Jól sejtettem a 4562-ben hogy a telibe marás miatt más lesz a leváló keresztmetszet...
Tehát ha jól értem akkora a forgács szinte szimmetrikus 0-90 fok alatt szélesedő 0-ról 0,15 mm vastagságig, majd 90-180 fok alatt 0,15 mm-ről 0 mm-re keskenyedő sarló.

Talán egy 5-szörös előtolással számoltatva a CAD-bemn jobban látszanának a dolgok.
De természetesen így is köszönöm a fáradozást!

Előzmény: TROMF22, 2012-12-16 19:55:00 [4589]

Van egy rossz hírem, elfogytak az elosztogatható piros pontjaim.

Szép munka Uraim!

Mondjuk úgy , hogy "e-papiron" történt.

Előzmény: jani300, 2012-12-16 20:20:00 [4591]

Papíron ceruzával is megoldottad !

Előzmény: TROMF22, 2012-12-16 19:55:00 [4589]

Majdnem ezt a módszert alkalmaztam Saccolásra elég pontos lett volna ez is. Fénykoromban (de régen is volt) kiszámoltam volna rendesen, de most csak egy jó közelítést alkalmaztam

Kis elmozdulásnál a két színes terület közel azonos minimális eltéréssel. De a tényleges forgácsalak sem pont ilyen a szerszám folyamatos forgó és haladó mozgása miatt. Ennyi elhanyagolással könnyen "kiszámolható" az átlagos forgácskeresztmetszet. Persze teljes körre vonatkoztatva.

Ha ezt Tibor elolvassa... jaj nekem

Előzmény: svejk, 2012-12-16 19:13:00 [4586]

Svejk és talán más is szeretné látni, milyen a kérdéses esetben a forgács alakja.

Csináltam egy kis szerkesztést.

A paramétereket nem ismétlem.
Abból az állapotból indulok ki, amikor a szerszám már teljes szélességben dolgozik.

A forgácsoló él éppen kilép az anyagból.(0-fok)
A további fél fordulatban a levegőt szántja.
(0-180 fok)
Az előtolás viszont folyamatos, fél fordulat alatt 0,1 mm.

Ha az előtolás a 180-fok szerszám pozíciónál megállna, a tovább forgó szerszámnak
akkor is le kellene munkálnia a magenta színű sarló felületet.

Az előtolás persze nem áll meg, a második fél fordulatra is halad 0,1 mm-t a szerszám.

1/10 osztásonként jelöltem a szerszám helyzetét és hozzá rendeltem mindig a megfelelő előtolás szakaszt (0,02 mm) a középpont eltolásával.
A csúcspontokat ívekkel összekötöttem, és kialakult egy második sarló, cyan színnel.

Az egy szerszám fordulat alatt kialakult forgácsolt terület a kettő összege.

Segített a CAD és kiszámította nekem a területet: A = 0,89 mm2

A 6 mm szélességhez tartozó megmunkált ívhossz: i = D*3,14 /2 = 9,42 mm

Az átlagos forgács szélesség ebből ek = A / i = 0,89 / 9,42 = 0,094 mm

Ebből az átlagos forgácskeresztmetszet q = ek * f = 0,094*6 = 0,567 mm2

A svejk féle bükkfa korrigált forgácsolási ellenállásával a forgácsoló erő:

Ff = ks * q = 57 * 0,567 = 32,32 N

P = Ff * vker = 32,32 * 3,14 = 101,5W > 96W (TIBOR45)

Ha nagy vonalúak vagyunk akkor ez közel logarléc pontossággal egyezik.

(elnézést, de a máshol már kiszámolt rész eredményeket és a mértékegységeket nem mindenütt írtam ki)

Előzmény: svejk, 2012-12-16 19:13:00 [4586]

Akkor Szalai Gyuri excel táblázatának többi része használható?
#a 4562-ben már gyanús volt nekem is, még ha elsőre rossz felé indultam is.
Szerencsétek, hogy most e három napon alig értem rá )

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-12-16 09:15:00 [4582]

Találtál valami irodalmat is, vagy a forgácsoló irodalom egyszerűen nem ismeri az 1 élű marót?

