20A -es az automata , egyik trafó sem veri le.
Amikor hegesztek a pisztoly kapcsolgatja a trafót , de eddig hosszabbító nélkül sem verte le.

Ez nem olyan nagy trafók valószínűleg mint a tiéd.

Előzmény: jani300, 2016-09-15 13:18:18 [30753]

Mivel kapcsolgatod ki be ?
Az automata leváltásokat nekem is egy hosszú hosszabbító oldotta meg .

Előzmény: B.Zoltán, 2016-09-15 13:15:38 [30751]

Bocs a tegnapi írásaimért !
De ha már co hegesztés , van egy kérdésem .
Hogyan kezelték a régi külön előtolós gépek , a 42-50 volt körüli gyújtófeszültségű hegesztőgépeket ?
Persze már egyenirányított komolyabb gépekhez voltak ilyesmik .
Csak láttam kidobva ilyeneket , még olyat sem láttam hogy más hegesztet volna vele .

Igen ez egy biztonsági, két cséve testes egymás fölött elhelyezve a csévék , EI vasas régi magyar trafó.

Ez kell a co-nak , bírja a terhelést , most ellehetne adni 4kW-os trafónak a Tescoba.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2016-09-15 13:06:18 [30749]

De akkor még írok egy másik esetet.
Tanuló ként ózdi(Farkaslyuki) bánya tekercselő üzemében voltam tanuló.

Fusiba ennek annak a főnöknek vagy ki tudja kinek , kellett tekercselni hegesztő trafókat.
Ott volt a HG fojtókat gyártó részleg 10 méterre hozzánk volt lemez ,de ezt a szilíciumosból csináltuk nem is a hipersilből.

No de a lényeg 50x50mm keresztmetszet, egymás tetején a primer szekunder, csíkokból összerakva.
U egy oldalon zárt vasmaggal.

Boldogan mondták 10A alatt marad hegesztéskor.
Lehet ,hogy ezzel lehetett volna talán co-zni.

Kb. 10éve tisztult ki nekem is , hogy miért volt az , hogy ha valaki hegesztet az utcánkba szegény világítás majd nem kialudt este.
Ugye a zárlati áram jóval nagyobb volt , pedig ha jól van méretezve (főleg nem egymás tetejére tekerve a pr. szek , akkor a zárlati áram alig nagyobb a hegesztő áramnál.

Ami utólag vissza gondolva szakemberek irányítása alatt készítettem , de ezek szerint nem voltak tisztába ők sem a dolgokkal.

Amit beletettél, az E-I magos volt? Mert ha igen, akkor a magyarázat "egyszerű"! Azoknak ugyanis nem esik akkorát a jelleggörbéje mint az U-I, vagy lánc magnak.

Előzmény: B.Zoltán, 2016-09-15 11:43:08 [30745]

"Ennek a hegesztőnek ezzel a trafóval (és ahogy kinéz) nem szabad lenne talán elméletileg hegeszteni."

Akkor ez az az eset amikor a mérnök rámutatván egy repülő verébre azt mondja a jogász barátjának : Nézd ez a veréb az aviatika szabályait teljesen meghazudtolva repül ! .Mire a jogász : DE REPÜL !!

Előzmény: B.Zoltán, 2016-09-15 11:43:08 [30745]

Tudod, a kivétel erősíti a szabályt.
(én ezt a mondást sosem tudtam rendesen értelmezni)

A végén azért a szabályra is írtál példát miszerint:

"Pár évvel ez előtt kipróbáltam egy pálcás hegesztő trafót bekötöttem a co-ba ,hát az nem működik egyáltalán."

Előzmény: B.Zoltán, 2016-09-15 12:15:31 [30746]

Előző írásomból kimaradt , hogy teljesen egyet értek Svejk , Gábor (és a többiek) írásaival ,ami a trafót és persze a többi részét illeti.

Ez nem cáfolat akart lenni csak egy furcsaság , vagy érdekesség. Az a hegesztő amit majd nem eladtam egy jó kis masina lett nekem .
Alut is , vékony acél és 5-6 mm vastag lemezt megtudok vele hegeszteni és nekem ez elég.

Előzmény: B.Zoltán, 2016-09-15 11:43:08 [30745]

Ez előtt 15 évvel vettem egy külsőre nagyon jól kinéző co hegesztőt.

Valami kisipari termék volt. Amikor levettem az oldal lemezeket majdnem szív rohamot kaptam , amilyen összetákolt kinézete volt belűről.

