Hű micsoda parázs vita alakult ki! Kíváncsi lennék, hogy a motorvezérlő mennyit tesz hozzá a sebességhez. Most kipróbáltam egy toroid táplál, egy kicsi 1,5A-es motorral. Mikrolépés nélkül próbáltam, mert így számolható a sebesség. Egy rövid programot írtam ami az X tengelyt mozgatja. 300 f/min-ről irányt váltva és 400 f/min sebességre gyorsítva már lépést veszt. Holnap megpróbálom egy másik motorral is. Engem csak a kíváncsiság hajt.
TakiDekor | 523
2018-03-05 21:11:27
[11232]
először kuplung nélkül próbáltam, de úgy még ennyire sem ment. Hamarabb bedobta a "visítást". A kuplung némi terhelést ad és kicsit kisimítja a forgást, de így is lehet hallani az 5-6 másodpercnél a vartyogását.
Csak az a gond a videóddal, hogy üresen, (terheletlenül) megy a motor. Így, némelyik motorral, bizonyos körülmények között akár 1800 –as fordulat is elérhető rövid időre, mielőtt jön a sivítás. Normál körülmények között, lépésvesztés nélkül 400, jobb esetben 450 fordulat érhető el lépésvesztés nélkül, tartósan.
Sajnos, az eltúlzott, téves adatok bemondására, több kezdő is elkezdi azt hajszolni. Bejegyzések tucatjai bizonyítják. És a kudarcokat is. Amikor szóltam, hivatkozik, hogy itt, meg ott azt olvasta. Akkor ez így rendben van?
Na kérem. Az autópályán mindenki szembe jön. Urak néha katasztrófa amit egy-két ember csinál.
A számítógépes analfabetizmus teteje és még hirdeti is valaki hááát nem is tudom.
Ha a géped nem játszik le egy youtube videót akkor nem a videót megosztó a hülye!!!!!
Lehet, hogy le vagyok tiltva Danibánál, de talán valaki közli vele a tényeket.
prinx | 203
2018-03-05 20:45:24
[11227]
Üdv nálam mindkét videó megtekinthető, esetleg valamelyik bővítmény hiányzik a böngésződből, én első körben a flashplayer-re gondolok hogy hiányzik ezért nem ismeri fel a formátumot.
Akkor, mégis írok a videóról is. Amikor próbáltam megnézni, azt írta ki: HTML formátum, nem tudja a böngészője lejátszani. Megnézheti a hiba okát. Megnéztem. Azt írta, ez nagyon ritka formátum, ezért kevés böngésző tudja lejátszani.
Most, ismét megnéztem, és lám, megy a videó zokszó nélkül. Gondolom, a Yutub átalakította emészthetőre, a fentebb írt probléma miatt. Nekik érdekük, hogy sokan lássák a videókat. (reklámetetés)
A videóval semmi baj nincs. Némi fantáziával megállapítható a megtett távolság, ami kb. 3-400mm. Az idő látható a videón, ami kb. 3sec. Így 6-8000mm/min sebességgel mozoghat az asztal, és ebben benne van a gyorsításra és a lassításhoz szükséges idő is. Nem értem miért kell kekeckedni, meg belekötni pl. a videó formátumába? Amit leírt az látható, aki nem akarja, az nem látja.
Ez, amiket leírsz, ez a probléma. Idekeversz olyan dolgokat, aminek semmi köze a többünk által kifogásölt adatodhoz. (motorfordulat). Tény, hogy vannak az írásodban jó és hasznos dolgok, kezdők számára (is). De, ha egy nem az, az már nagy baj. De, ettől sokkal nagyobb baj, ha nem vagy hajlandó megbeszélni. Esetleg, ne adj isten elismerni a tévedésed, ha tévedtél, vagy rosszul emlékszel. Sértődéstől nem változik a rossz adat, megfelelővé. Ez a fórum alapvetően azért van, hogy kibontsuk az igaz műszaki tényeket. Akár szakmai vita árán is. Ennek a kezdeményezése nem kötözködés. Kértelek, győzz meg minket, a vitatott adatokat, tényeket tartalmazó videóval. Amit felraktál, sajnos nem az. Javaslom, a továbbiakban, inkább próbáld rávenni partnered, a dolgok megvitatására, vádaskodás helyett. Abból tanulhatsz te is és mások is.
