Ezek objektív tények, így nem csak nekem fontosak, hanem mindenkinek, akinek a műszaki összefüggések, érvek számítanak.

Így szerintem kár ilyen személyeskedő megjegyzést tenned, persze ha a saját vélemény és előitélet boborékodban tudsz csak létezni, az egy másik helyzet.

Előzmény: svejk, 2018-10-03 09:42:31 [39117]

"Párhuzamos szekunderek esetén pedig a szekunderek a teljes színuszperiódust látják, de csak fele amplitúdóval.
Így érti a kétszeres áramot."

Na ezt vagy tízszer elolvastam ,mire beugrott miről is van itt szó .
Én végig a villamos elvben gondolkodtam !



Erre kiderül hogy azért van dupla áram mert a szekunder két szállal van tekerve párhuzamosan kötve , na ez a röhej az egészben ,ezért érdemes volt besértődni !
Az egész vita egy nyomorult részletkérdés ,félreértésén alapult ezek szerint !
Meg vagyok nyugodva igazam volt nincsen dupla áram a villamos megoldás miatt !
A két kapcsolás áram érték számítását nem értem , de ezt nem látom most akkora gondnak .

Köszönöm szépen a hozzászólást soha az életben nem jöttem volna rá magamtól hogy mi a fenén is vitáztam Csikarccal .

Előzmény: gery03, 2018-10-03 09:34:39 [39116]

Nem szeretem az ilyen könyveket, mert kavarnak össze-vissza.

A típusteljesítményt még nem tudom sajna.

Az utolsó sorra rájöttem.
Iki átlagként van definiálva!
Is effektív értékét számítja ki.
Ezek oda vannak írva, csak ezért mondom, hogy kavarás az egész..

Namost:
Középmegcsapolásnál kimeneti áram megjelenig fél periódus ideig.
Is(RMS) = I_PEAK_ki / 2 = ( Iki(AVG) * (PI/2) ) / 2 =
Iki(AVG) * 0.78539

Graetznél pedig annál a példánál (1 szekunderes!!!) a teljes áram megjelenik a szekunderen.
Is(RMS) = I_PEAK_ki / gyök(2) = ( Iki(AVG) * (PI/2) ) / gyök(2) =
Iki(AVG) * 1.11072

Előzmény: svejk, 2018-10-02 20:39:21 [39107]

"Összefoglalásként az alábbiak a fontosak:..."

Neked...

Előzmény: Törölt felhasználó, 2018-10-03 08:58:08 [39115]

Csak, hogy békéltessek és megvédjem Csikarcot.
Kimenet szempontjából diódaveszteséget nem tekintve tényleg azonos a két kapcsolás.
De rézveszteség tekintetében, amiről végülis kialakult a diskurzus, tényleg nem.
Csikarc csak ennyit állított, ebben igaza is van.

Dupla áramban is igaza van, csak nem írja le egyértelműen.

Azonos kimeneti áramokat tekintve a 2 diódás esetben a szekunderek a teljes áramot látják, de csak fél-fél periódus erejéig felváltva.

Párhuzamos szekunderek esetén pedig a szekunderek a teljes színuszperiódust látják, de csak fele amplitúdóval.
Így érti a kétszeres áramot.

És mint ahogy megmutattam, a Ip nagyságú félszinusz effektív értéke (=Ip/2) nem egyenlő a Ip/2 nagyságú szinusz effektív értékével (=(Ip/2)/gyök(2)).

Ezt légyszíves lásd be.

Előzmény: jani300, 2018-10-03 08:20:52 [39113]

"Sajnos, ha a gratz -nél (0,7-0,8V * 80A 50-60W) a dióda veszteség, az jobban zavar."

Ezt még 2-vel meg is szorozhatod, hiszen a hídban 2 sorbakötött diódával kell számolni, tehát a rézveszteség még inkább elhanyagolható.

Összefoglalásként az alábbiak a fontosak:

1. Ideális esetben semmi különbség nincs villamos szempontból a két egyenirányítási módszer között, Jani300 is így értette amikor a vita kirobbant.

2. Ha pedig a valós gyakorlati megoldásokat elemezzük ki, akkor világosan látható, hogy a diódás veszteségeket nem lehet elhanyagolni, hiszen azok a sokkal nagyobbak általában a két veszteség függvény matematikai kielemzése kapcsán. Csikarc viszont pont ezzel nem foglalkozott a vita indító beírásaiban, azaz a lényegtelen összetevőn rugózik a lényegeset meg elhanyagolja. Ezért aztán hiába csak fele a rézveszteség a híd esetén, a 2-szeres dióda veszteség miatt depláne alul marad a középleágazásos módszerrel szemben az eredő hatásfokot tekintve.

