Olyannal már találkoztam hogy ez a hasított trapézanyát összeszorító kis csavar fellazult és ez miatt is volt a lógás a keresztszánban.

Előzmény: n/a (inaktív), 2013-02-04 19:45:00 [25611]

Az nem olyasmi volt mint egy hasított anya ami bronzból van ?

Előzmény: Laslie, 2013-02-04 18:00:00 [25610]

Mielőtt még mindenki gyártani kezdi az új anyákat a keresztszánhoz......

Pár hete azt vettem észre, hogy pontatlanul kezd viselkedni a gépem.
Az anyában van holtjáték már rendesen, de ez nem okozhat ilyen hibákat. Hol ennyit, hol annyit tévedett.

Aztán jobban megvizslattam. A trapézanyát rögzítő csavar fel volt lazulva. Meghúztam újra, de valamikor szét kell szednem és új anyát gyártani, mert az anyának van egy pozicionáló csonkja ami szintén kaphatott a pofikájára a lazulás miatt.

Ez az, ilyen volt az enyém is. Legegyszerűbb két megfelelő menetű anyából gyártani hozzá újakat a körmösanyák helyett.

Előzmény: n/a (inaktív), 2013-02-04 17:36:00 [25608]

Íme az ígért kép. Nálam a kottyanás átmérőben mérve 0,24-0,32mm között van azaz a nóniuszon nézve "3-4 osztásnyi"

Gép: Hyundai HYD-500 (Made in Korea) 14 hónapos gép

Előzmény: n/a (inaktív), 2013-02-03 22:33:00 [25605]

Kb. 2mm. Sajnos a gép nem itthon van, és ez az első gépem, még tanulgatom.

Előzmény: rferi, 2013-02-03 21:40:00 [25602]

Nem véletlen, hogy nincs azzal a két anyával beállítva gyárilag a holtjáték, ugyanis az orsó hossztengelyére nem merőleges az anya homlokfelülete, félrenyomja a nóniuszt, ha ráállít az ember, aztán hol szoros, hol laza lesz, ahogy tekerjük.
Vagy fel kell szabályozni a két anyát, vagy csinálni hozzá újakat. Valami finom menetes, de már nem emlékszem, hogy pontosan milyen.

Előzmény: n/a (inaktív), 2013-02-03 22:33:00 [25605]

Holnap rakok fel képet a Hyundai keresztszánjának az orsó nem is tudom mijéről az a lényeg hogy annak az állításával ki lehet venni a kottyanást. Elöljáróban annyi hogy a nóniusz előtt van két körmös anya az egyik a kontra anya. És a belsőnek a meghúzásával lehet gondolom én előfeszíteni. De egy kép többet mond mint ezer szó. Holnap délután mutatom.

Előzmény: zoi41, 2013-02-03 22:22:00 [25604]

Nekem van három csavar a keresztszán tetején.A két szélsőt ki kell lazitani és a középsővel tudom a két menetes anyát (ami a keresztszánt mozgatja)szétfesziteni. Igy lehet a holtjátékot kivenni.

Hát ezen a kisgépek beüzemelését a dobozukból kicsomagolva, rögtön az éklécek beállításával kell kezdeni. Aztán leellenőrizni a 0 fok tényleg
párhuzamosat jelent-e. Utána a szegnyerget kell belőni a helyére, mert tutira kúposan áll.
Aztán a szíj feszességet beállítani, kézitekerőket rögzíteni, olajozni és mehet. Kettő volt eddig a kezembe, de mindegyikkel ez volt.

Előzmény: Szirtimorc, 2013-02-03 21:19:00 [25601]

Hány mm egy fordulat?
Ez hatalmas kotyogásnak tűnik, a mi sokévtizedes gépeinken nincs ekkora kotyogása egyetlen orsónak sem!

Előzmény: Szirtimorc, 2013-02-03 21:19:00 [25601]

Nekem, az ASIST esztergámon bő fél fordulat a keresztszán-holtjáték, és mivel ez kotyogásként is megjelenik, rontja a felület minőségét. Holnap gondoltam szétszedni, remélem állítható valahogy. Még bejáratós a gép, kopásról szó sem lehet.