De a lényeg hegeszteni nem igazán jól hegesztett.
Szerettem volna 0,5-0,7 lemezeket hegeszteni és nem csak pontozgatni.
Egy ponton az előtolással belehetett állítani, hogy majd nem használható volt .
Hívtam profi hegesztőket kipróbálásra azt mondták "jó ez".

A lényeg U vas van benne osztott primer szekunderrel kétoldalt, de ráadásul egymás mellett vannak , most megnéztem meg.

Mérgembe az eredeti trafó helyett be kötöttem az 1000W 24V magyar régi trafómat és csodásan tudtam vele hegeszteni , még 0,5 lemezt is.

Egyszer el kellett jó messzire vinnem a hegesztőt vagy 30méter Tescos hosszabbítóval.

És lássunk csodát gyönyörűen hegeszt a trafó , most már lehet tekergetni a huzal adagolást nem csak egy bizonyos ponton lehet hegeszteni. Szépen tartja az ivet , lehet változtatni az iv hosszat és 0,6 -os huzallal csak annyi volt , hogy nyomta rá huzalt és vastagabb varrat lett.

Nem fröcsköl , Spray üzem mód szerűen zizegve hegeszt.
Karosszériázni szépen lehet vele.

Lényeg a lényeg most azóta legalább egy 20 méteres hosszabbítóval használom.
Nem rég a szomszéd átjött és hegesztet vele azt mondja K. jó ez a hegesztő.Ő több gépet látott mint én . Nekem nincs igazán viszonyítási alapom, de ezzel most ki vagyok békülve.

Ennek a hegesztőnek ezzel a trafóval (és ahogy kinéz) nem szabad lenne talán elméletileg hegeszteni.
A vasmag csíkokból összeállított, és össze van hegesztve az össze tétélnél, de azt nem látom, hogy lapolással van-e összerakva.

Pár évvel ez előtt kipróbáltam egy pálcás hegesztő trafót bekötöttem a co-ba ,hát az nem működik egyáltalán.
Persze ezt én tudtam , de kíváncsi voltam a gyakorlatban milyen ez.

Igen teljesen publikus.
Már többen megépítették rajtam kívül is és még előttem is megépítette egy ismerősöm. Többnyire orosz oldalakon volt a kapcsolás és nagyon sok dokumentáció én ezeket lefordíttattam és az elektronika ki lett egészítve
ív stabilitását biztosító funkció - Arc Force
letapadás gátlás - Anti Stick
ív könnyebb meggyújtását segítő funkció - Hot Start
Hobbielektronikán nagyon sokat írnak ról és már nagyos sok változat készült belőle.

INverteres hegesztő

Előzmény: morfeus, 2016-09-14 16:04:39 [30683]

Érdekes egybeesés. Én is hasonlót csinálok .Kap a trafóm egy korrekt Hallos árammérőt és beépítettem egy 100 as encodert amivel a huzal előtolási sebességét monitorozom . A terv szerint egy Lcd kijelzős arduinoval a kijelzés
m/ min ben lenne . A feszültség mérésén is gondolkodom

Előzmény: jani300, 2016-09-15 08:56:15 [30741]

Közben kaptam T45 től egy magán levelet amelyben udvariasan felhívja a figyelmemet hogy helyesebb lett volna azt írni hogy "a kimenő feszültség a legkevésbé változzon. "
A válaszomban megindokoltam a szándékos elhanyagolás okát de úgy helyes ha itt korrigálom..
Lehet ezzel ( és az amnesztiával ) egy új tag bejelentkezését segítem elő , ezért én ezt ezennel meglépem

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2016-09-15 07:16:11 [30740]

Köszönöm a részletes leírást .
Én az első hegesztőtrafót az Ezermester leírása alapján készítettem . Kétoszlopos , pirimer csapolásokkal szanályozhatót . 74-76 körül lehetett ez is .
Persze picit nagyobbat , már akkor is mentem a saját fejem után
Megyek próbálgatni a co trafómat

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2016-09-15 07:16:11 [30740]

