A kV-os rész mint a motor gyújtás tehát nem vészes. A munkafeszültség már a veszélyes kategóriába tartozik, de azért ki van az találva, hogy normál használat esetén nincsenek érinthető alkatrészek, Szerintem a tűzveszély, égési sérülés és a kötőhártyagyulladás a reálisabb veszélyforrás.
Szűrőkört mindenképp alkalmazzatok az egyenirányítók irányába, ha utólag épül bele a HF gyújtás! Én az inverteremből a gyári gyújtást kivágtam a panelból és készítettem bele saját gyújtáspanelt. A végeredmény folyamatos fő ív és azonnali gyújtás! koppintós awiból HF gyújtásos esetén a mindenképpen le kell szűrni a gyújtófeszt az inverter felé! Kínai plazmavágókhoz pedig alapból legyen 5-10db új dióda kéznél, mert nem szeretik ha gépi üzemre vannak használva!
jani300 | 12257
2019-02-09 13:57:00
[2473]
Megfertőztetek ,kutakodtam az éjjel ,itt egy pilot os trafó rajza . A pilot áramot ügyesen a váltó oldalon kapcsolja . Abban teljesen igazad van hogy cnc nél elférne a hídon a kis HF hf panel és a becsatoló tekercs is .
Rutinos felhasználók írhatnának pár szót a lámáknak a használat gyakorlati érintésvédelmi vonatkozásairól. Nekem ami 12V felett van, az durungfeszültség, így kissé ódzkodva nézegetem a röpködő kV-okat. Hogy kell plazmavágás közben az agyonveretést elkerülni?
Csikarc | 5045
2019-02-09 13:33:41
[2471]
Kapaszkodj meg - nekem ugyan nem jutott Zsiguli csak Wartburg gyújtás trafó de az is komoly szikrákra volt képes !
Én elsőre a saját eszemtől a markolatba helyezném el a gyújtótrafót, minél közelebb az elektródához. Talán még a kifelé menő zavar is kisebb lenne. Ma már a szigetelőanyagok fejlődésvel nagyon piciben létezhetnek ilyenek, lásd: az autókon a gyertyapipával egybeépített trafók.
Persze sok fajta táp létezik ami előállítja az alapfeszültséget amelynek azért feltétele , hogy át tudja ütni a szikraköz közötti távolságot . Ezek a Tesla körök tudomásom szerint 250-300 kHz között működnek . Még hozzátenném , hogy nem mindig tesznek becsatoló tekercset . A jelenleg általam használt plazmavágó eredeti HF-es gyújtóköre is direktbe rá volt kötve a pilotvezetékre ill. a munkakábelre .De mint írtam én már sok fajta megoldással találkoztam . Ha érdekel valakit még van a padlásomon vagy 5 darab TW 400-as adapter panel amit lefényképezhetek .Ott direktbe van rákötve a hálózati 230 V és tirisztoros szaggatóval van megoldva a rezonáns kör . Azon például 2 ferrit rúd van de sajnos rajzom nincs róla .
Szerintem nincs jelentősége . Mondom ezt úgy , hogy (gondolom már unjátok )bontottam pár TW 400-as awi adaptert és az azokban lévő hatalmas becsatoló transzformátornál csak egyetlen árva szál laza hurok volt a primer tekercs ,pontosabban 1+1 mert két darab 3 oszlopos ferrit maggal készített trafó volt egymásra csavarozva .
Az előbbi ferritmagos becsatoló tekercs van Deffent Zoltán plazmaforrásában is.
De nem lehet hogy mi itt félrebeszélünk mint a sebesült katona és ez nem is Tesla tekercs hanem egy sima becsatoló trafó és nincs köze a tesla alapját képező rezonáns dologhoz?
Az áramforrásban 200-300 V párszor 10 kHz-es négyszögfeszültség helyből rendelkezésre áll az áramforrásban. Deffent Zoltán képen ott látni a sokszorozót ami a kondik és diódák számából ítélve négyszerező. Ez már helyből több mint ezer volt, és még ott a becsatoló tekercs kb. 1:2-es áttétele.
Tehát lehet rezonancia hókuszpók nélkül is összejöhetne az átíveléshez szükséges feszültség.
Idegesít az a ferritrúd a tekercsben no... szó szerinti tesla tekercset csak légmagosban hallottam.
Ha nem is azzal de biztos tuningolható lenne. No persze ott van Csikarc esete, tehát figyelni kell a munkakábel szigetelésére is. Ja és mindjárt a fejedre koppintok.
