Az nem fortuna, hanem egy vertlikál fej.
A motort nem akarja emelni, meg forgatni.

Előzmény: n/a (inaktív), 2008-05-30 11:14:00 [3231]

A másik: Ha a motor-kúpfogaskereket ékszíjjal hajtod meg, nem lenne símább ügy a fortunát, motort összekötni közvetlenül?

Ez nagyon komolynak tűnik... Az emelést hogyan oldod meg? Olajemelő? Hogyan biztosítod, hogy tökéletesen vizszintben emelkedjen?

Az enyém jóval szegényesebb
Ugye a függőleges tengelyt (eszterga ágy-főorsóval) símán felcsavarozom a falra, és megy alá egy nehezebb asztal... ha kész lesz majd lefotózom, de szerintem, azzal tömeges harakirit fogok okozni

Előzmény: kovacsk, 2008-05-30 10:58:00 [3229]

stgellert kérésére:
A gépem terve
Az aztalok és a gépállvány nagyrésze már megvan, csak az állványhoz méretre kell szabnom. A fortuna egyenlőre fikszen áll majd. (ez is alakulóban van már.) 4-es morse kúp van benne, és egy 100-as esztergatokmányt is rá lehet rakni.van némi alakítani való mág rajta, ami időközben jutott eszembe...

SZ B , örülök hogy elnyerte tetszésedet, de vigyázz a hajtással mert azt ugye elfelejtettem mondani, hogy lehetőleg csak valamelyik oldalon hajtsad az első és hátsó kereket mert a külső íven forduló keréknek többet kell forognia kanyarban. Diferenciál művet meg gondolom nem szeretnél beletenni. Vagy teszel minden kerékhez szabadonfutó tűgörgős csapágyakat. Ezek az egyik irányban hajtanak a másik irányban szabadon elfordulnak, így a kanyarban a külső ívű kerekek le tudnak "diferálni".

Előzmény: n/a (inaktív), 2008-05-25 01:20:00 [3225]

Tettem be egy gép derékszög pálya beállítási módszert és videókat a szervó topikba #5083...
Persze ez nem csak szervós géphez használható megoldás...

LAslie ! Köszönöm a fűnyíróval kapcsolatos kerék ötletet. Megcsinálom. Üdvözlettel: Sz B

Most nagyon bizakodó vagyok, ha minden jól megy, jövő héten tudok egy durva marógépvázat szerkeszteni hozzá, és abszolút élesben kipróbálni, mit szól a fém maráshoz a motor, meg a flexibilis tengely.

Előzmény: n/a (inaktív), 2008-05-24 21:19:00 [3223]

Ugyanez nagyban

Szóval köszönöm mindenkinek a hozzászólását és segítségét a Segítség, béna vagyok topicban!
Mint kiderült, a hőmérő, amivel elsőre méregettem, rossz. Most két másik hőmérőt használtam, azok ugyanazt az eredményt adták, így megnyugodtam.

A wiki szócikke korrekt, csak az egyezményes folyáshatár leírásánál téved, mert az nem a maradó 0,2% nyúláshoz tartozó feszültség, hanem a szakító diagramból szerkesztett-számítot érték (MSZ EN szabvány). Annyiban lehet igaz, hogy a korábbi, ma már érvénytelen MSZ szabvány szerint létezett terhelt, és terheletlen állapotban mérhető egyezményes folyáshatár, de az alapanyag szabványok akkoriban is a terhelt adatot adták meg, azaz ez a nyúlás inkább rugalmas, de van olyan anyag is, melynél maradandó (ha közel van az Rp0,2 és az Rm).

A táblázatból a folyáshatárt célszerű figyelembe venni, hiszen a folyáshatár és a szakadás között, különösen nagy szilárdságú anyagoknál csak az időtényező van. Régebben nagy jelentőséget tulajdonítottunk a szakító szilárdságnak, de ma már elvesztette jelentőségét.
A táblázatból a zongorahúr, illetve a kevlar a nyerő, habár az utóbbiról nincs személyes tapasztalatom.
A nyúlás számításánál, pl. a zongorahúr 0,2%-os egyezményes folyáshatára 2000 MPa. Akkor 500 MPa-nál már csak 0,05 %, mert 2000 MPa alatt a lineáris, rugalmas szakaszban vagyunk.

