Házilag, ekkora nagy rádiuszhoz gumikalapács kell.
Két tetőléc darabot keresztben felszegelsz egy 2"-os deszka élére, ez legyen felül. (kb. 300 mm-re egymástól)
Alkoholos filccel végighúzol a cső tetején egy vonalat, hogy tudd, melyik lesz az ív belső fele.
Aztán a lécekre fektetve a csövet, középen szépen elkezded dádázni a gumikalapáccsal, de minden ütés között odébb húzod a csövet pár centit. Mindig a filces vonal legyen felül. Nem kell nagyokat ütni, de egyforma erővel és többször végigmész.
Az ajtóra 2 m-es madzag és ceruza párossal felrajzolod az ívet, amihez tudod próbálni a csövet.
Ne feledd, a csőnek hosszabbnak kell lennie, és ívelés után vágod méretre.
Ha pontos ív kell, akkor 3 görgőt (ékszíjtárcsa, csapágy) kell két lap közé fogatni, a középsőt természetesen állíthatóra. De ezt gondolom el akarod kerülni.
"Keresek Vác környékén valakit aki 22mm-es acélcsövet (inox) 1.5mm falvastagság, meg tudna nekem ívelni kb 2 méteres rádiuszra. 2db kb 1m csőről van szó. csövem van az viszem!"
sajnos senki sem jelentkezett
Azt szeretném kérni hogy ha valaki tud működő házi módszert a problémámra írja le röviden. Elég jól felszerelt barkácsműhelyem van, majd mindent meg tudok csinálni.... görgős ívelőm viszont nincs.
köszi
laacika | 3145
2018-07-07 15:54:43
[15383]
Kb 450mm re lesz a két csapágy egymástól,de nem találltam értelmes és megfelelő golyóst itthon igy a meglévő kúpgörgősek lesznek benne.
Köszönöm a sok sok választ,lehet túl gondolom de pont ez a 2db megmaradt kúpcsapágyam van itthon,pedigha a Bomar is golyósat tett akkor biztosan nem kellene egyéb más fajta. Az is igaz hogy ebben az esetben a porvédelem nem megoldott,de ez nem lenne gond.(cs.ház és tengely közé beszúrok egy O gyűrűt),de ha talállok golyósat akkor azt hiszem váltani fogok. A satu fog fordulni.
jani300 | 12257
2018-07-07 08:02:51
[15380]
A satut állítanád szögbe , vagy maga az egész keret fordulna ?
Nagybátyám szerint - aki elég sok szalagfűrészt épített- a legjobb megoldás a Dacia kerékagy. Készen van olcsó és könnyen adaptálható a feladatra mivel talpas rögzítése van könnyen megoldható a felső tengely döntése is.
Persze nem kell feltétlenül ehhez ragaszkodni jó az opel astra is.
Szalagfureszt meg nem szedtem szet, de ez elegge tulhatarozott. Az egyik oldalra csak tamasztast tennek, a masik oldalra pedig valami olyat, ami axialis erot is elvisel.
Szerintem. Ha az van épp olcsón, akkor az lesz pont jó. Azt gondolom, hogy mivel azokon a csapágyakon nem, vagy alig lesz axiális irányú igénybevétel, ezért a radiális erők felvételére megteszi a mélyhornyú golyóscsapágy is. Kottyanás-mentesre az is beállítható. A mélyhornyú golyóscsapágy haszna a kúpgörgőssel szemben a kész porvédelem. Gondolom, nagyobb futásteljesítményt sem kell várni ezektől a csapágyaktól. Ha hozzájutsz egy elhasznált, vastag golyósorsó csikkjéhez, amin jó nagy ZKLF vagy ZKLFA csapágy van kontraanyával, az tovább egyszerűsítheti az építést. Közvetlenül szerelhető, porvédett, megvan bele a tengely az anyával, szétszedhető, kimosható, újra zsírozás után ott örökéletű.
Épülő fémszalagfűrészem tengelyének csapágyazásával kapcsolatban kérdeznék (ezen a tengelyen lesz maga gép fölső része),szóval ide a kotty elkerülése végett két kúpgörgős csapágyat tervezek. A képen látható módon két egymással szembe forditott kúpcsapággyal szerintetek okés lesz? Gondolom ebben a helyzetben a csapágy belső gyűrű és a tengely közötti illesztést célszerű kicsitt lazábbra hagyni. Köszönöm a tanácsokat/ötleteket.