3. A levezetést mellőzve jó közelítéssel az I*R=1 (ahol I: effektív szekunder áram, R: trafó ohmos tekercsellenállás) függvény mentén van csak egyenlőség a két veszteség között. Nyilván ebből következik, hogy vannak tartományok, ahol a kisebb/nagyobb reláció érvényesül.

4. Azt a tényt se szabad elfeledni a megállapításoknál, hogy a vizsgált transzformátor névleges teljesítménye (ezen belül az adott U, I érték) is fontos, hiszen a hatásfokuk, a rézveszteségük jelenetősen javulnak, ahogy a P növekszik. Így tehát abszolút nem mindegy, hogy egy 10 W-os vagy egy 2 KW-os trafóról van szó.

Előzmény: B.Zoltán, 2018-10-03 02:50:05 [39109]

Jani , írtam , hogy hagyjál békén .Köszönöm !

Előzmény: jani300, 2018-10-03 08:20:52 [39113]

"A képletben is megjelenik a kétutas egyenirányításnál a dupla áram"
HÁT HA MEGFESZÜLÖK SEM ÉRTEM HONNÉT VAN DUPLA ÁRAM ...
Kínomban már csak arra tudok gondolni hogy azért dupla mert két tekercs van ,és mindkettőn folyik áram ,de akkor megkaparom magam !
Ha most ezen megsértődsz , hát akkor így jártunk ...

Előzmény: Csikarc, 2018-10-03 07:47:36 [39111]

Meg is találtam a fényképet - ez is egy CO2 hegesztőgép elleni merénylet kísérletem volt anno . A főtrafó adott volt így méretezés szóba sem jöhetett csak az alkalmazás . De tökéletesen tudta az elvártakat .De most éppen javítgatok egy Kemmpi 200 A-es AWI-s inverteres hegesztőt magamnak - no ott sem féltek kétutas egyenirányítást alkalmazni . Tehát gyakorlatban mindkettő verziót lehet használni - ami a lényeg , hogy tudja az ember mit csinál .

  

Előzmény: Csikarc, 2018-10-03 07:47:36 [39111]

Persze , nem nagy a különbség a két kapcsolás között .Ami a lényeg volt , hogy NEM EGYFORMA !! és mivel valamivel kevesebb a diódákon eső feszültség a kimeneten EGYAZON TERHELÉSSEL számolva picit nagyobb a kimeneti feszültség kétutasnál - azaz nagyobb feszültség = nagyobb áram. Ami a lényeg a kicsit több hő keletkezése tekercsen belül ami a max. terhelésnél esetleg problémát okozhat hegesztőgépeknél is vagy legalábbis érdemes számolni vele ( BI.). No és innen visszakanyarodva az eredeti felhasználói felvetésre sufnituning nyugodtan használhatja az eredetileg javasolt kétutas egyenirányítást mint írtam . Az eredeti felvetésemet meg teljesen igazolta a számítás - a két kapcsolási forma egyáltalán nem EGYENÉRTÉKŰ !A képletben is megjelenik a kétutas egyenirányításnál a dupla áram miatti NÉGYZETESEN ! emelkedő rézveszteség - persze mivel két szekunder van felezett idővel így 2x2/2 az eredmény .Gyakorlatban meg én is építettem hegesztőgépet kétutasra ahol a szekunder tekercselése megengedett volt .

Előzmény: B.Zoltán, 2018-10-03 02:50:05 [39109]

Túl szépnek találom a 7,8W-ot.
A beírás óta azzal töltöm a időt, hogy cserélgetem a műszereket, mert túl kis értéknek találom az ellenállását a huzalnak.

De valahogy mindig ezek az érték jönnek ki.
Próbáltam a huzal mennyiséget jó bőven megállapítani a trafón és abból kiszámolni, így már 20-25W körüli érték jön ki a 7,8W helyett, ami jobban hihető.
Az ellenállást feszültség eséses módszerrel próbáltam mérni, amit még így is a mV-os tartományban kell mérni.