Előzmény: Rabb Ferenc, 2012-12-16 08:49:00 [4581]

Én ma az autópályán hazafelé már azt terveztem, hogy befogok egy ceruzát a marómotorba excenteresen és kis fordulaton, jónagy előtolással kirajzoltatom a forgácsot milliméterpapírra, aztán megszámolom hány kocka kereül a rajz belsejébe )
No jó ez csak vicc volt, de nem lenne kivitelezhetetlen.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2012-12-16 08:49:00 [4581]

Ez jó hasonlat! )

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-12-15 22:09:00 [4575]

Nem választottam én a marómotort, csak úgy hevert velem szemben a piacon a földön.
Egymásba szeretni egy pillanat műve volt.
Gondoltam ha az asztalosoknak jó volt 20 évig fát marni, csak nekem is jó leszt Nyák-ot fúrni.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-12-15 21:53:00 [4573]

Örülök, hogy Neked sikerült. Közzétennéd a formulát, ami a helyes eredményre vezetett?

Előzmény: Rabb Ferenc, 2012-12-16 08:49:00 [4581]

Hidd el ezzel többet tanultál, hogy némi segítséggel elgondolkozva Te jöttél rá a helyes, közelítő közepes forgácsvastagság meghatározására ennél a marásnál. Gratulálok!

Előzmény: Rabb Ferenc, 2012-12-16 08:49:00 [4581]

A képlet folyamatos forgácsleválasztásnál jó, pl esztergálásnál. Egyélű marónál a forgácsalak leginkább egy sarlóra hasonlít. Igaza van Tibornak, hogy erre nincs univerzális képlet - marad a számolás. Ezt tettem én is. És ennek a végeredményét jelentősen változtatja a vágóélek száma, és az előtolás (forgácsvastagság) és a vágósebesség

Jelen esetben (6-os egyélű maró 2000mm/p előtolással, 10000f/p) az átlagos forgácskeresztmetszet kb 1/3-a a folyamatos forgácsénak. Tehát a szükséges teljesítmény is csak ennyied része az először általam számoltnak

Ebben tévedtem első felindulásomban. Tibornak jár(na) a piros pont, ha nem rejtélyeskedik, hanem az első hibás hozzászólás után ezt elmondja. De Ő nem így szokott oktatni. Viszont győzött a DOS-os progija. Gratula hozzá

Előzmény: svejk, 2012-12-15 21:47:00 [4572]

No látod ... ? Rögtön feltételezel, ugyanis én nem lebecsültem, hanem a sebessége miatt örülök a számítógépeknek többek közt.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-12-15 22:45:00 [4579]

Aki a logarlécet nem becsüli, a számítógépet nem érdemli!:)

Előzmény: elektron, 2012-12-15 22:31:00 [4578]

Meg még szerencse, hogy nem is logarléccel kell integrálni.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-12-15 22:03:00 [4574]

Örülök, ha kedvet kaptál a potméteren kívül a számolgatásra is.:) Helyes forgácsolási P eredmény nélkül nehogy ma elaludjál!:))))

Előzmény: KoLa, 2012-12-15 22:24:00 [4576]

Szia Tibor! ezért kell a cnc gépekre az a bizonyos potméter, az előtolásra! csiga vagy nyuszi! ez itt a kérdés:)))
Egyébként szépen megfogalmaztad a problémát, szinte értem én is!

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-12-15 22:03:00 [4574]

Egyébként ez a marás analóg módon egy picit hasonló feladat, mint amikor egy tirisztoros, triackos áramkörrel fázishasítást csinálsz, és kiszámolod a hasznos P. Először csak Ohmos fogyasztóra számolgass, aztán majd jöhetnek az induktív-kapacitív tagok is.:)

Előzmény: svejk, 2012-12-15 21:47:00 [4572]

György korunk hibájába esett, elkápráztatta magát a csicsavilág szépségével, és ezzel pótolta a szakszerűséget.
Univerzális képletek ritkák, elvek vannak, és abból peremfeltételek mellett születhetnek közelítő képletek, én is tanultam ilyenek még a gépészeti szakközépiskolában, amikor a marást oktatták elméletben és gyakorlatban a tanműhelyben. Aztán picit kitágult a világ Newton matematikája kapcsán később, mert itt már nem kellett képletet megtanulni, megjegyezni, elég pár fontos függvény megismerése, és az integrálás megold szinte mindent.