Na, ZX100. Bocsi.

Ha már felhoztátok, ez a ZX1000-es műanyag mennyire jó választás eszterga keresztszám orsóhoz anyának? Gondolok itt az erősen olajos közegre.
Nálam is probléma a lógás, és hamarosan lépnem kell.

Naja, de amikor már egy teljes fordulat a holtjáték akkor kezd zavaró lenni

Előzmény: zozo, 2013-02-03 14:43:00 [25595]

Saját magám políroztam. Vagyis az ágyra rátettem jól átáztatott 1200-as polírpapírt, és azon meghúzkodtam párszor. Ez nem húzza el a síkot, csak fényesíti a felületet.

Trapézmenetet én sem vágok, vettem egy 2 méteres szálat a gép építéshez, abból marad egy esztergára való.

Előzmény: dezs, 2013-02-03 14:20:00 [25594]

Teljesen egyetértek Veled. De dezs kolega esetében jó lenne pontosan tudni hogy Nála milyen mértékű ez a kottyanás. Vagy nóniusz tekerésben mérve (fokban) vagy a nóniuszt leolvasva tizedekben mérve.

Előzmény: zozo, 2013-02-03 14:43:00 [25595]

Egy nem CNC esztergán, vagy marógépen, lehet az vadi új, akkor is van játéka az orsóknak. Ez természetes. Ezért a szaki mindig úgy olvas nóniuszt, hogy előre-fele kiveszi a holtjátékot.
Vagyis ha egy kis átmérő után nagyobb átmérőre áll, balara teker fél fordulattal többet és jobbra ál rá a méretre. Ez a marógépeknél ugyanígy müxik, senkit nem érdekel a 3tizedes holtjáték.

Mit használtál sík lapnak, és mivel políroztad?

Szerintem nem kopásról lesz szó, hanem a chineese thecnology ennyire képes nyugateurópai minőségirányítási rendszer nélkül. Azt hallottam, hogy komolyabb gyártók úgy helyezik ki a gépgyártást kínába, hogy pár MEO-s mérnököt kiköltöztetnek családostól, akik a szalag végén visszafordítják a szart, hogy reszeljenek még rajta egy kicsit, és így egész jó minőségre képesek. Nyilván az én gépemnél nem volt senki aki szóljon. Még a leszorítókészlet is egy számmal nagyobb volt hozzá, úgy kellett hozzá új horonyanyákat csináltatni.

A műanyag anyázáson elgondolkodom. Lehet, hogy veszek egy rúd ZX100-ast, biztos jó az a háznál, de a trapézmenet vágásra még gyúrni kell. Eddig csak gyászmenetet vágtam.
Valaki tud menetet vágni Debrecenben vagy környékén? Nem túl drágán.

Előzmény: keri, 2013-02-03 11:31:00 [25592]

Nálam az Univerzal 3 nevű orosz műszerész esztergánál volt hasonló gond a keresztszánnál. 0,3-0,35mm kotyogott. Most Nálad nem tudni hogy az orsó van kikopva vagy az a rész ami az orsó axiális erőjének ellen tart. Az Uni'nál az utóbbi probléma volt. Ott csak esztergáltam (egy másik esztergán) egy 0,3 -0mm +0,05 mm széles távtartót. A végén 0,33 mm szélesre sikerült. Most erős túlzással mondhatni "kottyanásmentes". Ha Nálad is ez a jelenség áll fenn akkor ezen Magad is könnyen segíthetsz. De ha tényleg az igen kevés használat mellett az orsó van kikopva az nagy baj. Bár írtad hogy az állítócsavarok szorosra húzásánál is kotyog minden akkor az orsó lehet kikopva.

