Hány százalékkal jobb a mai vasak "jósága" nem jut eszembe a megfelelő szakkifejezés . Keresni meg nem fogom .
40 éve a nudli co-k mostani trafója még 250 VA- es sem volt .(méretre)
100 Amper 20 Volton akárhogy is nézem 2000 Watt, és cosfit nem is számoltam .
A telítetlenséget is kétségbe merném vonni a mai alulméretezett , hőkioldóval védett világban !
Azt többször leírtam csak beszélgetésnek szántam ,
Persze hogy Svejk jól írta , de én más oldalról is nézem .
Ja és a réz terhelhetősége sem nőtt !
Csak a szigetelőanyagok hőterhelhetősége .

Előzmény: Frédi, 2016-09-14 20:58:58 [30731]

Nem elvi vitának szántam , csak azt írtam amit gondolok .
A két gép között az alapvető különbség akkor is a soros induktív fojtó .
Cseszhetné a co (co2) a jellegét a fojtó áramkorlátozása nélkül .
Sőt azt olvastam is , hogy a co "lelke" a jól méretezett soros induktív fojtó . Hogy egymás főlé vagy egymás mellé
teszem a tekercseket az csak a hatásfokot rontja szerintem , de jobban hűl .
Az erővonalak a vasban vannak .
De lehet ugyan arról beszélünk , csak más nézetből , más szavakkal .

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2016-09-14 20:46:58 [30727]

Hat, az nincs feltuntetve.

Előzmény: svejk, 2016-09-14 20:48:00 [30728]

Amit svejk leírt azok tények ezen kár vitatkozni.Azon lehet elmélkedni hogy miért ilyennek kell lennie. A telített vasmagú trafó alkalmatlan MMA hegesztéshez.Az ívgyújtáshoz nagyobb feszültség kell,de ha utána nem esik a feszültség fröcsköl mint az állat.Sőt a fojtó trafót sem illik telített vasmagúra készíteni.

Persze hiszek nekten,én nem ástam bele magam annyira.

Előzmény: svejk, 2016-09-14 20:18:28 [30712]

Nem fújja ki Csak kevesebb erővonal halad át arra .
Ezért teljesítmény szabályozás , le nem ég , mert túl van méretezve ehhez a teljesítményhez , rövdizár közeli üzem .
Pont ezt a rövidzár közeli üzemet nem engedi a co fojtója .
A többivel egyetértek .
De tényleg csak beszélgetünk , nem a tudásodat vonom kétségbe , azt régóta tisztelem .

Előzmény: svejk, 2016-09-14 20:37:56 [30724]

Tényleg működik!
300A 29 V
Majdnem pontosan ezek a paraméterek mennek nálunk.
(de a huzalátmérőtől nem függ??)

És ami érdekesség, hogy a gépeken 14V körül van a legkisebb beállítható feszültség, de ez lehet hogy csak véletlen egybeesés.

Előzmény: remrendes, 2016-09-14 20:32:57 [30720]

A mágnessöntös hetra gyújtófeszültsége konstans (az I = 0 pontban ) de a karakterisztikája a mágnessönt miatt eső jellegű . Ez azért jó mert a bevonatos pálcánál stabil munkapont alakul ki . Kb olyan mint egy forgólapátos szivattyú Q -H görbéje de a gyújtófesz után a görbén nincs annál nagyobb feszültségű pont
A CO záshoz ( én is ezt a köznapi kifejezést használom pedig a gáz valójában CO2 ) fesz generátoros üzem kell . Ott az áramerősségtől független a feszültség ( a síkon egy vizszintes ) A hetrából nem lehet ilyet kiszedni mert alapból szór a trafója . Oda egymás fölé tekert huzalok ( cséve ) és nem szórásra kifejlesztett vasmag kell ( Svejk írásában EI ) váltólemezeléssel vagy a klasszikus M mag .

Előzmény: jani300, 2016-09-14 20:31:46 [30719]

Az is lehet, hogy tévedek pár dologban, de majd kijavít aki ért hozzá.

