HobbyCNC fórum
FTP tárhely: http://cnctar.hobbycnc.hu v0.9.6 Régi HobbyCNC oldal: http://archiv.hobbycnc.hu

Új regisztráció / Átregisztráció a régi fórumról
    
   


Segítség, béna vagyok!!!

Általános, gyors, sürgős kérdések.

 

Időrend:
Oldal 469 / 1045 Ugrás ide:
Sorok:
|◄ Első  ◄ Előző   465  466  467  468  469  470  471  472  473   Következő ►  Utolsó ►|

  Fórum főoldal  |  A lap aljára

Tóth János | 56    2016-02-17 12:16:00 [28869]

Szia Zoli! Hol találom meg dcsabát? Fél óráig kerestem eredménytelenül. Köszönöm

Előzmény: Kézsmárki Zoltán, 2016-02-17 09:12:00 [28867]


n/a (inaktív)    2016-02-17 11:49:00 [28868]

Sziasztok!
Tud nekem valaki segíteni:
egy Matec 30 L tipusú, Bosch vezérlős géphez kellene gyártói vagy rendszer jelszó. A gépi paraméterekhez kellene hozzáférnem. Esetleg van itt valaki, aki ismeri ezt a gépet?

Előre is köszönöm a segítséget!

Üdv!

Balázs János


Kézsmárki Zoltán | 751    2016-02-17 09:12:00 [28867]

Szia!

Én ,,ablaktörlő motort" alkalmaznék (úgy látszik, a kis méretű DC csigahajtóműves motort mindenki így ismeri), de inkább nagyobb feszültségűt (48 V) választanék. Én úgy tapasztaltam, a nagyobb feszültségűt nagyobb fordulatszám-tartományban lehet szabályozni (de lehet, hogy csak én gondolom így).

PWM-szabályozót régebben dcsabánál lehetett kapni - nekem is van, jól működik.

Vadembernek abban igaza van, hogy először azt kellene tisztáznod, mire (forgatónyomaték, fordulatszám) lenne szükséged, és utána keresni a hozzá való motort (főleg fordulatszámban, mert ,,erőben" minden ,,ablaktörlő" tudja, ami neked kell). Úgy kellene választani, hogy a kívánt fordulatszám a névleges feszültség közelében (de alatta) legyen. Mechanikailag akkor legkönnyebb megoldani. Az irányváltás pedig nagyon egyszerű: egy kapcsolóval megfordítod a polaritást.

Előzmény: Tóth János, 2016-02-16 22:26:00 [28865]


Csuhás | 6722    2016-02-17 07:41:00 [28866]

Nekem az első marógépemnél a menetes orsóra egy csigakerék volt szerelve. Ahhoz egy elbillenthető csiga csatlakozott. A csiga tengelyén lépcsős szíjtárcsa volt ( egész karcsú szíjjal ) amit egy billenő lapra szerelt hajtóműves motor hajtott. A sebességváltás a szíj átrakásával történt, az irányváltásnál ugyanezen szíj nyolcas alakban volt felrakva. Nagyon egyszerű és egész jól használható megoldás volt, minden elektronika nélkül. Ha érdekel a dolog tudok keresni pár fotót a megoldásról.

Előzmény: Tóth János, 2016-02-15 22:02:00 [28858]


Tóth János | 56    2016-02-16 22:26:00 [28865]

Köszönöm a segítő szándékot.

vadember | 1886    2016-02-16 05:49:00 [28864]

A léptető motornál a "fordulatszám szabályozót" helyett - stepjel generátort.

Előzmény: Tóth János, 2016-02-16 00:16:00 [28861]


vadember | 1886    2016-02-16 05:45:00 [28863]

A link lemaradt:PWM

Előzmény: vadember, 2016-02-16 05:44:00 [28862]


vadember | 1886    2016-02-16 05:44:00 [28862]

Nekem ilyesmi van, 24 Voltos garázskapu mozgató motort simán viszi. Annak is pontosan olyan csigaáttételes a felépítése mint az ablaktörlő motornak.
Egy problémád lesz. 24 V névleges feszültségen 70-es a fordulata, ami kb 30-ig csökkenthető ott már megáll. Ill. a felső fordulatszám sem emelhető a végtelenségig. 110-es fordulatnál már nekem is fájt a motor hangja.
Meg kellene nézned, hogy mekkora a menetes orsód menetemelkedése és ezzel milyen előtolásokat tudsz létrehozni. A lada ablaktörlő kimenő fordulatszámát nem tudom.
Léptetős motorral minden képen jobban járnál. Ha Antal Gábort megkéred szerintem csinál neked hozzá olyan fordulatszám szabályzót ami néhány száz Forintból kijön.