Előzmény: Szalai György, 2008-05-19 17:07:00 [3220]

Rosszul...fajlagos adatot adnak meg...

lasd a wiki-ben pl.
a mechanikai feszültég cimszo alatt

Szia Sasi!
Köszönöm a szakszerű segítséget. Végre egy-két szám, amivel már lehet számolgatni valamit. Most találtam egy táblázatot.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szak%C3%ADt%C3%B3szil%C3%A1rds%C3%A1g
Itt van egy-két használhatónak tűnő adat. Melyik anyagot ajánlanád belőle, erre a feladatra?
A Folyáshatár vagy a Legnagyobb feszültség oszlopot érdemes nézni? Sajnos direkt nyúlási adatokat nem találok, a gyártók honlapján sem. Vagy rosszul keresem.

Előzmény: sasi, 2008-05-18 22:59:00 [3207]

Igazad van a pontosságot illetően, de azt hiszem a mikronos mozgás nem lehet elvárás egy hobbi gépnél, hisz a profi gépek sem képesek rá, vagy csak igen kis százalékuk. 1 mikron = 1 ezred miliméter. Ahol ezt a pontosságot igénylik azok már nem a marógépek és esztergák és gravírozók kategóriájában vannak, Csak edzett, köszörült alkatrészeknél érdemes ebbe a pontossági kategóriába merészkedni. Bár személyes véleményem szerint 5-6 ezred-en belüli megmunkálás a fémiparban már-már hülyeség számba megy és értelmetlen. Csak az etalonok, kaliberek és egyéb mérőeszközöknél látom értelmét. A fogaslécre ható erőkkel kapcsolatban viszont nem értek veled egyet. Nyilván hogy a rugó szorító erejének nagyobbnak kell lenni mint a forgácsoló erőnek, de ha az erőt nézzük akkor szóba sem jöhetne a műanyagból készült trapézmenetes anya, hisz nagy erő hatására összenyomódik valamelyest az anyag. Jó ha a fogasléc és a fogaskerék edzett és köszörült, ez kétségtelen,de a rugó szorítóerejével nem érdemes nagyon foglalkozni mert a fogak ezt simán elviselik, hisz nem papírból vannak ugyebár.....és ráadásul a súrlódási jelenség itt nem igen van jelen úgy mint egy rugófeszítésű trapézanyánál, mert gördülnek a felületek egymáson.....Nem mondom, hogy mindenhová lehet használni ezt az elvet,de gravírozás, nyákmarás, habok, fa és egyéb kisebb fémforgácsolásra simán jó lehet...

Előzmény: D.Laci, 2008-05-19 10:06:00 [3217]

A 6 pofás tokmánnyal kapcsolatban most lett egy kis képzavarom. Ha ez így van ahogy mondod akkor nem értem a tokmány működését. Ha megnézed azt a képet amin két dió is látszik akkor azt mondanám hogy fizikai lehetetlenség külön állítani a pofákat. Ha a pofáktól befelé haladva nézzük a tokmány belső alkatrészeinek elhelyezkedését akkor ugye így jönnek sorban. Tokmánypofa - síkmenetes tárcsa - tokmánydió. Az nagyon jól látszik a képen, hogy a négyzet kulcsnyílású dió van közelebb a tokmány elejéhez, és az biztos hogy ez mozgatja a pofákat. Ami síkban mögötte van az viszont egy hatszög kulcsnyílású és menetesen befelé tekerhető, de az a dió már semmiképp nem érhet hozzá egyik tokmánypofához sem mert ugye köztük van a belső tárcsa....tehát útban lennének egymásnak. A hatszög nyílású az tuti nem erőátviteli kulcsnyílás. Lehet hogy most sci-fi dolgot mondok, de szerintem az inkább valami excenteres állíthatóságra találták ki, talán épp a síkmenetes tárcsát állítja. Bár ilyen tokmány belülről még sosem láttam, lehet hogy jókorát tévedek,de akkor viszont ez egy teljesen más belső elrendezésű tokmány, mint egy hagyományos.

Előzmény: Motoros, 2008-05-19 08:17:00 [3215]

Fogasléccel úgyis megoldható, hogy egy kerék 2 léc. Az egyik léc fix a másik állítható.
De mikronos pontosságú gépet soha nem fogtok így építeni! Mert a fogasléces megoldásnak van egy kis problémája, fogankénti linearitás. Ahhoz, hogy egy igen precíz fogaslécet elő állítsanak az nem 2fillér.

Azokat a fogasléceket egy öreg szokta árulni a Mórahalmi vásárban (minden hónap 3. vasárnapján van). Én úgy emlékszem 1000Ft-ért vetzem tőle.