Nekem is hasonló kategóriájú gépem van csak nagyobb. Hyundai HYD 500. Nekem bő 1 éve van meg. Tény hogy nem napi 8 órában nyüstölöm. De ilyen mértékű sőt még csak hasonló mértékű kopásról sem tudok beszámolni. Mondjuk Én elég gyakran olajozok mindent. Véleményem szerint golyós orsóban nem érdemes gondolkodni. Úgy gondolom ez a "szarra aranygombot" kategória lenne. Az a véleményem hogy az átalakítás költsége nem lenne összhangban a gép árával.

Előzmény: dezs, 2013-02-03 00:20:00 [25590]

Én annyit csináltam, hogy egy sík lapon megpolíroztam a szán csúszó felületét, mert az borzalmas silányan voltak köszörülve, így sokkal kisebb lett az ellenállása és lehetségessé vált kottyanás mentesen meghúzni. Ha az orsók kottyannak, arra meg új anyát kell csinálni. Bár kis oldalfeszítéssel darabig lehet csökkenteni, de úgy gyorsabban kopik. Nekem eddig elfogadható kottyanása volt, de most már kezd kikopni. Szerintem kap rendes trapéz orsót és ZX100-as anyát. Igaz így másik noniusz is kell hozzá, de az úgy is vacak volt így régebb óta tervezem a legyártását.

Előzmény: dezs, 2013-02-03 00:20:00 [25590]

Ha a fúró hátszögét (vagy homlokszögét) kisebbre köszörülnéd, segítene.
Rengeteg köszöbsínt csináltunk régen rézből, a süllyesztéshez mindig minimális hátszöget köszörültünk, hogy ne kapja fel.

Előzmény: dezs, 2013-02-03 00:20:00 [25590]

Sziasztok!

Tudnátok tanácsot adni, hogyan lehet legolcsóbban kottyanásmentesíteni (kottyanáscsökkenteni) olcsó kínai eszterga (AT520) orsóit? Főleg a kéziszánnal vagyok elégedetlen, de a szegnyereg is elég lötyögős. Ma vinidur-ba fúrtam 8-as lyukat, és többször meghúzta az anyag a fúrót befelé, több mint egy mm-t. Attól tartok, hogy így akár el is törhet a szerszám.
Nagyon keveset használom ezt a gépet, mert a munkahelyemen sokkal jobb van, meg hát munkaidőben jobban ráérek... De azért szeretném rendbetenni. Attól tartok, hogy állítócsavarok meghúzigálásával nem sokra mennék, mert így is elég nehéz tekerni.

Rakott már valaki rendbe olcsó gépet???

Az, amikor egy ugyanazon alkatrészen három azonos funkciójú furat (M12 átmenőcsavar furata) három különböző méret, nálam is kiveri a biztosítékot...

Előzmény: n/a (inaktív), 2013-01-29 19:41:00 [25578]

Vagy lehetséges, hogy az eredetileg M7-es tűrés volt, csak a sok másolásban olvashatatlanná vált és "H"-nak látszódik? kb. 45-ös átmérőhöz jó lehet. Időnként én is csak szövegmező tűréstáblázatából tudom kisilabizálni, mert a méretvonalon csak "maszat" leledzik.

Előzmény: n/a (inaktív), 2013-01-28 21:25:00 [25558]

Nem kell ám annyira a deriváláson meg az integráláson fennakadni. Ha normálisan magyarázzák el, akkor teljesen egyszerű, megérthető. A valszínűségszámítás vagy a kombinatorika sokkal komplexebb szerintem. :S Egyébként azért van jelentősége a dolognak, pl. a területszámítások is ezen alapulnak.

Előzmény: joshua, 2013-02-02 08:59:00 [25586]

Hát én meg azt sem tudom mi a deriválás,de nem is hiányzik az életemből,az úgy volt,hogy óra elején odajött a matektanárnő megkérdezte "Kovács úr ma mit fog rajzolni az órán? óra végén odajött és megnézte.Tetszett neki így megadta a 2 év végén!

Milyen érdekes hogy pölö deriválni sokkal később tanul az ember. Én technikumon műszaki matekon már tanultam deriválni. Ezek szerint azt más műszaki pályán tanuló csak sokkal később tanulja.