Ilyen hozzáállás mellett, nem vagyok hajlandó több időmet rápocsékolni.
Nem értem mi szüksége kötekedni. Elmondtam, hogy tökéletesen használható kapcsoló üzemű tápegység is léptető motorhoz, ha jó minőségű. Elmondtam, hogy igen is, nem kötelező mindenhova 3-4Nm-es motort rakni, mert egy hobby gépbe a kisebb motor jobb is lehet. Normális digitális vezérlőt kell használni, és jó golyósorsót (nem kell nagyon nagy átmérő), valamint lineáris szánokat. Ezekkel semmi rossz tanácsot nem adtam a kezdőknek. Hitetlenkedtél, mutattam videót, erre tovább kötekedsz. A formátummal sem értem mi bajod, youtubon van a videó, ennél elérhetőbb nem hiszem, hogy van. Nincs már nálam a gép, de amúgy is látni a videón a sebességét, ha viszonyítási pontnak veszed mondjuk pl. a lineáris sín csavarjainak távolságát.
Nem is csodálkozom, hogy miért nem mutatják meg az emberek, hogy miket építenek. Azonnal csak a kötekedés, és a szúrkálódás megy. Zárjuk le a dolgot.
Az eszmefuttatáshoz az is hozzátartozik, az utóbbi időben egyre többször és több helyen találkoztam a valóságot nélkülöző „szakmai” beírásokkal. Az, hogy miért most ………….. Most löttyent ki az a bizonyos bili. Személytől teljesen függetlenül.
istvan3 | 678
2018-03-05 18:50:35
[11214]
Úgy értem, hogy standard 12mm átmérőjű 5mm emelkedésű Rexroth orsó. Amúgy R153246006 típusú az anya.
Tudom én vagyok a láma, de nekem ezt írta ki a Rexroth gyári honlap keresője. Mintha nem ismernék ezt az orsót. Szóval milyen ez az orsó, mert tényleg kíváncsi lennék rá.
Én is hajtottam már léptetővel 20 ezer mm/min -el CNC gépet, egy az egybe. De, ehhez még sok más adat is társulna. Ha azt is leírom, már messze nem a te adataid jönnek ki. Nincs kedvem vitázni senkivel. Pláne, nem neveztem, nem nevezek senkit hazugnak. Tény: ha valaki sokat tud a léptetős hajtásról, az egyik biztosan én vagyok.
Kérlek, tegyél jelet a tengelykapcsolóra. Mérd meg a legnagyobb fordulatát. Ezt a folyamatot dokumentáld videóval. Mindannyiunk okulására.
Ha lehet, ne az előző videó formátumába rakd fel, mert azt kevesen tudják megnézni.
A teljes megértéshez azt is tudni kéne milyen orsóval megy a géped. Danibá a motor fordulatszámáról írt Te meg a szánnal elérhető sebességről. A kettő közötti kapcsolat épp a menetemelkedés (mert direktben hajtod, különben az áttételezés is közbeszólna). Egy kezdő nem biztos, hogy rájön erre.
Nem tudom, hogy ezt a hozzászólást nekem címezted-e. Mielőtt még itt valaki hazugsággal gyanusítana töltöttem fel egy tesztvideót amit múltkor készítettem. A videón 8-9000mm/perces sebességgel megy a gép még a kínai vezérlővel. A hallható zaj nem gépből jön, hanem az asztal rezonál be alatta.
Régen arról olvastunk itt, hogy 4-500 rpm felett már nem sokat ér a léptetők nyomatéka, lépést veszíthet...stb. Azóta vannak jobb fajta vezérlők, az tény.