Előzmény: Amatőr, 2008-05-18 19:22:00 [3205]

Laslie4
Ötletesnek tartom ezt az excenteres megoldást, kíváncsian várom az eredményt.
Én azt mondom hogy elektronikával kevesebb munkával jutok célba, de nem biztos hogy igazam van.
A hatpofás tokmányhoz:
A pofák nem biztos hogy egyszerre mozognak, mert he jól megnézed a fotót akkor a látható hogy két szinten helyezkednek el a pofáknak a mozgatását lehetővé tevő tokmánykulcs befogadására szolgálo négyzetesre kialakított nyillások . (( ezt a mondatot nem tudom már tovább bonyolítani:(( ))

Előzmény: Laslie, 2008-05-18 13:15:00 [3200]

Természetesen itt is igaz amit Szigma ír a #3212 ben.

Előzmény: Motoros, 2008-05-19 08:02:00 [3213]

Esztergályozásnál ha csak egy irányba forgácsolsz..márpedig ez a jellemző a késélek miatt.. akkor a kottyanásmentesség nem lényeges, azaz bőségesen megfelel a szoftveres holtjátékkompenzáció.
Ha viszont mégis fontos akkor itt van egy nagyon egyszerű módszer, használatánál sajna a motorterhelés növekszik ugyanúgy mint a "félbevágott fogaslécnél"

Előzmény: Laslie, 2008-05-18 23:28:00 [3208]

Ez egy gyakran használt megoldás a finommechanikában, de nem szerencsés komolyabb terhelés esetén.
Ugyanis a fogakat olyan erővel kell a fogasléchez szórítani ami nagyobb, mint az üzemben előfordulható legnagyobb erő. Enélkül nem lesz kottyanás mentes a dolog. Így viszont a fogak állandóan nagy terhelésen vannak. Üzem közben a terhelése pedig a kétszerese lehet, mint enélkül lenne. Ezt azért jó szem elött tartani a tervezésnél.

Előzmény: Hunka Tibor, 2008-05-18 23:33:00 [3210]

Majd előkotrom valahonnan a mintapéldányt, nekem ez a megoldás egy esztergagéphez rögzített mérőrendszerben "volt-van-lesz" csak ott nem hajtásra használják hanem a fogaskerék tengelye egy szögadóhoz van rögzítve és 0,01-os elmozdulást precízen érzékel.

Előzmény: Hunka Tibor, 2008-05-18 23:33:00 [3210]

laslie , ez érdekell , mert a következö gépem fogasléces lessz .

Előzmény: Laslie, 2008-05-18 23:28:00 [3208]

rajzolo toll , a maro szerszám helyébe kell befogni

Eszembe jutott valami Amatőr fogasléce kapcsán....Sokan épitettetek sokféle megoldással gépeket, és soxor probléma a holtjátékok kiküszöbölése a gépek mozgatásakor. Nem tudom, hogy láttatok e már olyan megoldást ami egy fogaslécre épül,de a kapcsolódó fogaskerék az valójában 2db fogaskerék egymás mellett , tehát a fogasléc olyan széles mint a két egymás melleti fogaskerék szélessége. A trükk a dologban, hogy mig az egyik fogaskerék fixen rögzül a tengelyre , a másik fogaskerék viszont elforog a tengelyen, és ezen fogaskerekek belsejében van egy erős csigavonal szerű rugó ami a két fogaskereket el akarja forgatni egymás mellől. Olyan rugó kb mint egy régi vekker órában az a bizonyos felhúzó rugó, csak kevesebb menetszámmal. A fogaslécbe való illesztés előtt gyakorlatilag felhúzzuk a rugót és a fogaskereket mint az órát tettük és úgy illesztjük bele a fogaslécbe. Teljesen kotyogásmentes lesz az erőátvitel. Ez a megoldás lényegesebben kevesebb kopással jár mint mondjuk egy trapézorsós mozgatás. Igaz célszerű mindkettőnek edzettnek lenni.

