Létezik, hogy ez a motor 3 fázison, és egy fázison is 2,2kW-ot tud?
Csuhás | 6722
2023-03-22 12:07:17
[50085]
Szerintem a fúrókat patronnal foghatták be. Finom állítani nem kell hiszen mindegy hogy a spirál felület melyik részét használod. Átfordítani pedig a reteszek alapján pontosan tudod. Az hogy a köszörült felület milyen meredekségű, hmm nem tudom hogyan lehet itt állítani. Láttam olyan kivitelt ahol a lejtős sablon kívül volt és csavar lazítása után meredekebbre vagy laposabbra lehetett állítani, illetve olyant is ahol több egyszerűen cserélhető lejtős sablon volt a készülékhez.
Így igaz, hátul van osztás 90 és 120 fok. A kérdés az lenne hogy aki használ ilyet hogyan fogja be a fúrót, mármint a poziciót mert ha beütöm a morsét akkor azt nem tudom finomállítani (ezt még megnézem), a másik pedig hogy pl. egy él köszörüléséhez kell ~40 fok forgatás. Ez alatt előretol ~5mm, ami jó lehet mondjuk egy 25 ös fúrónál, de egy 3as fúrónál el is fogyott a fúró harmada.
Adja magát: A két ütköző között forgatva a tengelyt az a ferde pálya miatt a rugó ellenében előre hátra csúszik. Így egy spirál felületet másol a fúró élére. Azután valahogy átforgatod a fúrót a másik élhez, de nem látszik hogy van e valami egyszerű 2..4-es osztási lehetőség a szerkezeten.
Üdv,Segítséget szeretnék kérni.Van egy DC sevo hajtású esztergám,Axor miniSpeed 60 sevodrive-val.Elromlott a saját mágneses kefés enkódere és lecerélném egy 5-30V optikai enkóderre.Hogyan kell bekötnöm?
bundyland | 1677
2023-03-21 18:09:39
[50077]
Sziasztok !
Érdeklődnék hogy valaki tudja e pontosan hogyan kell használni egy ilyen fúróélezőt.
Szia! Ha jól tudom, NEM! Igaz, hogy két köröm van, de az egyik keskenyebb, a másik szélesebb. A széles "köröm" nem ugrik be a keskeny "fészekbe", továbbfordul 180°-ot, és ott beugrik a helyére. Üdv: P.
Na, lassan már mindent tudtok róla, vannak már képek is. Valószínűleg azért tették bele, mert gyárilag 6.5Kw motor hajtja, kuplung nélkül. Így egy véletlen irányváltáskor is úgy csapja le a biztosítékot, mint a taknyot. Így gyakorlatilag nem kell semmihez reverzálni a főorsót. Viszont amúgy annyira jó dolog ez, hogy érdemes lett volna egyéb gépekbe is átültetni, akár kuplung mellett is.
Sziasztok! Itt van két kép ( a "csipméker" oldalról) a kapcsolóról. Az előtolás "előre", és "vissza" körmös kapcsolója teljesen azonos pozícióban kapcsolhatja a két irányt -a képen látszik.
A lényeg konyhanyelven:
Fontos! "előre" is, meg "vissza" is "bontatlan" lakatanyával, megy a gép. Ha az előtolást a főorsó bármely pozíciójában kikapcsoljuk, az álló vezérorsótól a szán egy helyben marad. Ha visszakapcsoljuk az előtolást, azt csak a főorsó ugyanabban a helyzetében tudjuk, mint ahogy kikapcsoltuk.
A lakatanya bekapcsolva marad, amíg kész nincs munkadarab! (És a főorsó meg foroghat!) Előtolás kar (jobbmenetnél fölfelé) "előre" bekapcsolásával "faragjuk" a menetet. A menetkifutásnál kikapcsoljuk -középső helyzetbe állítjuk az előtolás karját. Na ez az, amit "fektiforg" fórumtárs ügyesen megoldott, hogy nála ez a ráfutástól automatikusan megtörténik. Ha kiemeltük a kést, az előtolás kart a másik -alsó - "visszafelé" állásba kattintva visszamegy a kés, ameddig csak akarjuk. Újabb fogásvétel, és lehet ismét kapcsolni az előtolást. Üdv: P.