Amikor azt akarjuk csinálni hogy egy trafó kimeneti feszültsége a terhelőáramtól független legyen akkor szoros csatolást létesítünk a primer és szekunder között . Az ilyen ( legyen 1 f trafó a példa ! ) trafó vasa középen tartalmaz egy oszlopot és tőle jobbra és balra egy egy fél keresztmetszetű oszloppárt A legklasszikusabb példa a ( váltakozva befűzendő lemezzel kialakított vas . De ugyanez a Ei lemez váltott befűzéssel
Ha azt akarjuk hogy a kimeneti feszültség essen az áram növekedésekor akkor a csatolást csökkentjük . Az ilyen vas általában csak 2 oszlopos ( U alakzat ) és a fele primert az egyik oszlopra . a másik fele primert a másik oszlopra tekerjük A szekunderek pl a primerek fölött helyezkednek el . A csatolás tovább rontható ha az egyik oszlopon van a primer , és a másikon a szekunder
Az ilyen U alakú trafókat egy mágneses sönttel (a két oszlop között elhelyezve ) szabályozható U/I karakterisztikájúvá lehet alakítani . ( természetesen a gyújtófeszültség konstans marad hisz ott I = 0 )
A mai napig működik az életem első ( 1974 ) házi készítésű trafója U alakú maggal a fél fél primer / szekunder tekercselrendezéssel és szigszalaggal összefogott különböző vastagságú mágnes sönttel A sönt nagyságát az egymásra pakolt pakettek vastagságával lehetett szabályozni ( Ez a klasszikus hetra elv )

Előzmény: jani300, 2016-09-14 22:11:35 [30739]

Jó szórótrafó .
Próbáltam rákeresni , de nincsen korrekt találat .
Azt gondoltam szórótrafónak , ami szétszórja a levegőbe az erővonalakat .
Bocsi !

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2016-09-14 21:31:40 [30736]

A felépítése miatt nem alkalmatlan .
Nincsen benne légrés szerintem , de szét is vághatok egyet , mert leesett a marógép asztaláról és "kapott"
Van ugyanilyen felépítésű , tekercselosztású , teljesítményű 220/220 as leválasztó trafóm , jó sönt nincsen benne .
De akkor az is szórótrafó lenne ? Szerintem nem .
Tanultam a szórótrafókat én is , de szerintem már legalább 50 éve nem gyártják .
Szabályoztunk túl erős trafót soros primer fojtóval , nagyon jó volt vele hegeszteni , csak még plusz súly volt az 1 Kw os fénycső fojtó .

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2016-09-14 21:31:40 [30736]

Nem a jelleg görbéket vitattam , csak szerintem a fojtóban van az igazi különbség .
A trafók jelleg görbéje is más , de nem csak az a lényeg , legalábbis szerintem .
És nem vagy fű hozzá !
Leírtam néhány gondolatomat a témában , lehet bolondság , de eddig még nem tudtatok meggyőzni

Előzmény: svejk, 2016-09-14 21:24:25 [30735]

A hetrában mágnessöntös szórótrafó van eső karakterisztikával.A Co gépben ( a trafósról beszélek ) pedig feszültséggenerátoros ( klasszikus ) trafó sok primer megcsapolással . Egyenirányítás után annak a feszültsége az UI síkon egy közel vizszintes egyenes . A hetráé pedig egy eső bakhát ahol még az U = 0 hoz tartozó un rövidzárási áramerősséget is lehet értelmezni Azt kommunikálom hogy a Hetra vasának felépítése alkalmatlan ( még áttekercselés után is ) a CO zásra A fojtó létjogosultságát én nem vontam kétségbe .

Előzmény: jani300, 2016-09-14 21:10:21 [30733]

"Azon lehet elmélkedni hogy miért ilyennek kell lennie"

Igazad van ez sokkal fontosabb lenne, de sajnos én ehhez fű vagyok.
De hátha lesz aki elmagyarázza a két merőben más jellgörbe szükségességének az okát.

Előzmény: Frédi, 2016-09-14 20:58:58 [30731]

Hány százalékkal jobb a mai vasak "jósága" nem jut eszembe a megfelelő szakkifejezés . Keresni meg nem fogom .
40 éve a nudli co-k mostani trafója még 250 VA- es sem volt .(méretre)
100 Amper 20 Volton akárhogy is nézem 2000 Watt, és cosfit nem is számoltam .
A telítetlenséget is kétségbe merném vonni a mai alulméretezett , hőkioldóval védett világban !
Azt többször leírtam csak beszélgetésnek szántam ,
Persze hogy Svejk jól írta , de én más oldalról is nézem .
Ja és a réz terhelhetősége sem nőtt !
Csak a szigetelőanyagok hőterhelhetősége .

Előzmény: Frédi, 2016-09-14 20:58:58 [30731]

Nem elvi vitának szántam , csak azt írtam amit gondolok .
A két gép között az alapvető különbség akkor is a soros induktív fojtó .
Cseszhetné a co (co2) a jellegét a fojtó áramkorlátozása nélkül .
Sőt azt olvastam is , hogy a co "lelke" a jól méretezett soros induktív fojtó . Hogy egymás főlé vagy egymás mellé
teszem a tekercseket az csak a hatásfokot rontja szerintem , de jobban hűl .
Az erővonalak a vasban vannak .
De lehet ugyan arról beszélünk , csak más nézetből , más szavakkal .