Ennek ellenére csak lesek, hogy 1000 rpm felett hajtod. Hihetetlennek tűnik, én nem bírtam 600 rpm fölé sem hajtani a motoromat a DM556D vezérlőmmel.
Mostanában elég sok, humornak is beillő írást olvasok.
Ezekkel csak az a baj, hogy olvassák olyanok is, akik kellő tudással nem rendelkeznek. Ezért, azt sem tudják megítélni, tényeket olvasnak, vagy képzelet szüleményét. Kérek mindenkit, tényként azt írja le, amiről van konkrét tapasztalata. Kíméljük meg a kezdőket, a félretájékoztatástól. Ezek az írások, sok évig segíthetnek, vagy félrevezethetnek embereket. Átgondoltabb hozzáállást kérek.
jani300 | 12184
2018-03-05 16:18:42
[11205]
Értem ami itt le van írva , de borítja az eddigi elképzeléseimet valamennyire . Az áram értékeket gondoltam eddig duplának . Legalább akkor kisebb vezérlő elég . Már csak a tekercsek meneteinek valós elhelyezkedését kellene látni ...
Úgy, ahogy írtam. Jó tápegység, minőségi kis inerciájú, "egyenes" nyomatékgörbéjű, és alacsony induktivitású léptetőmotor (8 kivezetéses, párhuzamosan kapcsolva), jó minőségű vezérlő, és jó mechanika. Ha rákeresel Farkas Ádám videóira, ott is láthatod, hogy milyen sebességeket tudott elérni. De szerintem egy pont fölött ezt felesleges hajszolni, a golyósorsó is jobban kopik. Ez a 6000mm/perc, ami 1200RPM, bőven elég egy A3 munkaterületű gépnél. Egy másik gépemen 1.8Nm-es alacsony induktivitású Moons gyártmányú motorok vannak (amik szintén nagyon jó minőségűek). Azokkal csak 4500mm/percre képes a gép, kicsit nehezebb mechanikával, de 16mm átmérőjű kínai orsóval, ugyanolyan táppal és vezérlővel.
Jó, hogy figyelsz -igen én írtam fordítva! Excuse me...
A 6 madzagosnál is volt valami sebesség trükk, tekercsenként a középső és az egyik tekercsvéget kell bekötni, a másik vége pedig üresen marad. Nyomaték végett pedig a középső marad üresen.
Megtaláltam: 8 kivezetéses bipoláris motor: ● soros bekötés: A motor fázisáramát egy tekercsre adják meg. A tekercsek soros összekötése miatt a hajtás által szolgáltatott maximum áram csak a fele lehet a motor névleges fázisáramának, a motor névleges nyomatékkal működik, viszont a maximális léptetési frekvencia jelentősen csökken. A két tekercs soros kapcsolása miatt, a névleges gerjesztést már a névleges fázisáram fele létrehozza. A maximális léptetési frekvencia – a soros kapcsolásból eredendően – a kétszeresre nőtt induktivitás és a szintén kétszeresre nőtt ellenállás miatt csökken számottevően. ● párhuzamos bekötés: A hajtás által szolgáltatott maximális áram a névleges fázisárammal egyenlő, a motor nyomatéka nem változik, viszont a maximális léptetési frekvencia jelentősen megnő, továbbá nagyobb fordulatszámok esetén is nagyobb lesz a motor nyomatéktartaléka. A fent elmondottak miatt a nyolc kivezetéses motoroknak párhuzamos bekötését ajánljuk. A modul a motor A-, A+ kivezetései között a névleges fázisáramot hajtja át. Ez oszlik meg egyenlő arányban a két tekercs között. Egy tekercs tehát a névleges gerjesztés felét hozza létre, a gerjesztés másik felét a vele párhuzamosan kötött másik tekercs hozza létre. A maximális léptetési frekvencia a soros kapcsoláshoz képest jelentősen nő, a felére csökkent induktivitás (soros kapcsoláshoz képest a negyedére) és a felére csökkent ellenállás miatt.