Előzmény: Tóth János, 2016-02-15 22:02:00 [28858]


Tóth János | 56    2016-02-16 00:16:00 [28861]

Megtaláltam a kínai vezérlőt, de a 3A elég e az ablaktörlő motorhoz és, hogy áttételezés nélkül bírja e az asztal mozgatását. Forgásirány változtatáshoz külön elektronika kell?

Előzmény: Csuhás, 2016-02-15 22:06:00 [28859]


Tóth János | 56    2016-02-15 23:39:00 [28860]

Szia Csuhás! Az ablaktörlő motor oké, de a kínai vezérlés nekem kínai. Kicsit bővebben leírhatnád, hogy hol lehet beszerezni, vagy meg kell építeni kapcsolási rajz után.

Előzmény: Csuhás, 2016-02-15 22:06:00 [28859]


Csuhás | 6722    2016-02-15 22:06:00 [28859]

Lada ablaktörlő motor tűnik a legegyszerűbbnek kínai pwm vezérléssel.

Előzmény: Tóth János, 2016-02-15 22:02:00 [28858]


Tóth János | 56    2016-02-15 22:02:00 [28858]

Tisztelt Fórumozók! Quantum marógépemhez gépi előtolást szeretnék megvalósítani. Egy- két videót néztem, de leírást nem találtam. Léptető vagy szervómotor a legalkalmasabb? Ehhez kérném a segítségeteket. A legegyszerűbb megoldást szeretném mivel az elektronikához kicsit béna vagyok.Válaszokat előre is köszönöm. János


keri | 14031    2016-02-15 21:17:00 [28857]

Ha langyos akkor nem áll le, nekem tűz forró amikor kikapcsol.

Tényleg igényli az erős hűtést, de ezen nincs is mit csodálkozni, ilyen piciben ekkora áramot eldisszipálni. Annó rendes TO220-as FET-ekkel csináltam ekkora áramra meghajtást, na azok mondjuk bírták is.

Előzmény: Sásdi Zoltán, 2016-02-13 17:42:00 [28839]


guliver83 | 3234    2016-02-15 20:44:00 [28856]


Levegős munkahengert keresek 300mm max 350mm lökethosszal és a külső hengerátmérő 60mm-től max 100mm-ig ha lehet inkább alu kellene.
Ha az első előlap nincs meg vagy törött az is jó a lényeg egy külső henger, benne a dugattyú és hátlap.


smalla | 1114    2016-02-15 17:30:00 [28855]

Ez egy ྒ-os gép, akkoriban azért az AC szervó még elég ritka volt szerintem. Ahogy elnéztem, a motorok enkóderei közvetlenül a vezérlésbe voltak kötve és a vezérlés "csak" kiadta az analóg jelet az erősítőknek, pár szervo enable és más jelekkel együtt, meg van még egy csatlakozó, aminek a szerepére még nem jöttem rá, de biztosan nem enkóder megy rá.

Előzmény: svejk, 2016-02-15 16:53:00 [28854]

svejk | 33042    2016-02-15 16:53:00 [28854]

Nem is értem...Dc motor?
Már az 0T eszetergákon is absolute encoderes Ac szervok vannak.
hmm...

Előzmény: smalla, 2016-02-15 15:43:00 [28851]


smalla | 1114    2016-02-15 15:52:00 [28853]

Érdekes módon nincs benne tachométer, csak ez az enkóder. Ez A-A, B-B, Z-Z jeleket ad ki, van még egy 0v +5v és két termisztor kivezetés, oszt ennyi.