Szia Gyuri!
Az acéloknak terhelés hatására van egy rugalmas, majd egy maradandó nyúlása, és végül szakad. Terhelni csak a rugalmas határon belül szabad, itt is megfelelő biztonsági tényező figyelembevételével. A mérőszalag rideg kemény anyag, ezért szakító vizsgálatnál nincs mérhető folyáshatára, csak un. egyezményes folyáshatára, ami azt jelenti, hogy megmérjük a 0,2%-os nyúláshoz tartozó erőt, ezt osztjuk a vizsgált keresztmetszettel. Ez az adat mérőszalagnál kb. 1000 MPa körül lehet (vagy kevesebb…?). Ötvözött rugóacélnál elérheti az 1500 MPa értéket is, az ötvözetlen 600 MPa körűli.
Száz szónak is egy a vége, 0,2%-os nyúlástól kevesebbel kel számolnod az acélszalagos meghajtásnál. Ha a mérőszalag mérete 0,15x19 mm, a max. terhelhetősége 2850 N, illetve a felére lehet méretezni.
Drótkötélnél más a helyzet, az rendesen nyúlik terhelés hatására, itt ilyen rugalmassági szakaszt nem lehet meghatározni. Szakadása alatt az első elemi szál elpattanását értjük.
Tudok méréssel segíteni, ha konkréttá válik az ügy…
Üdv sasi

Előzmény: Szalai György, 2008-05-18 16:07:00 [3203]

Nem rossz , vajon alkalmi vagy gyári cuc ??

Előzmény: Amatőr, 2008-05-18 19:22:00 [3205]

Ezt most találtam, hátha érdekel valakit. Üdv!

De van szélesebb olyan amilyet szeretnél egy a probléma 1000 méter a minimum rendelhető mennyiség.

Előzmény: Szalai György, 2008-05-15 11:14:00 [3139]

Lámpás #3178 és 3192-ra
A visszahúzó rugó vastagabb, de nincs kéznél. A mérőszalagot a télen mentettem meg az autópálya építkezésnél. Eldobták, mert hiányzott az elejéből egy darab. Szerintem a rugószalag anyagnak rugalmasnak kell lennie, nem csak kereszt, hanem hosszirányban is. A mérőszalag pedig rideg, merev. Gondoltam, kisebb lehet a nyúlása. Ilyen pontosságú méréshez a felfüggesztő pontom merevsége semmiképp sem tekinthető etalonnak. (40cm ikersejt téglafal, 20mm-es átmenő csavar, tartószerkezet 40X40X3mm zártszelvényből, átlós alátámasztással. De valahonnan el kellett indulnom már végre. Már keresek egy 50kg-os digitális horgászmérleget, vagy erőmérő cellát, azzal képes leszek vízszintes húzópróbákat csinálni egy 150mm-es acélgerenda oldalán. Az pontosabb lesz.

© Szigma #3185 és 3189-re
Köszönöm az ellenőrzést. A kevlárkötél jobban nyúlik, de könnyebb és hajlékonyabb szerkezet. Abból könnyen lehetne használni 10-20mm átmérőjűt is,(de szalag is létezik belőle) ami acélbowdenből már nekem kezelhetetlen átmérő. A szalag kiváltása nagyobb keresztmetszetű anyaggal az egyenes szakaszokon, új lehetőségeket nyitna, de sajnos a pálya arányai miatt a kiváltható szakaszok az egész hosszhoz képest jelentéktelenek. A fával kapcsolatban is teljesen egyetértek veled, (Századra pontosan egy csíkot sem tudok húzni!) csak sajnálom elvesztegetni a nagy golyósorsó precizitását.

© svejk #3198 és 3199-re
l2 (Kis ell kettő) A terhelés (vizeshordó) hatáspontjának a forgásponttól (vízszintes létra falfelőli vége) mért távolsága.
l3 (Kis ell három) A mérőszalag alsó befogási pontjának a forgásponttól (vízszintes létra falfelőli vége) mért távolsága.
Ez a két távolság, egykarú emelőt alkot, ezért muszáj számolnom vele. Ha a mérőszalagot a vizeshordó függőleges középvonalában rögzíthettem volna, akkor ezek nem lennének.
Sajnos gőzöm sincsen, hogy hogyan tudnám majd kiokoskodni a gépem hídtömegének ismeretében az irányváltáskor fellépő erőmaximumot. Pillanatnyilag csak saccolható a teljes mozgó tömeg és a maximális sebesség értéke is. Szerencsére forgácsoláskor a sebesség alacsony, ekkor irányváltáskor nem óriási a lendület. Gyorsmenetkor pedig nem sokat számít a rugalmas nyúlás. (Talán még jól is jön.) 1Nm-es moci 10-es orsóval 628 N erővel nyomul alapból, ha a falnak nyomom, de a hidat csak annyival nyomja, amennyi annak elmozdításához szükséges. Hogy az mennyi? Szerintem senki sem mérte még megmunkálás közben. Talán egyedül neked vannak torziós erőmérőid. Ezeket beépítve az erőátviteli láncba, mindég pontosan mérhető lenne, a pillanatnyi nyomaték. De ehhez kell egy akkora gép mint az enyém lesz. Igen a gép jobb oldalán helyt áll az a kifogástalan orsó. A ball oldalon viszont a szalagnak (vagy kötélnek) kell helytállnia, különben keresztbe fordul a híd. Szerintem ez a probléma a középorsós gépeken is megvan, az asztal két szélén, csak még senki sem foglalkozott vele, mert a gépméretek és a pontossági elvárások nem indokolták.

