakadt a kés szárban.

Belegondolok szegény hobbista fejébe, hogy lóf.szt sem ért ebből az egészből.

OK!

Előzmény: Laslie, 2012-09-14 23:12:00 [22684]

A forgácsképnél van jelentősége, hogy a forgács hol talál magának helyet.
A nagy átmérőnél nagy az esélyed, hogy visszakunkorodva az anyagnak ütközik, míg a kis átmérőnél nagy az esélyed, hogy a palástra kunkorodik vissza.

Előzmény: KoLa, 2012-09-14 23:09:00 [22683]

Engem ez soha nem érdekelt ! a forgács lefelé megy és ha jó a késgeometria akkor az anyagtól távolodik! mi ennek a jelentősége?

Előzmény: Laslie, 2012-09-14 23:06:00 [22679]

Na látod, tudsz te úgy is írni, hogy megértsem....
Helyes a meglátás...
:)

Előzmény: KoLa, 2012-09-14 23:06:00 [22680]

KoLa jól írta, ha még egyszer elolvasod, megérted. A forgács két széle közötti sebesség különbségre gondolt.
(A forgásközéppont felőli részen kisebb, az arány az átmérőtől és fogásmélységtől függ.)

Előzmény: Laslie, 2012-09-14 22:49:00 [22677]

A százalékos eltérésre gondoltam!mert beállok a késsel 0 átmérőre és elfogyasztom a 6-s köracélt, itt ugye elég nagy az eltérés a vágási sebességben a kés hegye és a fogásmélységből adódó átmérő között, ugyan ez akülönbség 200-s átmérőn szinte elhanyagolható!

Előzmény: Laslie, 2012-09-14 22:49:00 [22677]

Itt van a különbség a két átmérő közt.
A nagy átmérő esetén a piros terület áll rendelkezésre a forgács számára, a kis átmérőnél pedig a piros és a zöld terület együttesen.

Az utóbbi években a lapkagyártók a fejlesztéseik nagy részét a titánötvözetek megmunkálásának javítására szentelték. Biztos vagyok benne, hogy a közel 4 éves technológia és vágóanyag már elavult.

Előzmény: Szedlay Pál, 2012-09-14 21:49:00 [22670]

Kerületi sebességben nincs különbség a Pali által felvetett problémánál, mert azonos a vágási sebesség.

Előzmény: KoLa, 2012-09-14 22:44:00 [22676]