Előzmény: ANTAL GÁBOR, 2016-09-14 20:46:58 [30727]

Hat, az nincs feltuntetve.

Előzmény: svejk, 2016-09-14 20:48:00 [30728]

Amit svejk leírt azok tények ezen kár vitatkozni.Azon lehet elmélkedni hogy miért ilyennek kell lennie. A telített vasmagú trafó alkalmatlan MMA hegesztéshez.Az ívgyújtáshoz nagyobb feszültség kell,de ha utána nem esik a feszültség fröcsköl mint az állat.Sőt a fojtó trafót sem illik telített vasmagúra készíteni.

Persze hiszek nekten,én nem ástam bele magam annyira.

Előzmény: svejk, 2016-09-14 20:18:28 [30712]

Nem fújja ki Csak kevesebb erővonal halad át arra .
Ezért teljesítmény szabályozás , le nem ég , mert túl van méretezve ehhez a teljesítményhez , rövdizár közeli üzem .
Pont ezt a rövidzár közeli üzemet nem engedi a co fojtója .
A többivel egyetértek .
De tényleg csak beszélgetünk , nem a tudásodat vonom kétségbe , azt régóta tisztelem .

Előzmény: svejk, 2016-09-14 20:37:56 [30724]

Tényleg működik!
300A 29 V
Majdnem pontosan ezek a paraméterek mennek nálunk.
(de a huzalátmérőtől nem függ??)

És ami érdekesség, hogy a gépeken 14V körül van a legkisebb beállítható feszültség, de ez lehet hogy csak véletlen egybeesés.

Előzmény: remrendes, 2016-09-14 20:32:57 [30720]

A mágnessöntös hetra gyújtófeszültsége konstans (az I = 0 pontban ) de a karakterisztikája a mágnessönt miatt eső jellegű . Ez azért jó mert a bevonatos pálcánál stabil munkapont alakul ki . Kb olyan mint egy forgólapátos szivattyú Q -H görbéje de a gyújtófesz után a görbén nincs annál nagyobb feszültségű pont
A CO záshoz ( én is ezt a köznapi kifejezést használom pedig a gáz valójában CO2 ) fesz generátoros üzem kell . Ott az áramerősségtől független a feszültség ( a síkon egy vizszintes ) A hetrából nem lehet ilyet kiszedni mert alapból szór a trafója . Oda egymás fölé tekert huzalok ( cséve ) és nem szórásra kifejlesztett vasmag kell ( Svejk írásában EI ) váltólemezeléssel vagy a klasszikus M mag .

Előzmény: jani300, 2016-09-14 20:31:46 [30719]

Az is lehet, hogy tévedek pár dologban, de majd kijavít aki ért hozzá.

Előzmény: svejk, 2016-09-14 20:38:35 [30725]

Ahhoz sem értek, csak mint érdekel.

Előzmény: remrendes, 2016-09-14 20:35:39 [30723]

Ez így igaz, terheletlenül az áttétel határozza meg a szekunder kapocsfeszültséget.
De ahogy elkezded terhelni a szekunder tekercset, az mintegy "kifújja" magából a mágneses erővonalakt és azok a shöntvason keresztül záródnak.
Ez miatt leesik a szekunder kapocsfeszültsége, eső, áramgenerátoros lesz a jelleg.

Előzmény: jani300, 2016-09-14 20:31:46 [30719]

En kiegyezek azzal, ha az elektromos reszet leirod a keszulek mukodesenek, szamomra is erthetoen

Előzmény: svejk, 2016-09-14 20:33:16 [30721]

Cs - Csak

Előzmény: jani300, 2016-09-14 20:31:46 [30719]

Sajnos a hegesztéshez mit sem konyítok, csak elektromos része érdekel.
Pl. még sosem volt a kezemben AWI cucc, pedig az elképzelésem szerint azzal hasonlóan kell dolgozni mint a lánggal.
Azzal pedig szerettem barkácsolni. De sajnos most nincs lánghegesztő apparát sem a közelemben.

Előzmény: PSoft, 2016-09-14 20:29:38 [30718]

Megtalaltam a feszultseg szamitasi kepletet 600A-ig.
U = 14 + 0.05 x I

Nem bírom megállni hogy ne vitázzak
A mágneses sönttel szerintem az áttétel nem változik , csak az átvitt teljesítmény .
És pont ezért nem csökken a gyújtófeszültsége , leszabályozva .
De a tévedés jogát fenntartom !
Cs kíváncsi vagyok a véleményedre , ebből a szemszögből nézve .