Előzmény: svejk, 2016-02-15 15:37:00 [28850]


smalla | 1114    2016-02-15 15:48:00 [28852]

Egyelőre úgy néz ki, hogy van két rossz enkóderem, mert amiről a kép készült abban is elkorrodált a dióda, csak nem esett ki a helyéről, de már nincs fizikai kontaktus. Majd valamelyik este megnézem a nagyobb motorokon levő enkódereket, mert azok jobb állapotban vannak, biztos lesz közte olyan, amit tudok mérni.

Előzmény: svejk, 2016-02-15 15:35:00 [28849]


smalla | 1114    2016-02-15 15:43:00 [28851]

Hát persze, hogy abban Fanuc DC Servo Motor Model 5M A06B-0642-olvashatatlan.
A két kisebb motor nem abszolút enkóderes, a nagyobbakat (20M) még nem néztem, de szerintem azok sem, mert nem láttam akkumulátorra utaló jelet az enkóder kábelek közelében.

Előzmény: svejk, 2016-02-15 15:37:00 [28850]


svejk | 33042    2016-02-15 15:37:00 [28850]

Jut eszembe, ez a bontott gép motorjában van?

Mi a motor típusa?
Ez nem absolute encoderes?
Vagy csak a pozíció jeladó része?

Előzmény: smalla, 2016-02-15 14:38:00 [28848]


svejk | 33042    2016-02-15 15:35:00 [28849]

Egyszerűen a jó encoderben megméred a diódá(ko)n a feszültségesést.

Előzmény: smalla, 2016-02-14 19:39:00 [28845]


smalla | 1114    2016-02-15 14:38:00 [28848]

Megnézegettem a leírását, ígéretesnek tűnik, mert túláram/fszültség védelemre is használják, akár kettőt sorba kötve, már csak azt kellene tudni melyik fajta van benne. Ha volna valakinek Fanuc szervizben ismerőse, igazán megkérdezhetné, hogy mit kell oda rakni

Előzmény: Szalai György, 2016-02-15 12:05:00 [28847]


Szalai György | 9490    2016-02-15 12:05:00 [28847]

Van még pár típus a SOD tokozásúakból.

Minek raknak oda magas hőmérsékletet is elviselő szinterüveg tokozású alkatrészt, mikor ott semmi előnye?

Előzmény: smalla, 2016-02-14 19:39:00 [28845]


Szalai György | 9490    2016-02-15 07:23:00 [28846]

http://shrek.unideb.hu/~misak/Files/dioda.pdf

Előzmény: smalla, 2016-02-14 19:39:00 [28845]


smalla | 1114    2016-02-14 19:39:00 [28845]

Na jó, de egy diódán mit mér meg az ember? Hogyan kell egy diódát megmérni?

Előzmény: svejk, 2016-02-14 11:22:00 [28844]

svejk | 33042    2016-02-14 11:22:00 [28844]

Ácsi!
A BYM csak Dakota25 ötlete volt, mert az is így néz ki ... egyáltalán nem biztos, hogy az.

Smalla azt írta előbb, hogy van több ilyen encodere ott tessék megmérni pontosan a diódát.

Amit Szalai György írt feszültségesést az egy katalógus adat egy bizonyos áramon, korántsem biztos hogy ebben a körben annyi.

Egyébként meg nem olyan bonyi áramkör az, már rég ki kellett volna rajzolni!
Enélkül csak üres puskaropogtatás az ötleteink szokás szerint.


Előzmény: Csuhás, 2016-02-14 09:20:00 [28843]


Csuhás | 6722    2016-02-14 09:20:00 [28843]

Ha tényleg a ledekkel soros dióda és precíz akarsz lenni akkor vágd át a fóliát a két dióda között és pótold egy harmadik diódával.

Előzmény: Szalai György, 2016-02-14 08:36:00 [28842]


Szalai György | 9490    2016-02-14 08:36:00 [28842]

Lehet egyszerűen annyi volt a szerepük, hogy a két soros dióda nyitófeszültségének értékével csökkentsék a Led-ekre jutó feszültséget.

Ebben az esetben az „akármilyen” szilícium dióda 0,6-0,7V nyitófeszültsége kevesebb, mint a BYM dióda 1,34-2,65V nyitófeszültsége, ezért most több teljesítmény esik a Led-eken.