Előzmény: svejk, 2012-12-15 21:47:00 [4572]

"Nekem sosem volt szükségem forgácsolási teljesítmény számolásra"
Akkor mi alapján választottál marómotort? Csak gyakorlati saccra? Az is jó, de Te ettől már komolyabb szakember vagy, hiszen utána ezalapján fogod a villamos főorsó hajtást is méretezni vagy kiválasztani. Azaz nagyon is fontos, hogy tudjál számolni forgácsolási P-t, itt kezdődik minden. És a sort lehetne folyatatni, hiszen a mechanika méretezéshez is kellnek erők, igénybevételi nyomatékok.

Előzmény: svejk, 2012-12-15 21:22:00 [4566]

Ha nincs univerzális képlet akkor Szalai György honnan vehette?
Az csak egy bizonyos marófajtára alkalmazható?

Sejthetően itt tévedett a számításban Szalai és Rabb fórumtársunk?

Ne szórakozzál már velem, tessék gondolkodni, hiszen kb. végtelen verziójú lehet a forgács alakja a marásoktól függően, és erre univerzális képlet nincs. Viszont integrálhatsz egy adott esetre 0 és 360 közt a szerszám egy pontjának pályája mentén, és akkor már kész is egy adott feladatra.

Előzmény: svejk, 2012-12-15 21:22:00 [4566]

Na most már kiszerkeszthetné valaki hogy is néz ki esetünkben a forgács alakja!

Előzmény: jani300, 2012-12-15 21:23:00 [4567]

Végre egy okos gondolat ..... A szerszám itt egy ideig levegőt hasít, azaz itt X ideig nulla a P, hiszen ekkor forgács se keletkezik!

Előzmény: jani300, 2012-12-15 20:54:00 [4564]

Való igaz!
Akkor mégis jó lehet a Ek=Ez egyélű esetében.
Hajrá, keressük tovább a hibát az excelben.

Előzmény: jani300, 2012-12-15 20:54:00 [4564]

"fogásvastagsággal odébb van" helyett egy fordulatra jutó előtolással odébb van . De mivel teljes átmérőn dolgozik ,maradhattam volna inkább csöndben is .

Előzmény: jani300, 2012-12-15 20:54:00 [4564]

Nekem sosem volt szükségem forgácsolási teljesítmény számolásra, most is csak segíteni akartam a kísérlettel a megértéshez.

Azért az alábbiakat én nem nevezném ténynek:

"A közepes forgácsvastagság sok mindentől függ,
(előtolás, marás típusa /palást, vagy homlok/
maró fogszám, átmérő,...). "

Ha ott lenne két-három konkrét eset akkor az lenne.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-12-15 21:05:00 [4565]

Hogy finoman fogalmazzak, érdekes dolgokat is írkász....
Ezzel szemben emlékeztetnélek a tényre, ami a Képletek, számítások topikban van:

© Tibor45 2007. máj. 19. 19:35 | Válasz | #7

F=k*hk*f
ahol:
- F főforgácsolóerő (N)
- k fajlagos forgácsolási ellenállás (anyagtényező) (N/mm2)
- hk közepes forgácsvastagság (mm)
- f fogásvétel (mm)

A közepes forgácsvastagság sok mindentől függ,
(előtolás, marás típusa /palást, vagy homlok/
maró fogszám, átmérő,...).

A P pedig erő szorozva a forgácsolási sebeséggel.
Ezeket a dolgokat aztán ismételten leírtam, utoljára a Robsy topikban pár évvel ezelőtt.

Nagyon sajnálatos, hogy 5 év alatt a fentiek alapján helyes P marási eredményt alig volt, most se jönnek a példád kapcsán.