Előzmény: svejk, 2016-09-14 20:21:23 [30714]

Csak, jani300-at tudom idézni.

"Figyelem miket írtok tanulok belőle"

Sőt, el is rakom az "okosságok" nevű titkos helyre.:)
Nem is tudtam, hogy hegesztő szakmérnök is vagy!:)
Szervezhetnél valami......tanfolyamot is!

Előzmény: svejk, 2016-09-14 20:21:23 [30714]

Akkor inkább egy ma már bagóért kapható bevontelektródáshoz való invertert kell átalakítani feszültséggenerátoros üzemre.

Elvileg nem nagy kunszt, bár ezek a maiak már agyon vannak integrálva, hol van már a jó TL494-es meghajtóval készült elektronika.

Előzmény: jani300, 2016-09-14 20:23:27 [30716]

Tojnék én a jellegére
Csak ne kellene áttekerni a szekundert

Előzmény: svejk, 2016-09-14 20:21:23 [30714]

A feszultseget tudod allitani.
Az ellenallasod pedig az huzal es az alkatresz tavolsagatol fugg. Tehat a pontosabban a pisztoly tartasatol es a tovabbitas sebessegetol.
Az aramerosseg pedig ezekbol adodik.

Előzmény: laacika, 2016-09-14 20:11:39 [30708]

Márpedig de!
Igen is az EI magos trafó belső ellenállása sokkal kisebb is lehet így jobban feszültséggenerátoros lesz a gép.

A mágnesshöntös HETRA pont nem jó Co-nak, mert az elvéből adódóan áramgenerátoros jellegű.

Előzmény: jani300, 2016-09-14 20:18:02 [30711]

Na most akkor pont erre írtam volna a menetszám csökkentéses gerjesztés növelést , ha nem később olvastam volna ...

Előzmény: svejk, 2016-09-14 20:04:15 [30705]

Én meg túlságosan idealizáltam az elektromos részt.

A gyakorlatban árnyaltabb a kép és nagyon sok ismeretlenes az egyenlet, de amit Remrendes is írt hidd el úgy van.

Előzmény: laacika, 2016-09-14 20:11:39 [30708]

Figyelem miket írtok tanulok belőle .
Azért kérdeztem a fojtót , mert a co2 védőgázos és bevont elektródás kézi ívhegesztőgépek (egyszerűbbek ) trafói közt igazán csak a fojtó a különbség .
A co-k EI magra vannak tekerve ugyan , de ez nem akkora különbség szerintem .
Az egyszerűek mindkét esetben primer csapolással szabályoznak , de nagyobb fokozatban nem csak az áttétel csökken , de a gerjesztés is nő , ezáltal jelentősen is emelkedhet a teljesítmény .
Nos a teljesítmény emelkedés az ami nagyobb áramot is tudhat adott feltételek mellett szolgáltatni .
Erről nem írtatok .
De nehogy kötekedésnek vedd , én csak beszélgetek , lehet félreérthető a stílusom .
A mágneses söntös hetrát külön meg is néztem , nagyon jó lenne co trafónak .
De sajnos párhuzamos a szekunder nem soros
Köszi a választ .

Előzmény: svejk, 2016-09-14 19:49:53 [30701]

Nem tudtam, hogy az oveben TIG is van.

Előzmény: svejk, 2016-09-14 20:10:50 [30707]

Az igen, minosegi szerviz. En azert valasztottam a Millert, mert ugyanazert az arert kicsit tobb beallitasi lehetosege van es meg nem szinergikus.

Előzmény: svejk, 2016-09-14 20:09:52 [30706]

Aha,öszinte legyek?kicsit elvestettem a fonalat.

Előzmény: svejk, 2016-09-14 20:04:15 [30705]

Meg az AWI miatt.

Előzmény: remrendes, 2016-09-14 19:56:54 [30703]

Van egy hibás nekünk is, rapszodikusan újraindulgat.
A márkaszervíz kétszer elvitte, állítólag ott nem jelentkezett a hiba.
Vagy tápegység vagy alaplap, de nem tudják megmondani és csak úgy vállalnák hogy mi bukjuk be ha nem jót választanak elsőre.
Faca mi?

A két panel ára többszázezres tétel.

Előzmény: remrendes, 2016-09-14 19:59:00 [30704]

Eleve nem létezik olyan tápegység aminél a feszültséget és az áramot lehetne egyszerre szabályozni (nem korlátozni!)
Csak az egyiket lehet fixen tartani a másik adódik a terheléstől.
Ohm bácsi ezt már régen megmagyarázta.
U/R=I

Előzmény: laacika, 2016-09-14 19:30:17 [30700]