Előzmény: smalla, 2016-02-13 23:22:00 [28840]


otako | 341    2016-02-14 08:35:00 [28841]

Köszönjük a szilárdságtani példákat, éppen jókor jött. Pénteken volt egy kis vita is nálunk éppen emiatt...
Azért aranyos a példa gyűjtemény, mert az első példában "véletlenül" egy picike eltéréssel majdnem a " Bessel-féle" pontokon van alá támasztva a rúd, ahol a legkisebb lesz a a saját tömege okozta behajlás.

Előzmény: Devecz Miklós, 2016-02-12 16:36:00 [28794]


smalla | 1114    2016-02-13 23:22:00 [28840]

2 akármilyen diódát berakva szépen feléledt a panel, s hozza a jeleket. De azért roppant kiváncsi volnék, hogy mire is jó a 2 dióda sorba kötve. Ahogy elnéztem a 3 levilágító LED meghajtásához lehet köze, mert a d5 közvetlenül össze van kötve a c2 melletti diódalábbal, s oda nem is kapcsolódik más. De, hogy mire jó, hogy 3 leddel még 2 másikat sorbakötök, az nem világos. Ha ez valamifajta védelem, akkor a 2 akármilyen dióda nyilván nem a legjobb megoldás. Szerintetek mi lehet?

Előzmény: smalla, 2016-02-11 15:35:00 [28784]


Sásdi Zoltán | 726    2016-02-13 17:42:00 [28839]

A hűtőborda csak langyos volt, persze nem tudni milyen meleg volt a csip. Miután vissza vettem az áramot már ment tartósan, csak az esetleg ismét jelentkezik, jó volna egy világító led, ami megnyugtatna, minden OK, csak melegem van. Erre irányult a kérdésem, lehet-e a 7-es lábra egy ledet a +5V-ra. A 7-es lábegy 1k5 ellenállásun át megy az IC fault lábára, az IC-n belül egy fet van, tehát valamit kapcsol.
A válaszokat köszönöm.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2016-02-13 17:30:00 [28838]


Rabb Ferenc | 4360    2016-02-13 17:30:00 [28838]

Tehetsz, de minek? Ne a tüneteket kezeld hanem a kiváltó okot - a túlmelegedést szüntesd meg.

Sajnos a kis panelhoz adott hűtőborda csak az IC hátára tehető ahol nem sokat ért. Egy másik topikban valaki (bocs, de nem találom a bejegyzését) kicserélte a tüskesort magasabbra és a NYÁK lapra tette a hűtőbordát.

Ha az IC hűtőfelületnek kialakított "fém hasát" rendesen odaforrasztották, a kis panelon lévő (nálam) 21 via rendesen áthozza a hőt és az eldisszipálható.

Esetleg alkalmazz nagyobb hűtőbordát vagy ventillátort

Előzmény: Sásdi Zoltán, 2016-02-13 16:15:00 [28836]


svejk | 33042    2016-02-13 16:36:00 [28837]

Minden bizonnyal, de az én adatlapomon a 18-as láb az nFAULT kimenet és aktív L szintű.

Előzmény: Sásdi Zoltán, 2016-02-13 16:15:00 [28836]


Sásdi Zoltán | 726    2016-02-13 16:15:00 [28836]

Szeretnék valamit megtudni Tőletek. Egy "demo" gépet építek, "kezében" ceruzával. Ezen szeretném közelebbről megismerni a Macg G kódjait. A motorok meghajtójának a DRV-8825-öt választottam, jól is müködik, de kicsit nagyobb áramot állítottam be, kb 1.7A-t, egyszercsak kikapcsolt, még tartóáram sem volt. Kis várakozás után, táp ki-be, ujraindult. Az áramot utána beállítottam kb.1A-re. Az angoltudásomvalahol a béka alatt, ezért a kérdés:
-A 7-es fault nevü láb jelzi a túláramot-túlmelegedést? Kb. enyit tudtam kisütni az adatlapból. Tehetek-e ide egy ledet megfelelő ellenállással?


zozo | 5519    2016-02-13 15:04:00 [28835]

Ez inkább az egyenes vonalú nyújtás diagramja,
A folyáshatár miatt van az erő esés.
No de mi a helyzet a tömörödési diagrammal?

