Akkor azért tud sokkal gyorsabban dolgozni egy RF co2 lézer, a sima üveg co2 lézerhez képest mert sokkal jobban van fókuszálva, és így sokkal nagyobb az energiasűrűsége?
A tapasztalat azt mutatja, hogy mégsem, lehet, hogy a lézer sugár átmérője nem ugyanaz, a Coherent/Synrad/Universal 0,05mm a kínai meg 0,3-0,5mm? Azért a Berner-es végeredményre kíváncsi lennék, mennyire lett fekete? (meg milyen anyagra? Én fényes rozsdamentes acélra próbálkoztam, oda nem jó akármi, a THERMARK por pl. hibátlan lett, csak az nagyon nem olcsó, kb. egy Berner spray ára egy A5-ös méret lekezelése)
Ennyire azért nem egyszerű, a cink-alu spray nem az igazi, én 40W CO lézerrel próbáltam, és azzal i csak halvány nyoma maradt a rozsdamentes acélon. A gyári THERMARK cuccban állítólag van még más is, pl. (fekete?) üvegpor, ami beleég az anyagba, és az már tényleg szép lesz. (és elég neki 20-30W is, persze nem kínai W-ban , hanem Synrad, Coherent, Universal CO lézerben) Állítólag a CRC cink-alu spray egész jó, csak azt nem tudtam venni, hogy kipróbáljam, csak Berner-t.
A lézerteljesítmény mérőfejek jellemzően "termopile" kialakításúak, az abszorber rétegre hővezető ragasztóval illesztett/épített K tipusú hőelemek sokasága, sorba kötve, koszorú elrendezésben. A besugárzott/elnyelt energia termoelektromos feszültséggé alakítva mérhető, a kalorimetria elvén a teljesítmény kiszámítható. Ismeretlen nyalábprofil, fókusztáv esetén egy befelé szűkülő kónuszos furat az optimális abszorber geometriai alakja. Gauss eloszlású nyalábprofil esetében ez a legpontosabb, de alkalmazható sík abszorber felület is. Az absorber kiválasztása hullámhosszfüggő, lehet kerámia, fém.
Emlékszel még erre a "kisnyúl" mértékegységben kalibrált eszközömre? Akkor is a rádiócsőből kinyerhető cirkónium bevonatú molibdén anódlemezt ajánlottad abszorbernek.
Végülis, a képeken látható fekete elox alu hasábbal is tudtam használni azokra az összehasonlító tesztekre amire akartam. Így aztán, a javasolt abszorber átalakítás elmaradt. Pedig már meg volt a fasza AZ1-es cső donorom is hozzá, hatalmas nagy darab sötétszürke anódlemezzel a belsejében. No meg aztán azért is nem lett semmi az átalakításból, mert...sajnáltam kivégezni azt a gyönyörű csövet.
Előzmény: Szalai György, 2020-01-14 19:16:54 [17671]
Előzmény: Szalai György, 2020-01-14 19:16:54 [17671]
Rabb Ferenc | 4376
2020-01-14 20:24:41
[17675]
Én ebből a pudingból nem nagyon kérnék mert mehet, hogy kicsit kormos lesz a közepe...
A max teljesítményük 80-320mW. Azt hiszem nagyon meg fognak lepődni, ha a hasznos felületük mindössze pár mm2-es részén pofán vágja őket egy néhány W-os lézersugár
Gondolom elsősorban diódás lézerekről lenne szó, azok meg téglalap alakú nyalábot hoznak létre. Az talán még jobb is egy solár panelhez. Kicsit tovább gondolva az is érdekes kérdés, hogy mekkora hatásfokkal működnek a lézerek, azaz mekkora a felvett és a fényként leadott teljesítmény aránya. Nem lebecsülendő a hőveszteség sem ami a hűtőbordákon távozik.
