Hát persze, hogy abban Fanuc DC Servo Motor Model 5M A06B-0642-olvashatatlan.
A két kisebb motor nem abszolút enkóderes, a nagyobbakat (20M) még nem néztem, de szerintem azok sem, mert nem láttam akkumulátorra utaló jelet az enkóder kábelek közelében.

Előzmény: svejk, 2016-02-15 15:37:00 [28850]

Jut eszembe, ez a bontott gép motorjában van?

Mi a motor típusa?
Ez nem absolute encoderes?
Vagy csak a pozíció jeladó része?

Előzmény: smalla, 2016-02-15 14:38:00 [28848]

Egyszerűen a jó encoderben megméred a diódá(ko)n a feszültségesést.

Előzmény: smalla, 2016-02-14 19:39:00 [28845]

Megnézegettem a leírását, ígéretesnek tűnik, mert túláram/fszültség védelemre is használják, akár kettőt sorba kötve, már csak azt kellene tudni melyik fajta van benne. Ha volna valakinek Fanuc szervizben ismerőse, igazán megkérdezhetné, hogy mit kell oda rakni

Előzmény: Szalai György, 2016-02-15 12:05:00 [28847]

Van még pár típus a SOD tokozásúakból.

Minek raknak oda magas hőmérsékletet is elviselő szinterüveg tokozású alkatrészt, mikor ott semmi előnye?

Előzmény: smalla, 2016-02-14 19:39:00 [28845]

http://shrek.unideb.hu/~misak/Files/dioda.pdf

Előzmény: smalla, 2016-02-14 19:39:00 [28845]

Na jó, de egy diódán mit mér meg az ember? Hogyan kell egy diódát megmérni?

Előzmény: svejk, 2016-02-14 11:22:00 [28844]

Ácsi!
A BYM csak Dakota25 ötlete volt, mert az is így néz ki ... egyáltalán nem biztos, hogy az.

Smalla azt írta előbb, hogy van több ilyen encodere ott tessék megmérni pontosan a diódát.

Amit Szalai György írt feszültségesést az egy katalógus adat egy bizonyos áramon, korántsem biztos hogy ebben a körben annyi.

Egyébként meg nem olyan bonyi áramkör az, már rég ki kellett volna rajzolni!
Enélkül csak üres puskaropogtatás az ötleteink szokás szerint.

Előzmény: Csuhás, 2016-02-14 09:20:00 [28843]

Ha tényleg a ledekkel soros dióda és precíz akarsz lenni akkor vágd át a fóliát a két dióda között és pótold egy harmadik diódával.

Előzmény: Szalai György, 2016-02-14 08:36:00 [28842]

Lehet egyszerűen annyi volt a szerepük, hogy a két soros dióda nyitófeszültségének értékével csökkentsék a Led-ekre jutó feszültséget.

Ebben az esetben az „akármilyen” szilícium dióda 0,6-0,7V nyitófeszültsége kevesebb, mint a BYM dióda 1,34-2,65V nyitófeszültsége, ezért most több teljesítmény esik a Led-eken.

Előzmény: smalla, 2016-02-13 23:22:00 [28840]

Köszönjük a szilárdságtani példákat, éppen jókor jött. Pénteken volt egy kis vita is nálunk éppen emiatt...
Azért aranyos a példa gyűjtemény, mert az első példában "véletlenül" egy picike eltéréssel majdnem a " Bessel-féle" pontokon van alá támasztva a rúd, ahol a legkisebb lesz a a saját tömege okozta behajlás.

Előzmény: Devecz Miklós, 2016-02-12 16:36:00 [28794]

2 akármilyen diódát berakva szépen feléledt a panel, s hozza a jeleket. De azért roppant kiváncsi volnék, hogy mire is jó a 2 dióda sorba kötve. Ahogy elnéztem a 3 levilágító LED meghajtásához lehet köze, mert a d5 közvetlenül össze van kötve a c2 melletti diódalábbal, s oda nem is kapcsolódik más. De, hogy mire jó, hogy 3 leddel még 2 másikat sorbakötök, az nem világos. Ha ez valamifajta védelem, akkor a 2 akármilyen dióda nyilván nem a legjobb megoldás. Szerintetek mi lehet?