Kopirnyák | 2646
2023-03-20 23:33:21
[50070]
Ezzel a bizonyos kapcsolóval, az egész nortonszekrény hajtását reteszeled/ oldod. Jobb- üres- bal állás (lent- középen- fent), gyakorlatilag úgy történik, hogy üres állásban nem csak menetet nem vág, hanem előtolás sincs. Semerre. A lényeg: a főorsóról levett hajtás (egyszerű körmöskapcsolóval "ugrik" össze, hajt vagy nem hajt opció van, tévesztés kizárt) mindig egy irányú, ezt ezzel a bizonyos karral a norton-ban tudod oda- vissza irányba kapcsolni, mellé karos áttétellel emelőkar jelleggel van megoldva, hogy a főorsó házba is bejusson a kar elmozdításának az eredménye. Azért talál vissza a menetárokba, mert ha megszűnik a (körmös)hajtás a főorsóról gyakorlatilag nem forog semmi, (sem a vonó) a vezérorsó sem. Irányt váltva (és egyidejűleg körmöskapcsolót bekapcsolva) elindul a szánszerkezet, mert ismét forog a vezérorsó a beállított emelkedésnek megfelelően. Semmi ördöngősség, viszont világbajnok technika, ultra gyors menetvágást tesz lehetővé. Remélem érthető, lehet késő van, nem tudom jobban összefoglalni. Ami nagy kár, hogy a későbbi, nagyobb TOS gépeken ilyen már nincs.
Szerintem még a tos sem alkalmazta másik gépben . Értem a működés mechanikáját , egyébként . De az elvet azért nehezen emésztem ,főleg ha metrikus .coll váltás van a menet és a vezérorsó közt . Nem kell tovább magyarázni ,majd egyszer elrágódok rajta , ha ráérek És köszönöm az infókat !
Az a lényege, hogy csak egy helyzetben tud összekapcsolódni.
Vagy kicsit máshogy, egyszerűen mondva olyan, mintha pontosan egy, vagy több, de pontos többszörös menetemelkedésnyivel lemaradva kapcsolna vissza.
Tulajdonképpen úgy is fel lehetne fogni, mintha feljelölnéd a vezérorsó helyzetét filctollal valahova az öntvényre, kioldod a lakatanyát, aztán odébbállsz a szánnal, majd visszakapcsolod a lakatanyát úgy, hogy a jelölésről ne mozduljon ez az orsó. Úgy hiszem, így ugyanoda kel visszaállnia a késnek, csak "lemaradva" az emelkedés valahányszorosával.
Van még egy lakatanya bekapcsoló is? és ezt nem háborgatod a menetvágás alatt, egyszer bekapcsolod és kész, menetvágásban vagyunk, aztán a többit a vezérorsó irányváltókarral végzed amit üres állásba fordít a szögben rávezetett rugós elem, rugós! de nem értem miért? mert ha az ék alakú ráfutós kapcsoló az egyik irányba forgatva teszi üresbe akkor a másik irány nem továbbforgatva van?
Köszönöm ,így gondoltam valahogy , nincs így benne a cserekerék áttétel. De még mindig nem egészen tiszta ,számomra a dolog ,de most nem érek rá tovább
Ha jól értem a kérdésed, akkor idézem magamat: "jellemzője még, hogy a főorsóra csak egy szöghelyzetbe kapcsolódik a jobb és a bal menetirány" - nem kellet még javítani de valahol a főorsó és irányváltó között, vagy egy kompakt egység.
Erről már többször hallottam ,régebben is . De akkor már csak egy kérdés maradt . Konkrétan a hajtásláncban hol helyezkedik el az az egy helyzetben kapcsolódó tengelykapcsoló ?
Így van ! Az előtolás és menetirányváltó mindig szinkronban kapcsolódik,a főorsó közben mindig előre forog, nem kell kontrázni ( irányt váltani), menetvágás közben. A gép egyébként SV 18 RA , a múltkor elírtam...
Két kar van a lakatszekrény jobboldalán az egyik a főorsó irányát a másik a vezérorsó irányát változtatja (jobb, üres, bal) jellemzője még, hogy a főorsóra csak egy szöghelyzetbe kapcsolódik a jobb és a bal menetirány , mint egy - egykörmű tengelykapcsoló, ami forgásközben kapcsolható. Na ezen a vezérorsó irányváltókar tengelyén van az általam készíttet kikapcsoló ütköző.
Egy kis fogalom zavar lépett fel, az irányváltókarral kapcsolatban. Az nálam az E-400-on a főorsót fordítja. Nem ismerem a Tos-t, de azt hallottam róla hogy nem kell irányt váltani menetvágáskor, hogy is van ez?
Kérdésed - „a rugó miért kell ?” Az elsö képen az irányváltó bekapcsolt helyzete van ( jobb menet) láthatod most a rugó max. értéken van, az is látható hogy nem kell odébb csúszni a kapcsolókörömnek , ha bekapcsolom az irányváltót jobbra. Tehát nem akadályozza semmi a bekapcsolást! Olvasd az előzőt is.