Előzmény: rferi, 2013-01-31 10:22:00 [25584]

Én Corvinos voltam, ráadásul abban az érában, amikor egy kőkemény dirink volt, akinek az volt az alapvetése, hogy ha valamit csinálunk, csak akkor ér valamit, ha az a legjobb, második legjobb az már elbukott dolog.
34 fős osztályok voltak, de mégis megoldotta, hogy negyedikben matekból, szakmaiból kétfelé osztották az osztályokat, és két tanár oktatott, egyik csoport a továbbtanulókból, másik a maradékból állt.
A külön csoport mást tanult, mi továbbtanulók integráltunk, deriváltunk, leadták azt az anyagot, ami a szakközépnek nem, de a giminek része az anyagban és kell a felsőoktatásban.
Szakmaiból hasonlóan.
Nekem emiatt nem volt gondom ezekkel a fősulin, de csak a mi sulinkból felvettek (9%-a a teljes évfolyamnak!) tudták ezt, a többieknek szintén gondjuk volt a matekkal

Előzmény: zozo, 2013-01-30 19:51:00 [25583]

Darabig jártam főiskolára is, de a technikum után inkább a matekban voltak kihívások, pl. nem tanultunk integrál számítást, itt meg az első év végén mikor sorra került, mindenkinek ismerős volt a téma, csak nekem nem. Pedig jó matekos voltam kölyök korom óta végig, de a fősulin nagyon szenvedtem a hiányos matek ismereteim miatt. Viszont műszaki tárgyakban vertem a bandát, ezt meg ők nem értették.

Én pont fordítva érzékeltem, azok akik gimnáziumból jöttek azok csak a sötétben tapogatóztak az első évben, a szakközepeseknek sok minden ismerős volt.

Előzmény: Atti19, 2013-01-30 10:13:00 [25581]

Jól látod, ez a baja a világnak.
Én pont ezzel szívtam meg, amikor szakközép után mentem továbbtanulni a BME-re. Sajnos így meg azért nem lehetett elvégezni, mert hirtelen az ember behozhatatlan hátrányban találta magát azokkal szemben, akik neves gimnáziumokból jöttek. A kisujjukban volt az első év anyaga.

Előzmény: rferi, 2013-01-30 10:02:00 [25580]

"Nem bántani akarom a mérnököket de néha nem ártana némelyiknek pár év műhelygyakorlat."
Én mérnök volnék, de mélységesen egyetértek veled!
Műszaki mérnököt nem engednék végezni régi tipusú szakközépiskola elvégzése nélkül!!

Előzmény: n/a (inaktív), 2013-01-29 19:41:00 [25578]

...aztán mindjárt észbe kapna hogy hány tizedesig írunk ki méretszámot és hova. Amitől tökön tudom szúrni magam egy högyös sauberrel mikor a méretszámban lévő 1est egy vele egy vonalba eső függőleges vonalra rakja hogy még véletlenül se lehessen észrevenni.

Előzmény: n/a (inaktív), 2013-01-29 19:41:00 [25578]

Megtörtént eset... Ugyanennek a csókának a gép kiköpött egy 45,647°os hajlítást. Továbbá ezt a rajzon nem látható élként jelölte nem pedig hajlítási vonalként. A két jelölés között nagy különbség van. Nem bántani akarom a mérnököket de néha nem ártana némelyiknek pár év műhelygyakorlat. és biz' isten megcsináltatnám vele az általa ezredes méretű furatot vagy hajlítási szöget stb stb

Előzmény: Pilot001, 2013-01-29 18:02:00 [25577]

Húú!
Rajzokról nekem is néha megvan a véleményem. És állítólag sok évet kell leülni hozzá (má dipolomához). Én se vagyok gépésztech. de faterom az az.És mellette 7-8 év alatt sokminden beépült hozzám is. szóval van szép rajz néha. PL hiányzik pár méret (na jó egye fene) de hogy a rajzon a 6 os furatnál csak annyi van hogy 6 az má érdekesebb. Se D vagy átm. 6. Az meg a legjobb amikor 6.03 vagy esetenként 5.975 érték szerepel