Előzmény: B.Zoltán, 2018-10-03 02:50:05 [39109]

Próbáltam kiszámolni a CO2 hegesztő trafó rézveszteségét az itt közölt képletek alapján, remélem jól.

Gratz 7,8W

2 dióda 15W

Persze ezek szekunder rézveszteségek csak.

Hát ez említésre sem méltó különbség.

80A a hegesztő áramnál 2000-2200W a fogyasztás a hálózatról.
Sajnos, ha a gratz -nél (0,7-0,8V * 80A 50-60W) a dióda veszteség, az jobban zavar.

Azért le lehetne ellenőrizni, hogy nem számoltam valamit nagyon el.
R=0,001223 ohm a tekercs párhuzamosan kötve , I=80A (U=24V)

Előzmény: jani300, 2018-10-02 21:32:07 [39108]

Nagyon remélem nem sértelek meg , de a számításod bizonyította a józan paraszti ésszel elvárható eredményt .
Dupla vezető keresztmetszet ,fele rézveszteség .
A problémám már csak az hogy ha százalékosan akarnánk kifejezni a veszteséget ,akkor ismerni kellene a méretezés szerinti áramsűrűséget .
A gyakorlatban előfordulhat hogy jó méretezéssel még a nagyobb rézveszteség is elhanyagolható ,százalékban kifejezve , a teljes trafó teljesítményhez viszonyítva .
Na innéttől látom meddő erőltetett dolognak azt az állítást hogy különbség van a graetz javára a két villamos kapcsolás között .
Igazából nem is Neked kéne ezt írnom , de látom komoly ismereteid vannak a témában ,hátha mondasz véleményt .
Nekem ez annyit mond eddig hogy érdemes kisebb áramsűrűségre méretezni egy két diódás kétutas egyenirányításra méretezett trafó szekunderét .

Előzmény: gery03, 2018-10-02 18:11:34 [39104]

Számolásod alapja lehet szerinted a 70. oldalon levő eltérő típusteljesítményekért?

No és ha már ilyen jól belejöttél, bizonyíthatnád a 71. oldal utolsó sorát is.

Középmegcsapolásnál: Is=0,785*Iki
Graetz-nél: Is=1,11*Iki

Előzmény: gery03, 2018-10-02 18:11:34 [39104]

Köszi a számítást , ennyi azt hiszem elég nekem is .

Előzmény: gery03, 2018-10-02 18:11:34 [39104]

Szia!

Örülök, hogy a számolásod eredménye egybe esik a józan paraszti ésszel (azért én is kiszámoltam ám), ez mindig jó érzés. Viszont a mérési eredményekkel nem ártana összehozni az elméletet, ami gyakran nem könnyű feladat, ezt mint elmélettel és kísérlettel is foglalkozó fizikus mondom. Tehát a kérdés egyelőre nyitott maradt.

Üdv.

Előzmény: gery03, 2018-10-02 18:11:34 [39104]

Na újra itt. "kart emg" fórumtársnak örülök, hogy kiszúrta, hogy kihagytam egy 2es szorzót, ami később visszahelyeződött, szóval a végeredmény jó volt Látom figyel.

Tehát 4 kivezetéses 2 szekunderes trafóról van még mindig szó.
-----------------------------------------------------
Soros 2 diódás felállás esetén, amit még tegnap írtam a veszteség így számítható:

2 diódás esetben ugyanazon szinusznak csak a fél periódusa jelenik meg 1-1 szekunderen, de 2 szekunderünk van!
I_RMS a fél szinusz hullámra I_PEAK/2 (integrálból kijön)
P_veszt = 2 * I_RMS_rez^2 * R_rez = 2 * (I_PEAK_ki/2)^2 * R_Rez =
2 * (I_PEAK_ki^2/4) * R_rez =
(I_PEAK_ki^2/2) * R_rez

Ez volt a tegnapi számítás hibajavítással/egyértelműsítéssel.
-----------------------------------------------------
Párhuzamos szekunderekkel és Graetzel pedig a következő:
I_RMS a teljes szinusz hullámra I_PEAK/gyök(2) (integrálból kijön)
Itt az tekercseken megjelenő áramok, a kimenő áram fele ideális esetben minden időpillanatban és továbbra is két szekunderünk van.

P_veszt = 2 * (I_RMS_rez)^2 * R_rez =
2 * (I_PEAK_rez/gyök(2))^2 * R_rez =
2 * ((I_PEAK_ki/2)/gyök(2))^2 * R_rez =
2 * (I_PEAK_ki^2/8) * R_rez =
(I_PEAK_ki^2/4) * R_rez
-----------------------------------------------------
Konklúzió:
Párhuzamos szekunderek + Graetz esetében fele a rézveszteség.