Késkiemelő szán azamit videóban az ember bal kézzel működtet. Bénázik , nehezen tudja bekapcsolni az irányváltót, mert kicsi a fordulat... KoLa fórumtársnak: nálam az a rúgós ütköző kikapcsolja az irányváltó kart (megáll a menetvégén automatikusan , semmit nem kell csinálni) a menetkés körbe vágja az anyagot, kis beszúrást csinál , mint már írtam megállási pontossága pár tized mm, hogy mindenki értse a kényelmét, fogásban elindítom a menetkést, elmegyek kávézni - majd megáll … igaz addig ott forogna a kifutás végén, sikálná az anyagot, míg vissza nem érek
Előzmény: Szalai György, 2023-03-19 05:37:15 [50051]
tóthz | 629
2023-03-19 11:32:03
[50055]
Igen!
Ez a rajz jól szemlélteti a lényeget!
Előzmény: Szalai György, 2023-03-19 11:12:02 [50054]
Szia Szöllösi féle szűröt kell készíteni. Az olajok fel maradnak a folyadék felszínén alul pedig a tiszta szesz átfolyik. Főző forgalmazóknál szokott lenni,de nem nehéz az elkészítése rajzzal tudok segíteni.
Ha a tetején gyűlik össze, akkor olyan tartályba kell tenni, aminek az alján van egy csap és kiengedni a pálinkát alóla. Szokás még vattán átszűrni, az is segíthet.
Nagyon ötletes!a rugó miért kell? Nekem E-400-on ez úgy működik furatban hogy, a kemény ütközőre beállok a menetkéssel a falig, pl egy hollandernél! Ide ütközök keményre, aztán csak az ütközőt kell figyelnem hogy ne érjem el irányváltáskor, másabb mint a Tos-on, gyorsabb!és edzésben tartja a reflexeket! A külső meneteket meg, látom!
Tisztelt Mindenki A Sásdi-Művek számtalan terméke közül, egyik "prémium" terméke a Dió-pálinka. Ennek mellékterméke, ami legalább olyan finom, az ánizs pálinka. A diópálinka egy ágyas pálinka, a maradékot (fűszerek diódarabok) újra párolva kapom az ánizst. Párolás során az ánizs-olaj is át-desztillálódik, ami idővel összegyűlik a tetején. Hogy lehet ezt eltávolítani, próbáltam felitatni, de a itatóspapír is úgy van mint én, jobban szereti az "alját", mint az olajat. Különösebben nem zavar, de mégis el szeretném távolítani, talán másra is lehetne használni. DE hogyan?? A segítséget előre is köszönöm.
Vetesi75 | 1626
2023-03-16 23:08:46
[50046]
Amatőrebb körülmények esetén ezért is részesítem előnyben a rozsdamentes alapanyagokhoz szánt lapkákat (forgácstörőt), mert a rájuk jellemző kisebb éltompítás és pozitívabb homlokszög/élszalag miatt jobban működnek alacsonyabb vágósebességnél. A keményfém fajtájából fakadó kisebb éltartam nem nagyon játszik, mert hobby környezetben menetlapkánál a "természetes eredetű elhasználódás" tapasztalatom szerint ritkaság számba megy.
A csúnya szőrös menetfelület talán inkább a bátortalan, alacsony vágósebesség miatt van. Ha én vágok menetet az általában szőrös, ha a 40 év tapasztalattal a háta mögött levő esztergályos kolléga az nem. Pedig ugyanaz a gép, csak nekem nincs meg a rutin és nem merek kellő fordulatot állítani.
Az is szempont, de ha keskenyebb a forgács, akkor nagyobb fogást lehet venni és határozottabb a vágás, kisebb az esélye a forgácsfolyam megszakadásának. Meg ne felejtsük el azt sem, hogy kisgépes környezetben a forgácskeresztmetszet (forgácsolóerő) korlátozott, sokszor muszáj trükközni.
Talán nem is a forgácsoló erő a lényeg, mert azt elbírja a gép, hanem a két oldalról érkező forgács ütközik, feltorlódik, hajlamosabb élsisakot képezni, és talán ez lehet az egyik oka a tépett szakadozott menetprofilnak.
Legnagyobb előnye, hogy a kés nem "telibe", hanem csak az egyik oldalán dolgozik ,"keskenyebb" a leválasztott forgács, ezért kedvezőbbre adódik annak az alaki tényezője és így ugyanakkora forgácskeresztmetszetnél mérsékeltebb a forgácsolóerő.
idézet :"A 30 fokba állított késszán használata azzal az előnnyel jár, hogy a fogásvételt azon állíthatjuk be. Továbbá: Ha pl.: 2mm emelkedésű menetet vágunk, akkor ugyanannyi, vagyis 2mm-t kell a kést az anyag irányába állítani"
Na ebben több hiba van.. Kézi szánt 60 fokban állítjuk , mindig félkúpszöget mondunk és úgy is van beosztva.
A melléket képen a zöld vonal valóban az emelkedés (P),
de az orsó átmérő H/8 -cal beljebb van H értéke cos30*P