Előzmény: smalla, 2016-02-11 15:35:00 [28784]

A hűtőborda csak langyos volt, persze nem tudni milyen meleg volt a csip. Miután vissza vettem az áramot már ment tartósan, csak az esetleg ismét jelentkezik, jó volna egy világító led, ami megnyugtatna, minden OK, csak melegem van. Erre irányult a kérdésem, lehet-e a 7-es lábra egy ledet a +5V-ra. A 7-es lábegy 1k5 ellenállásun át megy az IC fault lábára, az IC-n belül egy fet van, tehát valamit kapcsol.
A válaszokat köszönöm.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2016-02-13 17:30:00 [28838]

Tehetsz, de minek? Ne a tüneteket kezeld hanem a kiváltó okot - a túlmelegedést szüntesd meg.

Sajnos a kis panelhoz adott hűtőborda csak az IC hátára tehető ahol nem sokat ért. Egy másik topikban valaki (bocs, de nem találom a bejegyzését) kicserélte a tüskesort magasabbra és a NYÁK lapra tette a hűtőbordát.

Ha az IC hűtőfelületnek kialakított "fém hasát" rendesen odaforrasztották, a kis panelon lévő (nálam) 21 via rendesen áthozza a hőt és az eldisszipálható.

Esetleg alkalmazz nagyobb hűtőbordát vagy ventillátort

Előzmény: Sásdi Zoltán, 2016-02-13 16:15:00 [28836]

Minden bizonnyal, de az én adatlapomon a 18-as láb az nFAULT kimenet és aktív L szintű.

Előzmény: Sásdi Zoltán, 2016-02-13 16:15:00 [28836]

Szeretnék valamit megtudni Tőletek. Egy "demo" gépet építek, "kezében" ceruzával. Ezen szeretném közelebbről megismerni a Macg G kódjait. A motorok meghajtójának a DRV-8825-öt választottam, jól is müködik, de kicsit nagyobb áramot állítottam be, kb 1.7A-t, egyszercsak kikapcsolt, még tartóáram sem volt. Kis várakozás után, táp ki-be, ujraindult. Az áramot utána beállítottam kb.1A-re. Az angoltudásomvalahol a béka alatt, ezért a kérdés:
-A 7-es fault nevü láb jelzi a túláramot-túlmelegedést? Kb. enyit tudtam kisütni az adatlapból. Tehetek-e ide egy ledet megfelelő ellenállással?

Ez inkább az egyenes vonalú nyújtás diagramja,
A folyáshatár miatt van az erő esés.
No de mi a helyzet a tömörödési diagrammal?

Én ezen a (Csuhás) bejegyzésen vigyorogtam egy percig:
A kettő között lesz egy szakasz ami alig deformálódik. No az az anyagrész nem vesz részt a teher viselésében, így akár ki is hagyhatod. Illetve ha átcsoportosítod a legnagyobb deformációjú részek erősítésére akkor feltaláltad a csövet

Előzmény: keri, 2016-02-13 13:44:00 [28833]

Ne legyél már ilyen negatív.
Első válaszokban leírták amit kérdezett, de ettől még lehet tovább elmélkedni.

Előzmény: svejk, 2016-02-13 12:01:00 [28825]

És akkor arról még nem is beszéltünk hogy egy nyúlási karakterisztika nem lineáris hanem valahogy így néz ki.

Előzmény: Csuhás, 2016-02-13 09:17:00 [28815]

Maradandó alakváltozással nem járó hajlításnál egyforma.
Ha már deformálódik akkor már komplikáltabb...valaha tanultuk, de csak a vizsgáig emlékeztem rá, tovább nem érdekelt :D

Előzmény: Szalai György, 2016-02-13 08:52:00 [28812]

No akkor én is beszállok

Bár jókat írtak az előttem szólók, de én azt a magyarázatot szeretem, mert az alapján értettem meg az egész lényegét. Legyen bármilyen keresztmetszetű rúd azt fel lehet bontani egyforma elemi szálakra. Legyen mondjuk egy ilyen szál 1mm^2 keresztmetszetű. Az hogy erre mekkora húzó vagy nyomó erő jut, az függ a rúd hosszától, és a középvonaltól való távolság arámyától. Azaz egy sima erőkar aránnyal számolható.
Szóval az alapelvek egyszerűek, de ha nem elemi szálakkal akarsz számolni, akkor jöhet az integrál, és társai az alaktól függő hajlítási viselkedésről. Ezt általában érdemes kinézni a katalógusból és akkor már megint egyszerűvé válik a számolás egy rúd esetén, mert két alapeset van összesen.

Tehát ebből már magad is megértheted, hogy az anyagot a középvonaltól minél távolabb kell elrendezni.

Előzmény: laacika, 2016-02-12 18:12:00 [28800]

No igen, ha a kérdést úgy teszed fel hogy azonos tömegű és hosszúságú cső vagy rúd az erősebb akkor már a cső nyer.