Jaja, valami olyan optikai cucc, ami szétszórja egy nagyobb felületre a lézernyalábot, és ennek a nagyobb felületnek egy kis részére már kisebb - de a bemenővel arányos - teljesítmény jutna, amit már egyszerűbb érzékelővel is lehetne mérni. Távközlésben egyébként az optikai csillapítótagoknál egyszerűen a légrésekkel variálnak, persze ott sokkal kisebb átmérőjű sugárnyalábokról és teljesítményekről van szó ( bár az érzékeny ujjúak állítólag megérzik . Használnak teljesítménymérőt is amiknek az áruk nem túl vészes, de ezek csak az 1310 - 1550 nm hullámhosszak környékén mutatnak valós értéket, mivel leggyakrabban az használatos a távközléstechnikában.
Ha találsz egy jó abszorbert, ami kellő hatékonysággal hővé alakítja a lézered fényteljesítményét, akkor már csak az abszorber hőfok emelkedését kell mérned. A hőmérséklet emelkedés jó adat a bevitt teljesítmény visszaszámolásához. Az abszorber mogé beépített főtő ellenállással bármikor kalibrálható is, ha a kalibráció alatt az ellenálláson eső teljesítmény konstans. (Azt már kinyomoztam, hogy az egyik legjobb hobby hozzáférésű abszorber felület a régi teljesítményerősítő rádiócsövekben lévő fekete vagy sötétszürke színű, cirkónium bevonatú molibdén anódlemez.)
Akár még jó is lehet. De minek a hegesztő üveg? Ha nem fókuszálod a lézert, talán nem "süt" annyira, hogy kárt tegyen az érzékelőben. A nagyobb kérdés az érzékelő. A szolárpanel túl nagy ahhoz, hogy értelmes eredményt mutasson, hiszen csak egy kis részét világítja meg a lézer. A fotodiódánál meg épp fordított a helyzet, a lézernyalábnak csak kis része esik a félvezető részre. De mint ötlet nem rossz.
Csak hangosan gondolkodok... A dióda lencse nélkül, hogy szétterüljön. Alá hegesztőszemüveg betét, alá valami fotódióda, vagy kisebb fajta solar panel, és feszültséget mérsz. Ha van kalibrálásra lehetőség, akár még működhet is... de lehet, hogy jó nagy hülyeséget írtam
Elég sok lézeres van a fórumon. Ötletelni kéne valami "indirekt" teljesítménymérő megoldáson ami ha nem is túl pontos, de hobby szinten elfogadható. Pl. találni valami bárki által és bárhol könnyen beszerezhető "etalon" lemezt, amin mindenki kipróbálhatja, hogy pl. milyen sebesség mellett tudja egy menetben átvágni (odafújt levegő nélkül). Vagy valami hasonló. Ha elég sokat elvégeznénk a tesztet, legalább lenne valami összehasonlítási lehetőség.
Törölt felhasználó
2020-01-14 13:32:58
[17665]
Igaz, kicsit húzósabb az ára, de EZ bizalomgerjesztőbbnek tűnik számomra.
Sziasztok. Szoktam menni Münchenbe, kétévente van egy Elektronika kiállítás. Ilyen már volt a kezemben (mint a képen), de amikor megtudtam az árát, gyorsan letettem. 2000 USD körül van, és maga az érzékelő kiválasztása lézer típustól függ..
frob | 2303
2020-01-14 10:51:17
[17662]
igen, nos ezért is kérdeztem van e valakinek mérőkéje, ha nincs veszek egy ilyet, és valakihez elkocogok összehasonlítani
A teljesen pofátlan eladók bármilyen teljesítményt képesek a hirdetésben megadni, minden alap nélkül. A kevésbé arcátlanok nem a leadott, hanem a felvett teljesítményt közlik. Azt persze már nem, hogy milyen hatásfokkal alakul át a villany fénnyé. Végül van aki nagy betűkkel megad "valamit", az apróbetűs részben meg azt is, hogy csak csúcsteljesítményként tudja ezt a dióda, folyamatos működés mellett csak a 70-80%-át különben nem lesz hosszú az élettartama. A valós adatokat közlő eladók ritkák és relatív drágák, cserébe tényleg tudja a lézer amit ígérnek. Illetve nem is drágák, kb. ugyanannyiba kerül náluk pl. egy 5 W-os lézer mint olcsó kínaiként egy 15-20 W-os ami valójában szintén csak 5W-ot tud.