Az unipoláris léptetőkkel nagyobb fordulatszámot lehet elérni, mint a bipolárisokkal. Ezért népszerű a nyolc kivezetéses léptető, mert sorba kötve sebességet lehet növelni, párhuzamosan kötve pedig nyomatékot. Persze mindig a másik tulajdonság rovására
Értetlenkedem... A sebességek amiket írtál, áttétel nélkül számolva 1200-2200 f/min fordulat tartozik 5 mm-es orsó esetén. Hogyan lehet kihozni ekkora sebességet egy léptetőből?
A kapcsolóüzemű technika komplexebb. Viszont nem kell annyi vasmag és réz. Emiatt olcsóbb. A tönkremenetel természetesen velejárója a dolgoknak, amennyiben komplex. Általában a tönkremenetel megsaccolhatatlan, mert a félvezetők élettartama/minősége (ez megy ugye legtöbbször tönkre) legyártott termékenként változó. A használattól is függ.
A pufferkondik élettartama javul, ha mindig töltve vannak. Ha töltetlenül állnak, akkor nagyobb az öregedés mértéke.
Nekem is 4 Amperes motorjaim vannak. Én egyet készülök használni két motoronként. Ha elromlik, akkor már csak az olcsó ára miatt érdemes egyet pluszban tartani, aztán csak kicserélni.
Nem meggyőzni akarlak, a torroid is jó. Az első 4x200W-os erősítőmet úgy építettem, hogy egy csapolható 1KW körüli torroid trafót bányásztam a MÉH telepen (akkor még lehetett) majd áttekercseltem úgy, hogy a kívánalmamnak eleget tegyen (+/- 60V). Csináltam neki szép házat lemezből, készítettem lágyindító áramkört, mert a kismegszakítót mindig lecsapta otthon, amikor a pufferkondik üresek voltak. Aztán beraktam a szekrénybe, mert jött az iskola. Pár évvel később rájöttem, hogy ezt nem fogom használni, mert nagyon nehéz. Meg már erősítők sem érdekeltek.
Ha visszagondolok, csak a szerencsén múlt, hogy hozzájutottam ahhoz a torroidhoz. Ha csináltatnom kellett volna valószínűleg nagyon drága lett volna abban a teljesítményben, és talán nem veszem meg, és lemondok a projektről.
===
Jani300-nak egyébként igaza van abban, hogy 3 fázisú trafónak egyenirányítás után jobb a kimeneti feszültsége terheléskor. A búgófeszültség nem 50 Hz hanem több, és a búgásnak kisebb az amplitudója a jelhez képest mint az egyfázisúnál.
A kapcsolóüzeműnek természetesen még annál is jobb a kimeneti jele.
A javítással kapcsolatban: Kapcsolóüzeműnél a primer oldalon lévő teljesítménytranzisztor és/vagy dióda szokott tönkremenni. (elöregszik a szilícium félvezető és a melegedés miatt lavinafolyamat indul be) Ha megvan a típus, akkor azt is lehet rendelni Kínából. Ha leég, a típust nem lehet felismerni, de a működő tápból ki lehet lesni. Előre is fel lehet készülni, ha az ember több tápot vesz, és a csere félvezetőt is megveszi.
Lehet ez a dolog is életkor függő ,az én korosztályom talán bizalmatlanabb ezekkel a hálózati púpsimítókkal . Aki már ezen nevelkedett annak természetes a kapcsoló üzemű táp alkalmazása . Régebbi dolgok elfelejtődnek .
Mach3-al vezérelve, sima 5 tengelyes relés kínai breakout boarddal, egy régi 2 magos Dell géppel. A motor japán, EC motion gyártmányú. A 7-8000mm/percet tudja a kínai DM542-es vezérlő is, a 11000mm/perc értéket egy német gyártmányú ipari motorvezérlővel értem el. Mondjuk ez már csak inkább érdekesség, mert instabil, de a 7-8000-es értéket stabilan tudja a gép. Végül a nagyobb biztonság érdekében 6000mm/perc sebesség, és 3000mm/sec2 gyorsulásra állítottam. Felesleges volt egy A3-as munkaterületű gépre nagyobb sebesség. Sokszor feleslegesen nagy a léptetőt használnak az emberek, aminek természetesen az inerciája is nagyobb, illetve szerintem a 16mm-es orsó is sok egy kis hobby gépre.