Nincs légrés a vasmagokon hanem laza csatolású a tekercselése a trafóknak így biztosítva van az eső jelgörbe ( nem volt helyes kifejezés a szórótranszformátor).CO2 hegesztőnél fontos a fojtó tekercs mert rövidzárlati cseppátmeneteknél korlátozza az áramot(csökken a fröcskölés + nem melegszik túl a főtrafó) de plazmavágónál ha 3 fázisú a transzformátor akkor nem is nagyon használnak fojtótekercset .Nem jó a túlgerjesztett transzformátor sem . Amúgy az ötletem már régen megszületett és erősítette a gondolatom például egy Thermal Pack 5XR-es gép amalyben két különböző főtrafó van elhelyezve és cnc gépről is lehet a teljesítményét szabályozni . Pár képet készítettem anno róla . Azon is jól látszik a laza csatolású tekercselés .
Mit értesz szóró transzformátor alatt ? A vasmag kialakítás az szerintem nem lényeges , nem feltétlenül használnak minden trafóban E-I vasmagot . Ha van légrés a vastestben akkor szóró jellegű a fojtó trafókat is így készítik . Nem tudom a mai trafókban van e légrés a lemeztestben . Az eső jelleggörbét a trafónál egyszerűen alul méretezett vasmag keresztmetszettel is el lehet érni . A tekercselő huzal túlméretezésével maximum a túlgerjesztett vasmag melegszik . Áram korlátozásra ott a fojtó , a teljesítményt más módokon szabályozzák állítják . Írod sok hegesztőt bontottál ,kíváncsi vagyok van e a vasmagokban folyamatos légrés . A mai csutkázó világban ez szerintem nem egyezik a végtelen kispórolás szemléletével .
De most eltérek a HF-es gyújtás témától . Szeretek kísérletezni és emelni szeretném a plazmavágóm teljesítményét . Régi gondolatom , hogy kipróbáljam a párhuzamosan működtetett plazmavágó transzformátorokat de nem a "szokványos" megoldással . A svéd csavar ott van a gondolatomban , hogy az alap áramforrás a hagyományos 3 fázisú eső jelgörbével rendelkező plazmavágóm lenne . Ez elvégezné a fej gyújtásának a feladatát .Viszont a nagyobb áramú vágáshoz (pld. 160A ) a gyújtást követően még a fejre rákapcsolnák egy egyenes jelgörbével rendelkező 3 fázisú trafóval előállított kb. 120-130 V 140A teljesítménnyel megáldott DC áramot . Persze elsőre kisebb teljesítményűvel próbálnám ki és persze mérni az áramokat is . Gyári gépekben láttam párhuzamosan működtetett különböző teljesítményű főtrafót beépítve de ott hasonlóak voltak a transzformátorok jelgörbéi . Ezen azért gondolkodtam el mert az egyenes jelgörbével rendelkező transzformátorok sokkal jobb hatásfokkal működnek mint a "szóró" transzformátorok + könnyebben tudnék megfelelőt szerezni .
Csikarc | 5045
2019-02-09 07:13:33
[2456]
A Tesla körhöz elég három darab "alkatrész" és működik . A feszültség sokszorozó már túlbonyolítja . Én készítettem pár saját verziót is belőle : egy rovarcsapda 230/3000 V-os trafó + egy egyszerű szikraköz + egy nagyfesz kondenzátor . A becsatoló tekercs pedig egy 2:1-es áttételű U57-es sorkimenő ferritre tekercselt trafó (mely a videón is látható).
Nem mindig Tesla kört használnak HF gyújtásra .A szikraköz állítással csak hangolod a Tesla kört . Ha növeled a távolságot akkor csökken a frekvenciája ugyan de hosszabb ideig töltődhetnek a nagyfeszültségű kondenzátorok azaz nagyobb lesz a szikra energiája (persze csak addig az értékig míg el nem éred a kondenzátorok maximális töltöttségi állapotát ). Sajnos már töröltem a fényképeket a számítógépemről a bontott Kemppi AWI hegesztőgép gyújtóegységéről ,no azok "szikramentes" megoldásúak voltak .Én sajna nem tudtam használni őket mert a tápigényük 70-80 V körüli 30 kHz-es AC volt (inverteres gépek voltak).