Jól emlékszel, ehhez a ceruzahegyeződhöz a hasznos előtolási teljesítmény igény forgácsoláskor maximum pár tized watt. Az meg egy másik tészta, hogy egyéb haszontalan súrlódási és egyéb veszteségekre még mekkora teljesítmény megy el egy adott gépen, és milyen elszomorító is lehet így a hatásfok.
Az biztos több kell neki, mikor a készszánnal tolom acélba, akkor kis fogásnál is elkér vagy 2Nm-t szerintem, emez meg a hosszán, ott alapból kell enyni, hogy megmozduljon, majd Robsy kollága elmeséli mennyi is a mellékmozgás erőigénye, a 0.1W ha jól emlékszem.
Ezzel szemben az esztergáláskor jóval nagyobb erők szükségesek, emlékezz mennyivel nagyobb erővel kell kézzel nyomni amikor acélban nagy fogással dolgozol, mondjuk egy műanyag simításához képest. Saccra legalább hússzoros az erő különbség.
Egy 80-as 4 pofás tokmányból szeretném ezt elkésziteni. Ha valakinek van hasonló esetleg vagy működéséről vagy inkább apróbb részletekről tudna pár mondatot irni azt megköszönöm.
TROMF22 | 1487
2018-06-21 21:19:36
[15358]
Nem ma kezdték a szerszámélezést. Klasszikusnak számítanak a gépkonstrukcióik. Bármilyen leharcolt állapotban felbukkan egy-egy régi gyártású gépük a piacon, felvásárolják és az utolsó porcikájáig felújítva ismét forgalomba hozzák. Nem marad a nyakukon...
Előzmény: Szalai György, 2018-06-21 20:25:51 [15357]
Szalai György | 9490
2018-06-21 20:25:51
[15357]
Köszönöm, hogy felemlítetted ezt a gépet. Ismerkedem vele. Nagyon praktikusan kitalált szerkezet, sok új ismeretet ad.
Mielőtt valaki helyreigazít: A háromsíkú élező az AVYAC 3P32 volt. Együtt érkeztek a AGATHONnal. Mindkettő igen drága volt és nagy tortúrával járt beszerezni.
AGATHON A175 gépen, háromsíkú csigafúró élezés. Nagyon jó eredményekkel használtuk kb. 1985-től. A szervezési része volt a nehezebb, hogy visszakerüljenek a csigafúrók a központi élezőhöz, és ne szaladgáljanak a szakik a bakköszörűkhöz a műhely sarkába. Végül is megfelelő számú forgó készlettel megoldható volt. Lényegesen csökkent a szerszámfogyás. (Az igazsághoz tartozik, hogy más rendszerű élező gép is hozott volna javulást a szerszám gazdálkodásban ilyen rendszer esetén. Itt viszont lett egy kényszer, használni kellett a keményvalutás, svájci gépet, nem volt apelláta.)
Köszönöm szépen a válaszokat, akkor még próbálok okosodni a sok -esetleg felesleges- alkatrész vásárlása helyett.
zozo | 5519
2018-06-06 09:49:31
[15352]
Azért sokféle a tanácsadás, mert ez sok tényezős dolog. Ismerni kell a mozgatott tömeget, a kívánt gyorsulást, a kívánt sebességet, a hajtás súrlódási és egyéb várható veszteségeit.
Ezek alapján számítható, méretezhető a hajtáslánc. Még a motor forgórészének és a rajta lévő kuplungnak, valamint a mozgatott orsónak az inerciája is bejátszik a történetbe és nem kis elhanyagolható mértékben. Nagyon jó segítséget ad a képletek és számítások topik, én is bogarásztam egy időben, sok újat tanulva belőlük, pedig anno tanultam is ezeket.
Példaként egy gyors gravírozó géphez nyilván kitűnő a golyósorsó direkt hajtással, kis tömeget jó súrlódási feltételekkel vidáman lehet mozgatni. Viszont egy manuális prizmás marógép vagy eszterga átalakítása, trapézorsóinak mozgatására már csak áttételes hajtás jöhet szóba. A nagyobb nyomaték érdekében, bele kell törődni a sebesség és gyorsulás csökkentésébe. Sajnos itt fordított az arányosság.
Az áttételes hajtás, akár fogazott szíj is veszteséggel jár a hajtásban. (tehetetlenségi nyomaték a plusz tömeg miatt, a szíj feszessége miatti surlódási nyomaték növekedése stb.) Ezért javasolták a megfelelő nyomatékú motor kiválasztását, direkt orsóhajtással. Egyszerű és nagyszerű.