Az L2 és L3 a karáttétel, mert a hordó közelebb van az alátámasztáshoz mint a szalag megfogása.

Előzmény: svejk, 2008-05-17 21:23:00 [3198]

Annyival nem vastagabb, ami már csak századokat nyúlna. Sajnos a 4m hossz az elég tekintélyes.
A hőtágulás is rátesz még egy lapáttal 4m 10fokra már 0.4 mm tágul. Sajnos ilyen méreteknél úgy látom nem úszható meg a két orsó használata.

Előzmény: Lampas, 2008-05-17 15:51:00 [3178]

Ez a 9 másodperces adat egy működő gép produktuma, nem állítom, hogy meg tudom csinálni, de legalább megpróbálom kitalálni, hogy ezt miképp érték el. Valami 1000-es körüli fordulaton csinálja a gép és több fogásból, gondolom legalább 4 kell ennél a menetnél. Az orsó nélküli megoldást már előzőekben írtam, biztos elkerülte a figyelmedet. Egy forgó tárcsán levő állítható excentritású csap hajt egy rudazatot...oda vissza, csak 1 ilyen kerék nem elegendő. Több kerék és rúd kombinációjával képzelem el a működést. Ezzel valahogy ki tudnám küszöbölni azt a problémát, hogy a 0-45 fokig történő elforgás ugyanazt az utat adja a rúdon mint a 45-90 fokig terjedő szakasz. Ezt ugye 1 tárcsával nem lehet elérni. Az excenter csapok tologatásával azonos tárcsaforgás mellett gyakorlatilag egy fokozatmentes menetemelkedést lehetne állítani, míg a másik tárcsarendszerrel a menethosszt lehetne beállítani. A hatpofás tokmányt meg hibásan használta az ürge köranyagnál....oda csak 3 ofa kell, de ugyanezt a tokmányt használhatja 4 pofás tokmányként is. Amúgy a pofák ennél egyszerre mozognak.

Előzmény: Motoros, 2008-05-17 16:26:00 [3179]

Ja, hülye vagyok, nálad lesz orsó, a szalag csak stabilizálásra lenne ugye?
Tehát csak akkor éri igazán terhelés a szalagot ha kint dolgozol a szélén az asztalnak.
Oké, bocsi hogy gyorsabban írtam mint gondolkodtam.....:(

Előzmény: svejk, 2008-05-17 21:23:00 [3198]

Most látom megadta a keresztmetszetet: 3 mm2
Viszont:
Nem tudom mi az az I2 és I3 azaz 80 és 100, de az biztos hogy még a 13,7kg-ból eredő kb 130N-os erő elég sovány egy olyan komoly híd gyorsításáshoz és irányváltásához mint amilyet Te akarsz készíteni.
Csak emlékeztetőül egy 1Nm-es moci 10-es orsóval 628 N erővel nyomul alapból.
Ha szervód lesz az ennek csúcsban a többszörösét tudja majd.

Előzmény: svejk, 2008-05-17 20:53:00 [3194]