Előzmény: svejk, 2016-09-14 20:38:35 [30725]

Ahhoz sem értek, csak mint érdekel.

Előzmény: remrendes, 2016-09-14 20:35:39 [30723]

Ez így igaz, terheletlenül az áttétel határozza meg a szekunder kapocsfeszültséget.
De ahogy elkezded terhelni a szekunder tekercset, az mintegy "kifújja" magából a mágneses erővonalakt és azok a shöntvason keresztül záródnak.
Ez miatt leesik a szekunder kapocsfeszültsége, eső, áramgenerátoros lesz a jelleg.

Előzmény: jani300, 2016-09-14 20:31:46 [30719]

En kiegyezek azzal, ha az elektromos reszet leirod a keszulek mukodesenek, szamomra is erthetoen

Előzmény: svejk, 2016-09-14 20:33:16 [30721]

Cs - Csak

Előzmény: jani300, 2016-09-14 20:31:46 [30719]

Sajnos a hegesztéshez mit sem konyítok, csak elektromos része érdekel.
Pl. még sosem volt a kezemben AWI cucc, pedig az elképzelésem szerint azzal hasonlóan kell dolgozni mint a lánggal.
Azzal pedig szerettem barkácsolni. De sajnos most nincs lánghegesztő apparát sem a közelemben.

Előzmény: PSoft, 2016-09-14 20:29:38 [30718]

Megtalaltam a feszultseg szamitasi kepletet 600A-ig.
U = 14 + 0.05 x I

Nem bírom megállni hogy ne vitázzak
A mágneses sönttel szerintem az áttétel nem változik , csak az átvitt teljesítmény .
És pont ezért nem csökken a gyújtófeszültsége , leszabályozva .
De a tévedés jogát fenntartom !
Cs kíváncsi vagyok a véleményedre , ebből a szemszögből nézve .

Előzmény: svejk, 2016-09-14 20:21:23 [30714]

Csak, jani300-at tudom idézni.

"Figyelem miket írtok tanulok belőle"

Sőt, el is rakom az "okosságok" nevű titkos helyre.:)
Nem is tudtam, hogy hegesztő szakmérnök is vagy!:)
Szervezhetnél valami......tanfolyamot is!

Előzmény: svejk, 2016-09-14 20:21:23 [30714]

Akkor inkább egy ma már bagóért kapható bevontelektródáshoz való invertert kell átalakítani feszültséggenerátoros üzemre.

Elvileg nem nagy kunszt, bár ezek a maiak már agyon vannak integrálva, hol van már a jó TL494-es meghajtóval készült elektronika.

Előzmény: jani300, 2016-09-14 20:23:27 [30716]

Tojnék én a jellegére
Csak ne kellene áttekerni a szekundert

Előzmény: svejk, 2016-09-14 20:21:23 [30714]

A feszultseget tudod allitani.
Az ellenallasod pedig az huzal es az alkatresz tavolsagatol fugg. Tehat a pontosabban a pisztoly tartasatol es a tovabbitas sebessegetol.
Az aramerosseg pedig ezekbol adodik.

Előzmény: laacika, 2016-09-14 20:11:39 [30708]

Márpedig de!
Igen is az EI magos trafó belső ellenállása sokkal kisebb is lehet így jobban feszültséggenerátoros lesz a gép.

A mágnesshöntös HETRA pont nem jó Co-nak, mert az elvéből adódóan áramgenerátoros jellegű.

Előzmény: jani300, 2016-09-14 20:18:02 [30711]

Na most akkor pont erre írtam volna a menetszám csökkentéses gerjesztés növelést , ha nem később olvastam volna ...

Előzmény: svejk, 2016-09-14 20:04:15 [30705]

Én meg túlságosan idealizáltam az elektromos részt.

A gyakorlatban árnyaltabb a kép és nagyon sok ismeretlenes az egyenlet, de amit Remrendes is írt hidd el úgy van.