Előzmény: svejk, 2012-12-15 18:40:00 [4561]

Nagyon nem akarnék belefolyni ,de egyélű maróval dolgoztál azt írtad . Míg még egyszer oda fordul az él ugyanazon pontra az már egy fogásvastagsággal odébb van . Nem nulláról indul . Remélem nem írtam már megint hülyeséget .

Előzmény: svejk, 2012-12-15 20:42:00 [4562]

Az excelbe beszúrt kép alapján is Ek kisebb mint Ez.
Azt se feledjük a kísérlet során "telibe" marás történt, nem is tudom milyen az ilyen forgácskeresztmetszete.

Előzmény: svejk, 2012-12-15 20:42:00 [4562]

Nézegetem ezt az Excel táblát...

Az első bekezdésben az egy élre jutó előtolás (mm/él) jele :e (alsó index)z, a második bekezdésben már: e (alsó index)1

De nem is ez a baj, hanem azt nem értem hogy ha 0,2 mm az egy élre jutó előtolás, akkor a közepes forgácsvastagság, hogy lehet 0,2 mm?
Az anyagba folyamatosan halad a maró, azaz 0-ról növekszik a forgács vastagsága.

Előzmény: Szalai György, 2012-12-15 08:21:00 [4539]

A #4492 írásom és mérésem lényegében egy felkérés volt, hogy valaki ugyan tanítsa már meg az emberekkel konyhanyelven, hogy is kell ezt kiszámolni.
Szalai György ebben élen jár, neki jár a piros pont, még ha téves is a számítás.

Még a végén megint magamtól kell rájönni erre is. (
De már az is segítség, hogy a végeredményt tudjuk...

No a végére értem az olvasásnak, nincs is akkor bál, csak a szokásos. )

Összefoglalva, a mérés biztos jó volt.
Tibr45 biztos jól számolt.
Ha Rabb Ferenc és Szalai György ugyanazt a hibásnak vélt eredményt kapta, akkor lehet az alapképletük rossz.

De miért kell a rossz eredményt a "csicsára" fogni??

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-12-15 08:24:00 [4540]

Szép munka!

Előzmény: Szalai György, 2012-12-15 08:21:00 [4539]

Ott a piros pont!!
Valóban, nem jól van beállítva a PID-em a szervom és üresjáratban kissé "túlhatározott" a pozíciótartás. Ez hallatszik a hajtás hangján is.

Előzmény: tiggersoft, 2012-12-14 19:05:00 [4531]

6-osmarónak kb. 18 mm a kerülete, tehát 18 mm tesz meg az él egy fordulat alatt.
Azt írod 30-70 m/s az ideális.
Akkor 30000:18=1666
1666*60=99960
Legalább 100ezres fordulat/perc lenne az ideális??

Vagy ezt a forgácsolási sebességet nem így kell számolni?

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-12-14 19:03:00 [4530]

Én szívesen kísérletezek, hasznos dologra úgysem használom a gépet.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-12-14 18:54:00 [4526]

No most én sorban elkezdek mindenre válaszolni, lehet nem sok értelme lesz mert úgy látom áll a bál.

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-12-14 18:54:00 [4526]

Én kezdettől fogva, 7 éve "leereszkedtem", hogy a Te szavaiddal éljek (bár ez a kifejezés nem tetszik nekem!), és kellő műszaki alázattal, korrektséggel, objektivitással próbálok ezen a Fórumon segíteni szerény tudásom alapján. Legfeljebb Benned is kialakult egy torz, téves előítélet velem kapcsolatban, ha mást gondolsz rólam, bánom is én.

Mellesleg:
"© svejk 2012. dec. 13. 21:39 | Válasz | #4495
6-7 fórumtársról biztosan tudom, hogy secc-perc alatt ki tudják számolni, kérdés mikor olvassák "

No akkor várjunk még egy kis "secc-percet" a másfél nap után, Ők mit fognak kiszámolni.