Pityuli!
Csak azt nem értem, hogy évekig jó volt, azaz asztalosiparilag megfelelő volt a megoldásod most pedig már nem. Szerintem a kottyanási hibát vagy megcsúszás, vagy pedig megnyúlás okozhatja. Egyébként a felső szál rögzítését sem egy merev szakaszon (híd) keresztül hanem annak csak egy rögzített pontján kellene végezned. Így ui. az alsó lll. felső szál majdnem azonos hosszú és és ezáltal közel azonos viselkedésű lenne. Ha a hibát a rugalmasság miatti megnyúlás okozza akkor érthető, hogy az egyik irányban miért téved a mechanikád. Egyébként szerintem a Mach kotty logikája minden irányban azonosmódon viselkedik. Irányváltásoknál egy azonos nagyságú jobbra ill. balra történő plussz léptetést iktat be a konkrét elmozduláshoz szükséges "munkaléptetések" elé. Ha pl. a Mach-ban egy nagyobb kottyanási értéket adsz meg ugyanakkor sebesség százalékát nagyon alacsony-ra veszed optikailag látod is ezt a folyamatot. Nagyot kottyanó esztergámon ezt ki is próbáltam.
A javasolt bordásszíj vagy esetleg fogasléc (lásd EZ router) tökéletes megoldás lenne, de ezt annak idején, mint emlékszel, az óriási költségek miatt elvetettük. Kb 14 m bordásszíj + a kerekek drágábbak lettek volna mint az egész "vasparipád"!

Előzmény: n/a (inaktív), 2008-05-17 18:13:00 [3186]

Amikor az asztalod középúton van, akkor kell a kötélnek 90 fokot bezárnia a hajtótengellyel.
Ebben az esetben a +- értékrknrk stimmelni kellene, csak linearitási hiba lehet.

Előzmény: svejk, 2008-05-17 20:49:00 [3193]

Boccs, a #3194-et Lámpás kérdésére válaszoltam

Előzmény: svejk, 2008-05-17 20:53:00 [3194]

Vannak itt jó matek-fizikások valaki számolja ki az elméleti nyúlást ekkora terhelés hatására.
Ha átlagos acél tulajdonságait veszi nem tévedhet nagyot.
A szalag keresztmetszetét majd Szalai Gyuri megadja...

Előzmény: svejk, 2008-05-17 20:49:00 [3193]

Hát ha így van akkor bizony egyforma feszes mind a két szál maxi a belógása nagyobb az alsónak.
Nem lehet hogy egyik irányban többet vándorol oldalra a drótod és háromszögelési hiba keletkezik. Gyanús...!?

Előzmény: n/a (inaktív), 2008-05-17 18:13:00 [3186]

A felfuggesztesed vajon mennyit erszkedett a meresnel?

Előzmény: Szalai György, 2008-05-17 13:02:00 [3169]

Hány késest? több késessel, mármint készítésével nincs tapasztalatod?

Előzmény: n/a (inaktív), 2008-05-17 19:22:00 [3190]

Én hasonló marót csináltam, rádiusz késselés MK2-es szárral, szépen dolgozik.

Előzmény: n/a (inaktív), 2008-05-17 16:33:00 [3180]

Átnéztem és utánaszámoltam a húzásra vonatkozó képlettel és tökéletes volt a mérésed. Viszont örüljél, mert ez kb. 10-szer jobb a kevlár kötélnél. Viszont ha jól emlékszem a hídad mozgása elég kevés lenne, így esetleg egyes darabokon a szalag kiváltható lenne jóval nagyobb keresztmetszetű anyaggal, így rövidebb lehete a nagyon nyúló hossz.
Persze ez újabb problémákat vet fel.
Szerintem amire neked kell a masina ott abszolút felesleges az 1 százados pontosság.
Már csak azért is mert a fa mérete ennél nagyságrenddel többet változik a nedvességtartalom hatására.

Előzmény: Szalai György, 2008-05-17 13:02:00 [3169]

Én kicserélném a drotkötelet dordás szijra Lámpás-nál nagyon bevált

Előzmény: n/a (inaktív), 2008-05-17 18:16:00 [3187]

No itt a rajz
egyszerü de nagyszerü....
Mostmár csak valhogy orvosolni kén a hibáját!!
Vajon a machban csak minusz irányu kottyanást lehet e álítni??

Utánaszámoltam, csak rosszul írtad a végérték jó.

Előzmény: Szalai György, 2008-05-17 13:02:00 [3169]

Első nekifutásra azt látom, hogy a viz térfogat számolásánál a képlet jó (r2*pi...) a behelyettesítésben azonban már az átmérőt emeled négyzetre.
Még nézem tovább ...

Előzmény: Szalai György, 2008-05-17 13:02:00 [3169]

tőlem ilyet ne kérdezz)) Fogalmam sincs, mire jó, csak a marószár elkészítése nagyon ésszerűen le van írva
(ha más is erre vetemedne, akárcsak én a közeljövőben, a lapka alátámasztása fontos és el nem hagyható, emiatt a szelephez hasonló végű szár!)