Nem szólom le. Magam is az vagyok. Csak ezzel is azt akartam példázni hogy vannak esetek amikor a magasabban kvalifikált fehér asztal mellett ülő elméleti szakember gyakorlat nélkül álmodja meg papírra az elképzelését. De a gyakorlati megvalósításról fingja sincs. Sokszor találkoztam olyan elvetemült beméretezéssel az illetőtől hogy kedvem lett volna gépésztechnikusként kioktatni a mérnököt.

Előzmény: Sásdi Zoltán, 2013-01-29 15:52:00 [25573]

A pécsi Gépipari már csak szakközépiskola volt amikor végeztem .

Előzmény: zozo, 2013-01-29 16:08:00 [25574]

Szintén zenész, 1972 Szombathely Latinka S. Gépipari technikum. Járt még oda valaki?

Előzmény: Sásdi Zoltán, 2013-01-29 15:52:00 [25573]

Csak le ne szóld a gépésztechnikusokat. Magam is az vagyok, és elég nagyra tartom ezt a "mesterséget", szemben a fehérköoenyesekkel. Az van amit írtál, többnyire messze vannak a valóságtól

Előzmény: n/a (inaktív), 2013-01-28 22:38:00 [25563]

Fiúk, Újpest-Angyalföld területen tudna valaki vállalni kis esztergályos munkát egy modellező kollégának? Fotós felszereléshez kellene egy anya neki. Privátban megbeszéljük a többit.

A 3212 jelű acél egyik ekvivalense a K100-as.

Előzmény: Tóth János, 2013-01-28 23:08:00 [25569]

Ha ez a szám Werkstoffnummer, csak lemaradt az eleje (1.2313), akkor 21CrMo10 a neve, melegalakításhoz való szerszámacél. Régi NSZK acél, nincs ekvivalense.

Előzmény: Tóth János, 2013-01-28 23:08:00 [25569]

Sasi! A K100 az 1.2080

A lemezalakító szerszámokhoz K110 az az K jelü anyagok a legalkalmasabbak.

Előzmény: robroy007, 2013-01-28 21:59:00 [25560]

Csak 2312 (K100), 2314-et (X13T6) találtam, mind a kettő ötvözött szerszámacél.

Előzmény: robroy007, 2013-01-28 21:59:00 [25560]

Nézd meg a www.boehler.hu alatt. Itt ilyen számu acél nem található. Van viszont M200 1.2312 és M201 1.2311 jelöléssel műanyag alakító szerszámacél.

Előzmény: robroy007, 2013-01-28 21:59:00 [25560]

"XY 0 -0,025. Gondolom csak elírták az előjelet"

-ha valami böszme nagy csapágy, akkor jó lehet.

Előzmény: n/a (inaktív), 2013-01-28 21:25:00 [25558]

AtTiny2313 az egy processzor ...

Ez a verzió első körben kizárható volt mert mindenhova oda volt írva külön az élletörés és csak egy helyen volt így jelölve. Az is egy olyan levegőben forgó részen volt tehát csak egy az "el ne vágja az ember kezét a sorja" élletörés kell oda azaz 0,5x45° gondolom az előtte lévő "3x" az véletlen tévedt oda. Szóval nyilván elírás lehetett mint a másik csapágyméret esetben. Ezeket a rajzokat egy Nálam jóval magasabb szellemi kvalitású ember rajzolta. Én magam csak gépésztechnikus vagyok de Én ha kiadok a kezeim közül egy rajzot. Többször is átnézem hogy ilyen hibával rajz ne kerülhessenek ki. Az illető nagyon elméleti szakember és ez nagyon látszik az alkatrész beméretezésén. Mivel nincs gyakorlata az illetőnek így nem tudja hogy működnek a dolgok a valóságban nem a fehér asztal mellett...

Előzmény: Rabb Ferenc, 2013-01-28 21:57:00 [25559]