Ez is egy szempont az tény, de valóban benne van amit valaki korábban írt, hogy ha meghibásodik vagy meg tudod javítani vagy nem vagy esetleg nem is érdemes. A toroidos tápnál az egyetlen időnként cserélendő alkatrész a pufferkondi, a többi örök élet lehet.... De ezzel még nem dől el számomra egyértelműen. Illetve az is számomra, hogy mekkora tápot érdemes választani? A motorjaim 4,2A-esek, amiő 4db hajtja a tengelyeket, tehát ennyi biztos fog menni szinte folyamatosan. Későbbre tervezek 4. és 5. tengelyet. Jó lenne elsőre olyan tápot választani ami jó lesz később is.
Úgy érted, hogy az áramfigyelő többe kerül mint maga a táp?
Végülis egy üveg olvadóbiztosíték is jelzi ha baj van, és foglalattal együtt csak (max) 1000Ft.
Múltkor néztem egy műsort, ahol családok mindenféle terméket kipróbáltak/teszteltek, és ki kellett találni, hogy mennyibe kerül. Az egyik hapsi megmondta a frankót: "Olyan dolgot vásárolok szívesen, amibe már belekerült minden funkció, és nem kell még dolgokat vennem hozzá."
Alapvetően nem értek vele egyet, de néha nekem is elegem van, és azt mondom "nem tökölök a táppal tovább, ha már van kész megoldás". Legszívesebben PC tápot használnék, mert olcsó és jó, de sajnos az nem tud 48V körüli feszültséget.
Áramfigyelő Nemrég szembesültem avval hogy már ez is létezik egyszerűen elérhető . Nincs ingyen ,de gondolom tökéletes .
J-Steel | 1721
2018-03-05 12:08:49
[11188]
Én építettem torroid trafós rendszer magamnak készen vásárolt trafóból. 36V-ot tudott. Nagy pufferkondikat használtam, és csúszóérintkezős egyenirányító hidat. Aztán arra jöttem rá, hogy nem akarózik ezeket egyenkét rögzíteni a szerelőlapra, nekem kompakt megoldás kell. Emiatt döntöttem az árban verhetetlen kínai kapcs üzemű táp mellett. Ez a túláramvédelem pedig egyszerűen tökéletes.
Egy hátránya van, hogy várni kell a postázásra-szállításra legalább egy hónapot. Én hobbistaként megtehetem, mert addig csinálok mást.
Hát igen. A toroid trafós áramkörbe is jó lenne a szekunder oldalra megfelelő biztosíték, akkor azzal sem lenne gond. Egy jó nagy biztonsággal méretezett trafó biztos tönkrevág mindent mire ráeszmélsz, hogy valami gond van.
A kapcsolóüzemű tápnak van egy olyan előnye, hogy amikor valami hiba miatt rövidzár keletkezik, (nálam a félhíd két tranzisztora kontakthiba miatt rövidre zárt) akkor le/fel kapcsol, ami olyan zizegő hangot ad, és az ember felismeri a túlterhelési hibát. Ez nem teszi tönkre az áramkört.
Én a háromfázisú trafót tartom a legjobb megoldásnak . Szekunder oldalon hatfázisú egyenirányítással (középmegcsapolású szekunderek). Egyenirányításra . Igazából szűrni sem kell . Az ilyen hegesztőtrafók egyenértékűek voltak a dinamóval . Az inverterek kisebb súlyú kényesebb valamik . A sorrendedben a szalagmagot venném előre , vasmag kialakítástól függetlenül . És nem takarékoskodnék nagyon a trafó teljesítményével .
2018-03-05 21:16:15
-igen én írtam fordítva!