És amikor elmondod neki az észérveidet, hümmög, hogy érti, aztán a végén rávágja a cső akkor is erősebb azért van a bicikli váza és a kardántengely csőből.

Előzmény: svejk, 2016-02-13 12:27:00 [28828]

De hidd el nekem hogy 100 hétköznapi emberből 90 az ellenkezőjét állítja.
Mint ahogy láthatod pl. Laacika "tanácsadója" az eredeti felvetésben.

És mindez javarészt a tanároknak köszönhető, -mint az az ominózus 0,8-as szorzó a menetmagfúrásnál-, mert nem tértek ki rá elég részletességgel.

Előzmény: Csuhás, 2016-02-13 12:20:00 [28827]

Erre józan és alapján azonnal mondhatod a választ: Azonos átmérő esetén a rúd merevebb. Gondolatban vizsgáld meg a cső merevségét, majd a csőbe szorosan dugj bele egy rudat. A keletkezett rúd nyilvánvalóan merevebb lesz mint az eredeti cső.

Előzmény: svejk, 2016-02-13 12:01:00 [28825]

A tesztet nem is olyan egyszerű végrehajtani, hiszen aligha kapsz azonos anyagminőségben csövet és tömör rudat, ráadásul a külső csőátmérők nem egyeznek a szabványos rúdanyag átmérőkkel.
Ha lenne lehetőséged ugyanazon tömör rúdanyagot megfelelő vastagságban és hosszban kifúrni, akkor pontosabb lenne a kísérleted. (attól most eltekintek, hogy fúrás közben mennyire változik meg az anyagszerkezet)

A másik fontos momentumról, pedig az előbbi írásomban írtam, tehát a pontosabb mérésekhez függőlegesen, kellene befogni a csövet és hajlítóerőt erre merőlegesen azaz vízszintesen produkálni.
Fontos lenne még a lehetőleg végtelen merev megfogás, amit ugye egy satu és satupad aligha tud teljesíteni.

Előzmény: laacika, 2016-02-12 18:12:00 [28800]

Egyébként mint borítékolható volt mindenki ír mindenről, csak a kérdésre nem kapott a kérdező konkrét választ

Még egyszer a kérdés/állítás lényege ez volt:

...ugyan az a összetételű acélnál (szerkezeti s235) állitólag ugyan azon átmérőjű tömör rúd nem merevebb mint egy vastagfalú cső...

(alán a "merevebb" szóba lehetne belekötni, de mi tudjuk, hogy a kérdező egyszerű hajlításra gondol)

Szóval igaz vagy hamis az állítás?

A másik tévedés az egyszerű hétköznapi megfigyelésből származhat mindenféle tudomány nélkül.

Ha a vastelepen két ember visz a vállán egy 6 méteres 1" csövet, az látszólag alig hajlik be, míg ha egy átm. 35-ös (alig vastagabb mint a colos cső)rúdanyagot cipelnek az szemmel láthatóan jobban behajlik.
Erre az ott bámészkodó Jóska bácsi felkiált: No látod sokkal erősebb a cső!

Csak Jóska bácsi elfelejti azt, hogy a tömör anyag tömege sokkal nagyobb mint a csőé és ez a többlet súlyerő -mint egyenletesen megoszló terhelés- nagyobb hajlítóerőként jelenkezeik a kéttámaszú tartón (a két munkásember válla).

Előzmény: Rabb Ferenc, 2016-02-13 08:53:00 [28813]

Ez csak erős hajlításnál relatív kis rádiusznál van így.
Laacika kiinduló esetében ahol reményeink szerint alig lesz jelentős behajlás szerintem nyugodtan lehet a középső síkkal számolni.

Előzmény: Csuhás, 2016-02-13 09:23:00 [28816]

Idézet egy szerszámkészítő könyvből:
"a semleges réteg sohasem középen helyezkedik el, hanem az anyag minőségétől, a szerszám alakító felületeitől, a szélesség és vastagság viszonyától, a hajlítási sugár és a vastagság viszonyától függően befelé tolódik el.
A semleges réteg az az elméleti határvonal, ahol sem húzó, sem nyomófeszültség nem keletkezik, alakítás után is megtartja eredeti hosszát, ezért a kiterített méret számításának alapja."

Tehát optimális csőfora tartó esetén nem középen kéne lenni a lyuknak?
Azért érdekel, mert akkor ez rácsos tartók esetén is jelentőséggel bír.

Előzmény: Csuhás, 2016-02-13 09:23:00 [28816]

Nekem "semleges szal" neven remlik

Előzmény: Rabb Ferenc, 2016-02-13 09:07:00 [28814]

Szerintem a csonel kisebb a masodrendu nyomatek, ezert lesz jobb ebbol a szempontbol, de nyirasra erzekenyebb.