Ha elolvasod az értékeléseket, többen, több helyről (brazil, ukrán, kanadai stb.) írják több-kevesebb ingerültséggel, hogy a 20W-nak árult lézer valójában 5,5 W-os. Ha neked megér ennyit egy 5,5 W-os akkor akár meg is érheti. Ha 20 W-osat szeretnél, akkor marad a CO vagy fiber. Azok tényleg tudnak ennyit csak kicsit(?) más árfekvésben.
Sziasztok. Ismerkedek, barátkozok a lézerrel (Hebo féle, 5,5W), és ennek kapcsán jutott eszembe egy kérdés. Bár nem tized pontossággal, de lényeges a fej fókusztávolsága a fejtől. (Most kb. 5-5,5mm) Esetleg valaki próbálta már egy második (homorú) lencse beépítésével a lézernyalábot fixálni? Pro? Kontra? Az biztos, hogy onnan kezdve nem lenne lényeges a fókusztávolság... vagy rosszul gondolom?
sziasztok A KÉK lézereseket kérdezném! Volt már valaki olyan elvetemült hogy kombináló lencsével több sugárforrást összehozott? kettőt vagy netán többet a nagyobb kimenő teljesítmény érdekében?
Tapasztalatok?
előre is köszi! R.
sasi | 1903
2020-01-04 20:44:12
[17649]
Kicsit kutakodva a neten, úgy tűnik még a hidrogén fluorid is beszerezhető nehézségek nélkül.
A többi vegyszer beszerzése nem okozhat nehézséget. Vásárlásnál figyeljünk arra, hogy ne analitikailag tiszta vegyszert vegyünk, mert ezek nagyon drágák és a céljainkra fölösleges tisztaságúak.
Régebben kloroformhoz cégek is csak külön engedéllyel juthattak és postán nem volt szállítható, manapság meg szabadon beszerezhető házhoz szállítással. Néhány hónapja vettem egy litert.
A képen egy makrófotó látható, melyen Cr-Ni ötvözőjű ausztenites szövetszerkezetű (nem mágnesezhető), rozsdamentes zártszelvényekből kimunkált minták láthatóak párban: hegesztés + alapanyag. A vastagságuk 2 mm. A maratás a vaskloridos oldattal történt:
A maratószerek magasabb hőfokon gyorsabban és mélyebb bemaródást okoznak. Feltételezem, lézerrel megspékelve hasonló folyamat játszódhat le, ezért hagy határozott nyomot kis teljesítményű lézer esetén is. Persze a puding próbája...
Amennyiben az oldószeres lézerezés működik (egyszer csak ki fogom én is próbálni) itt van két recept: Titán és titánötvözetek hegesztési varratainak maratószere mikroszkópos vizsgálathoz: Összetétel mennyiségben és keverés sorrendjében: 950 ml víz (H2O) 25 ml salétromsav (HNO3) 15 ml sósav (HCl) 10 ml hidrogén-fluorid (HF) Biztonsági eltarthatóság: határozatlan ideig Felület előkészítése: 3 μm gyémánt vagy finomabb Maratási hőmérséklet: Környezeti Maratási idő: Néhány másodperc - ellenőrizze szemmel További óvintézkedések / követelmények: VIGYÁZAT: A HF kezelésekor viseljen kéz- és szemvédőt. Testi kapcsolat esetén Azonnal mossa le a bőrt és forduljon orvoshoz. Használj műanyag edényeket. Jó általános célú maratószer.