Nem plazmavágó de kissé ide tartozik : van egy Esab TIG aid em . Aid= segítség ,támogatás ( angolul )
Nagyon JÓ ... Egy klasszikus szikraközös Tesla . A primer oldal feszültségét egy tirisztoros gyújtást utánozó kapcsolás szolgáltatja ( de a kapcsolóeszköz agy egy nagyfesz tranyó ) Kondi feltölt kb 250V ra majd a betárolt energia rásül a hagyományos ( Zsiguli) autógyújtó trafóra . A szekunder feszültség 1 nano 3kV os kondit tölt és ha a feszültség meghaladja a szikraköz átütési feszültségét akkor az átüt. A szikraköz egy autó gyújtó gyertya , de a kampós elektródarészt azt leköszörülték ( körkörösen bárhova szikrázhat ) Egy nagyobb méretű légmagos tekercs ( fejből n= 40 menet ) majd egy vastag drótból egy kb 10 menetes becsatoló ( a hegesztőáram átfolyik rajta ) . Természetesen a hegesztőrész felé nagyfrekit rövidre záró kondi. Atombiztos . Azt hiszem a táramban le is van rajzolva ( és van ott még hasonló Esab megoldás is )
Fizikailag elég nagy méretű de minden műgyantába kiöntött változatot megver , mert a nagyfesz előállítója egy 100 éve kiforrott autógyújtó trafó . A 30 kV os kondit pár darab kínai ( kék ) tárcsakondiból össze lehet rakni . A 250 V ot nálam egy trafó szolgáltatja ( egyenirányítás után )
Ugyanazt a feszültséget használják szerintem . Nekem is a plazmában 3000 V van feltranszformálva 6000 V-ra . Bár mostanában bontottam AWI-s gépeket és azokban egy-két menet volt a primer (3000 V) és 10-12 menet a szekunder (becsatolóról van szó ).
Jól gondolom hogy valami ilyesmi az a HF egység ? Gondolom a TIG is ugyan az mint a plazmavágóé . Tényleg megfertőződöm A tig miatt érdekelt ez már régebben is .
Itt valószínű egy jól beállított Tesla körről van szó. Vagy nem is biztos, hogy Teslás.
Valószínű a Tesla tekercseseket nevezték el HF-nek, hiszen ezek mennek 2-3 MHz-en és a tesla tekercs működéséből adódóan természetesen több tíz kV a kimenetük.
Igenis meg nem is . Eddig valahogy heti rendszerességgel összejön valami gixer . Most már jól működik az egér is de most, hogy növeltem a HF teljesítményét hát a billentyűzet fagyogat le !
Én is biztos sok hülyeséget leírtam a két nap alatt- a fórumos tízenpár évemről nem is beszélve- de csak így tudok előre menni mert látod aki ért hozzá csak hallgat.
Anno KisKZ írta, hogy nem olyan hülye ő mint amilyeneket kérdez, de a hülyének sokkal hamarabb segítenek az emberek Igaza volt, ez már bebizonyosodott itt párszor.
Igen, ez az. Ezt meg talan beszeltuk is regebben. De a kolleganak a HF-es gepevel (amiben svejk szerint feszultsegsokszorozas is van), megis kopogtatnia kell a munkadarabot.
De legalább nagyon látványosan előhozta a hibát . Amennyiben meg az ember ha már be tudja határolni a hiba helyét , okát akkor könnyebb helyzetben van . Eddig csak nyavalyogtam magamban mert érdekes módon néha jó volt néha nem . Persze érdekes módon a kézi munkakábellel mindig határozottan és könnyedén gyújtott csak én betudtam annak , hogy a cnc 10 méteres ostora hurokban vezetve biztosan nagyobb ellenállást képez a HF-nek és ezért vacakol . Elsőre megbontom az árnyékolást mert nem nagyon fűlik a fogam egy kiszereléshez ill. másik vezeték befűzésére az árnyékoló harisnyába , csőbe .
Ez az amit nem mertem leirni, hogy talan beallitas, meretezes kerdese. Itt egy HF gyujtasi (de nem pilotos) Stahlwerk plazmavago videoja. 2:50-nel lehet latni, hogy huz at a munkadarabrol az iv a fuvokara.
A mozgó elektródánál mindenképp kell pilot vezeték és nincs szükség HF-es gyújtásra mert "ívet húz" a fejen belül az elektróda mikor hozzáér a fúvókához ill. a levegő nyomás hatására hátramozdul azaz eltávolodik a fúvókától . Míg a fix pozícióknál a pár mm-es távolságot a elsőre a a HF nagyfeszültsége hidalja át amelyen már fel tud hízni a plazma fáklya ( vagy nem mikor elfújja a levegő ereje). A gép üresjárati 210-350 V-os DC feszültsége erre nem még képes már mint a pár mm-ert "átütni".
Én még azt is el tudom képzelni, hogy a komoly gépekben az áramtól és egyéb tényezőktől függően menet közben is változtatják a levegőnyomást. A védő vagy kevertgázosokat nem is említve.
Egyébként biztos olvastad akkor azt is, hogy a levegőnyomástól is sok minden függ, pl. akár el is olthatja a pilotívet és azért lesz bizonytalan a gyújtás.