Előzmény: laacika, 2016-09-14 20:11:39 [30708]

Figyelem miket írtok tanulok belőle .
Azért kérdeztem a fojtót , mert a co2 védőgázos és bevont elektródás kézi ívhegesztőgépek (egyszerűbbek ) trafói közt igazán csak a fojtó a különbség .
A co-k EI magra vannak tekerve ugyan , de ez nem akkora különbség szerintem .
Az egyszerűek mindkét esetben primer csapolással szabályoznak , de nagyobb fokozatban nem csak az áttétel csökken , de a gerjesztés is nő , ezáltal jelentősen is emelkedhet a teljesítmény .
Nos a teljesítmény emelkedés az ami nagyobb áramot is tudhat adott feltételek mellett szolgáltatni .
Erről nem írtatok .
De nehogy kötekedésnek vedd , én csak beszélgetek , lehet félreérthető a stílusom .
A mágneses söntös hetrát külön meg is néztem , nagyon jó lenne co trafónak .
De sajnos párhuzamos a szekunder nem soros
Köszi a választ .

Előzmény: svejk, 2016-09-14 19:49:53 [30701]

Nem tudtam, hogy az oveben TIG is van.

Előzmény: svejk, 2016-09-14 20:10:50 [30707]

Az igen, minosegi szerviz. En azert valasztottam a Millert, mert ugyanazert az arert kicsit tobb beallitasi lehetosege van es meg nem szinergikus.

Előzmény: svejk, 2016-09-14 20:09:52 [30706]

Aha,öszinte legyek?kicsit elvestettem a fonalat.

Előzmény: svejk, 2016-09-14 20:04:15 [30705]

Meg az AWI miatt.

Előzmény: remrendes, 2016-09-14 19:56:54 [30703]

Van egy hibás nekünk is, rapszodikusan újraindulgat.
A márkaszervíz kétszer elvitte, állítólag ott nem jelentkezett a hiba.
Vagy tápegység vagy alaplap, de nem tudják megmondani és csak úgy vállalnák hogy mi bukjuk be ha nem jót választanak elsőre.
Faca mi?

A két panel ára többszázezres tétel.

Előzmény: remrendes, 2016-09-14 19:59:00 [30704]

Eleve nem létezik olyan tápegység aminél a feszültséget és az áramot lehetne egyszerre szabályozni (nem korlátozni!)
Csak az egyiket lehet fixen tartani a másik adódik a terheléstől.
Ohm bácsi ezt már régen megmagyarázta.
U/R=I

Előzmény: laacika, 2016-09-14 19:30:17 [30700]

En a Millerrel eddig meg vagyok elegedve, a lengyel Lincolnrol tobb rosszat hallani.

Előzmény: svejk, 2016-09-14 19:09:14 [30697]

Valoszinuleg az MMA funkcio miatt van kulon Amper poti.

Előzmény: laacika, 2016-09-14 18:41:33 [30693]

Maradjunk annyiban hogy MIG/MAG üzemmódban feszültség és huzalelőtolás potid van.
Ha nem hiszed olvasd el a saját magad által belinkelt képeden és értelmezd.

Előzmény: laacika, 2016-09-14 19:30:17 [30700]

A fojtó azért van, hogy minél egyenletesebb legyen az áram.

Végül is a primer fokazatkapcsolós is a szekunder feszültséget változtatja.

De itt álljunk meg.

A bevontelektródás, "pálcás" barkács tarfók a primert kapcsolgatták ezzel a kimeneten változott a feszültség és majd hegesztés közben az áramis.
Az ilyeneknek a hegesztés szempontjából elég béna jelgörbéjük van.
Sem a feszültség, sem az áram nem volt állandó.
Kis fokozaton kicsi volt a gyújtófeszültség, ragadt a pálca.
Hogy mégis áramgenerátoros legyen a jelleg, ezért alkalmazták a viszonylag nagy belső ellenállású köpenytekercselésű trafókat, egyes esetekben akár légréssel.
(Én anno egy bazi nagy 48V-os normál trafót használtam bevontelektródához, de a szekunderrel sorba volt kötve 3 bazi nagy teljesítményű pár ohmos ellenállás. Ezen ellenállások kapcsolgatásával tudtam a hegesztőáramot állítani úgy, hogy a gyújtófeszültségem mindig magas, állandó maradt. Persze ez egy nagyon veszteséges üzemmód volt, de itthoni barkácsolásra megfelelt, könnyű volt vele ívet fogni, és megfelelő volt az áramgenerátoros, vagy más néven "eső" karakterisztika.)