Egyelőre a tény az, hogy én 57 N/mm2 k-val számolva pont azt hozom ki a csicsavilág nélküli DOS-os forgácsolási teljesítmény méretező progimmal, amit Svejk kimért. A topikomban 3 éve folyamatosan találsz hasonló számításokat, amiket bemondott technológiai adatok alapján Fórumozóknak konkrét példáikra kiszámoltam, és a végeredményt közöltem.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2012-12-15 13:32:00 [4553]

Ereszkedj már le egy pillanatra a pórnép közé, és világosítsd meg az elménket. Aztán ha már mi is még jobban megismerjük végtelen hibáinkat, akkor még nagyobb csodálattal adózunk nagyságod előtt.

Konkrétabban fogalmazva: mi a picsát basztunk el számolásban?

Előzmény: Törölt felhasználó, 2012-12-15 13:20:00 [4552]

"Lehet, hogy az elmélet és a valőság is csak a végtelenben talélkoznak?"
Nem lehet, ha jól számolsz, akkor ki kell jönni a helyes eredménynek. A rossz képleten a csicsavilág se segít. Kicsit még nézegessétek, gondolkozzatok, hol lehet a hiba a számításotokban.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2012-12-15 09:30:00 [4543]

Szia! Nagyon jó amit csináltál! Mi is (fások) szoktunk ehhez hasonló dolgokat számolni, kivéve a teljesítmény. Illetve mi még számolunk ciklois íveket is, e= l x z x n/1000
l = ciklois ív hossza
e = előtolási sebesség
z = működő élek száma
n = fordulatszám

Ebből lehet számolni a felületi finomságot, fánál azért más a helyzet, gondolom fémnél ilyet nem igazán számolnak.
Egy észrevételt azonban tennék, és nem bántásból:
Van az utolsó előtti képlet, ahol a kerületi sebességet számolod. A kerületi sebességet (forgácsolási sebesség)m/s-ban adjuk meg. Ott szerepel mindkettő mértékegység.
Amúgy gratulálok, igen sok munkád lehet benne..faiparban is tudjuk használni...

Előzmény: Szalai György, 2012-12-15 08:21:00 [4539]

Ne keress ideológiát az eltérésre! Az okát kérdezzük meg inkább Tibortól. Márcsak azért is - mert mint már oly sokszor leírtam - az Ő képletei alapján számoltam (Robsy topik #892) És dekára azt az értéket kaptam, mint a Te programoddal. Vagy Te is innen vetted az alapképleteket? De akkor Tibor mivel számolt? Tán azzal, hogy senki nem számol utána? (Bocsi)

De mégis hogyan jött ki neki a 96W???

Kedves Tibor segíts megfejteni ezt a bizonyára csak látszólagos ellentmondást!

Előzmény: Szalai György, 2012-12-15 10:47:00 [4548]

korrekt mérés sem elképzelhető.

Valószínűleg ott lehet a kutya elásva, hogy ˆ Tibor45 elmélete nagyon más, mint az enyém. Mivel neki ez a kenyere, nekem meg csak játék, ezért Ő az, aki kettőnk közül nem engedheti meg magának a tévedést. Tehát én, ebben az ügyben, feltétlenül neki hiszek magammal szemben.
De mikor kedvet érzek hozzá, akkor igyekszem tisztázni magamnak az összefüggéseket, ellopni kis tudásmorzsákat innen-onnan és valami rendszerbe foglalni őket.
Abban osztom ˆ svejk véleményét, hogy egy empirikus (tapasztalati) úton megszerzett, mért eredmény, az elméleti számítással szemben, közelebb van a valósághoz, akkor is, ha nem tudjuk az okát. Csak hát számomra, az elmélet alapos ismerete nélkül, korrekt mérés elképzelhető.

Előzmény: Rabb Ferenc, 2012-12-15 09:30:00 [4543]

Úgy néz ki, most jó...
De, ez ellen nincsen orvosság?

Előzmény: n/a (inaktív), 2012-12-15 09:42:00 [4546]

Én is így jártam!
A nyelves link az OK!
Valaki már megint baszakodik!

Előzmény: rferi, 2012-12-15 09:35:00 [4544]