Előzmény: Csikarc, 2018-10-02 15:35:32 [39101]

Igaz lehet, de sajnos ilyen két tekercses trafóm nem volt nagyobb feszültségű a láthatáron.

Előzmény: Csikarc, 2018-10-02 15:34:30 [39100]

Így ahogyan mondod,ezért van akkor, hogy a CO2 hegesztő trafót megcsináltam két diódásra a Gratz helyett és jobban tudok vele hegeszteni, ugyan azzal a teljesítménnyel.

Előzmény: jani300, 2018-10-02 15:28:45 [39099]

De várjuk meg "gery03" számításait is .

Előzmény: Csikarc, 2018-10-02 15:34:30 [39100]

Minél alacsonyabb feszültségnél vizsgálod annál jobban eltorzítja az eredményeket az egyenirányítás .

Előzmény: B.Zoltán, 2018-10-02 14:55:20 [39096]

Ezek az eredmények elég sokatmondóak !
Nem is a hatásfokot emelném ki ,hanem az azonos trafóval átvihető teljesítményt .
Egy hegesztőgépnél ez már valószínűleg jelentős többlet .

Előzmény: B.Zoltán, 2018-10-02 14:55:20 [39096]

Szia . Semmi gond csak a szokásos fórumos agyalás , hogy legyen miről diskurálni .Akik meg nem szeretnek "dumálni" annak legyen mit olvasgatni .

Előzmény: kart emg, 2018-10-02 14:50:37 [39095]

Nem tudom miért tolódott el a táblázat, sajnos nem néztem előnézetet.
Azért remélem így is érthető, sajnos én nem tudom, hogy lehet rendbe rakni.

Előzmény: B.Zoltán, 2018-10-02 14:55:20 [39096]

Találtam egy 30VA 2x6V-os Puskás Tivadar trafót.

Gondoltam csinálok egy-két mérést rajta.
Szerencsére itt külön van kivezetve a szekunder ezért lehet párhuzamosítani a két tekercsel illetve sorba kötni a két diódás változathoz.

Két diódás: 4700uf puffer 4 diódás 2 diódás 4 diódás
V üresj 10V 9,3V 10V 9,3V
V terh 6V 5,8V 7V 6,5V
A terh 3,9A 3,8A 2,3A 2,1A
P haszn 23W 22W 16W 13,6W
hálózati fogyasztás 38W(1,6) 38W (1,72) 23W (1,4) 21,6W (1,6)


2 diódás puffer nélkül 4 diódás
5V 3,2A hálózatról 28W (1,75) 4,3V 2,8A hálózatról 26W (2,1)

A hálózati fogyasztást egy digitális fogyasztásmérővel mértem, mert ez után a mért érték után fizetek.

A mérések minimális kerekítéseket tartalmaznak, és a mérések sem laboratóriumi pontosságúak, de nagy valószínűséggel nem érik el a 5-10% hiba határt.

A méréseket nem csak egy értékű terheléssel csináltam, hogy ez által is reálisabb képet kapjunk.

Nekem ,ami meglepő volt, hogy a Gratz változat rosszabb hatásfokúnak bizonyult, lehet a plusz dióda miatt.

Szervusz!

Eddig nem folytam bele ebbe a témába, csak olvastam, és nem is igazán értettem, hogy mi itt a kérdés.Gery03 levezetése megvilágította, hogy első közelítésben nagyon egyszerű a feladat. Apropó, egy elírás van a levezetésben, a 2. esetben a sor végi képletből hiányzik egy kettes szorzó, de a következő sorban már ott van.

Tehát visszatérve a két szekunder tekercs soros vagy párhuzamos használatára a rövid válasz az, hogy párhuzamos esetben fele a rézveszteség, mert duplázódik a keresztmetszet. 50Hz-en rézben a szkinmélység 9mm, tehát a jelen teljesítmény mellett néhány mm2 bőven elég, tehát a vezető teljes keresztmetszete dolgozik. Azaz a Graetz-hidas megoldással kisebb lesz a hőveszteség párhuzamosan kötve a két tekercset, mintha sorba kötnénk őket és csak fél-fél periódusban dolgoznának.