Ennél jobbak voltak a mágneses shöntölésű trafók (Hetra) ezek a kimenő áramot elég jól szabályozták, de megmaradt a magas ívgyújtási feszültség, tehát ezek már jobban közelítették az áramgenerátoros jeleget.


A védőgázas fogyóelektródásoknál pont fordított (feszültséggenerátoros) jelleg szükséges mint a bevont elektródásnál.

Persze ezeken felül ezer látszólag apró de nem lehanyagolható paraméter van, nem véletlen komoly tudomány az ívhegesztés.

Előzmény: jani300, 2016-09-14 18:51:44 [30694]

Én már egy kicsit összekavarodtam
Én csak azt tudom hogy az én gépem úgy működik hogy van egy Amper poti,ez összefüggésben van a huzalelőtolással mert a trafóról megy az előtoló.
A feszültséggel pedig a beégés mértékét állitjuk.
De az is lehet én látom felületesen vagy nem értem.

A gyakorlatban egyébként a huzalelőtolás növelésével az ívhossz fog lerövidülni és ez okozza az áram megnövekedését.

De ha az adott beállítással nem tudja kellő árammal kiszolgálni a hegesztést a gép, akkor jön az, hogy nem tud a huzal el és beleolvadni és lökdösi a kezedet.

Előzmény: svejk, 2016-09-14 19:16:51 [30698]

"mert ha csak a huzalelőtoláson növelne az ember akkor csak pattog és toronymagas sz@rt tesz le beégés nélkül."

Lásd #30696-os írásom!

Mivel a feszültség állandó, ezért ha növeled a huzalelőtolást akkor az áram meg fog emelkedni és beég rendesen a varrat.

De ha ez az önszabályozás "kimerül" -akár azért meg gagyi a táp- akkor kell egy kis feszültséget még ráadni és újra beáll egy másik egyensúly.

Előzmény: laacika, 2016-09-14 18:41:33 [30693]

A mai invertereseknél ezt nem is nehéz megoldani.

Az más kérdés hogy lehet hibás is egy áramforrás.

Nálunk egy Lincoln 350A-es inverter 1-2 tizedvolton belül tartja a feszültséget a teljes tartományban.

Kaptunk egy használt 300A-es Millert, az már nem az igazi.
Eleve hibás volt, a szekunder Alu profilból van és ezt bekötötték a bronz áramkivezetőhöz, de innen megy a feszültség visszacsatolása is.
5-6 V-ot ingadozott a feszültség. Úgy derült ki a hiba, hogy melegedett a (-) csatlakozó.

A kötéseket megjavítva egyből nyugodt lett a feszültség és a normál ívhosszak tartományában most már csak fél volton belül mozog csak.

Előzmény: svejk, 2016-09-14 19:01:19 [30696]

Ha növeled a huzalelőtolást akkor egy idő után a feszültséget is növelned kell mert az lesz amit írtál.

Három fő dolog van:
- feszültség
- huzalelőtolás
- áramerősség

A háromból egynek változnia kell a másik kettő függvényében.

MIG/MAG-nál a feszültség és a huzalelőtolás a szabályozott, tehát az áram fog e kettő hatására felvenni egy bizonyos értéket.

a jó MIG/MAG generátor egyébként onnan ismerhető fel, hogy stabilan tartja a feszültséget, nem változik sem a huzalelőtolás sem az ívhossz függvényében.

Az hogy egyes gagyi gépek milyenek nem ismerhetem pontosan, de a cél ez lenne.

Előzmény: laacika, 2016-09-14 18:41:33 [30693]

"Most akkor azt mondod hogy a 4-es poti csak a huzalt állitaná és annak a következménye a magasabb áramerőség?"