Előzmény: laacika, 2016-02-12 14:38:00 [28793]

Pontosabban nem a réteg, hanem annak az elhelyezkedése vándorol
De tényleg szép a mechanika.

Előzmény: zozo, 2016-02-13 09:34:00 [28817]

És ráadásul hajlás közben vándorol is ez a réteg...--Milyen szép a mechanika

Előzmény: Csuhás, 2016-02-13 09:23:00 [28816]

Nem középen hanem nagyjából 1/3-nál közelebb a belső ívhez.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2016-02-13 09:07:00 [28814]

Nem véletlenül fogalmaztam így a szemleges zóna helyzete elég bonyolultan határozható meg függ a nyújtáshoz, és zömítéshez szükséges erő nagyságától. Ráadásul ezek az erők a deformáció során nem lineárisan változnak is. Azt hiszem valahol itt van a határ amit még szemléletesen lehet magyarázgatni a matematika mellőzősével.

Előzmény: Szalai György, 2016-02-13 08:52:00 [28812]

A semleges réteg nem vonal, hanem egy sík felület. Az anyag tömeg középpontján halad keresztül a hajlításra merőleges síkban.

Szabályos geometriai alakzatok esetében (rúd, cső négyzet, téglalap stb) természetesen "középen"

Előzmény: Szalai György, 2016-02-13 08:52:00 [28812]

Áruld már el légyszi', hogy mi lett belőle. Szerintem a szokásos. Sokan csak írnak, de nem olvasnak...

Egy helytelen megfogalmazás okozza a tévedést. Azonos átmérőjű rúd és cső esetében a keresztmetszet nem azonos!!!

Példaként: egy 20mm átmérőjű rúd keresztmetszete 314mm2. Egy ugyanekkora anyag keresztmetszetű 3mm-es falvastagságú cső külső átmérője viszont 36,33mm!

A #28799-ban leírtak okán a nagyobb átmérő (nagyobb a szélső szál távolsága) miatt a cső sokkal nagyobb hajlító szilárdságú. Vagyis azonos terhelés hatására kevesebbet hajlik le, ugyanakkora anyagfelhasználás (tömeg) mellett.

Tehát még egyszer: az átmérő hossz méret, a keresztmetszet pedig terület. Nagy különbség

Előzmény: laacika, 2016-02-13 01:20:00 [28811]

„A kettő között lesz egy szakasz ami alig deformálódik.”

Ez a vonal, az anyag keresztmetszetén belül, vajon hol helyezkedik el?
Ugyanolyan mértékű nyújtást és zömítést okoz a hajlító erő, és a vonal középen van?
Vagy a zömítéshez több erő kell, és a vonal eltolódik a középtől?
(Vagy hibás a kérdésfelvetés?)

Előzmény: Csuhás, 2016-02-12 18:50:00 [28801]

Làtom,és kicsit gondoltam is hogy ez lesz belőle.

Előzmény: svejk, 2016-02-12 19:42:00 [28807]

Köszi akkor holnap villamossági bolt .

Volt. Ma már ez nem igaz.

Előzmény: Csuhás, 2016-02-12 19:50:00 [28808]

Fekete vagy fehér... ma is tanultam valamit.

Előzmény: svejk, 2016-02-12 19:36:00 [28806]

Látod, már kezdődik is!

Előzmény: laacika, 2016-02-12 18:12:00 [28800]

Ma már alig van kivétel, hogy az üzemi fehér vagy világosszürke, az indító pedig fekete színű.
Ha van összehasonlítási alapod, akkor abból is látszik, hogy az indító azonos villamos paraméterek mellett sokkal kisebb kubatúrával rendelkezik.

Előzmény: szoszko, 2016-02-12 19:17:00 [28804]

Típus jelzés alapján... Az üzemi kondi talán kisebb vesztességű hogy ne melegedjen.

Előzmény: szoszko, 2016-02-12 19:17:00 [28804]

Hogy lehet megkülömböztetni az üzemi kondit az inditótol?

Most modiként javíthatnám: nem vesz részt -> alig vesz részt

A " teher viselésében" a teljes anyagkeresztmetszet részt vesz. Ez alól csak az elméletileg és gyakorlatilag is nulla vastagságú ún. semleges réteg a kivétel. De az is csak úgy, hogy nem szenved hosszváltozást csak alakváltozást.

Előzmény: Csuhás, 2016-02-12 18:50:00 [28801]