Ezeknél az olcsó cuccoknál csak egy mínusz főáram megy a munkakábelben (no meg a kapcsoló két vezetéke de az most nem érdekes)
A pilotívnek a fúvóka és wolfram(végű) elektróda közt kell kialakulnia. Mivel a fúvóka alapban nem csatlakozik sehova így nem tud a pilotív sem kialakulni.
Ez a Tesla tekercses becsatolás nagyon ötletes, spórolós de nem talán veszi fel a versenyt a komoly nagy energiájú külső pilotáramkörökkel.
Egyébként lehet hogy ezeknél is lehetne olyan beállítást találni, hogy elég lenne csak közel rakni a fúvókát és a gyújtófeszültség átugrana az elektróda-fúvóka-munkadarab útvonalon.
Nincs a pilot áramnak vezeték a munkakábelben (+ mellékesen még megtakarítanak jó pár alkatrészt is ). Talán még idetartozik a téma : mostanában emlegettem , hogy gyújtáskihagyási problémám volt a cnc gépemen . Újítottam és nagyobb teljesítményű HF-es egységet szereltem be . Rövid ideig örülhettem az eredménynek mert ma élesben előhozta a valós problémát . Egy rövid ideig tökéletesnek tűnt az ötlet aztán teljes gyújtáskimaradás !!Aztán próbagyújtás közben véletlenül a tekintetem az energialánc felé tévedett ... mintha káprázna a szemem ... vékony füst szál felfelé az energia lánc a hídhoz kapcsolódásánál !(Kis anyázás , szitok szavak hangos megnyilvánulásával .)Nosza , odaálltam a vélt füst közvetlen közelébe és fogtam a porfis hosszú nyelét amivel elértem a gépen a próbagyújtás nyomógombját és benyomtam a végével . Majd lecsücsültem ! Az energialáncban az ostor mint egy ledes kis lámpa tökéletes világított az árnyékoló harisnyán keresztül is jól látható fényerővel !Olyan helyen ütött át a nagyfeszültség ahol már nincs mozgásban az ostor azaz fixen rögzített helyen + még más vezeték és műanyag cső is takarta .Holnap bontom ki de előtte készítek majd róla videót mert nagyon látványos (bár eddig nem vettem észre ) és tanulságos is lehet .
Szerintem a pilot az nem más mint a segédív amivel begyújtod a főívet.
pl. nagy, de kis gyújtóáramú thirisztoroknál is alkalmazzák a pilot elnevezést, ami nem mást takar mint hogy belül van egy kisebb thirisztor ami adja a nagyáramúnak a gyújtást.
Én még csak két napja foglalkozom ezzel de az már egyértelműen világos, hogy nagy a keveredés, ennél a technikánál is gyorsabb a fejlődés mint az oktatás.
Jó én csak üldögélek itt ,olvasgatok és gyűjtöm az infót Volt már itt erről szó apránként , elszórva , de nem igazán fogott meg annyira hogy beleássam magam . De lassan megfertőződöm én is , bosszant ha nem értem
Szeirntem nem. Igaz en csak az angol kifejezesekkel vagyok valamennyire tisztaban. Nehany honapja sokat gugliztam ezzel kapcsolatban. Amit svejk plazmasugaras vagasnak nevez, hogy nem kell kontakt a munkadarabbal a gyujtashoz, azt szoktak Pilot neven emlegetni. Ebbol van ugye a HF startos verzio es a Blowback startos, utobbi a mozgo elektrodas inditas. Mint nemreg itt kiderult HF-es inditasbol is 2 fele van. Aminel van magasfeszultseg es aminel nincs?
2019-02-09 14:45:38
Aztán próbagyújtás közben véletlenül a tekintetem az energialánc felé tévedett ... mintha káprázna a szemem ... vékony füst szál felfelé az energia lánc a hídhoz kapcsolódásánál !
(Kis anyázás , szitok szavak hangos megnyilvánulásával .)Nosza , odaálltam a vélt füst közvetlen közelébe és fogtam a porfis hosszú nyelét amivel elértem a gépen a próbagyújtás nyomógombját és benyomtam a végével . Majd lecsücsültem ! Az energialáncban az ostor mint egy ledes kis lámpa tökéletes világított az árnyékoló harisnyán keresztül is jól látható fényerővel !Olyan helyen ütött át a nagyfeszültség ahol már nincs mozgásban az ostor azaz fixen rögzített helyen + még más vezeték és műanyag cső is takarta .Holnap bontom ki de előtte készítek majd róla videót mert nagyon látványos (bár eddig nem vettem észre 