Igen.

Mint ahogy remrendes is írta minden gépen így van.

Előzmény: laacika, 2016-09-14 18:41:33 [30693]

A fojtó miatt feszültséggenerátoros ?
Értem amit írtok , de az egyszerűbbek ugyanúgy primer fokozatokkal szabályoznak mint a régi pálcás trafók .
Növelem a feszültséget,növekszik az előtoló motor feszültsége is , mert ugye a szekunderről van táplálva .
Van 3db . Egy kis gagyi , annak zárlatos az előtoló motor szabályozó tranzisztora (hajtja mint a bolond az előtoló motort ).Evvel évek óta csak ennyire jutottam .
A másik le volt égve , azt házasítottam egy 230/400 voltos picit jobb szintén áruházival , a minek az előtolása kapott túl feszültséget . Na ebben megszakadt egy gyors huzalcsere közben az előtolás félvezetője .
Ez is pihen
Egy rossz , ipari 230ast vettem , javítás után most azt használom , komoly előtoló vezérlése van ,ez eddig a legjobb . elfogyasztott legalább 30 kiló 0,8 huzalt , de evvel sem igazán öröm dolgozni . Egyszer talán kicsit rendbe rakom , most csak működjön , az a cél .

Előzmény: svejk, 2016-09-14 17:01:50 [30685]

Igy van.
Most akkor azt mondod hogy a 4-es poti csak a huzalt állitaná és annak a következménye a magasabb áramerőség?
Tehát nem emel az áramerőségen mint egy trafós gépnél mikor nagyobb fokozatot kapcsolsz.

Ez meg igy nekem nem gömbölyű mert ha csak a huzalelőtoláson növelne az ember akkor csak pattog és toronymagas sz@rt tesz le beégés nélkül.

Pl a Jasic-ok (kinai gép az is) ott minden külön van,1 poti a fesz,1 a áram és egy meg anhuzal.

Előzmény: svejk, 2016-09-14 18:22:31 [30692]

No és ugye a 12-es kapcsolóval váltasz a MIG/AWI üzemmód közt.

Előzmény: svejk, 2016-09-14 18:15:49 [30689]

Persze valahol igazuk is van, hiszen az áram leginkább a huzalelőtolástól függ, de az csak egy következmény.

Előzmény: svejk, 2016-09-14 18:15:49 [30689]

Kina csak gyárt,nagyon sok gép onnan jön!!
Viszont aki csinálta hozzá a használatit az jól irta le,úgy van ahogy irja szerintem.
A feszültség rendben van- mélyebb be égés/olvadás
Az áramerőség is renden van,érezni hogy kakaót is ad és vele együtt a huzal is...
Akkor most nem értem hogy ....

Előzmény: remrendes, 2016-09-14 18:02:35 [30688]

Szerintem béna a leírás és hibás is.

A Co2 üzemmód amiről szó van már itt napok óta az a fogyóelektródás MIG/MAG, itt feszültséget állítod.
Az hogy ebben az üzemmódban az előtolás beállítóhoz is odaírták az áramot az hiba.

Az AWI az más tészta, ott áramállítási lehetőség van.

Tehát a Te gépeden az egyik potinak közös funkciója van.
MIG/MAG-nál a huzalelőtolást, AWI-nál áramerősséget állítja.

Előzmény: laacika, 2016-09-14 17:36:18 [30686]

Jaaa, a kinaiaknak nem kell hinni

Előzmény: laacika, 2016-09-14 17:36:18 [30686]

14.folytás
13. Gáz után (s)

Előzmény: laacika, 2016-09-14 17:36:18 [30686]

Előzmény: svejk, 2016-09-14 17:01:50 [30685]

Akkor ott valami nem kerek
A Co2 gépek áramforrása feszültséggenerátoros, csak a feszültséget lehet állítani.
Az áramerősség majd adódik a huzalátmérőből, előtolásból, ívhosszból...

Előzmény: laacika, 2016-09-14 15:04:35 [30681]