Cr-Ni ötvözetekhez, hozzáférhető összetevőkből:
Savas vas-klorid-oldat Makroszkopikus maratáshoz Összetétel mennyiségben és keverés sorrendjében: 480 ml víz (H2O) 120 ml sósav (HCl) 50 g vas (III) -klorid (FeCl3) Biztonsági eltarthatóság: határozatlan ideig Felület előkészítése: 600 finomság vagy finomabb Maratási hőmérséklet: Környezeti Maratási idő: Néhány másodperctől egy percig - ellenőrizze szemmel További óvintézkedések / követelmények:
Jó általános célú makroszkopikus maratószer, az ausztenites króm-nikkelhez és más rozsdamentes anyagokhoz.
király, köszi az infókat. Ezt a cuccot ismerem és használtam is már régebben a rozsdamentes anyagok hegesztése után, de lézeres felhasználási lehetőségéről még nem hallottam. Bandi barátomnak még talán a mai napig van belőle.
A matt fekete akryl is jó lehet, ha kellően "ráég" a felületre. Jól fókuszált sugár, kicsi soremelés, a feladathoz optimális sebesség megtalálása... Ezek lényeges feltételek.
Régebben már írtam valahol... Van az a rózsaszín, vagy inkább piros színű, talán foszforsav tartalmú? folyadék, amit a rozsdamentes/saválló hegesztések tisztításához használnak a szakik.
Rozsadamentes, vagy saválló lézeres gravírozáshoz/jelöléshez nagyon jól lehet használni. Közvetlen a gravírozás előtt, vékonyan fel kell kenni a felületre és...mehet. A gravírozott rész szép, fekete és kontúros lesz, tartós is a gravírozott felület. A felesleg, egyszerűen vízzel lemosható a felületről.
Működik a dolog CO2 lézerrel és a kék diódával is.
Olyat még nem próbált ki senki hogy a gravírozandó felületet bekeni vékonyan vasoxid alumíniumpor (thermit) folyadékban elkevert elegyével, majd száradás után megpróbálni a gravírozást? Ha a lézer csak azon a részen gyújtja meg ahol éri, és nem terjed tovább a lézer által nem égetett részre,akkor a 2400 fokon égő thermit beleéghet szinte bármilyen felületbe.
Ez csak egy ötlet nem biztos hogy működne.
Aknai Gábor | 3133
2020-01-03 20:19:23
[17641]
Szia somma,
szintén köszönöm a tippet, de üveg meg csempe nem érdekel.
Szia Gábor ! A cink-alu sprayt fújd rá vékonyan, egyenletes rétegben üveglapra, csempére. A kívánt mintát "lézerezd" rá, ha kész bátran lemoshatod kevés hígítóval. És ott a tartós minta az üvegen, csempén. (Erre jó a cink-alu spray.) Üdv somma
Igazából nem gravírozás, inkább célirányos "lézer" nyomtatás. Nyomtató toner boltban lehet venni mindenféle lézer nyomtatóhoz flakonos tonerport (valójában műanyag por). Kevés vízzel ecsettel kenhető sűrűségűre keverem és gyakorlatilag bármilyen nem nedvszívó anyagra fel lehet kenni. Amikor megszárad, irány a lézer alá és meglehetősen nagy sebességgel rá kell égetni a mintát. Ahol a lézer megolvasztja a tonerport ott jól megtapad a felületen, ahol nem érte e lézer onnét le lehet törölni vagy sűrített levegővel le lehet fújni. A fekete a legegyszerűbb, színesnél (különösen a világosoknál - sárga) el kell játszani egy darabig, hogy mekkora sebességnél olvad de még nem ég a festék.
próbálgattam a 6.2W-os kék dióda lézeremet ma délután, hátha sikerül vele gravíroznom valamit, de eredménytelenül zártam a napot. Alumínium, sárgaréz és rozsdamentes acél volt az alany és Zink spray-el voltak lefújva, de a festéken kívül másban nem tett kárt a lézer. Van valami ötleted, hogy mivel próbálkozhatnék még? Olvastam régebben, hogy talán a matt fekete festék is jó lehet....
De ha ez a minőség megfelel, akár még egy 2W-os kék lézer is -de egy 5W-os biztosan- elég lehet. Feltéve ha van rá idő, mert ez azért valamivel lassabb egy kínai K40-es CO2 lézernél.