Biztosan vannak ennél finomabb effektek is, amik a képet árnyalják, de én fizikus vagyok, nem erősáramú villamosmérnök, aki erről többet tud.

Előzmény: Csikarc, 2018-10-02 09:55:21 [39094]

Persze mert úgy valós és az egész történet onnan indult , hogy hasonlítjuk össze a két egyforma szekunderes tekercsű transzformátort két különböző egyenirányítás mellett villamos szempontból .Tehát ezért nem releváns egy tekercs felhasználását összehasonlítani kettővel . A diódákon eső veszteség különbség most nem lényeges mert az még könnyebben átlátható .

Előzmény: gery03, 2018-10-02 09:36:20 [39093]

Rendben. Tehát 4 kivezetésest feltételezünk, nem ezt a konkrét esetet nézzük.
Így érthető hogyan akarod párhuzamosítani. Végiggondolom, kiszámolom, leírom majd így is.

Előzmény: Csikarc, 2018-10-02 09:25:04 [39092]

Pontosan te hasonlítod az almát a körtével .Ne a közös kivezetésre vezesd le és a 27 V 300W is csak egy éppen adódó adat volt . Légy szíves olvass vissza a két szekunder használatáról írtam úgy , hogy párhuzamos azaz négy kivezetésesről beszéltem és annak valós összehasonlításáról párhuzamosan kötve ill. sorosan . Amennyiben ezt sem tudom elfogadtatni veled akkor miért beszélgetünk . Úgy tényleg felesleges az egész , hogy két almát egy körtével próbálsz összehasonlítani . Szerintem hagyjuk a témát mert állandóan félre vakvágányra tereli mindenki a mondandóm - azzal meg persze , hogy nem tudok vitázni mivel két malomban őrlünk .

Előzmény: gery03, 2018-10-02 09:08:39 [39091]

De almát hasonlítunk körtével.
Graetz használatával csak 1 szekundert tudsz felhasználni, hogy a 27V-ot egyenirányítsd. (ez a feszültség volt a kérés)
Nem tudsz közösíteni, vagy ha a teljes trafóra (mindkét szekunder) kötöd, akkor dupla feszültséget kapunk és akkor az villamosan már más kapcsolás. (más feszültség, így más áramviszonyok, azonos teljesítmény mellett)
Ebben a transzformátorban a szekunderek mindig sorban vannak szerintem, csak 2 diódás esetben ellenütemben használjuk őket.

Előzmény: Csikarc, 2018-10-02 00:34:07 [39090]

Nem teljesen értettél meg mert én a két szekunder használatát hasonlítottam össze egyik esetben párhuzamosan kötve és persze egy graetz-el a másik esetben pedig sorba kötve a szekundereket és kétutas egyenirányítással úgy hogy csak a transzformátor oldaláról néztem az egészet és a diódákkal nem foglalkoztam . Így számold ki légy szíves .

Előzmény: gery03, 2018-10-01 23:14:53 [39089]

Úgy érzem már megértettem mit szeretett volna Csikarc.

Szóval vegyük a szóbanforgó trafót. (2*27V)
A kimenet szempontjából mindegy milyen felállásban használjuk, 2 dióda vagy híd, habár hídnál még 1 plusz dióda feszültség esni fog sajna, szóval emiatt az rosszabb ebből a szempontból.
De amin ment a fennforgás az a rézveszteség talán.
A graetz tisztán csak 1 szekundert terhelne, így csúcsterhelésnél a rézveszteség így számítható:

RMS: Root Mean Square, gyakorlatilag az effektív érték külföldiül
Peak: a változó érték, jelen esetben szinusz csúcsértéke

I_RMS a teljes szinusz hullámra I_PEAK/gyök(2) (integrálból kijön)
P_veszt = I_RMS^2 * R_rez = (I_PEAK/gyök(2))^2 * R_Rez =
(I_PEAK^2/2) * R_rez

2 diódás esetben ugyanazon szinusznak csak a fél periódusa jelenik meg 1-1 szekunderen, de 2 szekunderünk van!
I_RMS a fél szinusz hullámra I_PEAK/2 (integrálból kijön)
P_veszt = 2 * I_RMS^2 * R_rez = (I_PEAK/2)^2 * R_Rez =
2 * (I_PEAK^2/4) * R_rez =
(I_PEAK^2/2) * R_rez

Magyarázat:
RMS: Root Mean Square, gyakorlatilag az effektív érték külföldiül
Peak: a változó érték, jelen esetben szinusz csúcsértéke
^ : hatvány

Mint látjuk ugyanazt kaptuk teljes rézveszteségre.
Annyi a különbség, hogy mikor mindkét szekundert használtuk, akkor a melegedést elosztottuk közöttük. Szóval ilyen szempontból is jobb volt jelen esetben a híddal szemben.