Ha a két Y irányú mozgató orsódat fogazott szíjjal kötöd össze, akkor ott is figyelembe kell venni a veszteségeket, vagyis rá kell számolni a motor nyomatékigényére.
Két motoros szinkron hajtásnál kicsit kevesebb mint fele az igény.
Ma már mindenből lehet olyan paraméterű alkatrészt kapni ami optimális az adott helyre. 10-12 éve még nem volt így, akkor fordítva kellett a lovon ülnünk és a talált alkatrészekből kerekedtek a jobb-rosszabb gépek.
A géptervezésnek elég bőséges az irodalma de sok a látszólagos ellentmondás, így komolyan bele kell merülni abba is, hogy megértsd az összefüggéseket.
A hajtásméretezéshez tudnod kell a majdan keletkező megmunkálóerőket, a mozgatott tömegek súlyát, illetve meg kell határoznod a gyorsjárat elvárt sebességét. (kis munkaterületű gép lévén ez nem a legfontosabb) Ezután lehet orsót átmérő és menetemelkedés, illetve motort fordulatszám és nyomaték szerint választani, ha szükséges akkor megfelelő áttétel közbeiktatásával.
Keresd meg Robsy fórumtársunkat, Ő meg tudja mondani a tutit.
Köszönöm, ez ismét hasznos információ. (Bár nem túl örömteli, mert így megint a hezitálás maradt...) Igaza volt itt anno valakinek, amikor azt írta, hogy egy kérdésre kapok majd 5-6 féle választ és abból kell kimazsolázni az igazit. Úgyhogy ezúton kérek még a direkt- kontra áttételes hajtásról véleményeket, mert ezt akkor el kell döntenem végérvényesen. Köszönöm.
Teny, hogy igy minden pillanatban duplazod a motor nyomatekat, ha a vesztesegektol eltekintunk. A kerdes az, hogy megeri e. Egy random NEMA23 Leadshine motor nyomatekgorbeje. Ha 24V-rol hajtod, akkor latod, hogy 500rpm-en cirka 1Nm-t tud, 1000-en pedig kb 0.5-0.55-ot. Jelen esetben nyomatek szempontjabol kb ugyanott leszel, viszont belevittel a rendszerbe nehany felesleges alkatreszt es emeled a fordulatszamot, aminek azert vannak nem tul elonyos mellekhatasai is. Lehet rosszul gondolom, de szerintem ha nem eleg a leptetomotor nyomateka, akkor motort kell cserelni.
A léptetőmotorok nem túl izmosak és a nyomaték növelése miatt javasolták az áttételt. Meg elvileg a dinamikára is jótékony hatással van. (Én nem értek hozzá... )
Üdv! Szedegetem össze továbbra is az alkatrészeket a készülő CNC marómhoz. Többek tanácsára egyelőre a szíjas, 1:2 áttétes hajtás kerül előtérbe az eredeti direkt hajtás helyett. A golyósorsók 16mm átmérőjűek lesznek, de mekkora legyen a menetemelkedés? Y irányban 2 orsó, x tengelyen egy. X hasznos hossz: 557mm Y hasznos hossz: 820mm (A Z-vel nem kell foglalkozni, ahhoz már komplett egységem van.)
Köszönöm!
zozo | 5519
2018-05-28 21:34:12
[15345]
Erről egy ismerősöm jut eszembe. A munkahelyén rendszeresen begyűjtötte az órákat, mondván, ért hozzá, tisztviselő létére. Aztán többnyire az öreg órás barátjánál kötöttek ki, de boldogan vitte vissza a tulajdonosának. A kérdésre, hogy -mit fizetek érte? -a válasz mindig az volt, ugyanmár, semmit, nekem ez hobbi!
Szalai György | 9490
2018-05-28 20:57:16
[15344]
De (Mózes könyve szerint) azt nem mondá a limlomnak, hogy: "Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet" Az meg mégis azt teve. Hát ha nem gondolta végig ezt a teremtést előre, az összes következményeivel együtt, akkor most gondoskodjon kellő számú segédasztalokról. Hobbyista.
"ricnizés" -ről keresek szabványt, vagy információt. Olyanra gondolok, ami a csaptelepeken van pl, Nagyon hasonló a barázdafogazathoz (DIN 5481) de nem az. Speciális adaptert kell terveznem, ehhez kellene a szabvány. Ha valaki tudja hol érdemes keresni, vagy mi a hivatalos neve ennek az is segítség.
2018-07-12 10:17:05
)