Én ezen a (Csuhás) bejegyzésen vigyorogtam egy percig:
A kettő között lesz egy szakasz ami alig deformálódik. No az az anyagrész nem vesz részt a teher viselésében, így akár ki is hagyhatod. Illetve ha átcsoportosítod a legnagyobb deformációjú részek erősítésére akkor feltaláltad a csövet

Előzmény: keri, 2016-02-13 13:44:00 [28833]

keri | 14031    2016-02-13 13:48:00 [28834]

Ne legyél már ilyen negatív.
Első válaszokban leírták amit kérdezett, de ettől még lehet tovább elmélkedni.

Előzmény: svejk, 2016-02-13 12:01:00 [28825]


keri | 14031    2016-02-13 13:44:00 [28833]

És akkor arról még nem is beszéltünk hogy egy nyúlási karakterisztika nem lineáris hanem valahogy így néz ki.

Előzmény: Csuhás, 2016-02-13 09:17:00 [28815]


keri | 14031    2016-02-13 13:37:00 [28832]

Maradandó alakváltozással nem járó hajlításnál egyforma.
Ha már deformálódik akkor már komplikáltabb...valaha tanultuk, de csak a vizsgáig emlékeztem rá, tovább nem érdekelt :D

Előzmény: Szalai György, 2016-02-13 08:52:00 [28812]


keri | 14031    2016-02-13 13:34:00 [28831]

No akkor én is beszállok

Bár jókat írtak az előttem szólók, de én azt a magyarázatot szeretem, mert az alapján értettem meg az egész lényegét. Legyen bármilyen keresztmetszetű rúd azt fel lehet bontani egyforma elemi szálakra. Legyen mondjuk egy ilyen szál 1mm^2 keresztmetszetű. Az hogy erre mekkora húzó vagy nyomó erő jut, az függ a rúd hosszától, és a középvonaltól való távolság arámyától. Azaz egy sima erőkar aránnyal számolható.
Szóval az alapelvek egyszerűek, de ha nem elemi szálakkal akarsz számolni, akkor jöhet az integrál, és társai az alaktól függő hajlítási viselkedésről. Ezt általában érdemes kinézni a katalógusból és akkor már megint egyszerűvé válik a számolás egy rúd esetén, mert két alapeset van összesen.

Tehát ebből már magad is megértheted, hogy az anyagot a középvonaltól minél távolabb kell elrendezni.

Előzmény: laacika, 2016-02-12 18:12:00 [28800]


Csuhás | 6722    2016-02-13 12:56:00 [28830]

No igen, ha a kérdést úgy teszed fel hogy azonos tömegű és hosszúságú cső vagy rúd az erősebb akkor már a cső nyer.


svejk | 33042    2016-02-13 12:32:00 [28829]

És amikor elmondod neki az észérveidet, hümmög, hogy érti, aztán a végén rávágja a cső akkor is erősebb azért van a bicikli váza és a kardántengely csőből.

Előzmény: svejk, 2016-02-13 12:27:00 [28828]


svejk | 33042    2016-02-13 12:27:00 [28828]

De hidd el nekem hogy 100 hétköznapi emberből 90 az ellenkezőjét állítja.
Mint ahogy láthatod pl. Laacika "tanácsadója" az eredeti felvetésben.

És mindez javarészt a tanároknak köszönhető, -mint az az ominózus 0,8-as szorzó a menetmagfúrásnál-, mert nem tértek ki rá elég részletességgel.

Előzmény: Csuhás, 2016-02-13 12:20:00 [28827]


Csuhás | 6722    2016-02-13 12:20:00 [28827]

Erre józan és alapján azonnal mondhatod a választ: Azonos átmérő esetén a rúd merevebb. Gondolatban vizsgáld meg a cső merevségét, majd a csőbe szorosan dugj bele egy rudat. A keletkezett rúd nyilvánvalóan merevebb lesz mint az eredeti cső.