Dehogy vettem !
Miért , kellett volna ?
De azért érzem ám hogy kicsit "sok" voltam.

Előzmény: PSoft, 2018-10-01 22:29:36 [39087]

Nem is Neked írta vazeee!
Úgy magadra vetted, mint egy pulóvert szokás.

Előzmény: jani300, 2018-10-01 22:13:30 [39085]

A bölcs, és a tudatlan...teljesen egyformán hallgat ám!:)
Ha mindketten csendben vannak, meg nem mondod...melyik-melyik.

Előzmény: zozo, 2018-10-01 22:07:08 [39084]

Jó jó ! De ha unatkozom
De meggondolom azért ezután ,na .

Előzmény: zozo, 2018-10-01 22:07:08 [39084]

"A buta fecseg, az okos beszél, a bölcs hallgat."

Előzmény: PSoft, 2018-10-01 22:04:48 [39083]

Jól láttad nem dumáltam bele, viszont...olvastam végig.
Még az éjjel,(annál az "ikergréces kapcsolásnál") gondoltam, szót kérek, de aztán...hagytam a francba.
Jobb volt így.:)

Előzmény: jani300, 2018-10-01 21:51:36 [39082]

Hát akkor az elégé szegénységi bizonyítvány lenne !
Nem nagyon foglaltál állást a dologban
Mondjuk előkerült néhány újmódi kifejezés , majd rákeresek , ma megúsztam a vérömleny lecsapolást ,de meglesz ,akkor úgyis ráérek nézelődni .
Most megnézem a kedvenc ukrán kasznisomat hátha van új videó . Ott legalább nem bírok beleszólni , vagy legalábbis úgyse értenék

Előzmény: PSoft, 2018-10-01 21:43:48 [39080]

Majd tartok egy jó kis békéltető tárgyalást.

Előzmény: PSoft, 2018-10-01 21:43:48 [39080]

Megesett az már, hogy ok nélkül is megesett.:)

Előzmény: jani300, 2018-10-01 21:38:19 [39079]

Miért jönne ? Nem látok okot rá .

Előzmény: svejk, 2018-10-01 21:31:35 [39075]

Előzmény: svejk, 2018-10-01 21:31:35 [39075]

Egyenlőre a 2 diódás megoldást választom, de még konzultálok az adjunktusommal.

Előzmény: jani300, 2018-10-01 21:29:02 [39074]

Jani , hagyjál békén . Azt hittem megértettél ! Befejeztem !

Előzmény: jani300, 2018-10-01 21:11:22 [39072]

El ne menj az első szemeszter után!
Lehet még csak most a jön a java, pl. az any...s.

Előzmény: sufnituning, 2018-10-01 21:24:52 [39073]

Csak hiszed arról nem is nagyon értekeztünk
Na , és melyik megoldást választod ?

Előzmény: sufnituning, 2018-10-01 21:24:52 [39073]

Köszönöm mindenkinek a segítséget! Egy nap alatt egyetemi végzettséget szereztem trafóból.

Most azon akadtál fent hogy a kétszeres feszültségre van méretezve a szekunder keresztmetszet a trafó teljesítménye alapján ?
Ha ez a problémád ,akkor szarul van méretezve , két diódás ,középmegcsapolású trafóval ellátott kétutas egyenirányításhoz a trafó , szerinted .
De ez egy nagyon egyszerű módon megoldható , semmi köze a villamos kapcsolás elvéhez .
Az áramok pedig tök egyformák .
Az már nagyon kevéske vigasz hogy a graetzhez dupla párhuzamos tekercsre hivatkoztál ,az sem gyakorlat .
Nem értem miért erőlteted

Előzmény: Csikarc, 2018-10-01 21:01:25 [39069]

Kössz a linket!
Igen kár, hogy nem írt egy pár sort hozzá, de ha jól sejtem kb. 20% a veszteség különbség, úgy hogy a dióda veszteségét nem vesszük figyelembe ,ami javítana rajta.

Előzmény: svejk, 2018-10-01 20:41:22 [39067]