Előzmény: svejk, 2016-02-13 12:01:00 [28825]


svejk | 33042    2016-02-13 12:11:00 [28826]

A tesztet nem is olyan egyszerű végrehajtani, hiszen aligha kapsz azonos anyagminőségben csövet és tömör rudat, ráadásul a külső csőátmérők nem egyeznek a szabványos rúdanyag átmérőkkel.
Ha lenne lehetőséged ugyanazon tömör rúdanyagot megfelelő vastagságban és hosszban kifúrni, akkor pontosabb lenne a kísérleted. (attól most eltekintek, hogy fúrás közben mennyire változik meg az anyagszerkezet)

A másik fontos momentumról, pedig az előbbi írásomban írtam, tehát a pontosabb mérésekhez függőlegesen, kellene befogni a csövet és hajlítóerőt erre merőlegesen azaz vízszintesen produkálni.
Fontos lenne még a lehetőleg végtelen merev megfogás, amit ugye egy satu és satupad aligha tud teljesíteni.

Előzmény: laacika, 2016-02-12 18:12:00 [28800]


svejk | 33042    2016-02-13 12:01:00 [28825]

Egyébként mint borítékolható volt mindenki ír mindenről, csak a kérdésre nem kapott a kérdező konkrét választ

Még egyszer a kérdés/állítás lényege ez volt:

...ugyan az a összetételű acélnál (szerkezeti s235) állitólag ugyan azon átmérőjű tömör rúd nem merevebb mint egy vastagfalú cső...

(alán a "merevebb" szóba lehetne belekötni, de mi tudjuk, hogy a kérdező egyszerű hajlításra gondol)

Szóval igaz vagy hamis az állítás?

svejk | 33042    2016-02-13 11:54:00 [28824]

A másik tévedés az egyszerű hétköznapi megfigyelésből származhat mindenféle tudomány nélkül.

Ha a vastelepen két ember visz a vállán egy 6 méteres 1" csövet, az látszólag alig hajlik be, míg ha egy átm. 35-ös (alig vastagabb mint a colos cső)rúdanyagot cipelnek az szemmel láthatóan jobban behajlik.
Erre az ott bámészkodó Jóska bácsi felkiált: No látod sokkal erősebb a cső!

Csak Jóska bácsi elfelejti azt, hogy a tömör anyag tömege sokkal nagyobb mint a csőé és ez a többlet súlyerő -mint egyenletesen megoszló terhelés- nagyobb hajlítóerőként jelenkezeik a kéttámaszú tartón (a két munkásember válla).

Előzmény: Rabb Ferenc, 2016-02-13 08:53:00 [28813]


svejk | 33042    2016-02-13 11:42:00 [28823]

Ez csak erős hajlításnál relatív kis rádiusznál van így.
Laacika kiinduló esetében ahol reményeink szerint alig lesz jelentős behajlás szerintem nyugodtan lehet a középső síkkal számolni.

Előzmény: Csuhás, 2016-02-13 09:23:00 [28816]


Kopirnyák | 2650    2016-02-13 10:56:00 [28822]

Idézet egy szerszámkészítő könyvből:
"a semleges réteg sohasem középen helyezkedik el, hanem az anyag minőségétől, a szerszám alakító felületeitől, a szélesség és vastagság viszonyától, a hajlítási sugár és a vastagság viszonyától függően befelé tolódik el.
A semleges réteg az az elméleti határvonal, ahol sem húzó, sem nyomófeszültség nem keletkezik, alakítás után is megtartja eredeti hosszát, ezért a kiterített méret számításának alapja."


Szalai György | 9490    2016-02-13 10:37:00 [28821]

Tehát optimális csőfora tartó esetén nem középen kéne lenni a lyuknak?
Azért érdekel, mert akkor ez rácsos tartók esetén is jelentőséggel bír.

Előzmény: Csuhás, 2016-02-13 09:23:00 [28816]


remrendes | 4152    2016-02-13 10:07:00 [28820]

Nekem "semleges szal" neven remlik

Előzmény: Rabb Ferenc, 2016-02-13 09:07:00 [28814]


  Fórum főoldal  |  A lap tetejére

Időrend:
Oldal 469 / 1045 Ugrás ide:
Sorok:
|◄ Első  ◄ Előző   465  466  467  468  469  470  471  472  473   Következő ►  Utolsó ►|


 ◊